bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text

   1 Inc |           Decemberi est. Köd az utcán. Köd a lelkeken is.~A kaszinóban
   2 Inc |                  utcán. Köd a lelkeken is.~A kaszinóban már jóval négy
   3 Inc |                    óra előtt meggyújtották a lámpásokat. De a ház üres.
   4 Inc |             meggyújtották a lámpásokat. De a ház üres. A játszószoba
   5 Inc |                 lámpásokat. De a ház üres. A játszószoba is. Olvasóterem
   6 Inc |                     Olvasóterem is.~Csupán a társalgó zöld bőrszékeiben,
   7 Inc |                társalgó zöld bőrszékeiben, a vörösrézfényű kandalló körül
   8 Inc |                 üres termeken. Végre benéz a társalgóba is.~- Meghalt
   9 Inc |                   társalgóba is.~- Meghalt a világ? Vagy mi? - harsog
  10 Inc |             Szintén öregúr. Angolbajuszos. A haját a füle mellől fésüli
  11 Inc |                     Angolbajuszos. A haját a füle mellől fésüli fel a
  12 Inc |                   a füle mellől fésüli fel a fejére. Arca ötvenen felül
  13 Inc |                    roskadt bal vállú. Csak a szeme élénk.~Szmoking van
  14 Inc |                   szólal meg egy fakó hang a bőrszék mélyéből.~- Még
  15 Inc |                    bőrszék mélyéből.~- Még a legényembereket is lekötik
  16 Inc |                lekötik ilyenkor - mormogja a másik.~Az érkezett maga
  17 Inc |                   Az érkezett maga is leül a kandalló mellé, és keresztbe
  18 Inc |            gondoltam, hogy ennyire kongjon a kaszinó. Magam is meg vagyok
  19 Inc |                  vastag bajszú úr dugja be a fejét:~- Hát mégis van itt
  20 Inc |                  Hát mégis van itt valaki?~A bajuszának szakállal toldottsága
  21 Inc |                    kis öregúr, akinek csak a füle mellett maradt emlékül
  22 Inc |                  Petrovics - mondják neki.~A kopasz benéz a szomszéd
  23 Inc |               mondják neki.~A kopasz benéz a szomszéd szobába.~- Senki?~-
  24 Inc |                     Senki.~Leül közéjük, s a kezét melegíti a kályhánál.~
  25 Inc |                közéjük, s a kezét melegíti a kályhánál.~Aztán egy csupa-szakáll
  26 Inc |                  ez ma! - mordul fel végre a szmokingos. - Javaslok valamit:
  27 Inc |               valamit: vacsorázzunk együtt a Hungáriában. Nyittassunk
  28 Inc |         Kártyázzunk pénz helyett pezsgőbe.~A javaslatra minden fej megmozdul.
  29 Inc |                       No, végre! - üdvözli a szmokingos. - Végre egy
  30 Inc |                Szervusz, Kálmán! - mondják a többiek is. - Tarts velünk:
  31 Inc |                többiek is. - Tarts velünk: a Hungáriában vacsorázunk.
  32 Inc |               nincs hol töltenem az estét. A két pattantyús fiamat Krakkóba
  33 Inc |            Krakkóba helyezték át épp most. A kis művész meg Palermóban
  34 Inc |              művész meg Palermóban kószál.~A szmokingos megnyomta a villamoscsengő
  35 Inc |                     A szmokingos megnyomta a villamoscsengő gombját.~-
  36 Inc |                       Telefonozzon, János, a Hungáriába: tíz vagy tizenegy
  37 Inc |                 meg egy öreg tanár, akinek a bundája gallérjából csak
  38 Inc |                 már akkor nyolc felé járt.~A Hungária tornácában egy
  39 Inc |                    Imrus. Itt vacsorázunk.~A szoba már várta őket.~Csillogó
  40 Inc |               várta őket.~Csillogó teríték a nagy kerek asztalon. A magas,
  41 Inc |             teríték a nagy kerek asztalon. A magas, fehér cserépkályha
  42 Inc |           Há-há-hányan vagyunk? - kérdezte a báró.~- Éppen tizenketten.~-
  43 Inc |                   lebegett rajtuk.~Egyszer a kövér öregúr körülnéz a
  44 Inc |                    a kövér öregúr körülnéz a társaságon:~- Érdekes -
  45 Inc |                  agglegény. Egyikünk sincs a negyvenen alól.~- Hiszen
  46 Inc |              agglegény~- Az vagyok biz én. A három fiam voltaképpen három
  47 Inc |                 hát úgy szoktam mondani.~- A festő fiad...~- Az se, csak
  48 Inc |                  hasonlít rám: unokaöcsém.~A tizenkét agglegény elgondolkodva
  49 Inc |           agglegény elgondolkodva evegette a sajtot.~- É-é-érdekes! -
  50 Inc |                 É-é-érdekes! - szólalt meg a csupa-szakáll báró.~De hogy
  51 Inc |               érdekesnek, arról nem szólt.~A szmokingos ivott a vörös
  52 Inc |                  szólt.~A szmokingos ivott a vörös borból.~- Kitűnő.
  53 Inc |                      Kitűnő. Látjátok: ezt a vacsorát minden esztendőben
  54 Inc |             esztendőben megismételhetnénk. A családos emberek úgyis otthon
  55 Inc |                társaság.~- Éljen! Éljen!~- A társaság alapszabályai egyetlen
  56 Inc |                minél kellemesebben tölteni a karácsonyestét.~A javaslat
  57 Inc |                  tölteni a karácsonyestét.~A javaslat tetszett. A szemek
  58 Inc |       karácsonyestét.~A javaslat tetszett. A szemek csillogtak, a bajuszok
  59 Inc |             tetszett. A szemek csillogtak, a bajuszok mosolyogtak.~A
  60 Inc |                    a bajuszok mosolyogtak.~A szmokingos folytatta:~-
  61 Inc |                    szmokingos folytatta:~- A Karácsonyesti társaságot
  62 Inc |                     Szabályok se kellenek. A működést vacsora után megkezdjük:
  63 Inc |                     Helyes! Helyes!~De már a tányérokat is elhordták,
  64 Inc |                   egy napon mégis irigylem a családos apákat - szólalt
  65 Inc |              családos apákat - szólalt meg a paposan beretvált arcú,
  66 Inc |                paposan beretvált arcú, aki a vendéglő tornácán csatlakozott
  67 Inc |                 aztán nem irigylem őket.~- A nők sok életet rontottak
  68 Inc |                rontottak meg! - vélekedett a tanár.~A bankigazgató legyintett:~-
  69 Inc |                 meg! - vélekedett a tanár.~A bankigazgató legyintett:~-
  70 Inc |                 legyintett:~- Többet, mint a kolera.~- A házasság mindig
  71 Inc |                   Többet, mint a kolera.~- A házasság mindig hazárdjáték -
  72 Inc |                 mindig hazárdjáték - szólt a penzionált ezredes. - A
  73 Inc |                    a penzionált ezredes. - A legbolondabb hazárdjáték.
  74 Inc |                  legbolondabb hazárdjáték. A játékos azt se tudja, mire
  75 Inc |                     Mert hiszen nem ismeri a nőt, akit elvesz: csak annyit
  76 Inc |              annyit ismer belőle, amennyit a nő mutat. Van annyi esze
  77 Inc |                esze minden nőnek, hogy nem a hibáit mutogatja.~S legyintett.~-
  78 Inc |            legyintett.~- Hazárdjáték.~- És a tétel mindig egy életsors -
  79 Inc |                    életsors - fűzte tovább a bankigazgató. - Ha csak
  80 Inc |                  csak egy lehetőség van is a vesztésre, nem játszom.~-
  81 Inc |                  vesztésre, nem játszom.~- A házasság olyan, mint a drótból
  82 Inc |                     A házasság olyan, mint a drótból font egérfogó -
  83 Inc |               egérfogó - mondta Petrovics, a tarkóig kopasz bíró. - Az
  84 Inc |                kopasz bíró. - Az egér csak a csemegét látja...~A bankigazgató
  85 Inc |                   csak a csemegét látja...~A bankigazgató nevetett:~-
  86 Inc |            nevetett:~- Az Isten azért adta a szerelmet, mert józanon
  87 Inc |                   nem házasodna meg senki.~A tanár fölemelte az ujját:~-
  88 Inc |                tanár fölemelte az ujját:~- A szerelem a lélek tokaji
  89 Inc |           fölemelte az ujját:~- A szerelem a lélek tokaji bora.~- É-é-édes
  90 Inc |                    É-é-édes méreg! - szólt a báró megcsillanó szemmel.~-
  91 Inc |                megcsillanó szemmel.~- Azok a hosszúhajúak...~- Minden
  92 Inc |                    Minden nő veszedelem!~- A hosszúhajú veszedelem! -
  93 Inc |              veszedelem! - kiáltotta vígan a bankigazgató.~Erre valamennyien
  94 Inc |                    nem veszedelem? - szólt a szóló örvendve, hogy a szava
  95 Inc |               szólt a szóló örvendve, hogy a szava derültséget kelt. -
  96 Inc |                 egy hosszúhajú némber volt a veszedelme? - A trójai háborút
  97 Inc |                némber volt a veszedelme? - A trójai háborút nem egy hosszúhajú
  98 Inc |                  hosszúhajú némber okozta? A hosszú haj, mint veszedelem,
  99 Inc |          világtörténelmen? De ne is nézzük a világtörténelmet, csak a
 100 Inc |                   a világtörténelmet, csak a hírlapoknak a napihíreit,
 101 Inc |       világtörténelmet, csak a hírlapoknak a napihíreit, a sikkasztásokat,
 102 Inc |                  hírlapoknak a napihíreit, a sikkasztásokat, rablásokat,
 103 Inc |                öngyilkosságokat, vagy csak a magunk fiatalságát, hogy
 104 Inc |                   bolondokat csele­kedtünk a nőkért, vagy a nők miatt.
 105 Inc |               csele­kedtünk a nőkért, vagy a nők miatt. És mink még szerencsésen
 106 Inc |                   szerencsésen kihajóztunk a veszedelemből, anélkül hogy
 107 Inc |                    bedugtuk volna viasszal a fülünket.~A tanár elgondolkodva
 108 Inc |                 volna viasszal a fülünket.~A tanár elgondolkodva nézett
 109 Inc |                 tanár elgondolkodva nézett a cserépkályhára.~- Voltaképp
 110 Inc |           cserépkályhára.~- Voltaképp csak a nő él - mondotta. - A férfi
 111 Inc |                 csak a nő él - mondotta. - A férfi csak a nőnek az életét
 112 Inc |                   mondotta. - A férfi csak a nőnek az életét szolgálja
 113 Inc |                  nőnek az életét szolgálja a maga életével. S azok a
 114 Inc |                    a maga életével. S azok a kurta eszű teremtések...~
 115 Inc |                   kurta eszű teremtések...~A szmokingos fölkelt:~- Barátom,
 116 Inc |               javaslok valamit.~- Hadd azt a kártyát, inkább beszélgessünk.~-
 117 Inc |                    is. Nézzétek: mink mind a tizenketten agglegények
 118 Inc |                hogy okosabb szemmel látjuk a nőket, mint azok, akik a
 119 Inc |                   a nőket, mint azok, akik a szolgálatukba szegődtek.
 120 Inc |         tapasztalatokat hordoz mindenikünk a fejében. Mink idejekorán
 121 Inc |               idejekorán megismertük, hogy a szerelem csak szép hegedűszóra
 122 Inc |                 unalmas operának, amelynek a tenorja gyereksírás.~Nevettek.~
 123 Inc |             tenorja gyereksírás.~Nevettek.~A szmokingos folytatta:~-
 124 Inc |              folytatta:~- Mármost lehetnek a társaságunkban olyanok,
 125 Inc |                  rózsaszínekben vélekednek a házasságról, mintha az valami
 126 Inc |                  mintha elvesztették volna a révgarast, s innen maradtak
 127 Inc |                révgarast, s innen maradtak a parton. Az ilyeneket helyreigazítjuk,
 128 Inc |          agglegényi sorban. Erre való lesz a mi karácsonyi vacsoratársaságunk.~-
 129 Inc |                 mink, mint aki elvesztette a révgarast, hanem mint azok,
 130 Inc |                Röviden vagy hosszan, ahogy a tésztája nyúlik.~Ezt a javaslatot
 131 Inc |               ahogy a tésztája nyúlik.~Ezt a javaslatot is tetszéssel
 132 Inc |                    is tetszéssel fogadták.~A szmokingos folytatta:~-
 133 Inc |           folytatta:~- És három estéje van a karácsonynak: ha egyik est
 134 Inc |                kevés, lesz még kettő.~Csak a báró legyintett:~- Az é-é-én
 135 Inc |                 történetem e-e-egy mondat: a komtesz ke-ke-keveslett
 136 Inc |                  prímás!~- No jó! - mondta a szmokingos. - Te már végeztél.
 137 Inc |                ilyen röviden mondjuk is el a történetünket, az is érdekes.~
 138 Inc |            agglegények vidáman helyeselték a javaslatot, bár egyen-kettőn
 139 Inc |                    röviden fogja elmondani a maga történetét.~- Ki kezdje?~-
 140 Inc |                 Kezdd meg te Aladár!~Ebben a pillanatban elaludtak a
 141 Inc |                    a pillanatban elaludtak a villamoslámpások, és a szobát
 142 Inc |           elaludtak a villamoslámpások, és a szobát egyszerre vaksötétség
 143 Inc |             vaksötétség borította el. Csak a szivarok tüze vöröslött
 144 Inc |                 tizenkét vörös csillagként a sötétségben.~- Gyújtót!
 145 Inc |             Gyújtót! Kinél van gyújtó! Hol a csengő?~Ekkor az ajtó kitárult,
 146 Inc |               Ekkor az ajtó kitárult, mind a két szárnyára kitárult.
 147 Inc |           szemérmes szemmel lépikélt be, s a karácsonyfát némán az asztal
 148 Inc |                 akkor ocsúdtak fel, amikor a kaszinóban említett Kelemen
 149 Inc |              Kelemen barátjuk is megjelent a küszöbön.~- Glória! Glória!
 150 Inc |            képviselő.~- Ugye, megleptelek? A kaszinóban tudtam meg, hogy
 151 Inc |             vidáman szorított velük kezet. A leánykának pénzt adott,
 152 Inc |                   hogy épp jókor érkezett: a társaság körré alakult,
 153 Inc |               érdekes lesz. Én is elmondom a magamét.~- Helyes! Helyes! -
 154 Inc |             elnökünknek. Te fogod summázni a tanulságokat, mivelhogy
 155 Inc |             u-u-unalmas lesz, fi-fi-fizeti a pe-pe-pezsgőt! - mondta
 156 Inc |           pe-pe-pezsgőt! - mondta gúnyosan a báró.~Éljeneztek. Nevettek.
 157 1   |             Magdolna~Az első elbeszélő hát a katona. Látszik rajta, hogy
 158 1   |              Szinte bosszankodva húzogatja a szakállszéllel toldott,
 159 1   |                   Még akkor éltek tündérek a földön.~Egyszer, igaz, csaknem
 160 1   |       belérészegedtem. Egy polgármesternek a leánya volt az. Egy kis
 161 1   |           megláttam, csak hátratenyereltem a székemen.~Nyeregbe, huszár! -
 162 1   |                  is egyezkedtünk. Csak épp a főhadnagyi kinevezésemet
 163 1   |                    haza! Katica külön erre a célra fényképeztette le
 164 1   |                    mindenképpen gyönyörűn. A vonaton csak azért kötöttem
 165 1   |                azért kötöttem ismeretséget a velem utazókkal, hogy a
 166 1   |                    a velem utazókkal, hogy a két fényképet elővehessem.~-
 167 1   |                    semmit - mentegetődzött a fráter -, lehet, hogy a
 168 1   |                    a fráter -, lehet, hogy a fényképész... és azért látszik
 169 1   |                látszik olyannak.~Megnéztem a képet, hát a profil-fényképen
 170 1   |                     Megnéztem a képet, hát a profil-fényképen csakugyan
 171 1   |                    néztem az arcát, de ezt a hibácskát nem láttam rajta.~
 172 1   |                    örülnek majd! Különösen a bátyámat nevettem előre.~-
 173 1   |                    volt. Máig is emlékszem a vőlegénykori levelére, amelyikben
 174 1   |          vőlegénykori levelére, amelyikben a boldogságát festette:~Végre
 175 1   |                Végre hát én is megtaláltam a szívemnek földi angyalát!
 176 1   |                 hullámos tenge­réből végre a házasság nyugodalmas kikötőjébe
 177 1   |                 nem tudtam hamarosan, hogy a szélben hullámzó gabonára
 178 1   |               gabonára gondol-e, vagy hogy a sok falusi dorbézolásra.
 179 1   |                 hittem, hogy megházasodik.~A levele többi részében elmondta,
 180 1   |                    részében elmondta, hogy a leány egy akkoriban odaköltözött,
 181 1   |                    nyugalmazott főispánnak a leánya. Nem is akarták neki
 182 1   |                   is akarták neki adni, de a leány a Tiszának futott.
 183 1   |              akarták neki adni, de a leány a Tiszának futott. A szülők
 184 1   |                   leány a Tiszának futott. A szülők aztán azt mondták:
 185 1   |                  mondták: már akkor inkább a Palinak fusson.~A menyegzőre
 186 1   |                   inkább a Palinak fusson.~A menyegzőre persze hazamentem.~
 187 1   |              menyegzőre persze hazamentem.~A menyasszony, nem csekély
 188 1   |            hitványka úrileány volt, aminők a vidéki szalonokban sárga
 189 1   |           Katicámnak. De hát gondoltam: az a fő, hogy boldogítani fogja
 190 1   |                     hogy boldogítani fogja a bátyámat.~A lefolyt év alatt
 191 1   |              boldogítani fogja a bátyámat.~A lefolyt év alatt nem sok
 192 1   |                     boldog embernek száraz a kalamárisa.~Igen meglepett
 193 1   |                Igen meglepett aztán, mikor a bátyám megvénült arccal
 194 1   |                arccal fogadott az udvaron. A szokott fekete harcsafej,
 195 1   |                  szokott fekete harcsafej, a régi, vadlovat fékező, erős
 196 1   |            vadlovat fékező, erős dalia. De a szeme nem az a vidáman csillogó,
 197 1   |                   dalia. De a szeme nem az a vidáman csillogó, mint amilyen
 198 1   |                mint amilyen szokott lenni. A hangja sem az a vígan kurjantó.
 199 1   |             szokott lenni. A hangja sem az a vígan kurjantó. A mozdulatai
 200 1   |                   sem az a vígan kurjantó. A mozdulatai is bágyadtabbak.~-
 201 1   |                 voltál?~- Dehogy - felelte a bátyám. - Még csak nátha
 202 1   |                  forma, ha egyszer túl van a hatvanon. De hát a sógorasszonyka
 203 1   |                 túl van a hatvanon. De hát a sógorasszonyka szintén idősebbnek
 204 1   |                   látszott vagy tíz évvel. A gyönge leányarc-színt elvesztette,
 205 1   |               öltött az arca, mint amilyen a Pompejiban kiásott, avas
 206 1   |             kiásott, avas márványszobroké.~A karácsonyestét persze boldog
 207 1   |                  beszélgetésben töltöttük. A bátyám valami püspöki asztalra
 208 1   |               máslást szerzett valahonnan. A vacsora is afféle falusi
 209 1   |                  való csupajó, aminek csak a szagára is félóráig nyalogatja
 210 1   |                félóráig nyalogatja odakünn a kutya a két pofáját.~Csodálkozással
 211 1   |                 nyalogatja odakünn a kutya a két pofáját.~Csodálkozással
 212 1   |                Csodálkozással láttam, hogy a bátyám olyan figyelmes az
 213 1   |                   Az asszonyka meg, mintha a bátyám nem is ura volna,
 214 1   |                 egy napra megengedte volna a lakájnak, hogy közénk üljön,
 215 1   |                    és hogy feledtesse vele a sorsát, olykor gyöngyöcskémnek
 216 1   |               ámuldoztam.~Sehogy se hittem a szememnek, hogy az én bükkfaderekú
 217 1   |                    alázatoskodik mellette. A mezei ember házában mindig
 218 1   |                 mezei ember házában mindig a férfi az úr. No lám, hogy
 219 1   |                  férfi az úr. No lám, hogy a nyakára kerekedett az a
 220 1   |                    a nyakára kerekedett az a hitványka bodzabél kisasszony.~
 221 1   |              méltóságos mozdulatok azokkal a lapos kis kezekkel.~- Eszik
 222 1   |                       Ha megengeded, abból a diósból adj még. Igazán
 223 1   |                 tik esztek-e efféléket ott a tiszti kaszinóban?~- Nemigen -
 224 1   |                      Nemigen - feleltem. - A mi szakácsunk vasúti étkezőkocsiról
 225 1   |                   lánynak csavartad már el a fejét?~Mosolygott, de megvetés
 226 1   |            Mosolygott, de megvetés is volt a szemében. Ha akkor vidámnak
 227 1   |                    Ha akkor vidámnak látom a szemét is, bizonyára előrántom
 228 1   |                    is, bizonyára előrántom a fényképet. Minduntalan a
 229 1   |                   a fényképet. Minduntalan a nyelvemen volt már, hogy
 230 1   |               Isten: haboztam. Lehet, hogy a vasúti kritikának a megismétlődésétől
 231 1   |                   hogy a vasúti kritikának a megismétlődésétől is tartottam.
 232 1   |                     De csakhamar megásítja a beszélgetésünket, és ő is
 233 1   |                asszony megcsókolja Palinak a homlokát. Elvonul.~Akkor
 234 1   |                 maradtunk, megint mozogtak a fényképek a zsebemben.~A
 235 1   |                megint mozogtak a fényképek a zsebemben.~A bátyám azonban
 236 1   |                   a fényképek a zsebemben.~A bátyám azonban olyan gondba
 237 1   |            pipázott ott az asztalnál, hogy a nyilatkozás helyett akaratlanul
 238 1   |                    te ezzel az asszonnyal?~A bátyám vonint a vállán.
 239 1   |                asszonnyal?~A bátyám vonint a vállán. Emelint a szemöldökén.
 240 1   |                   vonint a vállán. Emelint a szemöldökén. Pöffent egy
 241 1   |               mondottam elszoruló mellel - a Tiszába akart érted ugrani.~
 242 1   |                ugrani.~Legyintett. Töltött a poharamba a karácsonyi máslásból.~-
 243 1   |            Legyintett. Töltött a poharamba a karácsonyi máslásból.~-
 244 1   |                  hiba nélkül való.~- És mi a hibája?~A vállát vonogatta:~-
 245 1   |                    való.~- És mi a hibája?~A vállát vonogatta:~- Sokat
 246 1   |              öcsikém - sóhajtott, miközben a fejét csóválta -, kutya
 247 1   |            orgonaszóval.~Csak bámultam rá.~A fejét csóválta megint:~-
 248 1   |                   fejét csóválta megint:~- A penitenciatartás szentségében
 249 1   |                 orrú leányt el ne végy.~Ez a mondása éppen szíven szúrt.
 250 1   |                éppen szíven szúrt. Mi köze a hegyes orrnak a házassággal?
 251 1   |                    Mi köze a hegyes orrnak a házassággal? Annyi hegyes
 252 1   |                Annyi hegyes orrú ember van a világon, hát azt mind ki
 253 1   |                   azt mind ki kell-e zárni a házasságból?~De nem kellett
 254 1   |               kellett faggatnom, megindult a magyarázata magától is:~-
 255 1   |                  csak három nap tartottak. A negyedik nap... Gondolj
 256 1   |                    negyedik nap... Gondolj a mesebeli hősre, aki elővesz
 257 1   |                mesebeli hősre, aki elővesz a tarisznyájából egy kis szelencét,
 258 1   |                szelencét, és felnyitja. És a szelencéből olyan vihar
 259 1   |                   kavarodik elő, hogy majd a világot rázza ki a sarkából.~
 260 1   |                    majd a világot rázza ki a sarkából.~A manó tudta,
 261 1   |               világot rázza ki a sarkából.~A manó tudta, hogy közénk
 262 1   |               szelence.~Azt mondja ugyanis a harmadik napon:~- Egy kérdés
 263 1   |                       Az, hogy én vagyok-e a szívedben az első?~- Hát
 264 1   |                       persze hogy te vagy.~A szemembe nézett, és megvidámult:~-
 265 1   |                     Igen nyugtalanított az a gondolat, hogy a te szíved
 266 1   |         nyugtalanított az a gondolat, hogy a te szíved is olyan, mint
 267 1   |                    az életem társa, akinek a szíve... mint a vasúti váróterem,
 268 1   |                     akinek a szíve... mint a vasúti váróterem, ahol mindenféle
 269 1   |                     Már akkor benne voltam a mártásban. Nem mászhattam
 270 1   |                 mászhattam ki belőle, mint a légy: mocskosan.~Másnap
 271 1   |                    délelőtt fordulok egyet a mezőn. Ahogy hazatérek,
 272 1   |                   Berohanok. Jolán ott sír a díványon. Hason fekszik.
 273 1   |                     Hason fekszik. Az arca a két tenyerében, zsebkendőben.
 274 1   |               mintha darabokban szakadozna a lelke.~- De hát szólj, az
 275 1   |                Ilyen csalódás!~És fuldokol a zsebkendőben:~- Nem vagy
 276 1   |               becsületes!~Elhőköltem, mint a kutya, mikor macska pöki
 277 1   |               sokáig: egyszer csak fölkel, a pipatartómhoz lép. Fölkap
 278 1   |                hosszú ó volt, mint amilyen a római Lukréciáé lehetett,
 279 1   |                 Lukréciáé lehetett, amikor a tőrt a mellébe nyomta. ~
 280 1   |                    lehetett, amikor a tőrt a mellébe nyomta. ~S áttántorog
 281 1   |                nyomta. ~S áttántorog sírva a másik szobába.~Nézem a fényképet
 282 1   |               sírva a másik szobába.~Nézem a fényképet nagy hüledezve,
 283 1   |              melyik?~Hát egy primadonnának a fényképe. Éppen az az egy
 284 1   |          sírnivalója. Krecsányi Saroltának a fényképe. Soha életemben
 285 1   |                  volt kezdő primadonna, és a fényképét a színész-igazgató
 286 1   |                 primadonna, és a fényképét a színész-igazgató kirakta
 287 1   |                   színész-igazgató kirakta a többi donnáéval együtt egy
 288 1   |            donnáéval együtt egy borbélynak a bolti ablakába. Tüneményes
 289 1   |                    volt. Öt forintot adtam a borbélynak, hogy sikkassza
 290 1   |                hogy sikkassza el nekem azt a fényképet.~No, ritka szerencse,
 291 1   |                  íróasztalomból? Igaz: még a nyáron beszélgettünk egyszer
 292 1   |               nyáron beszélgettünk egyszer a primadonnákról. Néhány pajtásom
 293 1   |                   nálam. Akkor vettem elő. A Besenyey fiúnak megtetszett.
 294 1   |                ajánlott levelet vettem át, a tenta ott állt az asztalon.
 295 1   |                tenta ott állt az asztalon. A Besenyey fiú fogta a tollat,
 296 1   |             asztalon. A Besenyey fiú fogta a tollat, és boros fejjel
 297 1   |                   fejjel alája firkantotta a képnek: Csókollak, mucus!~
 298 1   |                   mucus!~Aztán kint maradt a fénykép. Takarításkor a
 299 1   |                    a fénykép. Takarításkor a könyvek közé keveredett.
 300 1   |               keveredett. Jolán bizonyosan a port törölgette a könyvekről -
 301 1   |               bizonyosan a port törölgette a könyvekről - ott akadt reá.~
 302 1   |                    micsoda zivatar!~Fogtam a fényképet. Bevittem nagy
 303 1   |                   az asszonykához. Ott ült a széken az ablak mellett,
 304 1   |            igazságtalan gondolkodású vagy.~A zokogás egyszerre elszűnt.
 305 1   |                   öcsém hozta. Tudod, hogy a katonatisztek feje primadonnákkal
 306 1   |                tele.~Aztán elmondtam, hogy a képet a pajtásaim forgatták.~-
 307 1   |                    elmondtam, hogy a képet a pajtásaim forgatták.~- Nézd
 308 1   |                 itt az írást. Egy férfinak a neve van alája írva. De
 309 1   |               Egyszerre fölemelte az arcát a zsebkendőről, és a könnyein
 310 1   |                   arcát a zsebkendőről, és a könnyein át mohón olvasta,
 311 1   |            könnyein át mohón olvasta, hogy a mucus alá csakugyan férfinév
 312 1   |                 Igen röstelkedett. Csaknem a lábamat csókolta, úgy könyörgött,
 313 1   |                  Ideje - gondoltam -, hogy a többi fényképet a pokol
 314 1   |                     hogy a többi fényképet a pokol fenekére expediáljam.
 315 1   |                  csaknem rajta felejtettem a kulcsot az íróasztalomon.
 316 1   |                   rendetlenségben hevertek a fiókjaimban a gazdasági
 317 1   |     rendetlenségben hevertek a fiókjaimban a gazdasági levelek, a szerelmes
 318 1   |           fiókjaimban a gazdasági levelek, a szerelmes levelekkel egybekeveredetten.
 319 1   |                   egybekeveredetten. Aztán a sokféle apró kacat... Évről
 320 1   |                    felírom minden napomnak a történetkéjét, és vénségemben
 321 1   |                    átélem az életemet. Hát a januáriusok be is vannak
 322 1   |               vannak írva rendesen, de már a többi hónapokból csak imitt-amott
 323 1   |                 egy nap, mint az olvasóban a miatyánk.~No, de most már...~
 324 1   |                    már...~Csakhogy azokban a napokban nem lehetett. Órák
 325 1   |                   mondhattam, hogy bezárom a két ajtót. Gyanút keltett
 326 1   |           negyedórát: sietve kotortam bele a fiókokba és halásztam elő
 327 1   |                 minden fényképet, ami csak a kezem közé került. Volt
 328 1   |             emléksorokkal is terhelt: Szív a szívnek! - Ne felejtsd el
 329 1   |                  szívnek! - Ne felejtsd el a te holtig szerető Marcsókádat! -
 330 1   |              holtig szerető Marcsókádat! - A tied! - És más efféle ostobaságok.~
 331 1   |                  ostobaságok.~Vágtam volna a kályhába, de hátha belép,
 332 1   |                  és megnézi, hogy van-e fa a tűzön? A hidegről jött ember
 333 1   |                     hogy van-e fa a tűzön? A hidegről jött ember mindig
 334 1   |                 hidegről jött ember mindig a kályhához lép először.~Hát
 335 1   |                   csak zsebre valamennyit, a báránybéléses télikabátom
 336 1   |          kifordulok, Jolán épp befelé tart a baromfiudvarról. A könnyű,
 337 1   |                    tart a baromfiudvarról. A könnyű, kiskockás Himalája-kendő
 338 1   |               kiskockás Himalája-kendő van a vállán. Befelé siet a havas
 339 1   |                  van a vállán. Befelé siet a havas udvaron.~- Elmegyek -
 340 1   |                kiáltottam neki messziről - a községházára. Kis, sürgős
 341 1   |                  egy pillanatra! - felelte a lépését meggyorsítva. -
 342 1   |                    enélkül távoznod! De mi a csoda ez a kemény itt a
 343 1   |                 távoznod! De mi a csoda ez a kemény itt a felső zsebedben?
 344 1   |                    a csoda ez a kemény itt a felső zsebedben? Úgy megnyomott.~-
 345 1   |                    nyögéssel megtántorult. A kendője lehullt a válláról.
 346 1   |            megtántorult. A kendője lehullt a válláról. Láttam, hogy elájul.
 347 1   |                  fognom: be kellett vinnem a házba.~Az anyám kétségbeesett.
 348 1   |                    Az anyám kétségbeesett. A házbeliek is összefutottak.~-
 349 1   |                 ijedelemtől.~És lebocsátom a díványra.~- Vizet! Ecetet!~
 350 1   |                hogyan, hogyan se, de amint a díványra terült, a kezében
 351 1   |                   amint a díványra terült, a kezében volt az egész fényképcsomó.
 352 1   |               legyezővé terjesztette szét. A másik mozdulattal eldobta
 353 1   |                     És oly megvetőn nézett a szemembe, hogy majd elsüllyedtem.~
 354 1   |                   Aztán egyszerre kiömlött a könny a szeméből - sírt,
 355 1   |                 egyszerre kiömlött a könny a szeméből - sírt, mint a
 356 1   |                    a szeméből - sírt, mint a Niagara.~Én csak kifordultam
 357 1   |               Niagara.~Én csak kifordultam a házból. Mentem bódultan,
 358 1   |              házból. Mentem bódultan, mint a furkóssal fejbe ütött ember.
 359 1   |                  fejbe ütött ember. Mentem a rétre, mentem az erdőre.
 360 1   |                   Egyszer le is heveredtem a hodályban a szalmára, hogy
 361 1   |                  is heveredtem a hodályban a szalmára, hogy talán a járás
 362 1   |           hodályban a szalmára, hogy talán a járás fokozza a lelkem zavargását.
 363 1   |                 hogy talán a járás fokozza a lelkem zavargását. De fekve
 364 1   |                     De fekve se csillapult a nyugtalanságom. Estig odabódorogtam.~
 365 1   |                    nem mutattam neki előre a fényképeket! Ki kellett
 366 1   |                kellett volna raknom rámába a falra. Azt kellett volna
 367 1   |               kellett volna mondanom, hogy a te gyűjteményed.~A lámpás
 368 1   |                    hogy a te gyűjteményed.~A lámpás már égett, mikor
 369 1   |             ablakon. Ott ültek az anyámmal a lámpa alatt. Jolán sápadt
 370 1   |                    Jolán sápadt volt, mint a húsvéti viasz. Az anyám
 371 1   |                    arccal nézett maga elé. A szeme pilláján újra megjelent
 372 1   |            megjelent egy könnycsepp, aztán a másik.~- Látod - mondottam
 373 1   |              megtudhattad volna, hogy ezek a fényképek az Aladár öcséméi.
 374 1   |                   és hogy megismétlődik az a kínos komédia, amit az első
 375 1   |                  én már akkor benne voltam a nyeregben.~- Nézd meg a
 376 1   |                    a nyeregben.~- Nézd meg a fényképre írt sorokat: mindenütt
 377 1   |       belemagyarázom.~És hogy még tetézzem a vakmerőségemet, odanyújtottam
 378 1   |                 íróasztalom kulcsát:~- Itt a fiókjaim kulcsa is. Zárnom
 379 1   |                 asztalt, mert benne vannak a szerződések, cselédkönyvek,
 380 1   |                  nem hiszel.~No, hát ezzel a vakmerő ajánlattal teljesen
 381 1   |                   teljesen csatát nyertem. A kulcsokat nem fogadta el
 382 1   |                     Hát jó, tedd el azokat a fényképeket, ha az öcsédéi.~
 383 1   |                fényképeket, ha az öcsédéi.~A békesség felhőtlennek ígérkezett.
 384 1   |                     aztán újra ébred benne a gyanú. Ahányszor künn járt
 385 1   |                 gyanú. Ahányszor künn járt a konyhán vagy a padláson
 386 1   |                   künn járt a konyhán vagy a padláson vagy az udvaron,
 387 1   |                 rózsaszín levelet. Csaptam a kályhába.~Már akkor tavaszodott.
 388 1   |             egy-egy égő gyújtót is kellett a levelek után bedobnom. Aztán
 389 1   |             cselekednem. Egy délben, ahogy a karosszékben elnyújtózkodva
 390 1   |        karosszékben elnyújtózkodva keverem a feketekávémat, Jolán az
 391 1   |                       Nézd már - mondja -, a cselédeink vagyonosodnak.
 392 1   |                  cselédeink vagyonosodnak. A Juli négy koronát tett be
 393 1   |                  Juli négy koronát tett be a takarékpénztárba. Mármost
 394 1   |                hogy ellopják. Add csak ide a kulcsodat, hadd tegyem el.~-
 395 1   |               kulcsodat, hadd tegyem el.~- A kulcsot, lelkem?... A kulcsot?...
 396 1   |                      A kulcsot, lelkem?... A kulcsot?... Az íróasztalom
 397 1   |                   azonnal...~És tapogattam a zsebeimre.~- No, nézd, elvesztettem.~
 398 1   |                    eszembe, angyalom, hogy a felsőkabátomban van.~Kimegy.
 399 1   |                    Én meg azalatt előkapom a kulcsot, s hátra négykézláb
 400 1   |                kulcsot, s hátra négykézláb a díványhoz: be hirtelen-hamar
 401 1   |               díványhoz: be hirtelen-hamar a dívány alá!~És ahogy négykézlábról
 402 1   |              négykézlábról felegyenesedek, a fali tükörben Jolánnak a
 403 1   |                   a fali tükörben Jolánnak a rám meredő szemét látom.
 404 1   |                   rám meredő szemét látom. A ménkű azt a tükröt! Éppen
 405 1   |                  szemét látom. A ménkű azt a tükröt! Éppen úgy áll, hogy
 406 1   |                 minutáig meredünk egymásra a tükörben, mint az üvegszemű
 407 1   |                    mint az üvegszemű halak a múzeumban. Nekem a hajam
 408 1   |                   halak a múzeumban. Nekem a hajam szála is megegyenesül
 409 1   |                hogy négykézláb galoppoztam a díványhoz? Vagy csak akkor
 410 1   |                  Mármost mindegy: játsszuk a nyugodtat. S leültem vissza
 411 1   |                nyugodtat. S leültem vissza a kávémhoz.~Jolán belép.~Nem
 412 1   |                   ránézni, csak kevergetem a kávémat tovább, mintha semmi
 413 1   |                 történt volna.~De az alatt a kis idő alatt, míg Jolán
 414 1   |                Jolán az asztalhoz ért, még a szívem dobogása is elállott.~
 415 1   |                Végre is rá kellett emelnem a szememet, nyugodtan, pillogás
 416 1   |               hangon.~- Meglepett, hogy te a tükörből nézel. Azt véltem
 417 1   |              idegen nő.~Leült.~Hallgatott.~A levegő nyomottá vált köztünk.~-
 418 1   |         színtelenül.~- Akkor kint esett ki a magtárban. Vagy a mezőn.~
 419 1   |                 esett ki a magtárban. Vagy a mezőn.~Megint hallgattunk.~
 420 1   |                  hallgattunk.~De nekem zúg a fejem, mint a malom.~Már
 421 1   |                    nekem zúg a fejem, mint a malom.~Már bizonyos, hogy
 422 1   |                  malom.~Már bizonyos, hogy a díványig nem látott, de
 423 1   |                    vissza, látott. Csak az a kérdés: melyik pillanatban
 424 1   |                  melyik pillanatban nézett a tükörbe.~- Elhívatom a cigányt -
 425 1   |              nézett a tükörbe.~- Elhívatom a cigányt - szólalt meg végre. -
 426 1   |                   nyugodtan. - Nyittasd ki a cigánnyal. De hátha elrontja
 427 1   |               cigánnyal. De hátha elrontja a zárt? Wertheim-zár. És ha
 428 1   |                 nyitja, bezárni nem tudja. A napokban úgyis be kell mennem
 429 1   |              napokban úgyis be kell mennem a városba: ott megvan a kulcsnak
 430 1   |               mennem a városba: ott megvan a kulcsnak a mása.~Nem felelt.
 431 1   |             városba: ott megvan a kulcsnak a mása.~Nem felelt. Csak nézett
 432 1   |              felelt. Csak nézett rám azzal a hideg nézéssel, amelytől
 433 1   |                nézni olykor az az asszony!~A kávémat már megittam. Még
 434 1   |                   kifordul, és visszalopom a kulcsot, vagy máshova rejtem.
 435 1   |                 gyanakszik, hogy nálam van a kulcs?~S megint benyúlok
 436 1   |                   kulcs?~S megint benyúlok a zsebembe: kaparászok.~-
 437 1   |                    kaparászok.~- Ménkű azt a kulcsot! Hátha mégis nálam
 438 1   |                    nálam van? Lyukas talán a zsebem: lecsúszott. Gyere,
 439 1   |           egykedvűen.~S ülünk tovább, mint a két kőoroszlán a kapu tetején.~
 440 1   |              tovább, mint a két kőoroszlán a kapu tetején.~Én nem mozdulhatok -
 441 1   |                   mozdulhatok - gondoltam. A kulcsot nem hagyom ott.~
 442 1   |                   megszólal:~- Nem mégy ki a vetésre?~- Fölösleges -
 443 1   |               feleltem.~Pedig szinte égett a padló a lábam alatt.~- Fölösleges -
 444 1   |                 Pedig szinte égett a padló a lábam alatt.~- Fölösleges -
 445 1   |                     kérlek, néhány üveggel a vörösből. A pap jön hozzánk,
 446 1   |                 néhány üveggel a vörösből. A pap jön hozzánk, meg a jegyző.~-
 447 1   |                     A pap jön hozzánk, meg a jegyző.~- Ilyen korán?~-
 448 1   |                    kimegy-e az előszobából a folyosóra. Hátha megfordul,
 449 1   |                    nyillantja az ajtót épp a legkritikusabb pillanatban.~
 450 1   |                legkritikusabb pillanatban.~A külső ajtó is nyikkan, zörren.
 451 1   |              óvatosan, aztán hipp-hopp, be a kulcsért könyékig a dívány
 452 1   |                     be a kulcsért könyékig a dívány alá.~Megtaláltam,
 453 1   |                    vágtam. Visszahoppoltam a székbe.~Akkor meg az villanik
 454 1   |                   Mégis megkeresem hát azt a kulcsot a zsebedben.~Ez
 455 1   |               megkeresem hát azt a kulcsot a zsebedben.~Ez a gondolat
 456 1   |                    kulcsot a zsebedben.~Ez a gondolat megint parázs volt
 457 1   |           gondoltam: hátha almát hoznak le a padlásról, és épp oda teszik?~
 458 1   |                   épp oda teszik?~S tettem a kulcsot a virágpohárba.~
 459 1   |                 teszik?~S tettem a kulcsot a virágpohárba.~Öt perc múlva
 460 1   |                   Megint néhány perc múlva a tálas szekrény alá, jól
 461 1   |                 tálas szekrény alá, jól be a falig. Az mindig árnyékban
 462 1   |                     Akkor már aztán kaptam a kalapomat is. Nyomtam a
 463 1   |                    a kalapomat is. Nyomtam a fejemre. S ki a házból sült-főtt
 464 1   |                    Nyomtam a fejemre. S ki a házból sült-főtt arccal,
 465 1   |                  Jolán épp akkor lépett ki a pincéből. Csodálkozva nézett
 466 1   |                   rám:~- Hát nem várod meg a vendégeidet?~- Nem, lelkem.
 467 1   |                   úgy rémlik nekem, mintha a feleségem hallgatagabb volna,
 468 1   |              lefekszem, megint eszembe jut a kulcs. Csak nem találták
 469 1   |                 meg? Hátha begurult valami a szekrény alá: gyűszű vagy
 470 1   |                   érzelmi sorokat is írtam a naplómba! S különösen a
 471 1   |                    a naplómba! S különösen a szoknyák iránt való érdeklődéseimet!
 472 1   |        érdeklődéseimet! Benne van minden - a manó vigye el -, a bakakorombeli
 473 1   |                minden - a manó vigye el -, a bakakorombeli Kaszír Fánitól
 474 1   |               bakakorombeli Kaszír Fánitól a piros fülű bakterlányig,
 475 1   |                piros fülű bakterlányig, és a rengő derekú Juhász Boriskától
 476 1   |                   derekú Juhász Boriskától a fitos orrú cukrász Ninuskáig.
 477 1   |                   Ninuskáig. Közben persze a színész donnák, pezsgős
 478 1   |                  donnák, pezsgős vacsorák, a drámai szende megszöktetése,
 479 1   |               drámai szende megszöktetése, a naivának küldött ötstrófás
 480 1   |                  későn találok felébredni? A Juli leány söpör... Elősöpri
 481 1   |                    leány söpör... Elősöpri a kulcsot... Mutatja az asszonynak...
 482 1   |              Éjfélkor fölkeltem. Átosontam a sötétben lábujjhegyen a
 483 1   |                    a sötétben lábujjhegyen a másik szobába. A zsámolyon
 484 1   |              lábujjhegyen a másik szobába. A zsámolyon csaknem keresztülbukfenceztem.
 485 1   |    keresztülbukfenceztem. Csak úgy dörgött a parketten.~A feleségem fölriadt:~-
 486 1   |                   úgy dörgött a parketten.~A feleségem fölriadt:~- Ki
 487 1   |                       Én vagyok - feleltem a lábam fájását szívogatva. -
 488 1   |            kergetek.~- Sötétben?~- Elaludt a gyertyám.~- Hiszen a gyertya
 489 1   |               Elaludt a gyertyám.~- Hiszen a gyertya itt van.~- Ez másik
 490 1   |                 várnom, míg újra elalszik. A zsámolynak persze megint
 491 1   |            zörgéssel. Átkozott zsámoly! De a kulcsot meg­találtam. Hova
 492 1   |             találtam. Hova rejtsem?~Vissza a mellényem belső zsebébe.
 493 1   |                   korábban kel, és kiviszi a ruhámat, hogy kiporoltassa?~
 494 1   |                   Megint fölkeltem. Dugtam a kulcsot a párnám alá.~Már
 495 1   |                fölkeltem. Dugtam a kulcsot a párnám alá.~Már akkor az
 496 1   |                   nekem korán kell kelnem. A béreseim a Galagonyáson
 497 1   |                    kell kelnem. A béreseim a Galagonyáson vetik a tavaszit.
 498 1   |              béreseim a Galagonyáson vetik a tavaszit. A magtár kulcsa
 499 1   |             Galagonyáson vetik a tavaszit. A magtár kulcsa nálam van.
 500 1   |                   magtár kulcsa nálam van. A vetőgép ott fog várni már