Part
1 1 | macska pöki szembe. Még ilyet nekem ember fia sem mondott!~De
2 1 | borbélynak, hogy sikkassza el nekem azt a fényképet.~No, ritka
3 1 | üvegszemű halak a múzeumban. Nekem a hajam szála is megegyenesül
4 1 | Megint hallgattunk.~De nekem zúg a fejem, mint a malom.~
5 1 | maradt.~Este úgy rémlik nekem, mintha a feleségem hallgatagabb
6 1 | kettőt is elverte az óra. És nekem korán kell kelnem. A béreseim
7 2 | mondotta a fejét rázva. - Nekem még csak unalmas történetem
8 2 | Petrovics vállat von:~- Nekem is különös. De így van.
9 2 | hajlongva, könnye fakadtáig. S nekem olyan furcsa volt pirosan,
10 2 | gyermek szemét megfogja.~Nekem a bátyám sohase adott pénzt.
11 2 | szólt hozzám. Úgy szolgált nekem is, mint másnak: álmosan,
12 2 | előkerült gyökérre. Fáni nekem is osztott egy forgácskát.
13 2 | Hogyan osszuk meg?~- Nekem a rózsaszínűt.~- Kéne?~-
14 2 | jó.~- Akkor mért nem azt?~Nekem már mindenféle cukrom volt
15 2 | Aztán a fehér színűt is.~Nekem csurgott a nyálam, mint
16 2 | hirtelenében aggodalmasnak tetszett nekem. A pulton néhány kis odaragadt
17 2 | fonta tovább a leány. - Nekem van pénzem is, meg ez a
18 2 | végigsétál a másik háztetőn.~És nekem attól is kell tartanom,
19 2 | feltámadásról! No, lesz nekem ezért!~És tipródtam türelmetlenségemben.~
20 2 | végtelenségről. No, hát nekem van!~Nem is hallottam, mikor
21 3 | Útközben gondoltam rá, hogy nekem is ki van téve a lépvessző.
22 3 | mondásokkal igazgassanak! Hogy nekem emlegessék a katonai vitéz
23 3 | olyan házat, amelyikben nekem is jutott egy külön bejáratú
24 3 | vessen szegény - mondja nekem németül -, hadd éljen a
25 4 | szittya, vén kocsis rajta.~Nekem, fővárosi embernek persze
26 4 | domb látszott a távolban. Nekem legalább, budai hegyekhez
27 4 | Aztán ha segíteni akarsz nekem az ügyelésben, hozz magaddal
28 4 | kis, fekete-fehér puli - nekem rohant, és fel akart falni.~-
29 4 | fogam. Aztán nem is uram ez nekem, ez a vén csutora. Csak
30 4 | Csak próbaképpen. Nincs nekem arra való cérnám. Ez egy
31 4 | volt feketéje.~- Maga olyan nekem - mondottam -, mintha csakugyan
32 4 | állna a mellemben! Mintha nekem is valakim volna az a leány!
33 4 | német, mind német.~- Nézd, nekem is van egy könyvecském.
34 4 | megvonaglott.~- Szép vagy nekem úgy is.~- Mégis restellem.
35 4 | állat néma.~És sóhajtott.~- Nekem elég, hogy érzem az anyámat,
36 4 | emlegeti mindig azt a Danit? Nekem nem jegyes mátkám. Ha akarom,
37 4 | fogja bontani a karomból, s nekem majd jobbra mutat, neki
38 4 | mutat, neki balra.~- Mondd nekem: Tamás. Legalább most utoljára
39 4 | a nevemen!~- Nem tudom. Nekem maga csak maga. A név mindegy.~-
40 4 | egyszer láthatom. És küldje el nekem majd Pestről a képét. Ne
41 4 | majd Pestről a képét. Ne nekem, csak ispán úréknak. Nekik
42 5 | én izgatottan. - Hiszen nekem már szeptember elsején iskolába
43 5 | És akkor még tetszett is nekem, hogy olyan határozott,
44 5 | hagyott rám. Nem nagy pénz, de nekem akkor mintha az égből pottyant
45 6 | mindenre, ami legszentebb nekem!~S végiggondoltam: mi a
46 6 | elképzelhetetlen volt az nekem, hogy megszólítsam. Csak
47 6 | velem az a csúfság, hogy nekem is osztottak intőt a hónap
48 6 | valami tárgyak mellett. Nekem repes a szívem. Nem is bírok
49 6 | testvér-valakije!? Irtóztató volt nekem ez a gondolat!~Akárhogyan
50 6 | kiskesztyűs kezét fogja nekem nyújtani! Vajon mit mond?
51 6 | prédikációt, mint amennyit nekem kellett hallanom négy-öt
52 7 | más történetbe ütközik.~Nekem úgy harmincéves koromig
53 7 | tapasztaltam, hogy Körmöcbánya nekem is dolgozik.~Úgy harmincéves
54 7 | otthagyja a két hölgyet, s nekem hajlong.~- Végezzen csak
55 7 | ez, sőt Pesten unikum.~- Nekem hat is van ilyen - feleltem. -
56 7 | És Ida maga szervírozta nekem. Mily graciőz, mily kedves
57 7 | rózsás körmöcskéjű angyalkéz nekem fog dolgozni az életem tovább
58 7 | Pipára gyújtó parasztja, nekem a Munkácsy képe, amely a
59 7 | hogy nyaralót nézzünk, de nekem délutánra egynehány felem
60 7 | úriember. Nem ajánlhatna nekem egy megbízható ügyvédet?~-
61 7 | reám.~- Az nem mondtam. De nekem át kell olvasgatnom apróra
62 7 | tetszik - feleltem. - Ámbátor nekem ugyan kevés az olyan nőismerősöm,
63 7 | Megmosolyogtam. Még kedves is volt nekem, hogy annyira figyelmez
64 7 | Hát csak mondd, akármi.~- Nekem az a lakás nem tetszik.~-
65 7 | forogni a kerekeit. Gondoltam: nekem őrlet. Egynehány száz forintot
66 7 | kétezer holdat ér az az ember, nekem is vagy négyezer forintot.~
67 7 | szobába. Az imént jöttek.~Nekem csak eldobban a szívem.
68 7 | költségén?~- Hát bizony... Nekem volt egy kis megtakarított
69 7 | Kiszaladt a kis nyulacska...~Nekem újra elárasztotta a könny
70 7 | De az a csodálatos, hogy nekem olyan, mintha már régen
71 7 | feleltem. - Az első pillanatban nekem is megfordult efféle gondolat
72 7 | Aztán a kezét fölemelte, és nekem nyújtotta:~- Jó ember vagy.~
73 7 | vagy, Ida! Mindig szép vagy nekem, de ma: csoda vagy!~Átölelte
74 7 | vacsora az asztalon van.~Nekem egyszerre a három gyerek
75 7 | bizonyosan külön sütött nekem valamit, mert a gyerekek
76 8 | szivarra gyújt, és beszél.~~Nekem már gyermekkoromban megvolt
77 8 | szüntelenül ott ül, és olvas nekem hírlapot, könyvet, és iparkodik
78 8 | Egy-két órai olvasás elég nekem.~- Jó - felelte Berta -,
79 8 | olvasott, olvasott. De nekem csak olyan volt az olvasása,
80 8 | vonta be az ajtót maga után.~Nekem olyan volt, mintha álomból
81 8 | legelj!~Berta csak olyan nekem, mint akármelyik iskolás
82 8 | Köszönöm. Nem olyan fárasztó ez nekem, mint gondolja. És ha annyira
83 8 | beteg vasárnap is beteg. Nekem ez nem munka.~Kivetette
84 8 | kissé - mondottam. - Feltűnt nekem, hogy tegnap maga nem volt
85 8 | cselekszik szívességet, hogy...~- Nekem?~- Azt véltem, mivelhogy
86 8 | mivelhogy barátod...~- Nekem ugyan nem barátom.~- És
87 8 | Kitámolygott a szobából.~Nekem magamnak is különös volt,
88 8 | mondom, akkor is furcsa volt nekem, hogy úgy egyszerre elroppantottam
89 8 | Délig faragcsált ott.~S nekem folyton Ildikón járt az
90 8 | mámorosan. - Édes egyetlenegy! Nekem olyan, mintha én volnék
91 8 | kötött össze bennünket. Nekem sejtelmem se volt arról,
92 8 | Az őszön eljegyez..~De nekem csakolyan volt a hangja,
93 9 | mondom: a tó igen tetszett nekem a kertész levelében.~- Éppen
94 9 | kertész levelében.~- Éppen nekem való hely - gondoltam. -
95 9 | gólyafészek megint kedves volt nekem. Micsoda pompás mulatság
96 9 | szoknia kell mindenhez! Nekem nem az ágy a fő, hanem a
97 9 | Mert, tetszik tudni, nekem jobbféle nincsen.~Kedvem
98 9 | nagy lóbőrcsizmában, de nekem bizony tojástáncot kell
99 9 | megállította a legelő közepén.~Nekem az volt az első cselekedetem,
100 9 | között.~- Maga azt írta nekem, hogy „tóparton vadászkunyhó”.~-
101 9 | került, míg megértette, hogy nekem mosdótál kell. Aztán ő kérdezett:~-
102 9 | S nézi műértő szemmel. Nekem szinte dagadozik a mellem
103 9 | Adok én egy párt kölcsön. Nekem van három pár is.~- De kabátom
104 9 | lehetett volna hajítani.~- Nekem nagy spúriuszom van - szólt
105 9 | babonásak - hebegett a tanító. - Nekem a minap nyúl keresztezte
106 9 | vannak kötelességei.~- De nekem haza kell mennem...~Abban
107 9 | oda.~Képzelhetitek, hogy nekem huszonhárom éves koromban
108 9 | figyeltem rájuk, hát Lipóczy nekem is elmondta, hogy a múlt
109 9 | inspirációt.~Játszott. Valami nekem ismeretlen zenemű volt az.
110 9 | bizalmasat készül mondani nekem az a leány.~Tudtam már akkor,
111 9 | csak a testem ballagott nekem ottan. A lelkem ott maradt
112 9 | Akkor már maga zongorázta nekem. S amíg zongorázott és danolt -
113 9 | méltó magzatja apádnak: nekem beretválkoznom kell. Hát
114 9 | rázta.~- Szék csak egy van. Nekem térdelnem kell, vagy ülnöm.
115 9 | De az olyan kicsi volt nekem, hogy sehogy meg nem állt
116 9 | hagyja. A magam pénzén kell nekem még a tetőt is javíttatnom.
117 9 | Dehogy munka, pihenés az nekem. Negyedórát, félórát itt
118 9 | gondolat megörvendeztette őket.~Nekem meg főképpen azért tetszett,
119 9 | Azt mondják, hogy, nem nekem való. De én tudom, hogy
120 9 | szeme megcsillant.~- Ugye? Nekem a Szilágyi Malvin mondta,
121 9 | szól nekik?~- Nem lehet nekem szólnom. Tudja, olyan gyereknek
122 9 | az őzet, vaddisznót, az nekem olyan... Ahogy ott fekszenek
123 9 | beszélgetést más útra.~- Nekem olyan különös itt ez a nagy
124 9 | a napvilágon kezdett. De nekem mindegy volt, és nekik is.~
125 9 | Az ő nézése azt mondta nekem:~- Tudom.~De az ajkunk hallgatott.~
126 9 | Hangosan folytattam:~- És nekem nincs esernyőm.~Ilka elámultan
127 9 | igen távoli muzsika volt nekem, de hát mért ne lehessen
128 9 | szeme, s azontúl szinte nekem prédikált.~Hogy a jó fa
129 9 | cselekedetek mezejére. S nekem ugyancsak kellemetlen volt,
130 9 | nehéz ügyet. Hanem viszont nekem is van egy kis kívánságom,
131 9 | ellenkezésükre. Láthatják, hogy nekem Hekuba a Finum Rózsijuk.~-
132 9 | bundáskával.~Hiába bizonygatták nekem, hogy a Boriska-szerepet
133 9 | bolondsága, s nem lódul-e nekem a bolondságában?!~Az őrült
134 9 | ember! Milyen szerencsém nekem!~S kezet nyújtott. A hála
135 9 | félt! Az is félt! Mondta nekem, hogy húsvét óta nem alszik
136 9 | a füle tövén.~Még ez is nekem vakar!~- Haza kell mennem -
137 9 | Hiszen neked adják!~- Nekem? - képedezett Ilka.~- Hát
138 9 | leszel Finum Rózsi. Hát...~- Nekem még nem szóltak róla - mentegetődzött
139 9 | esti találkozásra kérjem. Nekem se volt kedvem arra, hogy
140 9 | a virágoknak.~Szedtük.~S nekem ugyancsak ügyelnem kellett,
141 9 | Hogyan valljam meg, hogy nekem a festés nem mesterségem?
142 9 | Mindezek a kérdések persze nekem is nehezítik a fejemet.
143 10| kérdést intézik hozzám, nekem mindig olyan, mintha franciául
144 10| akkor is éreztem, hogy nem nekem való pálya. Festő szerettem
145 10| respektáld a bátyáidat.~S nekem respektálnom kellett szüntelen
146 10| szüntelen az öt bátyámat. Nekem minden tálnak az utolsó
147 10| Respektálnom kellett a bátyáimat. Nekem már nem volt öcsém, hát
148 10| távolacskán háttal állt mindig nekem, és virágfigurákat komponált
149 10| elhallgatott. Tíz szantim nekem egy uzsonna. Negyven frank
150 10| Zsorzsetről.~Olyan volt nekem, mintha nem is földi emberfajnak
151 10| Bólintott.~Csak álmélkodtam rá. Nekem örömhír, neki szomorú?~-
152 10| tehát tizennégy az övé.~Nekem még mindig a markomban volt
153 10| porontyot.~S átadta a csecsemőt.~Nekem sose volt afféle eleven
154 10| Köszönöm, Zsorzset, de nekem éppen elég volt.~A fejkötős
155 10| Lüpen pipára gyújtott, s nekem is átadta újra az új szárasat.~-
156 10| pillantgattam vissza. Tehát Lüpen nekem fogja adni! Nekem! Talán
157 10| Lüpen nekem fogja adni! Nekem! Talán már a tavaszra!...~
158 10| néztem.~Egyszer felötlik nekem, hogy az órám fityegője
159 10| Zsorzsetből végre is nem maradt nekem, csak egy hajfürt - meg
160 10| nézett a tenger messzeségébe.~Nekem az a figura volt köztük
161 10| kese hajú, kis pulyka, akit nekem neveltek.~De hát könnyen
162 10| hogy a katonai élet szerint nekem is korán kellett kelnem.~
163 10| akkor is igen idegen volt nekem. Protestáns embernek igen
164 10| előtt. Visszafordul. Megint nekem jön.~Megáll előttem pirosan.~-
165 10| igazítottam az eszemet: minek nekem a viszontlátás? Mi közöm
166 10| a viszontlátás? Mi közöm nekem azzal, hogy ő csütörtökön
167 10| csengettyűtornyos.~Ej, mi közöm nekem csengettyűtoronnyal és egyáltalán
168 10| fejét rázta:~- Minek az nekem?~- Minek? Hogy kérdezhet
169 10| lányoknak, legényeknek. Nekem adja a legszebbik szálat.~
170 10| furcsa volt, mikor Mariska nekem dobta a kendőt, és édes
171 10| billent úgy dézsa kedvemre.~Nekem fuvoláznom kellett fél lábon.~
172 10| kezdte rajtam:~- Te okoztad nekem az életem legnagyobb szomorúságát!~
173 10| kaptam. Helyben. Vajon ki ír nekem? A pecsét Szűz Máriának
174 10| teljesített ígéret.~A halál nekem nem elmúlás. Hiszem és érzem,
175 11| hangja rettenetesebb volt nekem, mint az Ilona asszony hajmeresztő
176 11| rázva -, nem adják ám magát nekem.~- Mér?~- Csak.~- De.~-
177 11| azért mégse adják magát nekem.~Márta földhöz csapta a
178 11| végzetessé vált mind a kettőnkre.~Nekem ugyanis mindig jólesett,
179 11| gimnáziumba. Beíratott.~Nekem olyan már mindez, mintha
180 11| gondoltam, haza.~Mi volt nekem akkor a haza?~A falu?~Nem.~
181 11| tűnődtem: mehetek-e én is haza?~Nekem Márta volt a haza.~De az
182 11| a lábam hordozna, hanem nekem kellene vonszolnom a lábamat.~
183 11| hát az amerikai diófák is nekem nőnek, nekem leveledznek.
184 11| amerikai diófák is nekem nőnek, nekem leveledznek. De már a második
185 11| visszatérhettem, amikor nekem tetszett.~S elosontam a
186 11| Mért mondasz ilyeneket?~- Nekem olyan.~- Csalódol. Csak
187 11| meg a paksus-krajcárok.~Nekem a teljes ellátás tetszett
188 11| felelt. Leült az ablakhoz. Nekem is a székre intett, hogy
189 11| régi, édes, szép virág volt nekem, a régi, szép egyetlenem!~-
190 11| csakugyan? Mártát ha nem is nekem nevelték, én valahogyan
191 11| S Márta is hogyan írjon nekem? Hiszen nem tudhatja meg,
192 11| gyermekkoromtól párom volt nekem. És én soha nem hittem volna...
193 11| ami magát is megmenti, nekem is jó. Én birtokos ember
194 11| bátyja volna.~- Mit ér az már nekem! - gondoltam csüggedten. -
195 11| gondoltam csüggedten. - Mit ér nekem, ha arannyal fizetnek, mikor
196 11| hogy hosszú körmöt viselt. Nekem mindig visszatetsző volt
197 11| szobába. Ott locsoltuk fel.~De nekem olyan volt, mintha mindez
|