Part

  1 Inc|         mint a kolera.~- A házasság mindig hazárdjáték - szólt a penzionált
  2 Inc|           Hazárdjáték.~- És a tétel mindig egy életsors - fűzte tovább
  3 1  |           csak voltál?~- Szerelmes? Mindig voltam. Néha kettőbe is.
  4 1  |         volt az orra. Különös, hogy mindig néztem az arcát, de ezt
  5 1  |            változás. Az öregasszony mindig egy forma, ha egyszer túl
  6 1  |     mellette. A mezei ember házában mindig a férfi az úr. No lám, hogy
  7 1  |         gyötör engem, gyöngyöcském, mindig, mióta megismertelek...~-
  8 1  |        tűzön? A hidegről jött ember mindig a kályhához lép először.~
  9 1  |           kávémat már megittam. Még mindig ott ülünk. Azt várom, hogy
 10 1  |             alá, jól be a falig. Az mindig árnyékban van nappal. Ott
 11 2  |            így van. Józan voltam én mindig, mint a vizeskancsó. Soha
 12 2  | lábujjhegyen kellett járni, csaknem mindig. Mert ha otthon ült a breviáriumot
 13 2  |        indultam, noha őelőtte írtam mindig az anyámnak. De gyanakodott,
 14 2  |              hogy a breviáriumot is mindig pipázva olvasta. Bizonyára
 15 2  |           kövér zsidó asszonyka ült mindig a boltban. Akkor ott volt
 16 2  |              vastáblás ablaknál, és mindig könyv volt a kezében; hol
 17 2  |      érdeklődéssel szemlélgettem én mindig a boltnak legmagasabb polcán
 18 2  |          örültem a barátságának, és mindig azon reménykedtem, hogy
 19 2  |     selyemfodor a nyakán. Szombaton mindig egyedül ült ott: apja-anyja
 20 2  |            meghallom, s különben is mindig nyitva áll a pince.~Másodikat
 21 2  |          szándékokról nyilatkozzak, mindig a mandula jutott az eszembe -
 22 3  |         eladó lány, és mind a kettő mindig új kalapos, finnyogó orrú.
 23 3  |            A házasság nyavalyájának mindig ez az első szimptómája:
 24 3  |           Sebestyén téren. Az anyós mindig ellene lehel a vőnek. S
 25 3  |          hát tízre nagy kelletlenül mindig hazaandalogtunk. Zörgettünk,
 26 3  |           gyerek mosolygó fél arca. Mindig szerettem a holdat nézni,
 27 4  |            feltűnően sárga bajuszt. Mindig cigarettázik, attól sárga
 28 4  |              Azóta, hogy megláttam, mindig az forgott az eszemben.~
 29 4  |             nem szereti.~S hogy még mindig nem felelt, folytattam:~-
 30 4  |          felén a kút - mondotta még mindig komolyan.~A Puli ezalatt
 31 4  |            malac volt - felelte még mindig komolyan -, és igen hitványka.
 32 4  |         jutott, hogy a szalonna még mindig a zsebemben van. Mielőtt
 33 4  |             képű parasztleány volt. Mindig vigyorgóra állt a szája.~-
 34 4  |           Olyan úri paksiói vannak. Mindig mosdik, cifrálkodik ez.
 35 4  |     simítgatva. - Mikor vendég van, mindig berendelnek.~S kipöndörült.~
 36 4  |      gurdítják el a tekét.~A papnak mindig az orra hegyén lóg a pápaszeme,
 37 4  |        Képzelődöl!~- Nem én. Érzem. Mindig érzem. Olykor látom is a
 38 4  |             szólal meg, de tisztán, mindig érthetőn.~- És miket mond?~-
 39 4  |              visszatekintettem.~Még mindig ott könyökölt a sulykán,
 40 4  |            földi boldogságra, amely mindig rövid és múló, mint az éji
 41 4  |           komolyan:~- Mért emlegeti mindig azt a Danit? Nekem nem jegyes
 42 4  |       rebegte fájdalmasan.~~Azontúl mindig éjszakánkint találkoztunk.~
 43 4  |         királykisasszony érkezését.~Mindig fehér ing, mindig az a fakó-szép,
 44 4  |        érkezését.~Mindig fehér ing, mindig az a fakó-szép, rózsaszín
 45 4  |              rózsaszín szoknyácska, mindig méltóságos járás, és mindig
 46 4  |         mindig méltóságos járás, és mindig koszorú a fején. Egyszer
 47 4  |           fogok rád egész éjjel, és mindig, és mindig. Aztán a jövő
 48 4  |          egész éjjel, és mindig, és mindig. Aztán a jövő nyáron itt
 49 4  |      vonalát se láttam.~És én mégis mindig arra néztem: ott áll-e vajon?
 50 5  |             boldog voltam, istenem! Mindig irigy szemmel néztem a fiatal
 51 5  |           hosszát, az én Ágicám még mindig bent késik.~Benézek az üvegtáblás
 52 6  |           ötvenéves, kövéres ember. Mindig pepita ruhában jár, és bokorra
 53 6  |            Különösen tetszett, hogy mindig fekete ruha van rajta, és
 54 6  |          Hallatlan valami énrajtam! Mindig kitűnő tanuló voltam. Díjak,
 55 6  |       néztem le a második emeletre, mindig találtam okot rá, hogy esküszegés
 56 6  |            különös véletlen folytán mindig akadt valami dolgom ott
 57 6  |             hogy utoljára iszik, de mindig csak másnap akarja kezdeni
 58 6  |             könyvkereskedés állott. Mindig szerettem a könyveket, és
 59 6  |         gázlángnál találkozzunk.~De mindig hozott valakit az ördög:
 60 6  |           ördög: vagy le, vagy föl, mindig épp akkor kellett valakinek
 61 6  |      egykedvűen, nyugodtan, énnekem mindig egy tündérvilágom süllyedt
 62 6  |            napokig. Jártak, jártak, mindig jártak a lépcsőn! Micsoda
 63 6  |         elrontotta a bemutatkozást.~Mindig hozott az ördög egy-két
 64 7  |    Mihályból Mehemednek formálta. S mindig komolynak ismertem. Csak
 65 7  |        megszoktam: gyermekkorom óta mindig egyedül élek.~Sajnáló szemmel
 66 7  |         közelebbről? A női társaság mindig üdítő, ha akkor hagyhatjuk
 67 7  |           menet?~Hát az szomorú is. Mindig megállok, és leveszem a
 68 7  |         csillagai. A magányos ember mindig azt érzi, hogy nincs beleilleszkedve
 69 7  |             borulni.~Én azonban még mindig nem nyilatkoztam. Voltak
 70 7  |     Máskülönben unalmas ember volt. Mindig Szmirnáról beszélt, ahol
 71 7  |    nyújtottam Idának:~- Látja, hogy mindig tovább időzök itt, mint
 72 7  |            nem, angyalom?~- Hogy én mindig a József nádor hátát nézzem?
 73 7  |            Hova teszed őket?~Én még mindig az elbeszélés iszonyata
 74 7  |              Milyen szép vagy, Ida! Mindig szép vagy nekem, de ma:
 75 7  |       fordul a gondolata. Még eddig mindig megváltoztatta, amit eltökélt.~
 76 7  |         Ahányszor lámpát gyújtanak, mindig a keze árnyékával mulat.~
 77 8  |     Próbáltunk mást is, sokszor, de mindig csak erre tértünk vissza.
 78 8  |              vén almáriumot kellett mindig látnom, s rajta a cilinderskatulyámat,
 79 8  |           kellemes.~- Az őszinteség mindig kellemes.~Habozva nézett
 80 8  |            kellemetlen?~- Anyácskám mindig intett, hogy soha katonával
 81 8  |          már nem olyan bágyadt. Még mindig a Karthauzi? Most jelent
 82 8  |             a legjobban. Amanda még mindig az urát kesergi. Hanem az
 83 8  |             virágát. A Karthauzi... Mindig ezt olvassák az anyjával.
 84 8  |     pillantás volt az! Még éjjel is mindig láttam, amint az ajtóban
 85 8  |           Nem, soha. Mért néz mégis mindig minden ember a másiknak
 86 8  |             Ildácska, én nem leszek mindig beteg. Ma már lefaragták
 87 8  |            volt. De tudja, a szülők mindig jót akarnak. Elfogadtam.
 88 8  |           kezdve boldogságot hozott mindig a szobámba, a szívembe.
 89 9  |             a fürthiányokat.~Nappal mindig redengotban jár, és magas
 90 9  |        fordult az ötleteim közé: ha mindig otthon ülök és tanulok,
 91 9  |             volt. Tudhatjátok, hogy mindig tavat festett meg gólyát.~
 92 9  |       viszek kettőt is, hogy legyen mindig száraz az egyik.~Borongós
 93 9  |            ne adjon annyi zabot. De mindig abrakolják, mindig.~Mit
 94 9  |        zabot. De mindig abrakolják, mindig.~Mit tehettem egyebet, megint
 95 9  |         bizonyosan kis tó, hogy még mindig nem látom sehol.~A Csillag
 96 9  |        puskámat. A penész egye meg! Mindig azt gondolom, hogy hátha
 97 9  |              mondotta a tanító, még mindig a puskát szemlélgetve. -
 98 9  |        meleg.~A szobából közben még mindig hangzik a halk cimbalomzengés.~
 99 9  |             lakik?~- Ott, Iluska.~- Mindig?~- Odavaló vagyok, Iluska,
100 9  |         Elmosolyodva vont vállat:~- Mindig róla beszélnek. Szép?~-
101 9  |      szüntelen láttam: éjjel-nappal mindig láttam.~S behunyta egy percre
102 9  |                Ott van az anyjuk is mindig.~- És nem dühös az anyjuk?~-
103 9  |              és minden leánynak van mindig valami titkos közlenivalója -
104 9  |           összeér.~Kedves látomány! Mindig kedves, amikor a galambok
105 9  |    beszélgethetek-e vele? Bizonyára mindig a hátam mögött fog állani.~
106 9  |    ruhájában szokott nyáron, én meg mindig fehérben.~- Jó a lilaszín
107 9  |      lilaszín ruha is. És hogy maga mindig fehérben jár, azon én nem
108 9  |       embert; de mi van a mélyén? - mindig titok.~~Soká babráltam.
109 9  |             megígéri.~- Ígérem.~Még mindig habozva pillogott a földre.~-
110 9  |        éppen eléjük téved az őz. De mindig másfelé vezeti az urakat,
111 9  |             vetette oda a tanító. - Mindig táncolnál, ugye?~- Mindig! -
112 9  |           Mindig táncolnál, ugye?~- Mindig! - felelte mosolyogva a
113 9  |          Zivatar lesz.~- Nagymamuka mindig tudja, milyen az ég - magyarázta
114 9  |         napos-e az idő vagy borult. Mindig tudja.~Később gondoltam
115 9  |          nap tüzesen sütött. Én még mindig hajadonfővel kísértem Iluskát.
116 9  |          volna semmit.~De azért még mindig viszketett a bokámtól a
117 9  |             el a szerepét.~A próbák mindig négy órakor kezdődtek, hát
118 9  |     negyedik hete voltam ott, s még mindig nem beszélhettem kedvem
119 9  |          udvaron.~A többi leány még mindig színe hagyott arccal bámult
120 9  |            mellett a tanító is.~Még mindig földre lógó fejjel jártak,
121 9  |         benne. Tetszett is néha. De mindig a gyémántokra gondoltam:
122 9  |           megöregedtem.~~De itt még mindig nincs vége a történetemnek.
123 9  |       kisasszonyka! - mondottam még mindig remegő hangon. - Ugye, magát
124 10 |       kérdést intézik hozzám, nekem mindig olyan, mintha franciául
125 10 |       franciául kérdezne valaki.~És mindig egy nefelejcs jut az eszembe,
126 10 |        emberré.~Igaz, hogy új ruhát mindig csak a legidősebbik kapott,
127 10 |            engem az a hosszú kabát! Mindig átkoztam a sorsomat, hogy
128 10 |       respektált senki.~Így éltünk. Mindig azt kellett éreznünk, hogy
129 10 |         kívül?~- Rajzolni, festeni. Mindig első voltam a rajzolásban.
130 10 |          igen kedves volt az ember. Mindig tréfálkozott vagy lelkesedett.
131 10 |             távolacskán háttal állt mindig nekem, és virágfigurákat
132 10 |           rózsaszál.~Zsorzset jött. Mindig együtt jött az apjával,
133 10 |             kifordult a műteremből, mindig hévvel gyakoroltam a francia
134 10 |         Majd ha kitavaszodik...~Még mindig piros volt. Az ajtóra pillantgatott.~-
135 10 |         tizennégy az övé.~Nekem még mindig a markomban volt a két cukorbárány
136 10 |              Boldogan - feleltem. - Mindig magára gondoltam.~Mosolygott.~
137 10 |           lábon járó, eleven része. Mindig érzett része.~Dolgoztam
138 10 |        templom mellett reggelenkint mindig egy leánykát látok az ablakban.~
139 10 |         négy év: sok. De a vakációt mindig itt tölti?~- Lehet.~- Ennek
140 10 |             És én csütörtökig mégis mindig az oláh tanítóról gondolkodtam.~
141 10 |         édeskés nyelvű ifjú, akinek mindig a zsebében van az illemtan.~
142 10 |        Állok. Várok.~Az ég alja még mindig villámlik olykor, de már
143 10 |          valahányszor vele beszélt, mindig engem emlegetett. A leveleimet
144 11 |            emberekké.~A házasságnak mindig az együttérzés a fundamentuma.~
145 11 |        ilyen házaspárnak a szívében mindig zeng az angyalok zenéje,
146 11 |    vigyáztam is rá: úgy bántam vele mindig, mint valami földi ruhácskába
147 11 |      tulipánjait. Komoly volt, mind mindig, és amint mondom, nagyfejű.
148 11 |     valamikor. Neheztelte is talán, mindig lógatta.~És nagy volt azon
149 11 |         Természetre meg vidám volt, mindig mosolygó, mindig ugrándozó,
150 11 |        vidám volt, mindig mosolygó, mindig ugrándozó, mindig boldog.~
151 11 |         mosolygó, mindig ugrándozó, mindig boldog.~Abból az időből
152 11 |           könnyel.~Ez a beszélgetés mindig eszembe maradt. Tűnődve
153 11 |              S mivel hogy én voltam mindig legközelebb az arcához,
154 11 |            kettőnkre.~Nekem ugyanis mindig jólesett, ha megcsókolt,
155 11 |       fehérbárány virágocskát, és ő mindig boldogan állotta.~Hát egyszer,
156 11 |          nénéd~Százszor elolvastam. Mindig csodálkozva azt a szót,
157 11 |         hogy édes Kelemen fijam, és mindig elnehezülő mellel azt a
158 11 |        Azonban ha tanulok, év végén mindig bevihetem a bizonyítványomat
159 11 |             Kelen!~Így találkoztunk mindig csak a tanév végén, és azután
160 11 |            a tanév végén, és azután mindig csak titkon a diófák lombja
161 11 |        asszonyt vártam. Mert hiszen mindig ő engedte meg, hogy Mártát
162 11 |           egy lélek se mutatkozott. Mindig olyan volt ebéd után. A
163 11 |        tetejére. És az én arcom még mindig szomorú volt.~- Istenem -
164 11 |             volt a szerencsém, hogy mindig jó tanuló voltam, mert az
165 11 |           is némi viharzások, és én mindig az első sorban viharoztam.
166 11 |             a hajón láttam. Az esze mindig azon járt, hogy miként lehetne
167 11 |         hosszú körmöt viselt. Nekem mindig visszatetsző volt a hosszú
168 11 |             hosszú körmű nőt látok, mindig arra gondolok, hogy talán
169 11 |            szem nézett rám melegen, mindig ő jutott eszembe: ha az,
170 11 |           Leszámoltam vele, s mégis mindig hiányzott. Hiányzott egy
171 11 |             a minap, december 7-én.~Mindig tartok otthon virágot az
172 11 |         nyílt virágot veszek, hanem mindig csak bimbajában levőt. Úgy