Part
1 Inc| jelenik meg. Tarkóig kopasz kis öregúr, akinek csak a füle
2 Inc| helyezték át épp most. A kis művész meg Palermóban kószál.~
3 1 | polgármesternek a leánya volt az. Egy kis csucsori szájú, cukorhab
4 1 | mozdulatok azokkal a lapos kis kezekkel.~- Eszik még, gyöngyöcském?~-
5 1 | elővesz a tarisznyájából egy kis szelencét, és felnyitja.
6 1 | hogy közénk is gurul olyan kis szelence.~Azt mondja ugyanis
7 1 | messziről - a községházára. Kis, sürgős ügyem van ott.~-
8 1 | déltájban kaphattam időt egy-egy kis takarításra.~Már akkor annyira
9 1 | történt volna.~De az alatt a kis idő alatt, míg Jolán az
10 2 | megálljatok, mégis elmondok egy kis epizódot az életemből. Nem
11 2 | gyerek voltam, elemi iskolás, kis tömzsi gyerek.~Egy mezővároskában
12 2 | micsoda örült kavarodás egy kis kálvinista fiúnak, egy napon
13 2 | mindennap ellátogattam a közeli kis csengős boltba.~Csak olyan
14 2 | kereskedelmet. Szemüveges, kis görbe zsidó volt az. Rövid,
15 2 | álmos arccal, a félméteres kis vasrostélyos, vastáblás
16 2 | Végzetes üveg volt az rám, az a kis porszennyes üveg, az a cukros-mandulás!~
17 2 | beleselkedtem.~Négyszögű kis udvar volt az, kőfalas.
18 2 | az ujjain csillogó három kis aranygyűrűre.~Egy asztalos
19 2 | tetszett nekem. A pulton néhány kis odaragadt gyertyacsepp fehérlett,
20 2 | mélyében harangoznának. S kis időre rá hallom az ezernyi
21 3 | velük.~A mama görbe hátú, kis, sovány asszony volt, s
22 3 | át a hátamon.~Egy rossz kis petróleumlámpás állt egy
23 4 | reggel szálltam ki a mezei kis állomáson.~Egy bőrüléses
24 4 | Furcsálltam a beszédét. Kis idő múlva megint megszólaltam:~-
25 4 | egyetlen fia. Csak bámultam a kis Attila-ivadékot.~Más nem
26 4 | hogy valami igen kicsi kis tömzsök asszony, és hogy
27 4 | kutyája - borzas, dühös, kis, fekete-fehér puli - nekem
28 4 | Az oldalán másfél araszos kis tarisznya, ibolyahímzés
29 4 | előugrik valahonnan egy kis fehér süldő, s ott terem
30 4 | szívvel. Vagy talán egy kis szentelt pálinka tetszenék...~
31 4 | Távolról láttam. Két kisasszony. Meg is csókolták
32 4 | fordult:~- Nem tetszene-e egy kis aludttej? Adok szívesen.
33 4 | sárga kocsija.~Egy ősz, kis atillás ember. Két bidres-bodros,
34 4 | Az ajtó előtt megállt.~Kis idő múlva megint benyitotta
35 4 | Délfelé azonban egy-egy kis rés nyílott meg az angyalok
36 4 | mutatkozik-e valahol egy kis tisztulás? Délben már nyugtalan
37 4 | kóborgó róka? Vagy csak kis sündisznó?~Lesek.~Egy tétován
38 4 | volt dolgom. Igen örült a kis vénasszony, s én megvárhattam
39 4 | kalászkoszorút tett és egy kis csokor búzavirágot a homloka
40 4 | pillantásokat váltottunk.~Aztán a kis tömzsök asszonnyal hagytam
41 4 | a karvalytól az én szép kis galambocskámat!?~S a véremnek
42 5 | Áhítatos, fekete szem. Kis, fekete kesztyűs kéz. Fejének
43 5 | Lovas útra. Bementek egy kis kertes házba.~Még aznap
44 5 | fordult.~De különös volt az a kis zivatar! De rémséges! Hogy
45 5 | szót kapok majd válaszul a kis durcástól, és aztán... rohanok
46 6 | személyében is. Begyes-hegyes, kis komoly ember volt az. Elefántcsontvégű
47 6 | leányok tudnak járni. Jön a kis fehér selyem napernyő alatt.
48 6 | Nézem kissé, ha kint van. Kis ideig nézem csak, igazán
49 6 | ideig nézem csak, igazán kis ideig, aztán nyugodtan dolgozok
50 6 | az ibolya~Varrogat az én kis kedvesem...~Följegyeztem
51 6 | végre is kezet nyújt. Azt a kis kiskesztyűs kezét fogja
52 7 | szép metszetű ajka fölött kis fekete árnyék, mint az igen
53 7 | Nem viselt ön azelőtt kis szakállt? A füle mellett...~-
54 7 | szentképek. Ida nyakában is kis aranykereszt...~Csak ámultam,
55 7 | valami hatvannyolc. Ha egy kis hizlaló kúrát is belevonok
56 7 | mikor az árvaházi gyermekek kis kék sapkás seregét látom
57 7 | hálásan néz rám. Mellém ül. Kis idő múlva megszólal:~- Ön
58 7 | báránykám.~- Hát csak mondd, kis angyal. Velem csak bizalmas
59 7 | majd befűtök én neked, kis sógor, a cigarettáért! Ha
60 7 | Visszaülök az íróasztalomhoz.~Kis idő múlva csengetnek.~A
61 7 | Vajon emlékszik-e arra a kis versre, amelyre még apánk
62 7 | tanított:~Vót eccer egy kis váracska,~Abba lakott kis
63 7 | kis váracska,~Abba lakott kis nyulacska.~Elbomlott a kis
64 7 | kis nyulacska.~Elbomlott a kis váracska:~Kiszaladt a kis
65 7 | kis váracska:~Kiszaladt a kis nyulacska.~Erre szaladt,
66 7 | és mellette három egyképű kis fiúgyermek.~Állnak. Nagy
67 7 | aggodalmasan, mint három kis bagoly.~De én is bámulok,
68 7 | és bámultam én is a három kis mákszín havlokos, nagy cipős,
69 7 | A bátyám helyett három kis bagolyt fújt vissza a szél
70 7 | ablakhoz!~Leülök. A három kis bagoly elém áll, glédába.
71 7 | szólt volna, a gyermekkori kis bátyám. És mintha az nézne
72 7 | ehetnét.~- Éhesek vagytok? Ó, kis ínségesek! Mit adjak?~-
73 7 | bizony... Nekem volt egy kis megtakarított pénzem: négyszázhét
74 7 | hogy:~Volt egyszer egy kis váracska...~- Tudjuk - felelték
75 7 | idősebbik folytatta:~Abba lakott kis nyulacska...~S egyszerre
76 7 | mind a hárman:~Elbomlott a kis váracska:~Kiszaladt a kis
77 7 | kis váracska:~Kiszaladt a kis nyulacska...~Nekem újra
78 7 | látni. Vigyem hozzá őket, a kis amerikaiakat. Hát elvittem
79 7 | fiúinternátusokban? És azok a védtelen, kis együgyű teremtések, pláne,
80 7 | Hát ott les kifelé a három kis bagoly. A legkisebb azzal
81 8 | trombitához képest az a kis harmonika, amit a gyermekek
82 8 | felesége. A meleg szemű, kis bóbitás asszony: a kettős
83 8 | kellett bámulnom, vagy a kis svájci órát. Ha meg jobbra
84 8 | aztán leány! Fene gyönyörű kis bestia!~- Ha akarod, bemutatlak
85 8 | Ildikónak:~- Isten hozta, kis Ilda. Örülök, hogy végre
86 8 | meg...~- Mondja meg, édes kis Ilda. Magának minden gondolata
87 8 | neki. Bizony, nem írtam.~A kis tubarózsa délután, a szokott
88 8 | van otthon. Ők ketten a kis csöndes fészekben egy magasztos
89 8 | kezemet nyújtottam:~- Egy kis gyógyító erőt szegény nyomorék
90 8 | rólam a gipszet is. De még kis ideig ágyban kell maradnom.
91 8 | lélegzettel -, azt a gyógyító kis kezét!...~Elhőkölt, és a
92 9 | városrészbe: bérelj egy kis hónapos szobát, és tanulj,
93 9 | hát az Egyetértésben egy kis hirdetést.~Ilyenfélét:~ELHAGYOTT
94 9 | Csak éppen egy hordozható kis festőállványt vettem, meg
95 9 | festőszerek és összehajtogatható kis rajzállvány. A puska is
96 9 | kiszállok nagy boldogan a kis falusi állomáson.~Egy nyakig
97 9 | ember siet felém. Szőke és kis potrohos, mint a pók. Köszön
98 9 | No, mehetünk.~Vezet a kis állomásház mellett a ház
99 9 | fölötte meg egy gyalulatlan kis deszkát, alig tenyérnyi
100 9 | forgatta a fejét, meg hátra a kis állomásra.~- Vár még valakit?~-
101 9 | hol a tó.~No, bizonyosan kis tó, hogy még mindig nem
102 9 | fehérlik ki a homályból, s két kis narancsszín fénnyel világló
103 9 | szokott lenni.~- De én egy kis mézet ennék még! - mondotta
104 9 | tanító. - Iluska, adj egy kis mézet.~Ez az adj szíven
105 9 | lehetne...~- No, hát egy kis muzsikát, asszonynéni -
106 9 | én tanítottam, és ő egy kis nyaffadt csirke volt akkor.
107 9 | engem a boltba.~A rossz kis falusi boltban, a világ
108 9 | édes Bandi vitte előttem, a kis maszatos. (Csupa meggylé
109 9 | mond valamit. És így egy kis csend szakadt közénk, meleg
110 9 | szöszékről, hogy misére öltözzön.~Kis időre rá egy csizmadiaféle
111 9 | a kutyájával játszottam: kis, fehér bundás, hegyeske
112 9 | viszont nekem is van egy kis kívánságom, s ehhez kötöm,
113 9 | lapockámon is éreztem.~Átkozott kis bundás!... Micsoda ostobaság
114 9 | a lányok leveszik rólam kis időre a szemüket.~Ekkor
115 9 | ismeretlenség, mintha gyermekujjnyi kis gumidarab volna.~Fölemelem
116 9 | pontot kell festenem, és négy kis fehér éket, négy finom fekete
117 9 | abban a Tegethof-szegélyes, kis hetyke kabátban, a férfias,
118 9 | leányokkal.~Az erdésznek egy kis kaszálójához érkeztünk a
119 9 | keblemre vontam azt az édes, kis selymes virágfejet, és csókoltam,
120 10 | szabású. Szivar helyett is kis angol pipát szí. Szinte
121 10 | rágondolok arra a finom kis festményre, ma ezreket adnék
122 10 | szolgabíró. És hát abból a kis fizetéséből hat gyermeket
123 10 | előttem annak a hurka termetű, kis plébánosnak a képe, amint
124 10 | És másnap beállított egy kis zsák rézpénzzel. Csupa krajcár...~-
125 10 | jobbról, balról. Aztán sovány kis kezébe léniát és ceruzát
126 10 | fehér batisztblúzán az a kis dimberedés-domborodás, amely
127 10 | mondogattam:~- Ne sírjon, kis Zsorzset, ne sírjon. Amíg
128 10 | hosszáig vesződtem azzal a kis szőke, apró pehellyel, amely
129 10 | Hiába: meg kell vennem a kis... feleségemnek!~- Adja
130 10 | át vele. Bevezetett egy kis dohányszagú benyíló szobába.~
131 10 | leányra pillant.~- Talán ez a kis...~- Eltalálta, bátyámuram.~-
132 10 | hordozom a hajfürtjét és a kis nefelejcset, aztán egyszer
133 10 | zenélőórámnak a zenéjét is.~A kis Zsorzsetből végre is nem
134 10 | Az én történetem szimpla kis história. Csak érezve valami,
135 10 | nemigen tetszett, hogy egy kis éretlen húga is volt, egy
136 10 | is volt, egy kese hajú, kis pulyka, akit nekem neveltek.~
137 10 | templom mellett, legyes kis boltkirakatok mellett. De
138 10 | dohányszínre festett. Csak épp a kis festetlen falóca ott a lány
139 10 | apró, sovány lovak, rossz kis gyékényes kocsik, hagymaszag,
140 10 | megkülönböztetem a tanítót is. Kis vállas ember és lőcslábú.
141 10 | hogy köszönjek neki.~Másnap kis pecsétes, rózsaszín levelet
142 10 | vetkezték le.~Elmentem a kis oláh temetőbe.~A sírásó
143 10 | sírdomb között, hova temették.~Kis feketésszürke márványobeliszk,
144 11 | tehettem? Táncoltam vele.~Kis inges-gatyás, mezítlábas
145 11 | Akkoriban történt, hogy a kis Márta a kastélyba került.
146 11 | és én is vele voltam.~A kis Márta rám bámult. Én az
147 11 | félő távolságban persze. A kis Márta ríva futott a siető
148 11 | Tegethof-szín ruhájában.~Mögötte a kis zöld szárnyú papagáj, a
149 11 | zöld szárnyú papagáj, a kis tudós madár, aki a papra
150 11 | egymásra.~Márta abban az időben kis, pufi arcú teremtés volt.
151 11 | szoknyás és göndör hajú kis bábu. Margitnak hívta a
152 11 | koromban elvitt Ilona asszony a kis falusi iskolába, és átadott
153 11 | hozatunk még guvernántot.~És a kis Márta valóban tőlem tanult
154 11 | visszacsókoltam azt a kedves kis fehérbárány virágocskát,
155 11 | kiáltottam már messziről.~A kis Márta megrebbent. Otthagyta
156 11 | dörzsölte a selymes, finom kis képét.~- Kelen! Kelen!~És
157 11 | tanítónak. Elköltenéd azt a kis pénzt, és mikor kilépsz
158 11 | kaktuszlépcsőre felfárasztanom szegény kis Mártámat. Hát amikor megjelent
159 11 | falhoz szögezett, szegény, kis, fehér denevér? S talán
160 11 | eszméletre tért, elmondta ott a kis szobában, hogy a bácsiját
|