Part

  1 Inc|                 No, de hát ezt mégse gondoltam, hogy ennyire kongjon a
  2 1  |        székemen.~Nyeregbe, huszár! - gondoltam egyszerre.~Csakhamar meg
  3 1  |             az én Katicámnak. De hát gondoltam: az a fő, hogy boldogítani
  4 1  |          hogy épp ezt találta meg! - gondoltam. De hogy került ki ez az
  5 1  |          bocsássak meg neki.~Ideje - gondoltam -, hogy a többi fényképet
  6 1  |            csak nagy trombitás mise!~Gondoltam én erre már vőlegény koromban
  7 1  |              is szétvertem. Mindenre gondoltam.~De persze ez hetekig tartott.
  8 1  |     lecsúszott. Gyere, segíts te is.~Gondoltam, hadd győződjön meg, hogy
  9 1  |        tetején.~Én nem mozdulhatok - gondoltam. A kulcsot nem hagyom ott.~
 10 1  |       megnyugodtam rajta. Aztán arra gondoltam: hátha almát hoznak le a
 11 1  |        Katica orrát.~- Igen hegyes - gondoltam aggódva -, hiába, igen hegyes.~
 12 2  |       elfelejtettem a grófokat: arra gondoltam, hogy megszid a bátyám,
 13 2  |               Most már mennem kell - gondoltam. - A bátyám keresni fog.~-
 14 3  |              finnyogó orrú. Útközben gondoltam rá, hogy nekem is ki van
 15 3  |             páva tollán.~Eleinte azt gondoltam, hogy nem is fővárosi leány.
 16 3  |         erősödtek.~Ebből baj lesz! - gondoltam a fejemet rázogatva.~A bátyám
 17 3  |      mégiscsak meg kell látogatnom - gondoltam -, hiszen szinte skandalum
 18 3  |           hazatértünkben a kollégám.~Gondoltam: még egyet alszom, aztán
 19 3  |     harmadnapra se csillapodtak.~Ej, gondoltam, éppen az lesz a legjobb,
 20 3  |           aki vigasztalja.~S arra is gondoltam, hogy Vikivel most már megesküdhetek,
 21 3  |              szokott hangon.~Nini! - gondoltam. - Náninak tán ismeretsége
 22 4  |            hogy sose ültem lovon. De gondoltam, nem nagy mesterség az.
 23 4  |      futásnak ered.~De ménkű beléd - gondoltam -, engem nem vetsz le!~S
 24 4  |        kenyeréből.~De akkor nem erre gondoltam. Három helyet is mondott
 25 4  |             megláttam, Erzsike, arra gondoltam, hogy magától kérhetek vizet.~
 26 4  |            Nem apadt el, csak ronda. Gondoltam, itten kapok.~- Hogyne,
 27 4  |             kérek.~- Ej-ej, hogy nem gondoltam rá. Persze-persze...~S befutott.~
 28 4  |              a vödröt.~- Arra nem is gondoltam - hebegtem. - Én bizony
 29 4  |          soha magáénak.~Egész nap rá gondoltam. Mért mondta, hogy ne menjek
 30 4  |          fölkeltem.~De aztán meg azt gondoltam, hogy legjobb lesz, ha a
 31 4  |              feléje, de egész nap rá gondoltam. Mintha tövis állna a mellemben!
 32 4  |              öt percet fekszek még - gondoltam -, mert hátha megint szédülök,
 33 4  |         gyönyörűség remegett át. Nem gondoltam én több semmi megbízásra.
 34 4  |     kiosontam a majorból.~- Hátha? - gondoltam. - Hátha?~És hogy az unalom
 35 4  |              néztük a könyvet. Aztán gondoltam: ha az arcom hozzáérhet
 36 4  |          olykor. Micsoda ostobaság - gondoltam -, hogy ide felmászkálok
 37 4  |             akkor csak a boldogságra gondoltam, a földi boldogságra, amely
 38 4  |     megígértem, hát kijöttem. Később gondoltam meg, hogy helytelen, amit
 39 4  |             tuloknézésű barbár!~Arra gondoltam, hogy én veszem el. A fővárosban
 40 5  |           lesz - válaszolta a leány.~Gondoltam: majd megmondja, hogy miért
 41 5  |           latinul se tud.~Ráhagytam. Gondoltam, majd rákapatom lassankint
 42 5  |               mi szállt meg. Ágnesra gondoltam: ellágyultam. Hátha azóta
 43 6  |           boltja mellett. Megnézem - gondoltam -, milyen a leány közelről.~
 44 6  |   Készületlenül lódulok az iskolába. Gondoltam, ott falogatok majd valamit
 45 6  |             Azonban mindjárt arra is gondoltam, hogy amitől megválik az
 46 6  |             röppent az udvarra, arra gondoltam, hogy meg kell néznem: mi
 47 6  |             kép sokkal szebb volna - gondoltam -, ha Flóra arcát festették
 48 6  |            le a szobámból. Reszketve gondoltam arra, hogy a címszalagot
 49 6  |         pillanatban magammal végzek.~Gondoltam így is, úgy is. Mindenféle
 50 7  |          Másnap mégis meglátogattam. Gondoltam: miért ne nézzem meg közelebbről?
 51 7  |      opálgyűrűvel...~- Ha elveszem - gondoltam -, így lesz ez a házaséletünkben
 52 7  | szőnyegárusnak a házában vagyok, azt gondoltam volna, hogy valami grófi
 53 7  |       elsejére hagyhattam volna ott: gondoltam, addig úgyse vehetem el -
 54 7  |           magát bemutathatom.~Nem is gondoltam, hogy egyéb okból kérdez,
 55 7  |         Keszthely mellett mentem el. Gondoltam, megnézem Hévizet is. Ismerősöm
 56 7  |         fiúnak arra semmi járata.~De gondoltam: valami pajtását látogatja
 57 7  |         engedtem forogni a kerekeit. Gondoltam: nekem őrlet. Egynehány
 58 7  |          pénzem: négyszázhét dollár. Gondoltam, majd megtérül...~- Afelől
 59 7  |         gazdátlan kutya!~Aztán Idára gondoltam.~Értem szegénynek az aggodalmát.
 60 8  |             a negyedik levelénél. De gondoltam: hadd melegedjen bele a
 61 8  |        Bertának rikácsoló a hangja - gondoltam -, rikácsoló, mint az ijedt
 62 8  |         érdekes volna ez festőnek! - gondoltam. Egy szőkés leány, aki árnyékban
 63 8  |      hallgattam.~- Milyen cifra ez - gondoltam -, és milyen szimpla az
 64 8  |            üdvözölte? Illett volna - gondoltam -, hogy kezet nyújtson neki.
 65 8  |          udvarias úriember, s én azt gondoltam, neked cselekszik szívességet,
 66 8  |   viselkedtem?~- Éppen nem. Csak azt gondoltam, talán alkalmatlan olykor
 67 8  |            szemem bezárult. Álom ez, gondoltam, gonosz álom!~Egy percnyi
 68 8  |         Térjen eszméletre!... Én nem gondoltam... De gyermekkorom óta...
 69 9  |        festők érdeklődnek leginkább. Gondoltam, így jobban megértik. A
 70 9  |              Éppen nekem való hely - gondoltam. - Szemnek is szép, fürödni
 71 9  |     félcipőmet.~Micsoda szerencse! - gondoltam. - Hiszen a ruha-megtakarításból
 72 9  |        inkább visszafordulni. De hát gondoltam: egyszer az életben kordén
 73 9  |             az ostort a kezébe véve.~Gondoltam, most már ha kordéra kerültem
 74 9  |            ezt a testvéreim látnák - gondoltam -, hogyan nevetnének...!
 75 9  |         valamelyik nap...~S magamban gondoltam:~- Csak azt várd!~Barátságosan
 76 9  |              mint a bika. Aztán arra gondoltam, hogy a puska vajon nem
 77 9  |             el a délelőttöt? Hátha - gondoltam - megpróbálom hát csakugyan
 78 9  |              a levegőben maradt.~No, gondoltam, lefestem azt a felhőt,
 79 9  |            megragadta a fantáziámat. Gondoltam: a ruhám úgyis aligha tisztul
 80 9  |              világló ablak. Mindjárt gondoltam, hogy az erdész háza. A
 81 9  |            ballagnak egyenesen arra.~Gondoltam, megpihenünk, s folytatjuk
 82 9  |      népnevelőt.~Micsoda tökfilkó! - gondoltam. Csak a pénz érték neki,
 83 9  |              No, ha nyírni szokott - gondoltam -, beretválni is tud. Tessék:
 84 9  |              fog állani.~Erre nem is gondoltam!~Hát majd szünetelek, gyakran
 85 9  |                 Jobb.~- Én pedig azt gondoltam. Nagymamuka gyakorta elmondja,
 86 9  |         borult. Mindig tudja.~Később gondoltam arra, hogy az agg nő az
 87 9  |             nem falut!~Erre magam se gondoltam.~Egy percre kővé váltan
 88 9  |          volt fűtve. Ilka már vár! - gondoltam. Mekkorát növök előtte!
 89 9  |         asztalhoz? Itt nagy a hőség.~Gondoltam: előre mennek, és én hátul
 90 9  |               Lehetetlen maradnom! - gondoltam. De ilyen hirtelen itt se
 91 9  |              szétloccsan!~S magamban gondoltam: Sekszpírnek a Richárd királya
 92 9  |          Gyönyörűen igaz!~Aztán arra gondoltam, hogy a sokat emlegetett
 93 9  |              De mindig a gyémántokra gondoltam: olyan kell, csak olyan,
 94 10 |       elmosolyodtam. Mihelyt olasz - gondoltam -, mindjárt macskáról beszél.~
 95 10 |           elmaradtak.~Minek is az? - gondoltam. - Az uzsonna merőben fölösleges
 96 10 |              álmatlan éj!... Ha arra gondoltam, hogy Zsorzset egy napon
 97 10 |               míg a nagybácsi él? De gondoltam: hál’istennek, hogy él,
 98 10 |        buzgón dolgoztam. Közben arra gondoltam, hogy struccokba helyezni
 99 10 |              hát azért vigasztaltam. Gondoltam: ha már a mellemre borult,
100 10 |              narancsoskosárba.~Nini, gondoltam, a gyerekeknek bizonyosan
101 10 |           mondtam, azt se tudom, mit gondoltam, azt se tudom, hogyan szedték
102 10 |            feleltem. - Mindig magára gondoltam.~Mosolygott.~Az asztalához
103 10 |            festékesecset. Enyém ő! - gondoltam diadalmasan. - Enyém! Igaz,
104 10 |              az egemről.~Elveszem! - gondoltam. - Mégis elveszem. Mihelyt
105 10 |             a templomból.~Én nemigen gondoltam többet a leányra.~A fürdőből
106 10 |            nyomástól. Szüntelen arra gondoltam, hogy szegényke ott állt-várt
107 10 |             nézett rám.~- Én sokszor gondoltam már arra - mondotta -, hogy
108 11 |              Olykor meg elszomorodva gondoltam: nem lehet.~Az erdei história
109 11 |           hazagondolt.~És én is haza gondoltam, haza.~Mi volt nekem akkor
110 11 |        kérjek jegyet. Aztán meg arra gondoltam, hogy elmegyek a vasúti
111 11 |             éreztem? Egész este arra gondoltam... De sötét volt: féltem.~-
112 11 |           előtt volt hetekben többet gondoltam Mártára, mint a bizonyítványomra.~
113 11 |            Mi pályára lépsz?~- Jogra gondoltam.~- Az nem szegény embernek
114 11 |   találkozásomról. Nem búsítom most, gondoltam. Majd holnap elmondom neki.~
115 11 |               Mit ér az már nekem! - gondoltam csüggedten. - Mit ér nekem,
116 11 |           Virágba öltözött kígyók! - gondoltam. Csak addig lehet hinni
117 11 |           Nem, Éva nem az én Évám! - gondoltam, valahányszor ránéztem.
118 11 |             Milyen hálátlan vagyok - gondoltam -, ahelyett hogy megköszönném
119 11 |          mint az első elbúsulásomban gondoltam. Ki tudja, hogyan gázolták
120 11 |              kezébe.~Mondom: sokszor gondoltam rá. Mint ahogy az elsüllyedt