Part
1 Inc| roskadt bal vállú. Csak a szeme élénk.~Szmoking van rajta.~-
2 1 | fékező, erős dalia. De a szeme nem az a vidáman csillogó,
3 1 | arccal nézett maga elé. A szeme pilláján újra megjelent
4 2 | az arcát úgy, hogy csak a szeme kerülete meg az orra maradt
5 2 | halványsága okozta, hogy a szeme meg a haja is feketébbnek
6 2 | két vékony tusvonás. És a szeme is, a koromszínű, sűrű pillákkal.
7 2 | Gabi, és milyen szép a szeme! Lássa, maga elvehetne engem
8 3 | ablakom felé fordul.~Néz. A szeme karikára tágult. Néz még
9 4 | pipás ember állott, és a szeme fölé emelte a kezét.~Az
10 4 | sötéten szegeződött rám a szeme a ráhajló, fekete szőrfürtök
11 4 | Közelről sárgásbarna volt a szeme, de fekete, alacsony szemöldökű,
12 4 | is szerelmesen nézett. A szeme állása volt olyan.~- Hát
13 4 | hálásan csillogott rám a szeme a ráhajló fürtök alól. Hozzám
14 4 | állt olyan tapadón rajtam a szeme, mint az enyém őrajta. Nyugodtan
15 4 | egyszerre láng futotta át. A szeme megnedvesült.~- Tessék -
16 4 | nem csókolták volna meg. A szeme állása se olyan. Becsületes
17 4 | egyezik az enyémmel.~S a szeme el van tágulva, mintha azt
18 4 | leánynak még inkább elmered a szeme.~- Hogy híjják?~- Ne zaklass
19 4 | szemét. Elkomolyult.~Aztán a szeme megnyílt. Rosszallón, panaszosan
20 4 | az arcán. Hallgatott. A szeme fénylett.~Aztán egyszerre
21 4 | valami rosszat mondtam.~A szeme pillája megrezdült. Hallgatva
22 4 | édességet nem szeretek.~A szeme elborult.~- Nem fogadja
23 4 | egyszerre ijedtre vált a szeme. Körülnézett.~- Ha ezt Dani
24 4 | hogy annyira félsz tőle.~A szeme megvillant. A fejét fölemelte.
25 4 | még itt más szó is.~S a szeme a könyvbe mélyedt. Az egyik
26 4 | hogy rám nézett volna. A szeme fürkészve bolygott a könyv
27 5 | a felsőkabátját.~Csak a szeme erős és józan, mint valami
28 5 | nézés - hiába van nyitva a szeme -, mintha nem volna nyílt.
29 6 | véltem, hogy vak. Mert a szeme be volt hunyva. Az ajka
30 7 | pipacsvirágos pásztorlánykalap. A szeme fekete, tüzes spanyol szem.~
31 7 | leány mosolyogva bólint. A szeme rajtam marad, mint két égő
32 7 | fülbevalóitól. Vagy hogy mégis a szeme feketeségétől.~No, hát az
33 7 | fekete szempillák alól a szeme fehére erősebben világított
34 7 | más embernek? Vagy hogy a szeme csillaga volt talán nagyobb? -
35 7 | Bizony drága.~Mehemednek a szeme kereket vetett rá.~- Megbolondultál,
36 7 | Az arca elpirosodott. A szeme úgy égett, mint a zsarátnok.~
37 7 | küldenem: Idának a két tüzes szeme.~Akármerre fordultam, nézett
38 7 | Dehogy nincs.~A leány szeme megcsillant.~- És hasonlít
39 7 | elhallgatott. Meleg, szép szeme várakozóan fordult reám.~
40 7 | szénnel porozták volna a szeme fölé! És az a halvány árnyékpehely
41 7 | akarna rohanni, rám villant a szeme, és rajtam maradt, mint
42 7 | ült nálam, betoppant.~A szeme hidegen villant rá, mint
43 7 | rövid volt, az orra tömpe, a szeme fényes.~S a tükör elé álltam.~
44 7 | felpattan az ajtó.~Ida.~A szeme sárgán karikázik a bárónéra,
45 7 | kétségbeesetten.~A báróné szeme lecsukódik. Nyel. Aztán
46 7 | Ida a székre roskadt. A szeme könnyekkel volt tele. Elővette
47 7 | volna a báróné előtt. A szeme pilláin könnyek csillogtak.
48 7 | gyereknek is megnedvesül a szeme. És vizes szemmel bámulnak
49 7 | ellágyultan.~A gyermekek szeme erre a szavamra egyszerre
50 7 | napnyugvás tüzes pompája. Még a szeme is mintha piros rubin volna.~
51 8 | szemöldök boltozta: meleg volt a szeme és csodálkozó nézésű. A
52 8 | talán megpróbálni...~És a szeme szögletéből vizsgálón pillantott
53 8 | mint a méhdongás, és a szeme barna, álmodozó. Letetették
54 8 | lépcsőn.~Nem mertem aznap a szeme elé kerülni.~Apám, anyám
55 8 | elgondolkodva nézett maga elé, s a szeme elborult.~Kezdett érdekelni
56 8 | hadnagynak is utána villant a szeme.~- Nem a Steiner lánya?
57 8 | látogató mesebeli tündér!...~A szeme rámnyílt. Még inkább elpirosodott,
58 9 | járnom, és hogy az embernek a szeme közé föcsög a sár.~De hol
59 9 | kezet. Akkor láttam meg a szeme állásán, hogy vak.~Hál’istennek (
60 9 | láttam is én akkor a kezét! A szeme foglalt el, a szeme, a szeme!...~
61 9 | kezét! A szeme foglalt el, a szeme, a szeme!...~A vadászok
62 9 | szeme foglalt el, a szeme, a szeme!...~A vadászok az élményeiket
63 9 | beszélgetőkre villant a szeme. És ismét bizalmasan suttogott:~-
64 9 | Ilkának azonban megrezdült a szeme pillája, de még a vak asszonyé
65 9 | szem nem gyémánt? Az Ilka szeme... Százezreket ér! Milliót
66 9 | Nagymamuskának gyönyörű szeme volt - mondotta Ilka.~-
67 9 | gyermeké. Csakhogy a gyermek szeme átlátszó. A nőé nem.~A gyermek
68 9 | átlátszó. A nőé nem.~A gyermek szeme olyan, mint a kristályvizű
69 9 | fűszálat meglátok benne.~A nő szeme olyan, mint a hegyekben
70 9 | az iskolába. Aztán... (a szeme panaszosra változott)...
71 9 | bizonyára nem versenyezhet.~A szeme megcsillant.~- Ugye? Nekem
72 9 | állt a szoba közepén s a szeme héja megnyílt. Két elfakult
73 9 | szétpillantáson megállt rajtam a szeme, s azontúl szinte nekem
74 9 | arcom inkább?~S csillogott a szeme, mint a Hóp-féle, híres
75 9 | anyámat is kérdezte.~S a szeme bizalmasan, kedvesen sugárzott
76 9 | ahogy a szememen állt a szeme, benne láttam a titkos örvendezést,
77 9 | semmit. Mind a háromnak a szeme mosolygó érdeklődéssel állott
78 9 | akit a templomban láttam. A szeme vörös volt. Látszott rajta,
79 9 | nézést, amellyel az Ilka szeme függött rajtam.~Marcsa szeméből
80 9 | négy finom fekete vonást, a szeme pillájának. Szem keletkezik
81 9 | szem, de hiába: nem az ő szeme! Nincs benne élet, nincs
82 9 | sorokból minduntalan az ő szeme csillant elém.~Fel-felugrottam,
83 9 | gyötrődtem miatta!~Csak a szeme maradt meg az emlékemben,
84 9 | emlékemben, az a két csodálatos szeme, az én elrabolt, kétmilliót
85 9 | még nem...~Majd kiesik a szeme, úgy vizsgál.~Otthagytam.
86 9 | leány akkor megpillantott. A szeme fölé ernyőzte a kezét. Nézett.~
87 9 | Fölkelt. Akkor láttam, hogy a szeme fekete.~A vonásai, a termete,
88 9 | inkább megzavarodott. A szeme pillája szaporán rezgett.~
89 10 | nézett rám vastag, vörös szeme héja alól.~- Érted-e jól
90 10 | dakszliból. Különösen a szeme. Fekete, de már szürkülő
91 10 | fürge keze, csillogó, fekete szeme, nagy karimájú, hegyes kalapja,
92 10 | Zsorzset az asztalhoz fordul, a szeme örömlobot vet a virágon.~
93 10 | Megcsókoltam könnyektől nedves szeme alatt, és elérzékenyülten
94 10 | Lüpennek egy percre földerült a szeme, aztán ismét elborult.~-
95 10 | adni.~Lüpennek elkerekült a szeme.~- No lám! Ez eszünkbe se
96 10 | zsebkendőt az arcáról, és a szeme figyelemmel és becsüléssel
97 10 | elnyomogatta az arcán és a szeme alatt a piros foltokat,
98 10 | Zsorzsetnek könnybe borul a szeme. Elővonja a zsebkendőjét.~
99 10 | Mintha bársonnyal volna a szeme körülszegve. S a nézése!...
100 10 | padsorába, hát a paplánynak a szeme áll rajtam - a bársonyszegélyű,
101 10 | vagy négyszer rámvillant a szeme.~De a mise igen hosszú volt.
102 10 | Az arca még pirosabb. A szeme szinte elnedvesül. Látszik
103 10 | csodálkozással áll rajtam a szeme.~De ez csak egy percig tart.
104 10 | átszőve. S ha elhallgat is, a szeme édes mondatokat és költeményeket
105 10 | mint maga.~Szomorú, szép szeme boldogan ragyogott.~- Eljön,
106 10 | papnak állok nagy elszántan a szeme elé, s azt mondom: - Uram,
107 11 | az orr, a koponya. Csak a szeme volt apró, az a nyugodt,
108 11 | apró, az a nyugodt, hideg szeme.~Mindenki félt tőle. Még
109 11 | beleegyeznek.~És máris megtelt a szeme könnyel.~Ez a beszélgetés
110 11 | csodálkozva láttam, hogy a szeme tele van könnyel.~A tanítónál
111 11 | hangja, mint az övé.~De a szeme, az ő igaz-szép szeme a
112 11 | a szeme, az ő igaz-szép szeme a régi bizalmassággal ragyogott
113 11 | rinocerusz ott ült. Már a szeme állása se volt jó.~- Márta
114 11 | sárga nádbot. Apró, ráncos szeme meleg, jóakaratú, szinte
115 11 | azért gyermekies arcú. A szeme vörös a sok sírástól. Az
116 11 | megszólalok, az egyik megfordul.~A szeme rám mered. Amúgy is fehér
117 11 | inkább elszíntelenül.~És az ő szeme, az ő arca! S hogy teljességgel
118 11 | arcú, mint leánykorában. A szeme is kissé beljebb vonult,
|