Part
1 1 | de mégis inkább Katica. Persze hogy Katica!~Elég annyi,
2 1 | Palinak fusson.~A menyegzőre persze hazamentem.~A menyasszony,
3 1 | márványszobroké.~A karácsonyestét persze boldog beszélgetésben töltöttük.
4 1 | szívedben az első?~- Hát persze, hogy te vagy - feleltem
5 1 | megölelgetve, megcsókolgatva -, persze hogy te vagy.~A szemembe
6 1 | neve van alája írva. De persze te ezt nem olvastad.~Egyszerre
7 1 | látod, és nem az enyémet.~Persze, nem nézte. Ha nézte volna,
8 1 | kulcsokat nem fogadta el persze. Bocsánatkérően nézett rám,
9 1 | Mindenre gondoltam.~De persze ez hetekig tartott. Dolgom
10 1 | cukrász Ninuskáig. Közben persze a színész donnák, pezsgős
11 1 | újra elalszik. A zsámolynak persze megint nekibotlottam, de
12 1 | Siessünk aludni!~Másnap persze későn ébredek. Kapkodva
13 2 | tőle, meg a káplántól - persze szentképet legtöbbet, meg
14 3 | leánnyal.~Ez a balszerencse persze bálban ért, mint a legtöbb
15 3 | A bálról beszélgettünk persze, s közben körülszemlélődtem.~
16 3 | képéhez!~A beszélgetésbe persze csakhamar beleszövődött
17 3 | álmaiban várt?~Ez a kérdés persze újabb rezgéseket okozott.
18 3 | többé.~A fürdőkeresés gondja persze az enyém volt.~- Ne legyen
19 3 | eltöltött élet fáradalmait. Persze hogy bérlője találkozott,
20 3 | kártyáit. Új krajcárokat kell persze ráraknunk. Végre megvakaródzik:~-
21 3 | sebére is gondol.~- No, persze - mondottam mosolyogva.~
22 4 | Nekem, fővárosi embernek persze érdekes volt az a mezei
23 4 | szék: megülhetek benne.~Persze, jobb lábbal hágtam a kengyelbe,
24 4 | vályút. Vályú végén pocsolyát persze, s benne vagy öt kacsát
25 4 | korsót, és ittam volna. Persze mint afféle fővárosi ember,
26 4 | maga után.~Bosszankodtam persze, hogy mért mondtam magamat
27 4 | vendégül ígérkezett.~A háznál persze vastagon füstölt a kémény;
28 4 | bábokig a levegőben. Ott persze kiugrik, majd elviszi a
29 4 | meglátom...~~A beszélgetés persze mindennap megismétlődött.
30 4 | zenéjévé lett a szívemnek.~De persze ott a kökénybokrok között
31 4 | porcfüvén, mentem a legelő felé.~Persze a hegyen nem mutatkozott
32 4 | is csakúgy esett.~Tekézni persze nem tekéztünk aznap, de
33 4 | asszonyt láttam ott messziről. Persze azzal; a színnel mentem
34 4 | töltöttük. Szomorúak voltunk persze mind a ketten. Még az őszibogár
35 5 | befordul.~Én künn maradok persze. Künn maradok, mert következetes
36 6 | ablakot befalazni!~Az ablak persze a folyosóra nézett, a harmadik
37 6 | A kapu alatt néztem meg persze, az ő kapujuk alatt. Mert
38 6 | folyosón: feltűnt volna.~Aznap persze a tanulás helyett verset
39 6 | Szomorú volt minden...~Reggel persze későn ébredek. Kapkodok.
40 6 | kínai imádkozó gép, éjfélig.~Persze másnap egy tanár se szólított
41 6 | kedves mosolygást nem láttam!~Persze tanulás helyett versírásra
42 6 | árnyék, mely vele haladhat!~Persze ebből megint vers lett.
43 6 | tartott a teljes megszületése.~Persze hiába volt a nagy eskü:
44 6 | édesen megrezegtetett. Aznap persze megint dőltek belőlem a
45 6 | előtűnik. Esernyő alatt persze. A cilinderes mókus tartja
46 6 | napokban a hűtlen kedveshez, persze fekete tintával, mert a
47 6 | gyötrődésbe.~Azokban a napokban persze ő se járt iskolába. Meg
48 6 | együtt valahova.~A lesés persze az ablakból történt, olykor
49 6 | Ő maga pakolt össze. És persze rátalált a verseimre is,
50 7 | csak ugrik, de nem törik.~Persze az ilyen vertlabda-élet
51 7 | Koronában szoktam teázni, hát persze megéreztem a különbséget.
52 7 | valamit, hogy velük legyek. Persze ha kimentünk a házból, valaki
53 7 | éjszakája.~Vasárnaponkint persze az apa is egész nap otthon
54 7 | elmondja az ügyet, bőven persze és nem oda tartozó aprósá
55 7 | bárónét is ott találtam persze. A beteg már javult valamennyire,
56 7 | Látni akarom őket mindennap.~Persze szíves örömest megtartottam
57 8 | fejét, megint forgott.~Én persze kacagtam, hogy dőlöngtem
58 8 | gyűjtött, balkezeseket. Persze olyan kesztyűket, amelyekhez
59 9 | szeretnék.~- Mosdani?~- Hát persze hogy mosdani. Alig várom,
60 9 | hogy megmosdhassak.~- No, persze - mondotta pislogva.~- Vagy
61 9 | a halottak közül.~Közben persze a legyeknek vidám sokasága
62 9 | Csak most kezdtem.~- Hát persze! - kiáltott a pap. - No,
63 9 | levizsgáztunk, tanító uram! Hát persze: iszen látnivaló, hogy felhő
64 9 | otthon!~A papnál ebédeltem persze. S olyan voltam a szedett-vedett
65 9 | közlenivalója - semmiségek persze -, de hogy ilyen hamar,
66 9 | megszólaltam, közömbös színnel, de persze az irigység nyálát nyelegetve:~-
67 9 | gazdagabb leányt!?~S következett persze egy álomképekkel teljes,
68 9 | két leány kezet fogott, de persze még sok a mondanivalójuk.
69 9 | úton voltam, hajadonfővel persze, a kalapot a kezemben lógatva,
70 9 | erdész mögöttem pipázott.~Persze csak ceruzával kezdtem,
71 9 | eresszétek a festő urat!~Persze nem maradtam. A kertészgyereket
72 9 | szerelmi mámorosaké!~Ilka persze szintén nézett rám, és sugárzott.
73 9 | díszköntöst levesse.~Én persze csak ezt vártam. Míg Ilka
74 9 | ugyancsak illett neki! De persze a paptól nemigen lehetett
75 9 | parasztszem rajtam állt. Én meg persze nem nézhettem Ilkára. Kénytelen
76 9 | pát mondott, és elsietett.~Persze Ilkához csatlakoztam.~A
77 9 | tovább.~A pap már várt. Persze, a tanító is ott ült. Az
78 9 | a leves az asztalon.~Én persze színleltem, hogy sejtelmem
79 9 | függött rajtam a szemük.~Én persze mindent helyeseltem, a gondolatot,
80 9 | görög színházakban.~- Hát persze, persze.~A továbbiak aztán
81 9 | színházakban.~- Hát persze, persze.~A továbbiak aztán az ötletemből
82 9 | arcszínével?~A legtöbb kérdést persze a Malvin leány intézte hozzám.
83 9 | meg a hátamat.~A leányok persze nem sejtettek az én gyötrődésemből
84 9 | Marcsát.~- Marcsát? No, persze hogy Marcsát, azazhogy Finum
85 9 | szerelmesnek a hallgatása?~Hangosan persze csak a színjátékról beszélgetünk.
86 9 | Majd csak napok múlva.~Persze azokban a napokban nyugtalanul
87 9 | kellett volna. De akkor persze nem is sejtettem. Az időjárásra
88 9 | leány nyáriasan van öltözve persze. A két Szilágyi leány is
89 9 | boldog természetű!~A séta persze csakhamar virágszedésre
90 9 | nefelejcs köré páfrányt.~Eközben persze újra megoszlottunk. De annyira
91 9 | én is keresek.~Maradtam persze, és hát részvéttel néztem
92 9 | Megtaláltam! Magam találtam meg!~~Persze a következő éjszakán még
93 9 | felzavartak. Az első gondolatom persze: Ilka. Igaz volt-e az erdei
94 9 | majd valamit adok neki.~Ő persze ajándékot gondolt, én főképpen
95 9 | vasútnál.~Mindezek a kérdések persze nekem is nehezítik a fejemet.
96 9 | vidéki társulatnál lehetnek - persze más neveken.”~~Évek múlva
97 10| tovább neveltetni.~Az apám persze nem értette a jó szándékát:~-
98 10| Kovaksz.~A möszjő Kovaksz persze én voltam. Végigbizsergett
99 10| lágy harmóniumakkord. De persze csak én hallottam. És az
100 10| virágon.~Egyszerre rám néz. Persze én lesütöm a szememet. Néhány
101 10| barnítani rajta. De a tus persze a bőrre mázolódott. Azért
102 10| hasonlított Zsorzsetre. De persze csak mint valami karikatúra.
103 10| fejbe durrantom magamat.~De persze tizennyolc éves koromban...
104 10| mikor arra megyek, rámnéz, persze, mint ahogy a kisvárosi
105 10| elintézésre a tanítónak.~Persze, ahol leánytársaság van,
106 10| Darabig csevegtünk. Aztán hát persze négy lány és három fiatalember,
107 10| az ég lehet felhős...~ M.~Persze a következő nap ismét arra
108 10| beszökkent a pitarba.~Én persze utána.~- Királyasszonyom,
109 10| fiatalembert, kendőn át persze.~Marica igen neheztelte
110 10| írtam, annak a hangján. De persze nem sok levelet válthattunk.~
111 10| Másfél év múlva férjhez ment, persze, oláh paphoz. Az esküvőt
112 10| violák a síron. A kőemléken persze román szavak, román nevek,
113 11| nyílnak a jóléttől.~Vannak persze görbe fák is az erdőn. De
114 11| fagyokat, sovány éveket.~Erről persze nem beszél a pap se, mikor
115 11| őket - félő távolságban persze. A kis Márta ríva futott
116 11| terjengő, szürke haj. Mink persze nem tudtuk, hogy halott.
117 11| húszkrajcáros pottyant ki. Azt persze gyorsan zsebre tettem. Aztán
118 11| valamennyire.~Vigyáztam persze. A kaktusz már helyre volt
|