1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-8698
bold = Main text
Part grey = Comment text
5501 9 | vezeti a borjacskáit. Elöl a suta, mögötte a bak. Többnyire
5502 9 | borjacskáit. Elöl a suta, mögötte a bak. Többnyire kettő a borjacska,
5503 9 | mögötte a bak. Többnyire kettő a borjacska, és olyan ártatlanok,
5504 9 | ártatlanok, oly félénkek...~A kert közepén álltunk. Az
5505 9 | káposztatenger.~- Ki eszi meg ezt a sok káposztát? - fakadtam
5506 9 | fakadtam ki elcsodálkozásomban.~A leány rám nézett. A következő
5507 9 | elcsodálkozásomban.~A leány rám nézett. A következő percben láttam,
5508 9 | percben láttam, hogy nyeldesi a nevetést.~Egy pad volt ott:
5509 9 | ott: leült, és az arcát a két tenyerébe takarva kacagott.
5510 9 | tudom, mit nevetett rajtam.~A kerítésen kívül a tanító
5511 9 | rajtam.~A kerítésen kívül a tanító köszönt ránk. S hogy
5512 9 | tanító köszönt ránk. S hogy a kapu felé igyekezett, Ilka
5513 9 | fölkelt, és visszatértünk.~A tanító azért jött, mert
5514 9 | mert azt mondja, kíváncsi a festésemre, nem látott még
5515 9 | mesterséget.~Ilka beröppent a házba, és néhány percre
5516 9 | kávéscsészékkel tért vissza.~A tanító a képemet szemlélgette,
5517 9 | kávéscsészékkel tért vissza.~A tanító a képemet szemlélgette, pislogott,
5518 9 | levél is van.~Értettem, hogy a kulisszafestésre akarja
5519 9 | kulisszafestésre akarja terelni a beszélgetést.~- Mindennek
5520 9 | beszélgetést.~- Mindennek megvan a fogása - feleltem kitérően.~-
5521 9 | egy egész falut, például a színpadon? Én ezen a kérdésen
5522 9 | például a színpadon? Én ezen a kérdésen megbolondulnék,
5523 9 | elmondani. Mit cselekedne ön, ha a falusi bíró egyszer arra
5524 9 | magyarázza meg neki, mi a sinus és cosinus, amit számolás
5525 9 | számolás közben emlegettek a mérnök urak?~Meglepődve
5526 9 | Csak annak, aki nem érti.~A két hölgy is az asztalhoz
5527 9 | is az asztalhoz ült. Ilka a beszélgetésünkben olykor
5528 9 | attól tartana, hogy elárulom a rámbízott titkot. Át is
5529 9 | rámbízott titkot. Át is tereltem a beszélgetést más útra.~-
5530 9 | Nekem olyan különös itt ez a nagy csend - mondottam. -
5531 9 | csend - mondottam. - Ha este a békák hallgatnának, azt
5532 9 | gondolnám néha: kipusztult a világ. De olyan jó, olyan
5533 9 | Már korán reggel tülkölnek a lóvonatok...~- Azok bizony
5534 9 | Úgy szerettem nézni azt a sok embert, sok nőt. Ha
5535 9 | még több az ember.~- Meg a bál - vetette oda a tanító. -
5536 9 | Meg a bál - vetette oda a tanító. - Mindig táncolnál,
5537 9 | Mindig! - felelte mosolyogva a leány.~És a szempillája
5538 9 | felelte mosolyogva a leány.~És a szempillája félig leereszkedett,
5539 9 | félig leereszkedett, mintha a gondolat szárnyain átszállott
5540 9 | szárnyain átszállott volna a lelke a pesti Vigadóba,
5541 9 | átszállott volna a lelke a pesti Vigadóba, ahol a Rácz
5542 9 | lelke a pesti Vigadóba, ahol a Rácz Pali a spanyol szerenádból
5543 9 | Vigadóba, ahol a Rácz Pali a spanyol szerenádból gyúrt
5544 9 | levelével mámorította akkoriban a fiatal hölgyeket.~Vajon
5545 9 | dalolná Ilka?~- Ismeri-e ezt a nótát: Lehullott a rezgő
5546 9 | Ismeri-e ezt a nótát: Lehullott a rezgő nyárfa?~Nem ismerte.
5547 9 | nyárfa?~Nem ismerte. Azon a télen született. Még nem
5548 9 | született. Még nem jutott el a Bükk hegység erdői közé.~
5549 9 | közé.~Eldúdoltam neki. Még a szájacskáját is elnyitotta,
5550 9 | úgy hallgatott. S mikor a végére értem, a szemében
5551 9 | S mikor a végére értem, a szemében könnycsepp jelent
5552 9 | még egyszer.~S letörülte a könnyet a szeméből.~Az agg
5553 9 | egyszer.~S letörülte a könnyet a szeméből.~Az agg nő is könnyezett:~-
5554 9 | bizonyára nem festett volna a szobában olyan képet, amelyet
5555 9 | olyan képet, amelyet künn a napvilágon kezdett. De nekem
5556 9 | öregasszony megint felöltötte a violaszín mentét és a fekete
5557 9 | felöltötte a violaszín mentét és a fekete kalpagot. Csakhogy
5558 9 | fekete kalpagot. Csakhogy a kalpag csodálatosképpen
5559 9 | be.~Ha tudták volna, hogy a festőjük minden művészete
5560 9 | tán az volt valamennyire a szerencsém. Hogy ugyanis
5561 9 | került az archorpadás s a csontos állnak az alja.~
5562 9 | állnak az alja.~S aznap már a festéket is elővettem. Nyomogattam
5563 9 | vöröses színekből, amelyekből a testszínt keverhetni véltem.
5564 9 | türelmetlenséget. Ilka azonban... Ha a Munkácsy keze lett volna
5565 9 | alája lehetett volna írni a képnek: Sugárzó boldogság.~
5566 9 | lefesthetett volna valaki azzal a címmel, hogy: Sugárzó ostobaság.~
5567 9 | Ilkára néztem, elképzelhetik. A pálinkaivóknak az arca azzal
5568 9 | pálinkaivóknak az arca azzal a félig leereszkedő szemhéjjal,
5569 9 | szemhéjjal, az olyan, mint a szerelmi mámorosaké!~Ilka
5570 9 | tapadó nézéssel, mint ahogy a pillangó tapad a virágra.
5571 9 | mint ahogy a pillangó tapad a virágra. Aztán tovább festettem
5572 9 | Aztán tovább festettem a szemét.~A szemét...~Mert
5573 9 | tovább festettem a szemét.~A szemét...~Mert a vak asszony
5574 9 | szemét.~A szemét...~Mert a vak asszony képe csakúgy
5575 9 | tartozott az ő szeméhez, mint a gyöngykagylónak a kagylója
5576 9 | mint a gyöngykagylónak a kagylója a középen csillogó
5577 9 | gyöngykagylónak a kagylója a középen csillogó gyöngyszemhez.~
5578 9 | gyöngyszemhez.~Az emberi szemnek azt a kék csodáját akartam én
5579 9 | találékonyságommal megfesteni.~Próbáltam a festéktartómnak minden kék
5580 9 | kéket, ami csak megvolt a festőládámban, de az ő szemének
5581 9 | festőládámban, de az ő szemének a kékje sehogy sem akart a
5582 9 | a kékje sehogy sem akart a vászonra lesikerülni.~Később,
5583 9 | évek múlva tudtam meg, hogy a festők a kék szemet nem
5584 9 | tudtam meg, hogy a festők a kék szemet nem kék festékkel
5585 9 | rongyocskát, s letöröltem. Csupán a helyét hagytam meg, s egynehány
5586 9 | ráncot az agg nő arcán. A kalpagon is vontam egy-két
5587 9 | hogy az idő nem alkalmas a festésre.~Ilka fölugrott,
5588 9 | festésre.~Ilka fölugrott, és a képhez lépett. Pillogva
5589 9 | látni, hogy szép lesz. ~A vak mosolygott.~- Szép lesz?
5590 9 | az agg nőnek az arcát.~Ez a pajkos intése megint a hetedik
5591 9 | Ez a pajkos intése megint a hetedik égbe ragadott.~-
5592 9 | az idő borús - mondotta a vak. - Zivatar lesz.~- Nagymamuka
5593 9 | én akkor az időjárással!~A vak leoldotta a mentéről
5594 9 | időjárással!~A vak leoldotta a mentéről az aranyláncot,
5595 9 | átnyújtotta Ilkának. Bement a másik szobába, hogy a díszköntöst
5596 9 | Bement a másik szobába, hogy a díszköntöst levesse.~Én
5597 9 | csak ezt vártam. Míg Ilka a láncot a csuklójára illesztette,
5598 9 | vártam. Míg Ilka a láncot a csuklójára illesztette,
5599 9 | Mily kedves!~Tekintetét a láncról rám emelte. Boldog
5600 9 | Boldog és biztató volt a nézése. S vártam, hogy mond
5601 9 | susogtam:~- Érzem, hogy a mi csillagaink egymás mellett
5602 9 | gondol?~Mosolyogva nézett a padlóra, és szemérmesen
5603 9 | szemérmesen babrált tovább a karláncocskán.~- Én nem
5604 9 | karláncocskán.~- Én nem ismerem a csillagokat - felelte tétován. -
5605 9 | Igaz-e, hogy ahány ember a földön, annyi csillag az
5606 9 | Tréfál? Vagy sose hallott a csillagászatról?~A szomszéd
5607 9 | hallott a csillagászatról?~A szomszéd szobában az almárium
5608 9 | szobában az almárium zárjának a nyikorgása hangzott: tehát
5609 9 | nyikorgása hangzott: tehát a vak mindjárt visszatér.~
5610 9 | hogy az az enyém, hogy a sorsom össze van vele kötve,
5611 9 | utána nem jelent meg többé a csillag.~- Iluska - suttogtam
5612 9 | épp inthettem, hogy nem. A vak belépett. Hangosan folytattam:~-
5613 9 | elámultan tekintett rám, aztán a két tenyerébe takarta az
5614 9 | fuldoklott, kacagott, mint mikor a káposztát kacagta.~Az agg
5615 9 | valamit, mert szoborként állt a szoba közepén s a szeme
5616 9 | szoborként állt a szoba közepén s a szeme héja megnyílt. Két
5617 9 | bádog...~S nézett avval a fénytelen bádogszemével.
5618 9 | állna.~Nézett.~- Hacsak a mienket oda nem adjuk -
5619 9 | hangon. - De az női esernyő. A fiam nem jár esernyővel.
5620 9 | lesz...~Nem fogadtam el. A zivatar azonban már morgadozott.
5621 9 | szinte futva siettem haza a fák között.~~Egész éjjel
5622 9 | tűnődtem, hogy megértette-e a leány a vallomásomat. Vagy...~
5623 9 | hogy megértette-e a leány a vallomásomat. Vagy...~Nők
5624 9 | annyi nőismeretem, hogy a leggyengébb elméjű nő is
5625 9 | csak nem borulhat mindjárt a harmadik találkozásban a
5626 9 | a harmadik találkozásban a nyakadba. Nem többre becsülöd-e
5627 9 | becsülöd-e ezért, ha majd a feleséged lesz?~A házasság
5628 9 | ha majd a feleséged lesz?~A házasság kérdése ugyan még
5629 9 | gyöngyvirágot viszi az ember haza a szobájába!~A gyöngyvirág-gondolat
5630 9 | ember haza a szobájába!~A gyöngyvirág-gondolat álomra
5631 9 | gyöngyvirág-gondolat álomra édesítette a fantáziámat. Istenem, micsoda
5632 9 | gyöngyvirágokkal álmodik!~Reggel a Bandi gyerek azzal lepett
5633 9 | öltözve. Új kalap díszlett a fején, és új dolmányba volt
5634 9 | dolmányba volt ruházva.~A képe is úgy meg volt mosva,
5635 9 | kipucoltak? - kérdeztem a kávésbögrémet átvéve.~-
5636 9 | kávésbögrémet átvéve.~- Vasárnap.~S a dolmányhoz varrt piros zsebkendőt
5637 9 | megvonta az orra alatt.~A falu felől méla harangszó
5638 9 | Kedves valami volt abban a nagy mezei csendességben.
5639 9 | akkor olyan csendes, mint a hallgató mező, s azért éreztem
5640 9 | akkor az én fiatal lelkem.~A falu népe a templomba megy.
5641 9 | fiatal lelkem.~A falu népe a templomba megy. Talán Ilka
5642 9 | apádat, de rögtön jöjjön a beretvájával!~S elővettem
5643 9 | beretvájával!~S elővettem a legszebben vasalt tarka
5644 9 | legbécsibb galléromat. Szaladtam a nyakkendővel a legközelebbi
5645 9 | Szaladtam a nyakkendővel a legközelebbi tócsához. Nem
5646 9 | kedves látvány volt: milyen a vasárnap falun. A tisztára
5647 9 | milyen a vasárnap falun. A tisztára söpört udvarok,
5648 9 | tisztára söpört udvarok, a tisztába öltözött, méltóságos
5649 9 | árvalányhajas gyermekek. A hetedik nap igazán csak
5650 9 | igazán csak faluhelyen ünnep!~A templom kicsi és kellemesen
5651 9 | ménták illatával teljes. A festmények benne azzal a
5652 9 | A festmények benne azzal a művészettel készültek, amellyel
5653 9 | készültek, amellyel nálunk a fűszerkereskedők címtáblái.
5654 9 | fűszerkereskedők címtáblái. De a besereglett nép arca: mintha
5655 9 | láthassam. Sokan voltak. A két padsor között férfiak
5656 9 | szűrös, vén ember fölkelt a padból, s megkínált a helyével.~-
5657 9 | fölkelt a padból, s megkínált a helyével.~- Köszönöm - susogtam
5658 9 | helyével.~- Köszönöm - susogtam a vállára téve a kezemet -,
5659 9 | susogtam a vállára téve a kezemet -, hiszen én fiatalabb
5660 9 | Ilkát meg az apját, meg a makaróni-kalapos lányt.
5661 9 | fekete szalmakalap volt a fején. Láttam, hogy az az
5662 9 | Jöjj el Szentlélek-isten. A pap megjelent a prédikálószékben.~
5663 9 | Szentlélek-isten. A pap megjelent a prédikálószékben.~Az arca
5664 9 | piros, mint köznapon, s a templomi komolyság olyan
5665 9 | komolyság olyan furcsa volt azon a víg emberen!~Mindjárt az
5666 9 | szétpillantáson megállt rajtam a szeme, s azontúl szinte
5667 9 | szinte nekem prédikált.~Hogy a jó fa jó gyümölcsöt terem,
5668 9 | fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa meg kivágatik és
5669 9 | félóra hosszat terelgette a jámbor nyájat a jó cselekedetek
5670 9 | terelgette a jámbor nyájat a jó cselekedetek mezejére.
5671 9 | beszéd közben rám meregette a szemét.~Engem, mint afféle
5672 9 | juhot jobban érdekelt volna a jó fánál a szép virágbokor.
5673 9 | érdekelt volna a jó fánál a szép virágbokor. Lestem
5674 9 | virágbokor. Lestem is néha rá a vállak és fejek között,
5675 9 | áhítatos halványságában, s a mandulavirágos, florentin
5676 9 | ugyancsak illett neki! De persze a paptól nemigen lehetett
5677 9 | lehetett odalesekednem.~A prédikációnak az volt a
5678 9 | A prédikációnak az volt a fő érdeme, hogy nem sokáig
5679 9 | imádságokat is hamarosan előrölte a pap, s lement a szöszékről,
5680 9 | előrölte a pap, s lement a szöszékről, hogy misére
5681 9 | lépett ki ájtatos járással a sekrestyéből. Széket vitt
5682 9 | nyomakodott, és hívón intett a meggörbített mutatóujjával:~-
5683 9 | mutatóujjával:~- Tésuram! Ahun mán a szék, tessen leülni.~Ezzel
5684 9 | szék, tessen leülni.~Ezzel a szívességgel a pap végképp
5685 9 | leülni.~Ezzel a szívességgel a pap végképp elrontotta minden
5686 9 | bámulgatni.~Régi Mária lehetett. A feje köré festett aranytányér
5687 9 | fakult már. Lám-lám, még a festett asszony is megvénül!~
5688 9 | asszony is megvénül!~Aztán a prédikálószék alatt csoportozó,
5689 9 | parasztleány!~Mégis érdekes volt az a mise. Hiába: falun még van
5690 9 | izomgombóc. Csak az énekük... A kántor is, mintha minden
5691 9 | vezette az éneket.~Mise után a sekrestyés megint hozzám
5692 9 | alázatoskodott.~- Tisztelteti a főúr, ebédre várja a tésuramat.~
5693 9 | Tisztelteti a főúr, ebédre várja a tésuramat.~Ilka csak akkor
5694 9 | nyújtott kezet. Az apja is.~A leány a makaróni-kalapossal
5695 9 | kezet. Az apja is.~A leány a makaróni-kalapossal susogva
5696 9 | előre. Az oltár előtt mind a ketten térddel érintették
5697 9 | ketten térddel érintették a követ. S künn, hogy kiléptek
5698 9 | követ. S künn, hogy kiléptek a sekrestyéből, összecsókolództak.~-
5699 9 | hogy Ilka bemutat. Azonban a makaróni-leánynak hívón
5700 9 | makaróni-leánynak hívón szólt a fekete kalapos, öreg nő,
5701 9 | fekete kalapos, öreg nő, s a leány még egyszer pát mondott,
5702 9 | Persze Ilkához csatlakoztam.~A leány felvonta a napernyőjét.
5703 9 | csatlakoztam.~A leány felvonta a napernyőjét. Lipóczy pipára
5704 9 | Ott kellett állanunk, míg a harmadik masinával is megkínálja
5705 9 | masinával is megkínálja a pipáját, s végre a pogány
5706 9 | megkínálja a pipáját, s végre a pogány dohányba tűz gyullad.~
5707 9 | kérdően csillantotta rám a két szép kék szemét:~- No?
5708 9 | rá?~S megindultunk.~- Az a sárga lány - kérdeztem közömbösen -,
5709 9 | akit megcsókolt? ~- Az.~És a nevetés annyira a torkán
5710 9 | Az.~És a nevetés annyira a torkán volt, hogy megállt,
5711 9 | hogy megállt, s elővette a zsebkendőjét, az ajkára
5712 9 | fuldoklott nevettében.~Letörölte a nevető könnyeit, és hálásan
5713 9 | Finum Rózsi?~- Az.~A fejemet ráztam:~- Nem alkalmas
5714 9 | arcom inkább?~S csillogott a szeme, mint a Hóp-féle,
5715 9 | csillogott a szeme, mint a Hóp-féle, híres kék gyémánt.~
5716 9 | Hóp-féle, híres kék gyémánt.~A nap tüzesen sütött. Én még
5717 9 | hajadonfővel kísértem Iluskát. A pap kalapját nem lehetett
5718 9 | lehetett föltennem. Mikor a faluból kiértünk, egy tarlón
5719 9 | szólt:~- Mért nem teszi föl a kalapját?~- Én így szoktam.
5720 9 | Csak esőben teszem föl a kalapomat.~- De hát süt
5721 9 | kalapomat.~- De hát süt a nap.~- Az a jó. Festőnek
5722 9 | De hát süt a nap.~- Az a jó. Festőnek az illik.~Őrajtuk
5723 9 | illik.~Őrajtuk nem látszott a hőség nyomása. Az öreg afféle
5724 9 | megszokott ember. Ilkát meg talán a napernyő védte. Csupán az
5725 9 | valamivel színesebb: mint a ma nyílt rózsa, amelynek
5726 9 | ma nyílt rózsa, amelynek a szirmain még ott a bimbói
5727 9 | amelynek a szirmain még ott a bimbói piros leheletű üdeség.~-
5728 9 | Minden vasárnap elkísérem a húgaimat.~- A húgait?~S
5729 9 | elkísérem a húgaimat.~- A húgait?~S egyszerre igen
5730 9 | egyszerre igen érdeklődött a húgaim iránt, hogy milyen
5731 9 | hogy milyen korúak, mi a nevük, milyenek. Az anyámat
5732 9 | Az anyámat is kérdezte.~S a szeme bizalmasan, kedvesen
5733 9 | rám; és tündérkéken, mint a grotta azura kékje a Capri-szigeti
5734 9 | mint a grotta azura kékje a Capri-szigeti barlangban.~
5735 9 | termett. Leszakította, és a hajába tűzte a füle mellé.
5736 9 | Leszakította, és a hajába tűzte a füle mellé. Közben mosolygó
5737 9 | felelte rá:~- Remeke vagy a Teremtőnek!~Nem emlékszem,
5738 9 | az egyre emlékszem, hogy a szép atillás öregurat kérdeztem:
5739 9 | Lipóczy. - Hát Molnos Bandi, a fösvény huncut.~- A Sárgának
5740 9 | Bandi, a fösvény huncut.~- A Sárgának az apja - toldotta
5741 9 | az apja - toldotta hozzá a leány, újra nevetésbe vidulva -,
5742 9 | De az nem sárga. Barna.~A Gyuszi szó hegyes késként
5743 9 | hegyes késként szúródott a szívembe. Hát neki is Gyuszi?
5744 9 | De öt pere múlva elmúlt a fájás. Ilka víg volt. Könnyedként
5745 9 | Könnyedként lépdikélt, mint a barázdabillegető. Ami virágot
5746 9 | nézett, hogy gyönyörködhessek a szemének a csodásságában.~-
5747 9 | gyönyörködhessek a szemének a csodásságában.~- Délután
5748 9 | eljön-e? - kérdezte, mikor a kapujukban búcsúzkodtam.~-
5749 9 | hogyne. Hiszen az ebéden a pap bizonyára előtárja a
5750 9 | a pap bizonyára előtárja a nagy titkot...~- És akkor
5751 9 | ellenkeznek?~- Megkötöm a kerekemet: semmiben se segítek
5752 9 | jön, már messziről intsen a zsebkendőjével. Ha pedig
5753 9 | és válasz alatt folyton a kezemben volt a keze.~Andalogva
5754 9 | folyton a kezemben volt a keze.~Andalogva tértem vissza
5755 9 | Andalogva tértem vissza a hűs fák alatt az erdei,
5756 9 | egy patakocska folydogált a haraszt között a falu felé.
5757 9 | folydogált a haraszt között a falu felé. Megálltam mellette,
5758 9 | valami fehér virágot Ilka. A nyomocskája látszik is egy
5759 9 | nyomocskája látszik is egy helyen a puha parton. Ha egy bimbócska
5760 9 | egy bimbócska maradt volna a letépett virág mellett,
5761 9 | Rózsinak nem való már csak a termete se, annyi bizonyos.
5762 9 | erőltetem, el kell vállalnom a kulisszafestést, az is bizonyos.~
5763 9 | akkor se tudnám megfesteni!~A víz csillogó remegéssel
5764 9 | csillogó remegéssel folydogált a belehajló füvek között.
5765 9 | molnárkák korcsolyáztak a színén. Egy türkizszínű
5766 9 | türkizszínű szitakötő cikázott el a szemem előtt, mint valami
5767 9 | mintha ő is gondolkodna velem a kulisszafestés problémáján.~
5768 9 | fejjel ballagtam tovább.~A pap már várt. Persze, a
5769 9 | A pap már várt. Persze, a tanító is ott ült. Az örvendezésükből,
5770 9 | kulisszájukat.~De hát még nem volt a leves az asztalon.~Én persze
5771 9 | elém tárandó titkokról. A papnak a kutyájával játszottam:
5772 9 | tárandó titkokról. A papnak a kutyájával játszottam: kis,
5773 9 | cibált, ami eléje került. A papnak a hímzett papucsát
5774 9 | ami eléje került. A papnak a hímzett papucsát előhozta
5775 9 | hímzett papucsát előhozta a másik szobából, s ide-oda
5776 9 | vakaródzott egyet. Megint fogta a papucsot, s nagy kedvvel
5777 9 | után csakugyan előbontották a titkot, ahogy vártam.~-
5778 9 | mondotta fontoskodva a pap. - Önt valóban az Isten
5779 9 | az Isten küldte hozzánk.~A fő kérdésük, hogy hogyan
5780 9 | hogyan lehetne előteremteni a lehető legkevesebb költséggel
5781 9 | lehető legkevesebb költséggel a kulisszákat.~- Mert a színpad
5782 9 | költséggel a kulisszákat.~- Mert a színpad kérdése már meg
5783 9 | oldva - mondotta szorongva a tanító. - Van egy ácsunk,
5784 9 | tanító. - Van egy ácsunk, aki a nemes ügyet tekintve díjtalanul
5785 9 | Szilágyi ingyen adja a deszkát, szálfákat - tette
5786 9 | szálfákat - tette hozzá a pap. - Lipóczy is ad, ami
5787 9 | aggodalmas-várakozón függött rajtam a szemük.~Én persze mindent
5788 9 | persze mindent helyeseltem, a gondolatot, az ácsot. Szilágyit,
5789 9 | Lipóczyt és az ingyent. S a pap azon szavára, hogy a
5790 9 | a pap azon szavára, hogy a kulisszakérdés csak a megoldatlan,
5791 9 | hogy a kulisszakérdés csak a megoldatlan, jóakarattal
5792 9 | De hát sokba kerül az! A festék... Hiszen rengeteg
5793 9 | nyugodtan.~Már akkor megvolt a gondolatom.~- Hát - mondottam -,
5794 9 | Szívesen eligazítom ezt a nehéz ügyet. Hanem viszont
5795 9 | hogy kisegítem-e önöket a bajból.~- Ha nem költség...~-
5796 9 | hangon, mint Kossuth szavára a debreceni országgyűlés.~-
5797 9 | debreceni országgyűlés.~- Itt a kezem! - mondotta a pap. -
5798 9 | Itt a kezem! - mondotta a pap. - Itt a kezem rá!~S
5799 9 | mondotta a pap. - Itt a kezem rá!~S mind a ketten
5800 9 | Itt a kezem rá!~S mind a ketten a kezüket nyújtották.~-
5801 9 | kezem rá!~S mind a ketten a kezüket nyújtották.~- Meg
5802 9 | Mert magam is szeretem a művészetet - folytattam
5803 9 | és sokszor láttam, hogy a műkedvelők műrontókká válnak.~-
5804 9 | kérem... - tiltakozott a tanító -, amilyen Göndör
5805 9 | eleven gyerek! - harsogott a pap. - És ha hazajön, egy
5806 9 | utolsó simításokat.~- De a nők, a nők...~- A nők? Hát
5807 9 | simításokat.~- De a nők, a nők...~- A nők? Hát Tercsinek
5808 9 | De a nők, a nők...~- A nők? Hát Tercsinek ott van
5809 9 | hiszen ismeri mindenki a faluban. Erzsinek ott az
5810 9 | játszott az apácáknál is. És a hangja!... phajjaj!... a
5811 9 | a hangja!... phajjaj!... a falu végéig elhallik!~-
5812 9 | Csodaleány az, csoda! - tódította a pap.~- No hát - mondottam
5813 9 | mondottam nyugodtan -, éppen itt a bökkenő. Én azt a hölgyet
5814 9 | éppen itt a bökkenő. Én azt a hölgyet nem ismerem, de
5815 9 | színpadra nem való. Akinek a hangja a falu végéig elhallik,
5816 9 | nem való. Akinek a hangja a falu végéig elhallik, az
5817 9 | Nyugodtan folytattam:~- Én a minap, hogy az önök kedves
5818 9 | gondolja? - hörkent rám a pap.~- De éppen azt - feleltem
5819 9 | angol egykedvűséggel. - A Finum Rózsi szerepére senki
5820 9 | lehet alkalmasabb.~Mind a ketten elhőköltek. A tanító
5821 9 | Mind a ketten elhőköltek. A tanító hátradőlt a széken.
5822 9 | elhőköltek. A tanító hátradőlt a széken. A bundáska visított.~-
5823 9 | tanító hátradőlt a széken. A bundáska visított.~- Az
5824 9 | Az lehetetlen! - hebegett a pap.~- Az nem neki való -
5825 9 | nem neki való - hüledezett a tanító is.~Fölvettem a nyifogó
5826 9 | hüledezett a tanító is.~Fölvettem a nyifogó bundáskát az ölembe,
5827 9 | darabkával.~S egyúttal ez a foglalkozásom volt a válasz
5828 9 | ez a foglalkozásom volt a válasz az ellenkezésükre.
5829 9 | Láthatják, hogy nekem Hekuba a Finum Rózsijuk.~- Hiszen
5830 9 | éretlen gyerekleány! - dörgött a pap.~- Csirke, aki most
5831 9 | tollasodik - kontrázott a tanító.~- És félénk is.
5832 9 | félénk is. Ki se bírja nyitni a száját, ha a színpadra lép.~-
5833 9 | bírja nyitni a száját, ha a színpadra lép.~- Az az egyetlen
5834 9 | félünk, hogy zátonyra viszi a vállalkozásunkat.~Vállat
5835 9 | vállalkozásunkat.~Vállat vontam:~- A színpadon mindenki megváltozik.
5836 9 | gyávák megbátorodnak. És az a hang...~- No, de kérem,
5837 9 | kérem, az egy... Hiszen már a figurája... - hebegett a
5838 9 | a figurája... - hebegett a pap. - Hiszen az... az nem
5839 9 | arca kivörösödött, mint a szeptemberi paradicsom.~
5840 9 | hallgattam, játszogattam a bundáskával.~Hiába bizonygatták
5841 9 | bizonygatták nekem, hogy a Boriska-szerepet az isten
5842 9 | Ilkának teremtette, hogy az a nyafi hang éppen megfelel
5843 9 | hang éppen megfelel annak a szentimentális parasztleánynak.~
5844 9 | lehetett engem megingatni.~- A hang a fő - csökönyösködtem. -
5845 9 | engem megingatni.~- A hang a fő - csökönyösködtem. -
5846 9 | se dalol szebben, mint az a lány. És bizonyára úri vendégek
5847 9 | vendégek is megnézik itt A falu rosszát.~Az úri vendégekre
5848 9 | hivatkozás hatott még legjobban.~A tanító a papra nézett.~-
5849 9 | még legjobban.~A tanító a papra nézett.~- Felülfizetések...~
5850 9 | nézett.~- Felülfizetések...~A pap az asztalra csapott.~-
5851 9 | No jó: hát ha már annyira a fejébe állt annak a leánynak
5852 9 | annyira a fejébe állt annak a leánynak a hangja, teljesítjük
5853 9 | fejébe állt annak a leánynak a hangja, teljesítjük az óhajtását.
5854 9 | De tegye le, kérem, azt a dögöt. Hiszen láthatja,
5855 9 | még egyszer! - mondottam, a kutyát a padlóra bocsátva. -
5856 9 | egyszer! - mondottam, a kutyát a padlóra bocsátva. - Becsületszó...
5857 9 | Becsületszó... Hogy ez a szereposztás meg nem másul.~
5858 9 | hát most már beszéljünk a kulisszákról - mondotta
5859 9 | kulisszákról - mondotta a pap pipára gyújtva. - Mennyibe
5860 9 | az kerülni? És hogy lesz a megfestése? Mert hogy egy
5861 9 | este való játszani. Mert a világítás pénzbe is kerül...~-
5862 9 | festett falu, mikor itt a valóságos! Az iskola dombon
5863 9 | dombon áll: hagyják nyitottan a színpad hátulját: a nézők
5864 9 | nyitottan a színpad hátulját: a nézők látják a valóságos
5865 9 | hátulját: a nézők látják a valóságos falut. És hát
5866 9 | való órában, s állítsák be a színpadra azon gallyasan,
5867 9 | fát Lehmann se festhet.~A tanító a homlokára csapott:~-
5868 9 | Lehmann se festhet.~A tanító a homlokára csapott:~- Hogy
5869 9 | is lehettünk volna rajta?~A pap is felugrott:~- Micsoda
5870 9 | nem találtuk!~Föl-alá járt a szobában. Aztán egyszerre
5871 9 | nyílt színpadunk lesz, s a színpad emelvény, a nézők
5872 9 | lesz, s a színpad emelvény, a nézők fölfelé néznek! Levegőt
5873 9 | szednem, hogy kiugorjak ebből a kérdésből. De hát a bibliában
5874 9 | ebből a kérdésből. De hát a bibliában is benne van,
5875 9 | ahol szorítják az apostolt, a Szentlélek rögtön kisegíti.~-
5876 9 | mondottam végre -, hát ne a színpadot emeljük, hanem
5877 9 | színpadot emeljük, hanem a nézőteret. Magas padokat,
5878 9 | padokat, fokozatosan, mint a görög színházakban.~- Hát
5879 9 | színházakban.~- Hát persze, persze.~A továbbiak aztán az ötletemből
5880 9 | maguktól pattantak elő.~- A második felvonás kocsmáját -
5881 9 | felvonás kocsmáját - mondotta a tanító - összeállítjuk kéregpapírosból,
5882 9 | Oda akácfa kell - fűzte a pap tovább -, vágnak azt
5883 9 | Lipóczy ad, amennyi csak kell!~A nyert csata diadalhírét
5884 9 | lódultam neki az útnak. Még a lélegzetem is fogyatkozni
5885 9 | szokatlan viszketést éreztem a lábikrámon. Nem ügyeltem
5886 9 | ügyeltem rá. Csak épp mikor a patakocska mellett haladtam,
5887 9 | helyen fürödni egyet!~De a lokomotívom igen be volt
5888 9 | előtte! Mekkorát!~Ezekből a szivárványszínes szép gondolatokból
5889 9 | szinte kizavart egy ember, a Bolond Imre. Ott hevert
5890 9 | emelkedett, és rám meresztette a szemét.~Megdöbbentem.~Fene
5891 9 | mikor milyen kereket vált a bolondsága, s nem lódul-e
5892 9 | bolondsága, s nem lódul-e nekem a bolondságában?!~Az őrült
5893 9 | őrült csak bámult. Fölvette a mellette heverő, kakastollas
5894 9 | kalapot. Kifordította belőle a gombát, s a fejére tette.~
5895 9 | Kifordította belőle a gombát, s a fejére tette.~Nem szólt
5896 9 | megszeppentem tőle. Hiszen mondta a boltos, hogy csak akkor
5897 9 | ha rájön az órája.~Ilkát a ház előtt, a malomkő asztalnál
5898 9 | órája.~Ilkát a ház előtt, a malomkő asztalnál pillantottam
5899 9 | pillantottam meg. Ott ültek mint a hárman. Ilka fél könyékre
5900 9 | izgalomtól.~Előrántottam a zsebkendőmet, s diadalmasan
5901 9 | Én játszom! Én játszom a Finum Rózsit!~És boldogságában
5902 9 | boldogságában megcsókolta a vak asszonyt.~Éreztem, hogy
5903 9 | asszonyt.~Éreztem, hogy az a csók engem illetett. S még
5904 9 | nekem!~S kezet nyújtott. A hála legkékebb sugarait
5905 9 | sugarait árasztotta rám a szeméből.~Bementünk a szobába.
5906 9 | rám a szeméből.~Bementünk a szobába. Ilka még ott is
5907 9 | S aggodalmasan tördelte a kezét:~- Micsoda szégyen
5908 9 | Micsoda szégyen!~Lipóczy is a fülét vakarta.~- Dehogy
5909 9 | sülsz bele! - mormogta. - Ha a Marcsa nem félt, te se félj!~-
5910 9 | akárhányszor láttam Blahánét ebben a szerepben. Betanítom magát.
5911 9 | Betanítom magát. Eljárok a próbákra.~- Betanít? De
5912 9 | Csak engem, csak engem?~A láncos kutya dühös uhogása
5913 9 | dühös uhogása szakította meg a beszélgetésünket. Ilka kisietett.
5914 9 | zsidóleánnyal tért vissza.~A Szilágyi kisasszonyok voltak.
5915 9 | kisasszonyok voltak. Mind a kettő egyformán rákszín
5916 9 | egyforma, mint két pulykatojás. A derekukon a míder olyan
5917 9 | pulykatojás. A derekukon a míder olyan keményen áll,
5918 9 | olyan keményen áll, mint a régi lovagokon a páncélderék.~-
5919 9 | áll, mint a régi lovagokon a páncélderék.~- Már nem titok!
5920 9 | örvendezve Ilka. - Most már a művész urat is megnyerték.
5921 9 | művész urat is megnyerték. A napokban kezdjük a próbákat.~
5922 9 | megnyerték. A napokban kezdjük a próbákat.~Az ügy csak az
5923 9 | idősebbik leányt érdekelte, a leendő Bátki Tercsit. No,
5924 9 | mondták, hogy Finum Ilka lesz a színpadon, akkor ez meg
5925 9 | látott még Árpádnak országa!~A kisebbik rák kissé szomorkás
5926 9 | szomorkás arccal érdeklődött a színművészet iránt. Gondolom,
5927 9 | három leányszerepet írt A falu rosszába.~S legott
5928 9 | kérdéssel, hogy hogyan öltözik a pesti Bátki Tercsi. Hát
5929 9 | Rózsi? Két ágba fonják-e a hajukat vagy csak egybe?
5930 9 | vagy csak egybe? Cipő van-e a lábukon, vagy csizma? Ki
5931 9 | festeniük? Vagy maradhatnak a maguk arcszínével?~A legtöbb
5932 9 | maradhatnak a maguk arcszínével?~A legtöbb kérdést persze a
5933 9 | A legtöbb kérdést persze a Malvin leány intézte hozzám.
5934 9 | volt. Mikor hallgatott is, a mutatóujjára támasztotta
5935 9 | arcát, s látszott rajta a tűnődés, hogy miket kellene
5936 9 | ravaszkodását, milyen ügyesen fonta a kérdések közé a Finum Rózsit
5937 9 | ügyesen fonta a kérdések közé a Finum Rózsit illető érdeklődéseit!
5938 9 | legjobban tudnia.~És ahogy a szememen állt a szeme, benne
5939 9 | És ahogy a szememen állt a szeme, benne láttam a titkos
5940 9 | állt a szeme, benne láttam a titkos örvendezést, a kettőnk
5941 9 | láttam a titkos örvendezést, a kettőnk titkának mélytenger
5942 9 | kéklő szép mélységeibe. Már a beszélgetések elején is
5943 9 | ha lehetett, odaemeltem a kezemet is, és titkon nyomtam
5944 9 | titkon nyomtam egyet-egyet a viszketés helyén. De a hajszál
5945 9 | egyet-egyet a viszketés helyén. De a hajszál fölfelé sétált a
5946 9 | a hajszál fölfelé sétált a gerincemen, s már a lapockámon
5947 9 | sétált a gerincemen, s már a lapockámon is éreztem.~Átkozott
5948 9 | fürödnöm egyet előbb abban a tiszta vizű patakocskában?
5949 9 | hogyan vakarhatnám meg a hátamat.~A leányok persze
5950 9 | vakarhatnám meg a hátamat.~A leányok persze nem sejtettek
5951 9 | gyötrődésemből semmit. Mind a háromnak a szeme mosolygó
5952 9 | semmit. Mind a háromnak a szeme mosolygó érdeklődéssel
5953 9 | is ráüthetnék az öklömmel a hátam közepére!~- Nem lehetne-e
5954 9 | közepére!~- Nem lehetne-e mind a hármunknak dalolnunk? -
5955 9 | hármunknak dalolnunk? - kérdezte a Malvin leány. - Hiszen a
5956 9 | a Malvin leány. - Hiszen a dal akárhova beilleszthető
5957 9 | dal akárhova beilleszthető a színművekbe.~- Nem - feleltem
5958 9 | feleltem határozottan. - A népszínművekben csak kettő
5959 9 | népszínművekben csak kettő dalolhat: a legény meg az egyik nő.
5960 9 | legény meg az egyik nő. Csak a Finum Rózsi, mint...~Szúró
5961 9 | Rózsi, mint...~Szúró érintés a derekamon. Mintha budakeszi
5962 9 | Megrándultam.~- Nem ülnénk-e ki a malomkő asztalhoz? Itt nagy
5963 9 | malomkő asztalhoz? Itt nagy a hőség.~Gondoltam: előre
5964 9 | Egyébiránt, ha tetszik...~S a rákokhoz fordult.~- Kimehetünk -
5965 9 | De hát mondja, művész úr: a könyvben az van, hogy Finum
5966 9 | első dalt. Hát hol lesz az a kívül? Ez Marcsát igen fogja
5967 9 | érdekelni.~- Kívül? (Tűszúrás a combomon.) Hát kívül...~
5968 9 | gyorsan keresztbe vetettem a lábamat.~Ilka nevetett:~-
5969 9 | Bizonyára. Azazhogy nem. Csak a színpadon kívül.~- De ha
5970 9 | színpadon kívül.~- De ha a színpadnak nem lesz fala.
5971 9 | lesz fala. Hiszen akkor a közönség látja... Marcsát.~-
5972 9 | hogy az elmémet eltereljem a vándorló csalántól, hévvel
5973 9 | iskola épületében kezdi meg a dalt, s ott először háttal
5974 9 | dalt, s ott először háttal a közönségnek fordulva, aztán
5975 9 | lassacskán kifordulva, hogy a hang közelgőnek tessék.~
5976 9 | erdész vizslája elősétált a másik szobából. A küszöbön
5977 9 | elősétált a másik szobából. A küszöbön kinyújtózkodott,
5978 9 | egyet. Aztán mellém ült a padlóra: fölemelte az egyik
5979 9 | lábát, és buzgón dolgozott a füle tövén.~Még ez is nekem
5980 9 | bocsátjuk! - szekundált a két Szilágyi lány is. -
5981 9 | lány is. - Nyugodt lehet: a mi falunkban nem lop senki.~-
5982 9 | Marcsával még nem is beszélt.~S a kutya felé csapott zsebkendőjével:~-
5983 9 | zsebkendőjével:~- Mars!~A kutya visszakullogott a
5984 9 | A kutya visszakullogott a másik szobába.~Maradtam.
5985 9 | Maradtam. Lehetetlen volt a kék szem könyörgésének nem
5986 9 | három helyen is éreztem a csalánt, mintha tüzes varrótűcskék
5987 9 | érintgettek volna.~- És a dallamok? Marcsa még nem
5988 9 | Marcsa még nem kapta meg a kótákat - folytatta a vallatást
5989 9 | meg a kótákat - folytatta a vallatást Ilka. - Nehéz
5990 9 | valami jó nóták - feleltem a lábamat remegtetve. - Egy
5991 9 | Egy van közte, az is a Göndör Sándor nótája: A
5992 9 | a Göndör Sándor nótája: A Csap utcán.~- Dalolja el!
5993 9 | ide-oda mozgathattam közben a derekamat és a karomat.~
5994 9 | mozgathattam közben a derekamat és a karomat.~A lányoknak nemigen
5995 9 | derekamat és a karomat.~A lányoknak nemigen tetszett.
5996 9 | Ilkának eszébe juttatta a Rezgő nyárfa-nótát.~- Micsoda
5997 9 | Micsoda dal! - mondotta a leányoknak. - Már a nagymama
5998 9 | mondotta a leányoknak. - Már a nagymama is játssza.~S az
5999 9 | vak már mozdult is, hogy a kláviszhoz üljön. Én meg
6000 9 | hallom az Iluska dalát, a másik az, hogy a lányok
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-8698 |