Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
27 1
7 2
8 1
a 8698
a-a-asszony 1
abba 18
abbahagyásával 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
8698 a
3127 az
1819 hogy
1694 is
Gárdonyi Géza
Hosszúhajú veszedelem

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-8698

                                                      bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text
5501 9 | vezeti a borjacskáit. Elöl a suta, mögötte a bak. Többnyire 5502 9 | borjacskáit. Elöl a suta, mögötte a bak. Többnyire kettő a borjacska, 5503 9 | mögötte a bak. Többnyire kettő a borjacska, és olyan ártatlanok, 5504 9 | ártatlanok, oly félénkek...~A kert közepén álltunk. Az 5505 9 | káposztatenger.~- Ki eszi meg ezt a sok káposztát? - fakadtam 5506 9 | fakadtam ki elcsodálkozásomban.~A leány rám nézett. A következő 5507 9 | elcsodálkozásomban.~A leány rám nézett. A következő percben láttam, 5508 9 | percben láttam, hogy nyeldesi a nevetést.~Egy pad volt ott: 5509 9 | ott: leült, és az arcát a két tenyerébe takarva kacagott. 5510 9 | tudom, mit nevetett rajtam.~A kerítésen kívül a tanító 5511 9 | rajtam.~A kerítésen kívül a tanító köszönt ránk. S hogy 5512 9 | tanító köszönt ránk. S hogy a kapu felé igyekezett, Ilka 5513 9 | fölkelt, és visszatértünk.~A tanító azért jött, mert 5514 9 | mert azt mondja, kíváncsi a festésemre, nem látott még 5515 9 | mesterséget.~Ilka beröppent a házba, és néhány percre 5516 9 | kávéscsészékkel tért vissza.~A tanító a képemet szemlélgette, 5517 9 | kávéscsészékkel tért vissza.~A tanító a képemet szemlélgette, pislogott, 5518 9 | levél is van.~Értettem, hogy a kulisszafestésre akarja 5519 9 | kulisszafestésre akarja terelni a beszélgetést.~- Mindennek 5520 9 | beszélgetést.~- Mindennek megvan a fogása - feleltem kitérően.~- 5521 9 | egy egész falut, például a színpadon? Én ezen a kérdésen 5522 9 | például a színpadon? Én ezen a kérdésen megbolondulnék, 5523 9 | elmondani. Mit cselekedne ön, ha a falusi bíró egyszer arra 5524 9 | magyarázza meg neki, mi a sinus és cosinus, amit számolás 5525 9 | számolás közben emlegettek a mérnök urak?~Meglepődve 5526 9 | Csak annak, aki nem érti.~A két hölgy is az asztalhoz 5527 9 | is az asztalhoz ült. Ilka a beszélgetésünkben olykor 5528 9 | attól tartana, hogy elárulom a rámbízott titkot. Át is 5529 9 | rámbízott titkot. Át is tereltem a beszélgetést más útra.~- 5530 9 | Nekem olyan különös itt ez a nagy csend - mondottam. - 5531 9 | csend - mondottam. - Ha este a békák hallgatnának, azt 5532 9 | gondolnám néha: kipusztult a világ. De olyan , olyan 5533 9 | Már korán reggel tülkölnek a lóvonatok...~- Azok bizony 5534 9 | Úgy szerettem nézni azt a sok embert, sok nőt. Ha 5535 9 | még több az ember.~- Meg a bál - vetette oda a tanító. - 5536 9 | Meg a bál - vetette oda a tanító. - Mindig táncolnál, 5537 9 | Mindig! - felelte mosolyogva a leány.~És a szempillája 5538 9 | felelte mosolyogva a leány.~És a szempillája félig leereszkedett, 5539 9 | félig leereszkedett, mintha a gondolat szárnyain átszállott 5540 9 | szárnyain átszállott volna a lelke a pesti Vigadóba, 5541 9 | átszállott volna a lelke a pesti Vigadóba, ahol a Rácz 5542 9 | lelke a pesti Vigadóba, ahol a Rácz Pali a spanyol szerenádból 5543 9 | Vigadóba, ahol a Rácz Pali a spanyol szerenádból gyúrt 5544 9 | levelével mámorította akkoriban a fiatal hölgyeket.~Vajon 5545 9 | dalolná Ilka?~- Ismeri-e ezt a nótát: Lehullott a rezgő 5546 9 | Ismeri-e ezt a nótát: Lehullott a rezgő nyárfa?~Nem ismerte. 5547 9 | nyárfa?~Nem ismerte. Azon a télen született. Még nem 5548 9 | született. Még nem jutott el a Bükk hegység erdői közé.~ 5549 9 | közé.~Eldúdoltam neki. Még a szájacskáját is elnyitotta, 5550 9 | úgy hallgatott. S mikor a végére értem, a szemében 5551 9 | S mikor a végére értem, a szemében könnycsepp jelent 5552 9 | még egyszer.~S letörülte a könnyet a szeméből.~Az agg 5553 9 | egyszer.~S letörülte a könnyet a szeméből.~Az agg is könnyezett:~- 5554 9 | bizonyára nem festett volna a szobában olyan képet, amelyet 5555 9 | olyan képet, amelyet künn a napvilágon kezdett. De nekem 5556 9 | öregasszony megint felöltötte a violaszín mentét és a fekete 5557 9 | felöltötte a violaszín mentét és a fekete kalpagot. Csakhogy 5558 9 | fekete kalpagot. Csakhogy a kalpag csodálatosképpen 5559 9 | be.~Ha tudták volna, hogy a festőjük minden művészete 5560 9 | tán az volt valamennyire a szerencsém. Hogy ugyanis 5561 9 | került az archorpadás s a csontos állnak az alja.~ 5562 9 | állnak az alja.~S aznap már a festéket is elővettem. Nyomogattam 5563 9 | vöröses színekből, amelyekből a testszínt keverhetni véltem. 5564 9 | türelmetlenséget. Ilka azonban... Ha a Munkácsy keze lett volna 5565 9 | alája lehetett volna írni a képnek: Sugárzó boldogság.~ 5566 9 | lefesthetett volna valaki azzal a címmel, hogy: Sugárzó ostobaság.~ 5567 9 | Ilkára néztem, elképzelhetik. A pálinkaivóknak az arca azzal 5568 9 | pálinkaivóknak az arca azzal a félig leereszkedő szemhéjjal, 5569 9 | szemhéjjal, az olyan, mint a szerelmi mámorosaké!~Ilka 5570 9 | tapadó nézéssel, mint ahogy a pillangó tapad a virágra. 5571 9 | mint ahogy a pillangó tapad a virágra. Aztán tovább festettem 5572 9 | Aztán tovább festettem a szemét.~A szemét...~Mert 5573 9 | tovább festettem a szemét.~A szemét...~Mert a vak asszony 5574 9 | szemét.~A szemét...~Mert a vak asszony képe csakúgy 5575 9 | tartozott az ő szeméhez, mint a gyöngykagylónak a kagylója 5576 9 | mint a gyöngykagylónak a kagylója a középen csillogó 5577 9 | gyöngykagylónak a kagylója a középen csillogó gyöngyszemhez.~ 5578 9 | gyöngyszemhez.~Az emberi szemnek azt a kék csodáját akartam én 5579 9 | találékonyságommal megfesteni.~Próbáltam a festéktartómnak minden kék 5580 9 | kéket, ami csak megvolt a festőládámban, de az ő szemének 5581 9 | festőládámban, de az ő szemének a kékje sehogy sem akart a 5582 9 | a kékje sehogy sem akart a vászonra lesikerülni.~Később, 5583 9 | évek múlva tudtam meg, hogy a festők a kék szemet nem 5584 9 | tudtam meg, hogy a festők a kék szemet nem kék festékkel 5585 9 | rongyocskát, s letöröltem. Csupán a helyét hagytam meg, s egynehány 5586 9 | ráncot az agg arcán. A kalpagon is vontam egy-két 5587 9 | hogy az idő nem alkalmas a festésre.~Ilka fölugrott, 5588 9 | festésre.~Ilka fölugrott, és a képhez lépett. Pillogva 5589 9 | látni, hogy szép lesz. ~A vak mosolygott.~- Szép lesz? 5590 9 | az agg nőnek az arcát.~Ez a pajkos intése megint a hetedik 5591 9 | Ez a pajkos intése megint a hetedik égbe ragadott.~- 5592 9 | az idő borús - mondotta a vak. - Zivatar lesz.~- Nagymamuka 5593 9 | én akkor az időjárással!~A vak leoldotta a mentéről 5594 9 | időjárással!~A vak leoldotta a mentéről az aranyláncot, 5595 9 | átnyújtotta Ilkának. Bement a másik szobába, hogy a díszköntöst 5596 9 | Bement a másik szobába, hogy a díszköntöst levesse.~Én 5597 9 | csak ezt vártam. Míg Ilka a láncot a csuklójára illesztette, 5598 9 | vártam. Míg Ilka a láncot a csuklójára illesztette, 5599 9 | Mily kedves!~Tekintetét a láncról rám emelte. Boldog 5600 9 | Boldog és biztató volt a nézése. S vártam, hogy mond 5601 9 | susogtam:~- Érzem, hogy a mi csillagaink egymás mellett 5602 9 | gondol?~Mosolyogva nézett a padlóra, és szemérmesen 5603 9 | szemérmesen babrált tovább a karláncocskán.~- Én nem 5604 9 | karláncocskán.~- Én nem ismerem a csillagokat - felelte tétován. - 5605 9 | Igaz-e, hogy ahány ember a földön, annyi csillag az 5606 9 | Tréfál? Vagy sose hallott a csillagászatról?~A szomszéd 5607 9 | hallott a csillagászatról?~A szomszéd szobában az almárium 5608 9 | szobában az almárium zárjának a nyikorgása hangzott: tehát 5609 9 | nyikorgása hangzott: tehát a vak mindjárt visszatér.~ 5610 9 | hogy az az enyém, hogy a sorsom össze van vele kötve, 5611 9 | utána nem jelent meg többé a csillag.~- Iluska - suttogtam 5612 9 | épp inthettem, hogy nem. A vak belépett. Hangosan folytattam:~- 5613 9 | elámultan tekintett rám, aztán a két tenyerébe takarta az 5614 9 | fuldoklott, kacagott, mint mikor a káposztát kacagta.~Az agg 5615 9 | valamit, mert szoborként állt a szoba közepén s a szeme 5616 9 | szoborként állt a szoba közepén s a szeme héja megnyílt. Két 5617 9 | bádog...~S nézett avval a fénytelen bádogszemével. 5618 9 | állna.~Nézett.~- Hacsak a mienket oda nem adjuk - 5619 9 | hangon. - De az női esernyő. A fiam nem jár esernyővel. 5620 9 | lesz...~Nem fogadtam el. A zivatar azonban már morgadozott. 5621 9 | szinte futva siettem haza a fák között.~~Egész éjjel 5622 9 | tűnődtem, hogy megértette-e a leány a vallomásomat. Vagy...~ 5623 9 | hogy megértette-e a leány a vallomásomat. Vagy...~Nők 5624 9 | annyi nőismeretem, hogy a leggyengébb elméjű is 5625 9 | csak nem borulhat mindjárt a harmadik találkozásban a 5626 9 | a harmadik találkozásban a nyakadba. Nem többre becsülöd-e 5627 9 | becsülöd-e ezért, ha majd a feleséged lesz?~A házasság 5628 9 | ha majd a feleséged lesz?~A házasság kérdése ugyan még 5629 9 | gyöngyvirágot viszi az ember haza a szobájába!~A gyöngyvirág-gondolat 5630 9 | ember haza a szobájába!~A gyöngyvirág-gondolat álomra 5631 9 | gyöngyvirág-gondolat álomra édesítette a fantáziámat. Istenem, micsoda 5632 9 | gyöngyvirágokkal álmodik!~Reggel a Bandi gyerek azzal lepett 5633 9 | öltözve. Új kalap díszlett a fején, és új dolmányba volt 5634 9 | dolmányba volt ruházva.~A képe is úgy meg volt mosva, 5635 9 | kipucoltak? - kérdeztem a kávésbögrémet átvéve.~- 5636 9 | kávésbögrémet átvéve.~- Vasárnap.~S a dolmányhoz varrt piros zsebkendőt 5637 9 | megvonta az orra alatt.~A falu felől méla harangszó 5638 9 | Kedves valami volt abban a nagy mezei csendességben. 5639 9 | akkor olyan csendes, mint a hallgató mező, s azért éreztem 5640 9 | akkor az én fiatal lelkem.~A falu népe a templomba megy. 5641 9 | fiatal lelkem.~A falu népe a templomba megy. Talán Ilka 5642 9 | apádat, de rögtön jöjjön a beretvájával!~S elővettem 5643 9 | beretvájával!~S elővettem a legszebben vasalt tarka 5644 9 | legbécsibb galléromat. Szaladtam a nyakkendővel a legközelebbi 5645 9 | Szaladtam a nyakkendővel a legközelebbi tócsához. Nem 5646 9 | kedves látvány volt: milyen a vasárnap falun. A tisztára 5647 9 | milyen a vasárnap falun. A tisztára söpört udvarok, 5648 9 | tisztára söpört udvarok, a tisztába öltözött, méltóságos 5649 9 | árvalányhajas gyermekek. A hetedik nap igazán csak 5650 9 | igazán csak faluhelyen ünnep!~A templom kicsi és kellemesen 5651 9 | ménták illatával teljes. A festmények benne azzal a 5652 9 | A festmények benne azzal a művészettel készültek, amellyel 5653 9 | készültek, amellyel nálunk a fűszerkereskedők címtáblái. 5654 9 | fűszerkereskedők címtáblái. De a besereglett nép arca: mintha 5655 9 | láthassam. Sokan voltak. A két padsor között férfiak 5656 9 | szűrös, vén ember fölkelt a padból, s megkínált a helyével.~- 5657 9 | fölkelt a padból, s megkínált a helyével.~- Köszönöm - susogtam 5658 9 | helyével.~- Köszönöm - susogtam a vállára téve a kezemet -, 5659 9 | susogtam a vállára téve a kezemet -, hiszen én fiatalabb 5660 9 | Ilkát meg az apját, meg a makaróni-kalapos lányt. 5661 9 | fekete szalmakalap volt a fején. Láttam, hogy az az 5662 9 | Jöjj el Szentlélek-isten. A pap megjelent a prédikálószékben.~ 5663 9 | Szentlélek-isten. A pap megjelent a prédikálószékben.~Az arca 5664 9 | piros, mint köznapon, s a templomi komolyság olyan 5665 9 | komolyság olyan furcsa volt azon a víg emberen!~Mindjárt az 5666 9 | szétpillantáson megállt rajtam a szeme, s azontúl szinte 5667 9 | szinte nekem prédikált.~Hogy a fa gyümölcsöt terem, 5668 9 | fa gyümölcsöt terem, a rossz fa meg kivágatik és 5669 9 | félóra hosszat terelgette a jámbor nyájat a cselekedetek 5670 9 | terelgette a jámbor nyájat a cselekedetek mezejére. 5671 9 | beszéd közben rám meregette a szemét.~Engem, mint afféle 5672 9 | juhot jobban érdekelt volna a fánál a szép virágbokor. 5673 9 | érdekelt volna a fánál a szép virágbokor. Lestem 5674 9 | virágbokor. Lestem is néha a vállak és fejek között, 5675 9 | áhítatos halványságában, s a mandulavirágos, florentin 5676 9 | ugyancsak illett neki! De persze a paptól nemigen lehetett 5677 9 | lehetett odalesekednem.~A prédikációnak az volt a 5678 9 | A prédikációnak az volt a érdeme, hogy nem sokáig 5679 9 | imádságokat is hamarosan előrölte a pap, s lement a szöszékről, 5680 9 | előrölte a pap, s lement a szöszékről, hogy misére 5681 9 | lépett ki ájtatos járással a sekrestyéből. Széket vitt 5682 9 | nyomakodott, és hívón intett a meggörbített mutatóujjával:~- 5683 9 | mutatóujjával:~- Tésuram! Ahun mán a szék, tessen leülni.~Ezzel 5684 9 | szék, tessen leülni.~Ezzel a szívességgel a pap végképp 5685 9 | leülni.~Ezzel a szívességgel a pap végképp elrontotta minden 5686 9 | bámulgatni.~Régi Mária lehetett. A feje köré festett aranytányér 5687 9 | fakult már. Lám-lám, még a festett asszony is megvénül!~ 5688 9 | asszony is megvénül!~Aztán a prédikálószék alatt csoportozó, 5689 9 | parasztleány!~Mégis érdekes volt az a mise. Hiába: falun még van 5690 9 | izomgombóc. Csak az énekük... A kántor is, mintha minden 5691 9 | vezette az éneket.~Mise után a sekrestyés megint hozzám 5692 9 | alázatoskodott.~- Tisztelteti a főúr, ebédre várja a tésuramat.~ 5693 9 | Tisztelteti a főúr, ebédre várja a tésuramat.~Ilka csak akkor 5694 9 | nyújtott kezet. Az apja is.~A leány a makaróni-kalapossal 5695 9 | kezet. Az apja is.~A leány a makaróni-kalapossal susogva 5696 9 | előre. Az oltár előtt mind a ketten térddel érintették 5697 9 | ketten térddel érintették a követ. S künn, hogy kiléptek 5698 9 | követ. S künn, hogy kiléptek a sekrestyéből, összecsókolództak.~- 5699 9 | hogy Ilka bemutat. Azonban a makaróni-leánynak hívón 5700 9 | makaróni-leánynak hívón szólt a fekete kalapos, öreg , 5701 9 | fekete kalapos, öreg , s a leány még egyszer pát mondott, 5702 9 | Persze Ilkához csatlakoztam.~A leány felvonta a napernyőjét. 5703 9 | csatlakoztam.~A leány felvonta a napernyőjét. Lipóczy pipára 5704 9 | Ott kellett állanunk, míg a harmadik masinával is megkínálja 5705 9 | masinával is megkínálja a pipáját, s végre a pogány 5706 9 | megkínálja a pipáját, s végre a pogány dohányba tűz gyullad.~ 5707 9 | kérdően csillantotta rám a két szép kék szemét:~- No? 5708 9 | ?~S megindultunk.~- Az a sárga lány - kérdeztem közömbösen -, 5709 9 | akit megcsókolt? ~- Az.~És a nevetés annyira a torkán 5710 9 | Az.~És a nevetés annyira a torkán volt, hogy megállt, 5711 9 | hogy megállt, s elővette a zsebkendőjét, az ajkára 5712 9 | fuldoklott nevettében.~Letörölte a nevető könnyeit, és hálásan 5713 9 | Finum Rózsi?~- Az.~A fejemet ráztam:~- Nem alkalmas 5714 9 | arcom inkább?~S csillogott a szeme, mint a Hóp-féle, 5715 9 | csillogott a szeme, mint a Hóp-féle, híres kék gyémánt.~ 5716 9 | Hóp-féle, híres kék gyémánt.~A nap tüzesen sütött. Én még 5717 9 | hajadonfővel kísértem Iluskát. A pap kalapját nem lehetett 5718 9 | lehetett föltennem. Mikor a faluból kiértünk, egy tarlón 5719 9 | szólt:~- Mért nem teszi föl a kalapját?~- Én így szoktam. 5720 9 | Csak esőben teszem föl a kalapomat.~- De hát süt 5721 9 | kalapomat.~- De hát süt a nap.~- Az a . Festőnek 5722 9 | De hát süt a nap.~- Az a . Festőnek az illik.~Őrajtuk 5723 9 | illik.~Őrajtuk nem látszott a hőség nyomása. Az öreg afféle 5724 9 | megszokott ember. Ilkát meg talán a napernyő védte. Csupán az 5725 9 | valamivel színesebb: mint a ma nyílt rózsa, amelynek 5726 9 | ma nyílt rózsa, amelynek a szirmain még ott a bimbói 5727 9 | amelynek a szirmain még ott a bimbói piros leheletű üdeség.~- 5728 9 | Minden vasárnap elkísérem a húgaimat.~- A húgait?~S 5729 9 | elkísérem a húgaimat.~- A húgait?~S egyszerre igen 5730 9 | egyszerre igen érdeklődött a húgaim iránt, hogy milyen 5731 9 | hogy milyen korúak, mi a nevük, milyenek. Az anyámat 5732 9 | Az anyámat is kérdezte.~S a szeme bizalmasan, kedvesen 5733 9 | rám; és tündérkéken, mint a grotta azura kékje a Capri-szigeti 5734 9 | mint a grotta azura kékje a Capri-szigeti barlangban.~ 5735 9 | termett. Leszakította, és a hajába tűzte a füle mellé. 5736 9 | Leszakította, és a hajába tűzte a füle mellé. Közben mosolygó 5737 9 | felelte :~- Remeke vagy a Teremtőnek!~Nem emlékszem, 5738 9 | az egyre emlékszem, hogy a szép atillás öregurat kérdeztem: 5739 9 | Lipóczy. - Hát Molnos Bandi, a fösvény huncut.~- A Sárgának 5740 9 | Bandi, a fösvény huncut.~- A Sárgának az apja - toldotta 5741 9 | az apja - toldotta hozzá a leány, újra nevetésbe vidulva -, 5742 9 | De az nem sárga. Barna.~A Gyuszi szó hegyes késként 5743 9 | hegyes késként szúródott a szívembe. Hát neki is Gyuszi? 5744 9 | De öt pere múlva elmúlt a fájás. Ilka víg volt. Könnyedként 5745 9 | Könnyedként lépdikélt, mint a barázdabillegető. Ami virágot 5746 9 | nézett, hogy gyönyörködhessek a szemének a csodásságában.~- 5747 9 | gyönyörködhessek a szemének a csodásságában.~- Délután 5748 9 | eljön-e? - kérdezte, mikor a kapujukban búcsúzkodtam.~- 5749 9 | hogyne. Hiszen az ebéden a pap bizonyára előtárja a 5750 9 | a pap bizonyára előtárja a nagy titkot...~- És akkor 5751 9 | ellenkeznek?~- Megkötöm a kerekemet: semmiben se segítek 5752 9 | jön, már messziről intsen a zsebkendőjével. Ha pedig 5753 9 | és válasz alatt folyton a kezemben volt a keze.~Andalogva 5754 9 | folyton a kezemben volt a keze.~Andalogva tértem vissza 5755 9 | Andalogva tértem vissza a hűs fák alatt az erdei, 5756 9 | egy patakocska folydogált a haraszt között a falu felé. 5757 9 | folydogált a haraszt között a falu felé. Megálltam mellette, 5758 9 | valami fehér virágot Ilka. A nyomocskája látszik is egy 5759 9 | nyomocskája látszik is egy helyen a puha parton. Ha egy bimbócska 5760 9 | egy bimbócska maradt volna a letépett virág mellett, 5761 9 | Rózsinak nem való már csak a termete se, annyi bizonyos. 5762 9 | erőltetem, el kell vállalnom a kulisszafestést, az is bizonyos.~ 5763 9 | akkor se tudnám megfesteni!~A víz csillogó remegéssel 5764 9 | csillogó remegéssel folydogált a belehajló füvek között. 5765 9 | molnárkák korcsolyáztak a színén. Egy türkizszínű 5766 9 | türkizszínű szitakötő cikázott el a szemem előtt, mint valami 5767 9 | mintha ő is gondolkodna velem a kulisszafestés problémáján.~ 5768 9 | fejjel ballagtam tovább.~A pap már várt. Persze, a 5769 9 | A pap már várt. Persze, a tanító is ott ült. Az örvendezésükből, 5770 9 | kulisszájukat.~De hát még nem volt a leves az asztalon.~Én persze 5771 9 | elém tárandó titkokról. A papnak a kutyájával játszottam: 5772 9 | tárandó titkokról. A papnak a kutyájával játszottam: kis, 5773 9 | cibált, ami eléje került. A papnak a hímzett papucsát 5774 9 | ami eléje került. A papnak a hímzett papucsát előhozta 5775 9 | hímzett papucsát előhozta a másik szobából, s ide-oda 5776 9 | vakaródzott egyet. Megint fogta a papucsot, s nagy kedvvel 5777 9 | után csakugyan előbontották a titkot, ahogy vártam.~- 5778 9 | mondotta fontoskodva a pap. - Önt valóban az Isten 5779 9 | az Isten küldte hozzánk.~A kérdésük, hogy hogyan 5780 9 | hogyan lehetne előteremteni a lehető legkevesebb költséggel 5781 9 | lehető legkevesebb költséggel a kulisszákat.~- Mert a színpad 5782 9 | költséggel a kulisszákat.~- Mert a színpad kérdése már meg 5783 9 | oldva - mondotta szorongva a tanító. - Van egy ácsunk, 5784 9 | tanító. - Van egy ácsunk, aki a nemes ügyet tekintve díjtalanul 5785 9 | Szilágyi ingyen adja a deszkát, szálfákat - tette 5786 9 | szálfákat - tette hozzá a pap. - Lipóczy is ad, ami 5787 9 | aggodalmas-várakozón függött rajtam a szemük.~Én persze mindent 5788 9 | persze mindent helyeseltem, a gondolatot, az ácsot. Szilágyit, 5789 9 | Lipóczyt és az ingyent. S a pap azon szavára, hogy a 5790 9 | a pap azon szavára, hogy a kulisszakérdés csak a megoldatlan, 5791 9 | hogy a kulisszakérdés csak a megoldatlan, jóakarattal 5792 9 | De hát sokba kerül az! A festék... Hiszen rengeteg 5793 9 | nyugodtan.~Már akkor megvolt a gondolatom.~- Hát - mondottam -, 5794 9 | Szívesen eligazítom ezt a nehéz ügyet. Hanem viszont 5795 9 | hogy kisegítem-e önöket a bajból.~- Ha nem költség...~- 5796 9 | hangon, mint Kossuth szavára a debreceni országgyűlés.~- 5797 9 | debreceni országgyűlés.~- Itt a kezem! - mondotta a pap. - 5798 9 | Itt a kezem! - mondotta a pap. - Itt a kezem !~S 5799 9 | mondotta a pap. - Itt a kezem !~S mind a ketten 5800 9 | Itt a kezem !~S mind a ketten a kezüket nyújtották.~- 5801 9 | kezem !~S mind a ketten a kezüket nyújtották.~- Meg 5802 9 | Mert magam is szeretem a művészetet - folytattam 5803 9 | és sokszor láttam, hogy a műkedvelők műrontókká válnak.~- 5804 9 | kérem... - tiltakozott a tanító -, amilyen Göndör 5805 9 | eleven gyerek! - harsogott a pap. - És ha hazajön, egy 5806 9 | utolsó simításokat.~- De a nők, a nők...~- A nők? Hát 5807 9 | simításokat.~- De a nők, a nők...~- A nők? Hát Tercsinek 5808 9 | De a nők, a nők...~- A nők? Hát Tercsinek ott van 5809 9 | hiszen ismeri mindenki a faluban. Erzsinek ott az 5810 9 | játszott az apácáknál is. És a hangja!... phajjaj!... a 5811 9 | a hangja!... phajjaj!... a falu végéig elhallik!~- 5812 9 | Csodaleány az, csoda! - tódította a pap.~- No hát - mondottam 5813 9 | mondottam nyugodtan -, éppen itt a bökkenő. Én azt a hölgyet 5814 9 | éppen itt a bökkenő. Én azt a hölgyet nem ismerem, de 5815 9 | színpadra nem való. Akinek a hangja a falu végéig elhallik, 5816 9 | nem való. Akinek a hangja a falu végéig elhallik, az 5817 9 | Nyugodtan folytattam:~- Én a minap, hogy az önök kedves 5818 9 | gondolja? - hörkent rám a pap.~- De éppen azt - feleltem 5819 9 | angol egykedvűséggel. - A Finum Rózsi szerepére senki 5820 9 | lehet alkalmasabb.~Mind a ketten elhőköltek. A tanító 5821 9 | Mind a ketten elhőköltek. A tanító hátradőlt a széken. 5822 9 | elhőköltek. A tanító hátradőlt a széken. A bundáska visított.~- 5823 9 | tanító hátradőlt a széken. A bundáska visított.~- Az 5824 9 | Az lehetetlen! - hebegett a pap.~- Az nem neki való - 5825 9 | nem neki való - hüledezett a tanító is.~Fölvettem a nyifogó 5826 9 | hüledezett a tanító is.~Fölvettem a nyifogó bundáskát az ölembe, 5827 9 | darabkával.~S egyúttal ez a foglalkozásom volt a válasz 5828 9 | ez a foglalkozásom volt a válasz az ellenkezésükre. 5829 9 | Láthatják, hogy nekem Hekuba a Finum Rózsijuk.~- Hiszen 5830 9 | éretlen gyerekleány! - dörgött a pap.~- Csirke, aki most 5831 9 | tollasodik - kontrázott a tanító.~- És félénk is. 5832 9 | félénk is. Ki se bírja nyitni a száját, ha a színpadra lép.~- 5833 9 | bírja nyitni a száját, ha a színpadra lép.~- Az az egyetlen 5834 9 | félünk, hogy zátonyra viszi a vállalkozásunkat.~Vállat 5835 9 | vállalkozásunkat.~Vállat vontam:~- A színpadon mindenki megváltozik. 5836 9 | gyávák megbátorodnak. És az a hang...~- No, de kérem, 5837 9 | kérem, az egy... Hiszen már a figurája... - hebegett a 5838 9 | a figurája... - hebegett a pap. - Hiszen az... az nem 5839 9 | arca kivörösödött, mint a szeptemberi paradicsom.~ 5840 9 | hallgattam, játszogattam a bundáskával.~Hiába bizonygatták 5841 9 | bizonygatták nekem, hogy a Boriska-szerepet az isten 5842 9 | Ilkának teremtette, hogy az a nyafi hang éppen megfelel 5843 9 | hang éppen megfelel annak a szentimentális parasztleánynak.~ 5844 9 | lehetett engem megingatni.~- A hang a - csökönyösködtem. - 5845 9 | engem megingatni.~- A hang a - csökönyösködtem. - 5846 9 | se dalol szebben, mint az a lány. És bizonyára úri vendégek 5847 9 | vendégek is megnézik itt A falu rosszát.~Az úri vendégekre 5848 9 | hivatkozás hatott még legjobban.~A tanító a papra nézett.~- 5849 9 | még legjobban.~A tanító a papra nézett.~- Felülfizetések...~ 5850 9 | nézett.~- Felülfizetések...~A pap az asztalra csapott.~- 5851 9 | No : hát ha már annyira a fejébe állt annak a leánynak 5852 9 | annyira a fejébe állt annak a leánynak a hangja, teljesítjük 5853 9 | fejébe állt annak a leánynak a hangja, teljesítjük az óhajtását. 5854 9 | De tegye le, kérem, azt a dögöt. Hiszen láthatja, 5855 9 | még egyszer! - mondottam, a kutyát a padlóra bocsátva. - 5856 9 | egyszer! - mondottam, a kutyát a padlóra bocsátva. - Becsületszó... 5857 9 | Becsületszó... Hogy ez a szereposztás meg nem másul.~ 5858 9 | hát most már beszéljünk a kulisszákról - mondotta 5859 9 | kulisszákról - mondotta a pap pipára gyújtva. - Mennyibe 5860 9 | az kerülni? És hogy lesz a megfestése? Mert hogy egy 5861 9 | este való játszani. Mert a világítás pénzbe is kerül...~- 5862 9 | festett falu, mikor itt a valóságos! Az iskola dombon 5863 9 | dombon áll: hagyják nyitottan a színpad hátulját: a nézők 5864 9 | nyitottan a színpad hátulját: a nézők látják a valóságos 5865 9 | hátulját: a nézők látják a valóságos falut. És hát 5866 9 | való órában, s állítsák be a színpadra azon gallyasan, 5867 9 | fát Lehmann se festhet.~A tanító a homlokára csapott:~- 5868 9 | Lehmann se festhet.~A tanító a homlokára csapott:~- Hogy 5869 9 | is lehettünk volna rajta?~A pap is felugrott:~- Micsoda 5870 9 | nem találtuk!~Föl-alá járt a szobában. Aztán egyszerre 5871 9 | nyílt színpadunk lesz, s a színpad emelvény, a nézők 5872 9 | lesz, s a színpad emelvény, a nézők fölfelé néznek! Levegőt 5873 9 | szednem, hogy kiugorjak ebből a kérdésből. De hát a bibliában 5874 9 | ebből a kérdésből. De hát a bibliában is benne van, 5875 9 | ahol szorítják az apostolt, a Szentlélek rögtön kisegíti.~- 5876 9 | mondottam végre -, hát ne a színpadot emeljük, hanem 5877 9 | színpadot emeljük, hanem a nézőteret. Magas padokat, 5878 9 | padokat, fokozatosan, mint a görög színházakban.~- Hát 5879 9 | színházakban.~- Hát persze, persze.~A továbbiak aztán az ötletemből 5880 9 | maguktól pattantak elő.~- A második felvonás kocsmáját - 5881 9 | felvonás kocsmáját - mondotta a tanító - összeállítjuk kéregpapírosból, 5882 9 | Oda akácfa kell - fűzte a pap tovább -, vágnak azt 5883 9 | Lipóczy ad, amennyi csak kell!~A nyert csata diadalhírét 5884 9 | lódultam neki az útnak. Még a lélegzetem is fogyatkozni 5885 9 | szokatlan viszketést éreztem a lábikrámon. Nem ügyeltem 5886 9 | ügyeltem . Csak épp mikor a patakocska mellett haladtam, 5887 9 | helyen fürödni egyet!~De a lokomotívom igen be volt 5888 9 | előtte! Mekkorát!~Ezekből a szivárványszínes szép gondolatokból 5889 9 | szinte kizavart egy ember, a Bolond Imre. Ott hevert 5890 9 | emelkedett, és rám meresztette a szemét.~Megdöbbentem.~Fene 5891 9 | mikor milyen kereket vált a bolondsága, s nem lódul-e 5892 9 | bolondsága, s nem lódul-e nekem a bolondságában?!~Az őrült 5893 9 | őrült csak bámult. Fölvette a mellette heverő, kakastollas 5894 9 | kalapot. Kifordította belőle a gombát, s a fejére tette.~ 5895 9 | Kifordította belőle a gombát, s a fejére tette.~Nem szólt 5896 9 | megszeppentem tőle. Hiszen mondta a boltos, hogy csak akkor 5897 9 | ha rájön az órája.~Ilkát a ház előtt, a malomkő asztalnál 5898 9 | órája.~Ilkát a ház előtt, a malomkő asztalnál pillantottam 5899 9 | pillantottam meg. Ott ültek mint a hárman. Ilka fél könyékre 5900 9 | izgalomtól.~Előrántottam a zsebkendőmet, s diadalmasan 5901 9 | Én játszom! Én játszom a Finum Rózsit!~És boldogságában 5902 9 | boldogságában megcsókolta a vak asszonyt.~Éreztem, hogy 5903 9 | asszonyt.~Éreztem, hogy az a csók engem illetett. S még 5904 9 | nekem!~S kezet nyújtott. A hála legkékebb sugarait 5905 9 | sugarait árasztotta rám a szeméből.~Bementünk a szobába. 5906 9 | rám a szeméből.~Bementünk a szobába. Ilka még ott is 5907 9 | S aggodalmasan tördelte a kezét:~- Micsoda szégyen 5908 9 | Micsoda szégyen!~Lipóczy is a fülét vakarta.~- Dehogy 5909 9 | sülsz bele! - mormogta. - Ha a Marcsa nem félt, te se félj!~- 5910 9 | akárhányszor láttam Blahánét ebben a szerepben. Betanítom magát. 5911 9 | Betanítom magát. Eljárok a próbákra.~- Betanít? De 5912 9 | Csak engem, csak engem?~A láncos kutya dühös uhogása 5913 9 | dühös uhogása szakította meg a beszélgetésünket. Ilka kisietett. 5914 9 | zsidóleánnyal tért vissza.~A Szilágyi kisasszonyok voltak. 5915 9 | kisasszonyok voltak. Mind a kettő egyformán rákszín 5916 9 | egyforma, mint két pulykatojás. A derekukon a míder olyan 5917 9 | pulykatojás. A derekukon a míder olyan keményen áll, 5918 9 | olyan keményen áll, mint a régi lovagokon a páncélderék.~- 5919 9 | áll, mint a régi lovagokon a páncélderék.~- Már nem titok! 5920 9 | örvendezve Ilka. - Most már a művész urat is megnyerték. 5921 9 | művész urat is megnyerték. A napokban kezdjük a próbákat.~ 5922 9 | megnyerték. A napokban kezdjük a próbákat.~Az ügy csak az 5923 9 | idősebbik leányt érdekelte, a leendő Bátki Tercsit. No, 5924 9 | mondták, hogy Finum Ilka lesz a színpadon, akkor ez meg 5925 9 | látott még Árpádnak országa!~A kisebbik rák kissé szomorkás 5926 9 | szomorkás arccal érdeklődött a színművészet iránt. Gondolom, 5927 9 | három leányszerepet írt A falu rosszába.~S legott 5928 9 | kérdéssel, hogy hogyan öltözik a pesti Bátki Tercsi. Hát 5929 9 | Rózsi? Két ágba fonják-e a hajukat vagy csak egybe? 5930 9 | vagy csak egybe? Cipő van-e a lábukon, vagy csizma? Ki 5931 9 | festeniük? Vagy maradhatnak a maguk arcszínével?~A legtöbb 5932 9 | maradhatnak a maguk arcszínével?~A legtöbb kérdést persze a 5933 9 | A legtöbb kérdést persze a Malvin leány intézte hozzám. 5934 9 | volt. Mikor hallgatott is, a mutatóujjára támasztotta 5935 9 | arcát, s látszott rajta a tűnődés, hogy miket kellene 5936 9 | ravaszkodását, milyen ügyesen fonta a kérdések közé a Finum Rózsit 5937 9 | ügyesen fonta a kérdések közé a Finum Rózsit illető érdeklődéseit! 5938 9 | legjobban tudnia.~És ahogy a szememen állt a szeme, benne 5939 9 | És ahogy a szememen állt a szeme, benne láttam a titkos 5940 9 | állt a szeme, benne láttam a titkos örvendezést, a kettőnk 5941 9 | láttam a titkos örvendezést, a kettőnk titkának mélytenger 5942 9 | kéklő szép mélységeibe. Már a beszélgetések elején is 5943 9 | ha lehetett, odaemeltem a kezemet is, és titkon nyomtam 5944 9 | titkon nyomtam egyet-egyet a viszketés helyén. De a hajszál 5945 9 | egyet-egyet a viszketés helyén. De a hajszál fölfelé sétált a 5946 9 | a hajszál fölfelé sétált a gerincemen, s már a lapockámon 5947 9 | sétált a gerincemen, s már a lapockámon is éreztem.~Átkozott 5948 9 | fürödnöm egyet előbb abban a tiszta vizű patakocskában? 5949 9 | hogyan vakarhatnám meg a hátamat.~A leányok persze 5950 9 | vakarhatnám meg a hátamat.~A leányok persze nem sejtettek 5951 9 | gyötrődésemből semmit. Mind a háromnak a szeme mosolygó 5952 9 | semmit. Mind a háromnak a szeme mosolygó érdeklődéssel 5953 9 | is ráüthetnék az öklömmel a hátam közepére!~- Nem lehetne-e 5954 9 | közepére!~- Nem lehetne-e mind a hármunknak dalolnunk? - 5955 9 | hármunknak dalolnunk? - kérdezte a Malvin leány. - Hiszen a 5956 9 | a Malvin leány. - Hiszen a dal akárhova beilleszthető 5957 9 | dal akárhova beilleszthető a színművekbe.~- Nem - feleltem 5958 9 | feleltem határozottan. - A népszínművekben csak kettő 5959 9 | népszínművekben csak kettő dalolhat: a legény meg az egyik . 5960 9 | legény meg az egyik . Csak a Finum Rózsi, mint...~Szúró 5961 9 | Rózsi, mint...~Szúró érintés a derekamon. Mintha budakeszi 5962 9 | Megrándultam.~- Nem ülnénk-e ki a malomkő asztalhoz? Itt nagy 5963 9 | malomkő asztalhoz? Itt nagy a hőség.~Gondoltam: előre 5964 9 | Egyébiránt, ha tetszik...~S a rákokhoz fordult.~- Kimehetünk - 5965 9 | De hát mondja, művész úr: a könyvben az van, hogy Finum 5966 9 | első dalt. Hát hol lesz az a kívül? Ez Marcsát igen fogja 5967 9 | érdekelni.~- Kívül? (Tűszúrás a combomon.) Hát kívül...~ 5968 9 | gyorsan keresztbe vetettem a lábamat.~Ilka nevetett:~- 5969 9 | Bizonyára. Azazhogy nem. Csak a színpadon kívül.~- De ha 5970 9 | színpadon kívül.~- De ha a színpadnak nem lesz fala. 5971 9 | lesz fala. Hiszen akkor a közönség látja... Marcsát.~- 5972 9 | hogy az elmémet eltereljem a vándorló csalántól, hévvel 5973 9 | iskola épületében kezdi meg a dalt, s ott először háttal 5974 9 | dalt, s ott először háttal a közönségnek fordulva, aztán 5975 9 | lassacskán kifordulva, hogy a hang közelgőnek tessék.~ 5976 9 | erdész vizslája elősétált a másik szobából. A küszöbön 5977 9 | elősétált a másik szobából. A küszöbön kinyújtózkodott, 5978 9 | egyet. Aztán mellém ült a padlóra: fölemelte az egyik 5979 9 | lábát, és buzgón dolgozott a füle tövén.~Még ez is nekem 5980 9 | bocsátjuk! - szekundált a két Szilágyi lány is. - 5981 9 | lány is. - Nyugodt lehet: a mi falunkban nem lop senki.~- 5982 9 | Marcsával még nem is beszélt.~S a kutya felé csapott zsebkendőjével:~- 5983 9 | zsebkendőjével:~- Mars!~A kutya visszakullogott a 5984 9 | A kutya visszakullogott a másik szobába.~Maradtam. 5985 9 | Maradtam. Lehetetlen volt a kék szem könyörgésének nem 5986 9 | három helyen is éreztem a csalánt, mintha tüzes varrótűcskék 5987 9 | érintgettek volna.~- És a dallamok? Marcsa még nem 5988 9 | Marcsa még nem kapta meg a kótákat - folytatta a vallatást 5989 9 | meg a kótákat - folytatta a vallatást Ilka. - Nehéz 5990 9 | valami nóták - feleltem a lábamat remegtetve. - Egy 5991 9 | Egy van közte, az is a Göndör Sándor nótája: A 5992 9 | a Göndör Sándor nótája: A Csap utcán.~- Dalolja el! 5993 9 | ide-oda mozgathattam közben a derekamat és a karomat.~ 5994 9 | mozgathattam közben a derekamat és a karomat.~A lányoknak nemigen 5995 9 | derekamat és a karomat.~A lányoknak nemigen tetszett. 5996 9 | Ilkának eszébe juttatta a Rezgő nyárfa-nótát.~- Micsoda 5997 9 | Micsoda dal! - mondotta a leányoknak. - Már a nagymama 5998 9 | mondotta a leányoknak. - Már a nagymama is játssza.~S az 5999 9 | vak már mozdult is, hogy a kláviszhoz üljön. Én meg 6000 9 | hallom az Iluska dalát, a másik az, hogy a lányok


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-8698

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License