bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text

 501 1   |                   fog várni már hat órakor a dűlő végén. Siessünk aludni!~
 502 1   |              ébredek. Kapkodva öltözködök. A lovam már nyerít az ablak
 503 1   |                  csak lóhátról kiáltom meg a Juli cselédnek, hogy küldjék
 504 1   |             cselédnek, hogy küldjék utánam a reggelit.~És vágtatok a
 505 1   |                    a reggelit.~És vágtatok a magtárba. Kísérem ki a gépet
 506 1   |            vágtatok a magtárba. Kísérem ki a gépet a szántóföldre. A
 507 1   |               magtárba. Kísérem ki a gépet a szántóföldre. A vetőgéppel
 508 1   |                    a gépet a szántóföldre. A vetőgéppel csakugyan sok
 509 1   |                   vetőgéppel csakugyan sok a baj­lódás. Az egyik csoroszlya
 510 1   |              csoroszlya muttere meglazult. A franciakulcsot bekérték
 511 1   |             franciakulcsot bekérték tegnap a konyhára.~- Ülj lóra - mondom
 512 1   |              konyhára.~- Ülj lóra - mondom a kisbéresnek. - Kérd el a
 513 1   |                   a kisbéresnek. - Kérd el a feleségemtől a franciakulcsot.~
 514 1   |                     Kérd el a feleségemtől a franciakulcsot.~Amint ezt
 515 1   |                  franciakulcsot.~Amint ezt a szót kimondom: kulcsot,
 516 1   |                  magam.~És megsarkantyúzom a lovamat.~Mikor belépek a
 517 1   |                   a lovamat.~Mikor belépek a szobába, Jolánt ott látom
 518 1   |                 olvassa az egyik naplómat.~A többit képzelheted.~~A bátyám
 519 1   |                     A többit képzelheted.~~A bátyám elbeszélése gondolkodóba
 520 1   |        visszatértem, gyanakodva szemléltem a Katica orrát.~- Igen hegyes -
 521 1   |                     Átpártoltam lassankint a gömbölyű orrokhoz.~~
 522 2   |                                            A MÁSODIK AGGLEGÉNY ELBESZÉLÉSE~
 523 2   |              MÁSODIK AGGLEGÉNY ELBESZÉLÉSE~A mandula~Petrovicson volt
 524 2   |                   mandula~Petrovicson volt a sor, a tarkóig kopasz bírón.~~-
 525 2   |                    Petrovicson volt a sor, a tarkóig kopasz bírón.~~-
 526 2   |                   kopasz bírón.~~- Fizetem a pezsgőt - mondotta a fejét
 527 2   |               Fizetem a pezsgőt - mondotta a fejét rázva. - Nekem még
 528 2   |                  az lehetetlen - fakadt ki a tanár. - Lehetetlen, hogy
 529 2   |                  vele jár az élettel, mint a fogzás.~Petrovics vállat
 530 2   |               Józan voltam én mindig, mint a vizeskancsó. Soha semmiféle
 531 2   |                    ki nem bírt bolondítani a józanságomból. Talán hogy
 532 2   |                    jártak rám, mikor abban a korban voltam? Vagy talán
 533 2   |                   vagyok rá, mikor olvasom a lapokban a szerelmi öngyilkosságokat,
 534 2   |                   mikor olvasom a lapokban a szerelmi öngyilkosságokat,
 535 2   |              egy-egy fényképész-kirakatban a menyasszony-vőlegény fotográ­
 536 2   |                   szemlélem. Micsoda bamba a képe minden vőlegénynek!
 537 2   |                  lehetne írni mindeniknek: A balek.~Az agglegények derültek
 538 2   |                  agglegények derültek ezen a megjegyzésen. Koccintottak,
 539 2   |         megjegyzésen. Koccintottak, ittak. A bíró is mosolygott. - Fizetem
 540 2   |                   is mosolygott. - Fizetem a pezsgőt - ismételte. - Legalább
 541 2   |                   ti, akiknek történet van a begyetekben, nem fogjátok
 542 2   |                   egy katolikus öspörösnek a házában.~Hogy hogy kerültem
 543 2   |                gyermekkel maradt özvegyen.~A temetésén ott volt az anyámnak
 544 2   |             temetésén ott volt az anyámnak a nagybátyja is, az öspörös,
 545 2   |              napfényen is olyan volt, mint a Slemil Péter árnyéka, Slemil
 546 2   |                    Slemil Péter nélkül.~Az a fekete ember mindjárt a
 547 2   |                    a fekete ember mindjárt a temetés után vonatra ültetett:
 548 2   |                   S másnap, mikor kinyitja a szemét, egy idegen szobát
 549 2   |                    arcú szentek mindenfelé a falon. Ki aranytányéros,
 550 2   |                    pap. Ül az ablaknál, és a körmét reszelgeti.~- Jó
 551 2   |                    Jól.~Tovább reszelgette a körmét, s néhány minutát
 552 2   |                hallgatott.~Aztán fölemelte a fejét:~- Ezentúl, Gáborkám,
 553 2   |                    hanem így: Dicsértessék a Jézus Krisztus!~No, az első
 554 2   |             figyeltem, szemlélgettem, mint a kutya, mikor új házba kerül.
 555 2   |                   házba kerül. Furcsa volt a csöndesség, a szakácsasszonynak
 556 2   |                  Furcsa volt a csöndesség, a szakácsasszonynak meg a
 557 2   |                    a szakácsasszonynak meg a cselédnek az alázatossága,
 558 2   |                 cselédnek az alázatossága, a káplánnak a sok könyve -
 559 2   |                  alázatossága, a káplánnak a sok könyve - azokon is préselt
 560 2   |            keresztvetést kellett tanulnom. A miatyánkom végét megrövidítették.
 561 2   |                  megrövidítették. Helyette a Mária-üdvözlést csatolták
 562 2   |            csatolták hozzá. Könnybe lábadt a szemem, mikor ezt a szót
 563 2   |                 lábadt a szemem, mikor ezt a szót kellett mondanom benne:
 564 2   |                szomorú. Csak akkor enyhült a lelkem nyomottsága, mikor
 565 2   |                  lelkem nyomottsága, mikor a bátyám délután sétára vitt.
 566 2   |                 hogy mindenki köszön neki. A gyermekek és a parasztasszonyok
 567 2   |                köszön neki. A gyermekek és a parasztasszonyok a kezét
 568 2   |            gyermekek és a parasztasszonyok a kezét csókolják. Némelyikkel
 569 2   |                       Az unokaöcsém, Gábor a neve. Megárvult szegény.
 570 2   |      figyelmeztetett, hogy el ne mulasszam a miatyánkot meg az üdvözletet.~
 571 2   |                 meg az üdvözletet.~Azonban a gyermeki lélek hamar felejt,
 572 2   |                  iskolás pajtásaim között. A bátyám már nem látszott
 573 2   |                   ő ad legtöbb alamizsnát; a betegekhez is őt hívják,
 574 2   |                  hogy vigasztaljon, és hát a tanítóm is alázatos tisztelettel
 575 2   |          tisztelettel áll előtte. Csak épp a ház maradt kissé rideg,
 576 2   |                    ház maradt kissé rideg, a csönd benne, meg a sok szentkép,
 577 2   |                  rideg, a csönd benne, meg a sok szentkép, meg hogy lábujjhegyen
 578 2   |                 mindig. Mert ha otthon ült a breviáriumot olvasta.~Hát
 579 2   |         megcsontosodott-szörnyű katolikus.~A keze súlyát is amiatt éreztette
 580 2   |                 ajándékot kaptam tőle, meg a káplántól - persze szentképet
 581 2   |           leábrázolva.~Amint ott nézegetem a könyvet egymagamban az ebédlőben,
 582 2   |                  valahogy az ajkamra kerül a huszonhetedik zsoltár. Dünnyögöm,
 583 2   |                   gondolnék reá. Csak mint a macska, mikor boldog a meleg
 584 2   |                mint a macska, mikor boldog a meleg helyen, s dorombolgat:~
 585 2   |                    hangosabban, mint ahogy a gyerek szokott, mikor játszik,
 586 2   |             pillantok, látom, hogy ott áll a bátyám elmeredt szemmel
 587 2   |                    bátyám elmeredt szemmel a könyves­szobájának az ajtajában.
 588 2   |                     siető lépésekkel robog a pipatóriumához: kicsavarintja
 589 2   |           kicsavarintja az egyik pipájából a szárát...~- Akkasztófára
 590 2   |                 úgy kiporolva nem volt még a ruhám, mióta élek.~S attól
 591 2   |                    Hiába hánytam én buzgón a keresztet; hiába tanultam
 592 2   |             katekizmust; hiába eresztettem a térdemet minisztrálás közben
 593 2   |               térdemet minisztrálás közben a földig; hiába kiáltottam
 594 2   |                 kiáltottam legharsányabban a responzóriumokat; hiába
 595 2   |                  rózsafüzéres vénasszony - a gyanú fölébredt benne, hogy
 596 2   |          Kihallgatott titkon, mit beszélek a szakácsasszonnyal, a társaimmal,
 597 2   |              beszélek a szakácsasszonnyal, a társaimmal, a kutyával.
 598 2   |           szakácsasszonnyal, a társaimmal, a kutyával. Felbontotta a
 599 2   |                    a kutyával. Felbontotta a levelemet, mikor a postára
 600 2   |             Felbontotta a levelemet, mikor a postára indultam, noha őelőtte
 601 2   |                   szemmel leskelt reám.~És a gyanúja megint egy csekélyke
 602 2   |                óraszünetben ott birkóztunk a tanító szénás pajtájában.
 603 2   |                 pajtájában. Én is ledobtam a kabátomat, és felgyűrintettem
 604 2   |              kurjantom:~- Hej aru kankaru!~A bátyám katekizmusra érkezik
 605 2   |           katekizmusra érkezik oda. Hallja a kiáltásomat. Egyszerre elmérged:~-
 606 2   |              hebegem.~- Ötvenedik zsoltár?~A következő pillanatban puffogott
 607 2   |               pillanatban puffogott rajtam a botja.~- Kicsépelem belőled
 608 2   |               rettegnék. Féltem tőle, mint a tűztől.~Látom a szemetekből,
 609 2   |                 tőle, mint a tűztől.~Látom a szemetekből, hogy elítélitek
 610 2   |             katolikus, nem igazi ember, és a másvilágon valami kutyasorba
 611 2   |                 úgy van jól, ahogy van. Az a két verés ostoba meg nem
 612 2   |                 ostoba meg nem értése volt a gyermeki léleknek, és mégis
 613 2   |              hatásúnak ismertem meg később a lelki fejlődésemre. Az a
 614 2   |                   a lelki fejlődésemre. Az a két verés megtanított arra,
 615 2   |               verés megtanított arra, hogy a nyelvemre és cselekedeteimre
 616 2   |                    vigyázzak. Véget vetett a gyermek állati gondtalanságnak:
 617 2   |          váratlanul ért, de pogányabb volt a két elsőnél: ma is sajog
 618 2   |                   csontom, ha eszembe jut.~A bátyám nagy pipás volt.
 619 2   |                     Olyan nagy pipás, hogy a breviáriumot is mindig pipázva
 620 2   |               Bizonyára azt gondolta, hogy a templomban is füstölve tisztelik
 621 2   |                 tisztelik az Istent: talán a gálócsi dohány füstje az
 622 2   |                Istennek is kedvesebb, mint a tömjéné.~Néha, mikor kedvező
 623 2   |                    szivarért. Hát olyankor a délutáni órákban engem küldött
 624 2   |                   órákban engem küldött át a boltba egy britannikáért.
 625 2   |               Szaladj, Gabi: hozz szivart!~A vendég, ha rövid időre érkezett,
 626 2   |                   érkezett, már rágyújtott a maga szivarjára, mikorra
 627 2   |             csaknem mindennap ellátogattam a közeli kis csengős boltba.~
 628 2   |                  kisvároson szokott lenni. A petróleumtól a bársonyig
 629 2   |              szokott lenni. A petróleumtól a bársonyig és a heringtől
 630 2   |                petróleumtól a bársonyig és a heringtől a levélpapirosig
 631 2   |                   bársonyig és a heringtől a levélpapirosig mindent árultak
 632 2   |      levélpapirosig mindent árultak benne.~A délelőtti órákban meg este
 633 2   |                   Rosenberg forgatta benne a kereskedelmet. Szemüveges,
 634 2   |                    az arcát úgy, hogy csak a szeme kerülete meg az orra
 635 2   |         máskülönben komor és lomha járású. A gyerekek Miteccik néven
 636 2   |                 zsidó asszonyka ült mindig a boltban. Akkor ott volt
 637 2   |                    Akkor ott volt mellette a leánya is, a Fánika. De
 638 2   |                 volt mellette a leánya is, a Fánika. De az is megtörtént,
 639 2   |               üldögélt ott. És az volt rám a végzetes, hogy Fánika néha
 640 2   |              Fánika néha maga üldögélt ott a pudli mögött.~Tizenkétéves-forma,
 641 2   |                leány. Beteges volt-e, vagy a bolti levegő színe halványodott
 642 2   |               koporsóban, annak volt olyan a színe. Talán épp a halványsága
 643 2   |                   olyan a színe. Talán épp a halványsága okozta, hogy
 644 2   |                   halványsága okozta, hogy a szeme meg a haja is feketébbnek
 645 2   |                   okozta, hogy a szeme meg a haja is feketébbnek látszott
 646 2   |            látszott minden fekete színnél. A szemöldöke olyan volt, mint
 647 2   |                    két vékony tusvonás. És a szeme is, a koromszínű,
 648 2   |                   tusvonás. És a szeme is, a koromszínű, sűrű pillákkal.
 649 2   |               pillákkal. Ült álmos arccal, a félméteres kis vasrostélyos,
 650 2   |             ablaknál, és mindig könyv volt a kezében; hol vékony, hol
 651 2   |     visszahalványodott. Ha valaki belépett a boltba, bágyadtan nézett
 652 2   |                 Lassú mozdulattal tette le a könyvet a pudli szögletére,
 653 2   |             mozdulattal tette le a könyvet a pudli szögletére, és hosszú,
 654 2   |                    ujjaival óvatosan nyúlt a szappanért vagy sajtért.
 655 2   |                   sajtért. Szótlanul mérte a sót vagy a kávét, vagy szolgálta
 656 2   |                 Szótlanul mérte a sót vagy a kávét, vagy szolgálta elő
 657 2   |           szolgálta elő valamelyik fiókból a kívánt portékát.~Annyira
 658 2   |                     Annyira megszoktam azt a búskedvűségét, hogy szinte
 659 2   |                    egyszer nevetni láttam.~A boltjukban ugyanis egy kótyagos
 660 2   |                     veres pipát.~- Eladtam a bornyút - mondogatta lógadozó
 661 2   |                   derágább pipája nem lesz a szógabírónak se.~Kiválasztotta
 662 2   |                   ott. Ingadozik. Illeszti a pipába a szárat. Nézünk
 663 2   |               Ingadozik. Illeszti a pipába a szárat. Nézünk utána az
 664 2   |                    boltajtón. Látjuk, hogy a pipát leejti. Valahogy a
 665 2   |                   a pipát leejti. Valahogy a két nagy csizmája közé esett.
 666 2   |             csizmája közé esett. Nézi: hol a pipa? Nem látja. Ahogy jobbra-balra
 667 2   |                   nézgelődés közben, rálép a pipára.~Hát akkor láttam
 668 2   |                Sokkal inkább érdekelt maga a bolt: a köpcös cukrosüvegek,
 669 2   |               inkább érdekelt maga a bolt: a köpcös cukrosüvegek, az
 670 2   |                  ezernyi csillogó írótoll, a gerenda szögein függő tulipános
 671 2   |                tulipános festésű kulacsok, a dorombos fiók, a puskaporos
 672 2   |                 kulacsok, a dorombos fiók, a puskaporos fiók, és más
 673 2   |                    más érdekes minden, ami a gyermek szemét megfogja.~
 674 2   |             gyermek szemét megfogja.~Nekem a bátyám sohase adott pénzt.
 675 2   |                     ceruzát, tollat vettem a krajcáron. A verés után
 676 2   |                 tollat vettem a krajcáron. A verés után azt mondtam:~-
 677 2   |                  verés után azt mondtam:~- A szegények pörsölyébe teszem.~
 678 2   |             bánatos krajcár nem is hullott a szegények pörsölyébe soha.~
 679 2   |                    szemlélgettem én mindig a boltnak legmagasabb polcán
 680 2   |                   tarkálló cukrosüvegeket: a rózsaszínű és fehér pálcácskákba
 681 2   |           pálcácskákba formált árpacukrot, a mézszín kristályokba töredezett
 682 2   |                    töredezett sárgacukrot, a különféle színű prominzlit,
 683 2   |              különféle színű prominzlit, s a legkívánatosabbat: a cukros
 684 2   |                     s a legkívánatosabbat: a cukros mandulát.~Végzetes
 685 2   |              Végzetes üveg volt az rám, az a kis porszennyes üveg, az
 686 2   |                   kis porszennyes üveg, az a cukros-mandulás!~A Fáni
 687 2   |                üveg, az a cukros-mandulás!~A Fáni leány az első megjelenésemkor
 688 2   |                   darabka medvecukrot tett a szivar mellé.~- Ezt magának -
 689 2   |                  mondotta nyájas-szomorún.~A cukor csak akkora volt,
 690 2   |                   egy kettétört krajcárnak a fele, de én mégis örömmel
 691 2   |                   egyedül találjam Fánikát a boltban. Barátságot éreztem
 692 2   |               éreztem iránta, és tele volt a szívem medvecukros reményekkel.
 693 2   |                     Ha véletlenül nem volt a boltban, türelmetlenül sétálgattam
 694 2   |                  türelmetlenül sétálgattam a bolt előtt, s be-bepillantottam.
 695 2   |                    udvar volt az, kőfalas. A középen fiatal olajfa állt,
 696 2   |               nehéz illattal árasztotta el a templom környékét. Meg egy
 697 2   |                  kilestem: mikor ül Fánika a boltban. Szívesen néztem
 698 2   |              tanulókönyv ez?~S felholdazta a szemöldökét.~- Hát mi?~-
 699 2   |                  érteném, mi az élet?~Erre a büszke kifakadásomra elmosolyodott:~-
 700 2   |                      az élet az, ami ebben a könyvben van.~Egy kapással
 701 2   |                     Egy kapással fölvettem a könyvet. Belenéztem. Német
 702 2   |                   Azt bizony nem értettem.~A leány mulatott azon is,
 703 2   |                   is, hogy ráfintorítottam a könyvre.~- Olvassa hát.~-
 704 2   |                   Egy asztalos csendült be a boltba. Enyvet kért.~Szerettem
 705 2   |               elmegy, hogy halljak valamit a grófokról. De megint csendült
 706 2   |                   kért.~Vágyón kandítottam a fiókból előkerült gyökérre.
 707 2   |            forgácskát. Attól elfelejtettem a grófokat: arra gondoltam,
 708 2   |                    gondoltam, hogy megszid a bátyám, ha kések. Elsiettem.~
 709 2   |                  gyakrabban beszélgettünk. A leány mulatott az én éretlenségemen,
 710 2   |             éretlenségemen, én meg örültem a barátságának, és mindig
 711 2   |                 reménykedtem, hogy egyszer a cukrosüvegekből is ad valamit.~
 712 2   |     cukrosüvegekből is ad valamit.~De arra a polcra nem nézett ő soha.
 713 2   |                    hogy magasan is volt az a polc. De az is lehet, hogy
 714 2   |                   nem akarta rám tékozolni a boltnak a kincseit.~Az meg
 715 2   |                    rám tékozolni a boltnak a kincseit.~Az meg elképzelhetetlen
 716 2   |         megszoktatott, hogy soha ne kérjek a házon kívül semmit.~Hát
 717 2   |                  csak sóvárogva nézegettem a polcra. Micsoda boldogság
 718 2   |                 üveg boldogság!...~Azokban a napokban történt, hogy két
 719 2   |                     Az egyik piros kendős, a másik fehér kendős.~Én a
 720 2   |                   a másik fehér kendős.~Én a nyitott ablakban ültem,
 721 2   |                     és már előbb hallottam a fehérke nógatását:~- Bontsd
 722 2   |                   már elő! Bontsd hát elő.~A piroskának valami volt a
 723 2   |                   A piroskának valami volt a markában.~- Majd otthon.~-
 724 2   |                   meglátja Pista is.~Végre a piroska megállott, s a kék
 725 2   |               Végre a piroska megállott, s a kék papirost vigyázatosan
 726 2   |                  Kíváncsian néztem: mi van a papirosban. Hát két gyönyörűséges
 727 2   |              mandula: az egyik rózsaszínű, a másik fehér.~- Hogyan osszuk
 728 2   |                 Hogyan osszuk meg?~- Nekem a rózsaszínűt.~- Kéne?~- A
 729 2   |                   a rózsaszínűt.~- Kéne?~- A fehér éppolyan jó.~- Akkor
 730 2   |                    nem került hozzám soha. A szemem tüzes karikákat hányt
 731 2   |            karikákat hányt az irigységtől.~A két leány végre is abban
 732 2   |                    egyezett meg, hogy mind a kettőt megfelezik.~Piroska
 733 2   |                    Piroska gondos-kimérten a fogacskái közé illesztette
 734 2   |                 fogacskái közé illesztette a rózsaszínűt, és kettéroppantotta.
 735 2   |                    kettéroppantotta. Aztán a fehér színűt is.~Nekem csurgott
 736 2   |                  színűt is.~Nekem csurgott a nyálam, mint juhászkutyáé,
 737 2   |                   mint juhászkutyáé, mikor a gazdája szalonnát eszik.~
 738 2   |                     verőfényes, enyhe idő. A bátyám mindjárt ebéd után
 739 2   |                mindjárt ebéd után bevonult a tanulószobájába. De alighogy
 740 2   |               tanulószobájába. De alighogy a leánykák elmentek, kiszólt:~-
 741 2   |                  kiszólt:~- Gabi, eredj le a boltba. Hozz vagy öt szivart.
 742 2   |                hogy vendég vetődik ide, és a bolt zárva lesz.~Futok.
 743 2   |                    bolt zárva lesz.~Futok. A boltban Fánikát egyedül
 744 2   |               kétujjnyi, fehér selyemfodor a nyakán. Szombaton mindig
 745 2   |                egyedül ült ott: apja-anyja a zsinagógában. Bizonyára
 746 2   |                   Néhány asszonyt találtam a boltban: lisztet, élesztőt,
 747 2   |                   Közben ásított is. Várta a vevőket.~Ahogy ott könyököl
 748 2   |                vevőket.~Ahogy ott könyököl a pulton, egyszer csak megsimogatja
 749 2   |              magának, Gabi, és milyen szép a szeme! Lássa, maga elvehetne
 750 2   |                    úgyis csak két-három év a különbség. Hiszen maga szeret
 751 2   |                    haboz? Mi tartja vissza a nyilatkozástól? Elvesz?~
 752 2   |                     Elvesz?~És felholdazta a szemöldökét.~Az ügy így
 753 2   |              aggodalmasnak tetszett nekem. A pulton néhány kis odaragadt
 754 2   |                   jár velem - fonta tovább a leány. - Nekem van pénzem
 755 2   |                Nekem van pénzem is, meg ez a bolt is az enyém lesz akkor.
 756 2   |                enyém lesz akkor. Én leszek a boltosné, maga lesz a boltos.~
 757 2   |               leszek a boltosné, maga lesz a boltos.~Szétpillantottam
 758 2   |                   boltos.~Szétpillantottam a bolton. A tekintetem a cukros
 759 2   |                 Szétpillantottam a bolton. A tekintetem a cukros pulton
 760 2   |    Szétpillantottam a bolton. A tekintetem a cukros pulton időzött leghosszabban.
 761 2   |                   mély gonddal kapirgáltam a gyertyacseppeket.~- Mit
 762 2   |               gyertyacseppeket.~- Mit szól a bátyám, ha megtudja?...~-
 763 2   |                  bátyám, ha megtudja?...~- A bátyja? Akkor már nem is
 764 2   |          mosolygott:~- Örülni fog, mert én a maga kedvéért kereszténnyé
 765 2   |                 hangzottak az ablak alatt. A boltba a járásorvosnak a
 766 2   |                   az ablak alatt. A boltba a járásorvosnak a kocsisa
 767 2   |                   A boltba a járásorvosnak a kocsisa lépett be.~- Adjanak
 768 2   |                  Leesett, ahogy megcsaptam a lovat, és sehogy meg nem
 769 2   |                    sehogy meg nem tanálom, a Ponciusát...~Míg ott válogatott
 770 2   |            Ponciusát...~Míg ott válogatott a szíjban, dobogó szívvel
 771 2   |                dobogó szívvel fontolgattam a súlyos kérdést. Ha azt mondom:
 772 2   |                  bizonyos, hogy enyim lesz a bolt is. És ha a bolt az
 773 2   |                enyim lesz a bolt is. És ha a bolt az enyém lesz, a cukros
 774 2   |                   ha a bolt az enyém lesz, a cukros polc is az enyém
 775 2   |                  idő telik, s kérdés, hogy a cukorból marad-e akkorra?
 776 2   |                  cukorból marad-e akkorra? A mandulára már rákapott az
 777 2   |                  mandulára már rákapott az a két leány is...~De íme,
 778 2   |                 mennem kell - gondoltam. - A bátyám keresni fog.~- Nos? -
 779 2   |                 kérdezte Fánika, mikor már a kocsis ellépett. - Nos?
 780 2   |               Határozott?~És magasra vonta a szemöldökét, mosolygott
 781 2   |                 Mit?~- Egy szemet... abból a cukros mandulából.~- Jó -
 782 2   |                     Meg.~Fölkelt. Odatette a széket a polchoz.~Belenyúlt
 783 2   |                 Fölkelt. Odatette a széket a polchoz.~Belenyúlt az üvegbe.
 784 2   |               Belenyúlt az üvegbe. Kivette a mandulák közül a legkívántabb
 785 2   |                   Kivette a mandulák közül a legkívántabb rózsaszínűt.
 786 2   |             csókoljon meg szépen.~Áthajolt a pulton, és összecuppantottunk.~-
 787 2   |                   összecuppantottunk.~- Ez a csók - mondotta fontoskodva -
 788 2   |                     mondotta fontoskodva - a pecsétje a mi titkos egyezségünknek.~
 789 2   |                   fontoskodva - a pecsétje a mi titkos egyezségünknek.~
 790 2   |                     és boltos leszek. Csak a bátyám valahogy meg ne tudja!~
 791 2   |              bátyám valahogy meg ne tudja!~A mandulát nem bontottam fel
 792 2   |                 otthon, félrehúzódva, hogy a legkisebb morzsikájának
 793 2   |                   is érezzem az édességét.~A bátyám a tanulószobájában
 794 2   |             érezzem az édességét.~A bátyám a tanulószobájában ült még.
 795 2   |        tanulószobájában ült még. Bizonyára a húsvéti prédikációját írta -
 796 2   |                szögletébe, és előbontottam a rózsaszínű gyönyörűséget.~
 797 2   |                  füleltem az ajtóra is. Ha a bátyám kilép, egyszerre
 798 2   |                Nagy ünnepélyesen illesztem a fogam közé. Kettéroppantom.~
 799 2   |                   felét. Hát szörnyűség! - a vékonyka cukorburkolatban
 800 2   |            Penészes! Penészes! Penészes!!!~A másik felét utálattal ejtem
 801 2   |                   felét utálattal ejtem ki a számból. Köpöm a keserűt.
 802 2   |                  ejtem ki a számból. Köpöm a keserűt. S megbotránkozva
 803 2   |                     S megbotránkozva mered a szemem a maradékra.~No,
 804 2   |              megbotránkozva mered a szemem a maradékra.~No, ez kínos
 805 2   |            maradékra.~No, ez kínos ügy! Én a jövendő házas sorsomat adom
 806 2   |              mandulát ad viszonzásul...~Ez a borzasztó csalódás szinte
 807 2   |                        Nem, nem lehet már. A bátyám minden pillanatban
 808 2   |                  Jaj, de holnap húsvét, és a bolt zárva lesz! Mégis elfutok.
 809 2   |                 zárva lesz! Mégis elfutok. A bátyám bizonyára hosszú
 810 2   |                    eljut, én is eljuthatok a boltba.~Összekaptam a két
 811 2   |           eljuthatok a boltba.~Összekaptam a két manduladarabot, és rohantam,
 812 2   |              hajadonfővel - rohantam, mint a keleti expressz.~Szerettem
 813 2   |                Rossz mandulát adott!~Ahogy a bolthoz érek, elrökönyödve
 814 2   |                    az ablakán is rajta van a vastábla.~Vége mindennek!~
 815 2   |                    Vége mindennek!~De lám, a kapu még nyitva van. Hátha
 816 2   |                  már árnyékos. Senki...~De a konyhaajtó nyitva van. Hátha
 817 2   |              nyitva van. Hátha Fánikát épp a konyhába találom? Intek
 818 2   |                  Macskalépésekkel lopódzok a fal mellett az ablakig.
 819 2   |                    ott, elnyargalok.~Lesek a konyhába. Nem látok senkit.~
 820 2   |               látok senkit.~No, bizonyosan a szobában vannak.~Visszasurranok
 821 2   |               visszatér.~Várom, várom. Még a lábamat is rázom türelmetlenségemben.
 822 2   |                üvegtáblák olyanokká váltak a nyugvó nap sugaraitól, mintha
 823 2   |               tűzhegyek torlódnak egymásra a magasságban. A konyha kéményéből
 824 2   |                    egymásra a magasságban. A konyha kéményéből füst gomolyog
 825 2   |                     hogy szinte végigsétál a másik háztetőn.~És nekem
 826 2   |                 más, csak az udvar közepén a karomnyi vastag olajfa,
 827 2   |                 vastag olajfa, s még odébb a pince.~A pincének, most
 828 2   |               olajfa, s még odébb a pince.~A pincének, most látom, tárva
 829 2   |              különben is mindig nyitva áll a pince.~Másodikat harangoznak.
 830 2   |                   Ha azalatt ki nem jön...~A kapu előtt csoszogó lépések.
 831 2   |                  az öregapja. Félrehúzódok a pince felé. Ha nem lógna
 832 2   |               pince felé. Ha nem lógna úgy a feje, meglátott volna.~No,
 833 2   |                   tizennyolc...~Az udvaron a cirmos iramlik át. Be egyenest
 834 2   |                    iramlik át. Be egyenest a konyhába. No, most biztosan
 835 2   |            biztosan kijön! Ki kell jönnie! A macska a konyhán a húst
 836 2   |                   Ki kell jönnie! A macska a konyhán a húst kerülgeti.
 837 2   |                 jönnie! A macska a konyhán a húst kerülgeti. Ki kell
 838 2   |            Bizonyosan gyertyát gyújtottak.~A faház felől lúd gegeg. Vajon
 839 2   |                   gegeg. Vajon tömik-e azt a ludat? Vagy csak etetik?
 840 2   |                 Bizonyosan Fánika eteti...~A világosságnál a szobába
 841 2   |                   eteti...~A világosságnál a szobába látok. Az öreg ott
 842 2   |                  Az öreg ott áll kalaposan a szoba közepén. Fánika elmegy
 843 2   |              kifelé...~- Sicc! - hallom is a szavát.~De ideje is. A bátyám
 844 2   |                  is a szavát.~De ideje is. A bátyám azóta a nevemet kiáltja.~
 845 2   |                   ideje is. A bátyám azóta a nevemet kiáltja.~A macska
 846 2   |                   azóta a nevemet kiáltja.~A macska valóban kiugrik a
 847 2   |                   A macska valóban kiugrik a konyhaajtón. De ebben a
 848 2   |                    a konyhaajtón. De ebben a pillanatban belép az utcáról
 849 2   |              hátrálok. Csaknem behanyatlok a pincébe. Ha Miteccik meglát,
 850 2   |              rosszat gyanít, és megkutatja a zsebemet, mint a bátyám
 851 2   |                megkutatja a zsebemet, mint a bátyám szokta.~Miteccik
 852 2   |                    bátyám szokta.~Miteccik a szokott lomhaságával cammog
 853 2   |                szokott lomhaságával cammog a konyháig. Ott lehajol, s
 854 2   |                    Ott lehajol, s fölveszi a fejszét. Beszól a konyhába:~-
 855 2   |                 fölveszi a fejszét. Beszól a konyhába:~- A fejsze itt
 856 2   |              fejszét. Beszól a konyhába:~- A fejsze itt hever...~Beviszi
 857 2   |                fejsze itt hever...~Beviszi a fáskamrába. Én behúzódok
 858 2   |                   fáskamrába. Én behúzódok a pincébe, az ajtó mellé.
 859 2   |                  ajtó mellé. Hallom, ahogy a fejsze huppan. No, csak
 860 2   |                    tér vissza. Nem megy be a konyhába. Az utcaajtóhoz
 861 2   |             utcaajtóhoz megyen. Ráfordítja a kulcsot, levonja.~Mintha
 862 2   |             kérdezni, nyitva lesz-e holnap a bolt. De hazudni - csak
 863 2   |                    bolt. De hazudni - csak a tagadás hazugságát ismeri
 864 2   |                  tagadás hazugságát ismeri a gyermek. Azokban a percekben
 865 2   |                  ismeri a gyermek. Azokban a percekben inkább az az aggodalom
 866 2   |                    Hát csak meglapultam én a pinceajtó mellett, s még
 867 2   |               várnom? Biztos, hogy elkések a feltámadásról! No, lesz
 868 2   |            belesekedtem. Meg visszaosontam a pincéig. Megint újrakezdtem.~
 869 2   |                    Az öregnek már nem volt a kalapja a fején, csak egy
 870 2   |             öregnek már nem volt a kalapja a fején, csak egy kistányérnyi,
 871 2   |                kistányérnyi, fekete sipka. A fia is házisipkát tett fel
 872 2   |             másikat, s láttam, hogy bemegy a boltba.~No, ha meglátja
 873 2   |                    boltba.~No, ha meglátja a mandulás üveget!...~Visszaosontam,
 874 2   |            Visszaosontam, és remegtem. Már a könny is facsargott a szememből.~
 875 2   |                  Már a könny is facsargott a szememből.~S egyszer csak
 876 2   |              megkondulnak, búgnak, bongnak a harangok: a beharangszó
 877 2   |                búgnak, bongnak a harangok: a beharangszó a feltámadásra!
 878 2   |                    harangok: a beharangszó a feltámadásra! Jaj, a bátyám!...~
 879 2   |           beharangszó a feltámadásra! Jaj, a bátyám!...~S csurgott a
 880 2   |                    a bátyám!...~S csurgott a könnyem tehetetlenségemben.~
 881 2   |                 vagy lámpafény vetődött ki a konyhából. Elvilágított
 882 2   |                    konyhából. Elvilágított a pinceajtóig.~Hová húzódjak,
 883 2   |                 Meg hogy én mégis belássak a konyhába? A pincegádorba.
 884 2   |                 mégis belássak a konyhába? A pincegádorba. Az éppen jó
 885 2   |            egyenest felém. Ijedten húzódok a falhoz egy deszkaláda mellé.~
 886 2   |                       Rémülten guggolok le a láda mögé. Összeguborodok,
 887 2   |                 mögé. Összeguborodok, mint a sündisznó...~Jön..~Egyszer
 888 2   |                   Jön..~Egyszer csak durr: a pinceajtó becsapódik. Vak
 889 2   |                  becsapódik. Vak sötétség. A kulcs nyikordul...~No, hát
 890 2   |                 nyikordul...~No, hát abban a pillanatban, ha a nevemet
 891 2   |                    abban a pillanatban, ha a nevemet kérdezte volna valaki,
 892 2   |                    volna fejbe. Körülöttem a pokoli sötétség és siket
 893 2   |           pityogtam, tán negyedórát is.~De a reménység megint csak felcsillant
 894 2   |                  felcsillant bennem: hátha a kulcslyukon ki lehet látni,
 895 2   |          Visszaereszkedtem nagy keservesen a lépcsőre, és megint sírdogáltam:
 896 2   |                    átkozott mandula! És az a leány, hogy megcsalt!...
 897 2   |                Bizonyára tudta, hogy rossz a mandula!...~Egyszer csak
 898 2   |                   mandula!...~Egyszer csak a harangok újra megszólalnak,
 899 2   |                  tompán, hosszasan, mintha a föld mélyében harangoznának.
 900 2   |               hallják. De addig hiába, míg a harangok zúgnak.~Tapogatok
 901 2   |                    léptem. Hideg nedvesség a lábamon...~Újabb rémület!~
 902 2   |                       No, most már nemcsak a bátyám rak meg, hanem zsidóék
 903 2   |                  feljebb húzódtam. Leültem a lépcsőfokra: ott sirattam
 904 2   |                 ott sirattam magamat, mint a siralomházban ülő, aki egy
 905 2   |                Aztán rémledezés fogott el: a pince mélysége felé meredt
 906 2   |                 pince mélysége felé meredt a szemem. Ki tudja, micsoda
 907 2   |                micsoda szörnyetegek laknak a sötétségben, a pince mélyén?
 908 2   |         szörnyetegek laknak a sötétségben, a pince mélyén? Szárnyas kígyók,
 909 2   |           kísértetek... S egyik szörnyűség a másikra: hátha megláttak
 910 2   |                hátha megláttak zsidóék, és a mesék igazak... A húsvéti
 911 2   |              zsidóék, és a mesék igazak... A húsvéti páska... A fejsze...
 912 2   |               igazak... A húsvéti páska... A fejsze... A pincébe már
 913 2   |               húsvéti páska... A fejsze... A pincébe már be vagyok zárva...~
 914 2   |                zárva...~És még azt mondják a tudósok, hogy az embernek
 915 2   |                  az embernek nincs fogalma a végtelenségről. No, hát
 916 2   |                   hallottam, mikor elszűnt a harangozás, csak olykor
 917 2   |                  egér volt az, de énnekem: a szárnyas kígyók és egyéb
 918 2   |                    ébredezése, készülődése a keresésemre, felfalásomra.~
 919 2   |                   mintha távolról jönnének a hangok, de azért mégse közelednének,
 920 2   |                   közelednének, csak marad a halk zúgás egyforma. Aztán
 921 2   |                  csepegés hangzott alólról a pincéből. Megértettem, hogy
 922 2   |                   eső esik. Valahol beesik a pincébe is, és tán teknő
 923 2   |                   hogyan vallattak először a zsidóék - ők hiába; aztán
 924 2   |                  zsidóék - ők hiába; aztán a bátyám... Az már kiszedte
 925 2   |                  divatlapfigura megzavarta a józanságomat. Mégis mikor
 926 2   |                    mikor arra került volna a sor, hogy holmi komoly szándékokról
 927 2   |          szándékokról nyilatkozzak, mindig a mandula jutott az eszembe -
 928 2   |                mandula jutott az eszembe - a kívül cukros, belől keserű.~~
 929 3   |                                            A HARMADIK AGGLEGÉNY ELBESZÉLÉSE~
 930 3   |                  ELBESZÉLÉSE~Egy korty víz~A bankigazgató következett,
 931 3   |                  bankigazgató következett, a nők legádázabb ellensége.~~
 932 3   |                    és egy fészek gyereknek a papája, mindez csak egy
 933 3   |                       mikor megismerkedtem a leánnyal.~Ez a balszerencse
 934 3   |              megismerkedtem a leánnyal.~Ez a balszerencse persze bálban
 935 3   |                    persze bálban ért, mint a legtöbb halandót.~A Józsefvárosban
 936 3   |                   mint a legtöbb halandót.~A Józsefvárosban laktam akkor,
 937 3   |                    egy ottani kurta-bálba.~A leány egyszerre leütött
 938 3   |                    leány egyszerre leütött a szépségével.~Pedig hát engem
 939 3   |            Soklányos családban nőttem fel. A nénéim előttem preparálták
 940 3   |                előttem preparálták magukat a bálokra. Ismertem a hét
 941 3   |                magukat a bálokra. Ismertem a hét szépítő szappant, s
 942 3   |                   szappant, s tudtam, hogy a tündérruhákat is köznapi
 943 3   |                    is köznapi rőffel mérik a boltban.~Nem is igen jártam
 944 3   |              bálokba. Józan szemmel néztem a nőket. De akkornap az egyik
 945 3   |                   egyik vezérigazgatónknak a házi mulatságára voltam
 946 3   |                    Két eladó lány, és mind a kettő mindig új kalapos,
 947 3   |                  hogy nekem is ki van téve a lépvessző. Nem vagyok én
 948 3   |              vagyok én csíz! Megállítottam a bérkocsit: leszálltam egy
 949 3   |                rajtam, fölmegyek, megnézem a virágkiállítást.~Egy rendező
 950 3   |                   hogy óhajtok-e táncolni. A következő percben már benne
 951 3   |                   percben már benne voltam a leányforgatagban - Vikivel.~
 952 3   |                    gyönyörű kék szem, mint a páva tollán.~Eleinte azt
 953 3   |                hogy nem is fővárosi leány. A beszéde olyan tartózkodó
 954 3   |             életében először volna bálban. A tánca azonban - mintha minden
 955 3   |             mámoros arc.~Mikor elvégződött a keringő, a mamájához kísértem,
 956 3   |               Mikor elvégződött a keringő, a mamájához kísértem, és beszélgettem
 957 3   |                     és beszélgettem velük.~A mama görbe hátú, kis, sovány
 958 3   |                    meg­szólalt, egyet vont a nyaka bal felén, mintha
 959 3   |                 mintha attól tartana, hogy a nyaka bal felől összehúzódik.
 960 3   |                 bal felől összehúzódik. De a pávaszemű leány annál bűvölőbb
 961 3   |          mosolygott. Nem bírtam szabadulni a szemétől.~- A négyest is
 962 3   |                   szabadulni a szemétől.~- A négyest is remélhetem talán?~
 963 3   |                    Melegen ragyogtatta rám a kék sugarakat. Kissé habozott.~-
 964 3   |               sugarakat. Kissé habozott.~- A magáé.~S kitörölte annak
 965 3   |                   magáé.~S kitörölte annak a nevét, akinek ígérkezett.~
 966 3   |                  nevét, akinek ígérkezett.~A négyes alatt már éreztem,
 967 3   |                   Viki mellém van jegyezve a sors könyvében. Mély és
 968 3   |                meleg rezgések jelentkeztek a szívem gyökerén. (A házasság
 969 3   |           jelentkeztek a szívem gyökerén. (A házasság nyavalyájának mindig
 970 3   |                 első szimptómája: rezgések a szív gyökerén.)~A rezgések
 971 3   |                 rezgések a szív gyökerén.)~A rezgések másnap nemhogy
 972 3   |                Ebből baj lesz! - gondoltam a fejemet rázogatva.~A bátyám
 973 3   |             gondoltam a fejemet rázogatva.~A bátyám is rosszul házasodott.
 974 3   |                    akiről kitudódott, hogy a szívének vannak már történetei.
 975 3   |             gyakorta ismételte:~- Ne higgy a nőnek, ameddig meleg!~Aztán
 976 3   |                olyan volt valamennyi, mint a rossz részvény: kívül cifra,
 977 3   |              tapasztalatok után bizony még a gyönyörű pávatollra is bizalmatlanul
 978 3   |               felkelt, és végigjárta velem a táncot.~Mikor lekísértem
 979 3   |                   táncot.~Mikor lekísértem a kocsihoz, illett megkérdeznem,
 980 3   |                       Nem messze, csak itt a harmadik utcában.~Ő azonban
 981 3   |                  pillantással válaszolt:~- A Práter utcán. Hatvannégy
 982 3   |                   Práter utcán. Hatvannégy a házszám.~És a szemembe pillantott.~
 983 3   |                   Hatvannégy a házszám.~És a szemembe pillantott.~Kábultan
 984 3   |                  pedig csak málnalét ittam a bálban. Ki lehet az a leány?
 985 3   |                ittam a bálban. Ki lehet az a leány? Bizonyára faluból
 986 3   |                    majd, mint az én húgaim a vőlegényeiket?~- Ne higgy
 987 3   |                  vőlegényeiket?~- Ne higgy a nőnek, ameddig meleg! -
 988 3   |                   ismételte hazatértünkben a kollégám.~Gondoltam: még
 989 3   |                     aztán nyugodtabban ver a pulzusom. De hiába aludtam
 990 3   |             pulzusom. De hiába aludtam én: a rezgések a szívem gyökerén
 991 3   |               hiába aludtam én: a rezgések a szívem gyökerén harmadnapra
 992 3   |                   gondoltam, éppen az lesz a legjobb, ha meglátogatom.
 993 3   |                  faragott virágnak tetszik a pattogatott kukorica is.
 994 3   |                   angyalbőrön is látszanak a pórusok. A bolondító zene
 995 3   |                    is látszanak a pórusok. A bolondító zene se szól:
 996 3   |                   nem volt annyira tündéri a levegő. Udvari lakásban
 997 3   |                 Udvari lakásban laktak, és a ház utcai oldalán Omelka
 998 3   |                  Nándor hentesmester mérte a hájat.~Az udvarra áradó
 999 3   |             szeplős arcú sváb leány vasalt a konyhaablakban. Az jelentette
1000 3   |           konyhaablakban. Az jelentette be a látogatásomat.~A két hölgy