bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text

1001 3   |             jelentette be a látogatásomat.~A két hölgy a jó ismerősök
1002 3   |                 látogatásomat.~A két hölgy a jó ismerősök örvendezésével
1003 3   |                    néma kézszorítással. De a bűvös pávaszemek még melegebben
1004 3   |             melegebben ragyogtak rám, mint a bálban.~Egy klematiszvirágos
1005 3   |                 azonnal konstatáltam, hogy a fotelnek az egyik rugója
1006 3   |                    az egyik rugója nincsen a helyén.~A bálról beszélgettünk
1007 3   |                   rugója nincsen a helyén.~A bálról beszélgettünk persze,
1008 3   |              hagyaték-e, vagy olvassák is?~A falon régi olajfestésű arcképek.
1009 3   |               ábrázol. Az arca olyan, mint a felfújt marhahólyag, amelyre
1010 3   |               Húsz-huszonnégy éves arc, de a homloka gyermeki, s a beszéde
1011 3   |                   de a homloka gyermeki, s a beszéde olyan ártatlan hangú,
1012 3   |                mint az apácáké.~- Minek az a sok könyv maguknak? - kérdeztem
1013 3   |                könyv maguknak? - kérdeztem a szekrényre pillantva.~Viki
1014 3   |                  Az öregasszony egyet vont a nyakán:~- Hát mi van abban?
1015 3   |                   de még lengyel is.~Ebből a beszélgetésünkből fakadt
1016 3   |          beszélgetésünkből fakadt aztán az a családi történetük, hogy
1017 3   |                  apósa ezredes volt. Innen a sok nyelvismeret. Kit úgy
1018 3   |               értettem, miért keresztelték a leányt Viktóriának.~S láttam
1019 3   |                   Viktóriának.~S láttam is a komolykás leányon valami
1020 3   |              lehetne Jeanne d’Arc képéhez!~A beszélgetésbe persze csakhamar
1021 3   |              tisztességesen megélhetünk.~- A jó isten mindent eligazít -
1022 3   |            öregasszony. - Sokszor elalszik a lámpásunk, és nem tudjuk
1023 3   |              némelyik kérdésben: merre van a kijárat. A jó isten keze
1024 3   |            kérdésben: merre van a kijárat. A jó isten keze egyszer csak
1025 3   |                   el tőlük. Hiába volt ott a töpörtőszag és Omelka Nándor
1026 3   |                Omelka Nándor hentesüzlete, a Práter utcát a világ legszebb
1027 3   |               hentesüzlete, a Práter utcát a világ legszebb utcájának
1028 3   |                  akit az álmaiban várt?~Ez a kérdés persze újabb rezgéseket
1029 3   |                   egy fokkal feljebb jutok a bankban, s ezerötszáz forint
1030 3   |                   s ezerötszáz forint lesz a fizetésem. Mert Vikinek
1031 3   |             egynehány ezer forintja, de az a mama nevén állott, s én
1032 3   |               Őszintén megvallom, hogy nem a pénztől idegenkedtem, hanem
1033 3   |                   mama mellett nőtt fel. S a leány a mamától, a mama
1034 3   |                mellett nőtt fel. S a leány a mamától, a mama a pincsijétől,
1035 3   |                  fel. S a leány a mamától, a mama a pincsijétől, a pincsi
1036 3   |                    leány a mamától, a mama a pincsijétől, a pincsi egy
1037 3   |             mamától, a mama a pincsijétől, a pincsi egy rossz szokásától
1038 3   |             megválni. De nem szóltak erről a bátyámnak semmit. A bátyám
1039 3   |                  erről a bátyámnak semmit. A bátyám aztán meghozta a
1040 3   |                    A bátyám aztán meghozta a leányt. A leány meghozta
1041 3   |                   aztán meghozta a leányt. A leány meghozta a mamát.
1042 3   |                   leányt. A leány meghozta a mamát. A mama meghozta a
1043 3   |                    leány meghozta a mamát. A mama meghozta a pincsit.
1044 3   |                   a mamát. A mama meghozta a pincsit. A pincsi meghozta
1045 3   |                   mama meghozta a pincsit. A pincsi meghozta azt a rossz
1046 3   |             pincsit. A pincsi meghozta azt a rossz szokását, hogy nem
1047 3   |                  nem kapart az ajtón, mint a jól nevelt pincsikutyák
1048 3   |                    Hiába példázgatolódzott a bátyám, hogy ő csak a Terkáját
1049 3   |    példázgatolódzott a bátyám, hogy ő csak a Terkáját vette el, a mama
1050 3   |                  csak a Terkáját vette el, a mama ottmaradt, mint az
1051 3   |                  vizsgáló mamák szoktak. S a bátyámnak együtt kellett
1052 3   |             bátyámnak együtt kellett élnie a mamával is, a pincsivel
1053 3   |                kellett élnie a mamával is, a pincsivel is.~Nem szerettem
1054 3   |                   volna úgy járni, mint ő. A tudományos asszonyoktól
1055 3   |        igazgassanak! Hogy nekem emlegessék a katonai vitéz őseiket, s
1056 3   |                   katonai vitéz őseiket, s a hallgatásukban érezzem,
1057 3   |                 csak porcelántányért árult a Sebestyén téren. Az anyós
1058 3   |                  anyós mindig ellene lehel a vőnek. S ez lengyelül lehelne,
1059 3   |                    Fülem hallatára váltana a leányával egyszerű és bővített
1060 3   |                    előtt elmondtam Vikinek a bátyám bús történetét.~Viki
1061 3   |                    Ebből megértettem, hogy a mamát ő is szállítja majd,
1062 3   |                  szállítja majd, szállítja a férjéhez.~Túl voltam már
1063 3   |              férjéhez.~Túl voltam már azon a koron, amelyikben bódult
1064 3   |           amelyikben bódult fejjel szoktak a fiatalok belerohanni a házasságba;
1065 3   |             szoktak a fiatalok belerohanni a házasságba; meg a foglalkozásom
1066 3   |              belerohanni a házasságba; meg a foglalkozásom is számokkal
1067 3   |                     Így csak némán rezgett a szívem gyökere. A válla
1068 3   |                  rezgett a szívem gyökere. A válla helyett a kalapomért
1069 3   |                   gyökere. A válla helyett a kalapomért nyúltam.~- Három
1070 3   |                   Beszéljék meg, angyalom, a mamával. Higgye el: a maga
1071 3   |            angyalom, a mamával. Higgye el: a maga boldogságáért cselekszem
1072 3   |       boldogságáért cselekszem még ezt is. A legangyalibb anya is anyóssá
1073 3   |                anyóssá savanyodik, mihelyt a leánya férjhez megyen.~S
1074 3   |                  csókoltam meg az arcát és a kezét, és otthagytam.~Bizonyos
1075 3   |                 minden tekintetben. És hát a leány bizonyára tapasztalta
1076 3   |              feleséget venni nem szeretnek a fiatalemberek.~Nehéz volt
1077 3   |                  három napig ne lássam, de a bátyám is keményített: majd
1078 3   |             belebolondultam, de megálltam. A negyedik nap reggelén -
1079 3   |                reggelén - szombati napon - a Szabadyban reggelizek. Valami
1080 3   |                 Bizony már nem tudom, hogy a török-orosz háború-e, vagy
1081 3   |                 török-orosz háború-e, vagy a politikában volt valami
1082 3   |                  érdekes. Elég annyi, hogy a hírlapok kedvéért ott reggeliztem.~
1083 3   |                   ott reggeliztem.~Olvasom a Függetlenséget, a Verhovay
1084 3   |                  Olvasom a Függetlenséget, a Verhovay cikkét, aztán a
1085 3   |                   a Verhovay cikkét, aztán a háborút, aztán a híreket.~
1086 3   |                     aztán a háborút, aztán a híreket.~Egyszer csak megmered
1087 3   |             híreket.~Egyszer csak megmered a szemem egy híren:~- ...egy
1088 3   |         öregasszonyt elütött az Üllői úton a lóvonatú. A neve...~Csak
1089 3   |                  az Üllői úton a lóvonatú. A neve...~Csak kiesett a hírlap
1090 3   |                     A neve...~Csak kiesett a hírlap a kezemből.~A következő
1091 3   |                      Csak kiesett a hírlap a kezemből.~A következő percben
1092 3   |               kiesett a hírlap a kezemből.~A következő percben már konflison
1093 3   |               konflison ültem, és robogtam a Práter utcába.~Röstelkedéssel
1094 3   |              titokban hálistenkedtem, hogy a házasságom csomóját maga
1095 3   |                   házasságom csomóját maga a sors oldja meg. Vikit sajnáltam
1096 3   |                     mihelyt kissé kiheveri a bánatát.~A kocsi megáll.
1097 3   |                  kissé kiheveri a bánatát.~A kocsi megáll. Berohanok.~
1098 3   |                   kocsi megáll. Berohanok.~A cseléd sír. Viki is vörösre
1099 3   |                vörösre sírt szemmel lép ki a szobából, és a nyakamba
1100 3   |              szemmel lép ki a szobából, és a nyakamba omlik:~- Vége,
1101 3   |                    Még nem, de nem éri meg a reggelt.~- Péntek volt -
1102 3   |                       Péntek volt - nyögte a Náni leány. - Mondtuk, hogy
1103 3   |                 Mondtuk, hogy ne lépjen ki a házból.~- Én is mondtam -
1104 3   |                   anyácskám, vigyázzon. Ó, a halál irtóztató! Elválni
1105 3   |                attól, akit szeretünk... És a sír, a hideg sír!...~Orvosok
1106 3   |                akit szeretünk... És a sír, a hideg sír!...~Orvosok jönnek-mennek.
1107 3   |               sírok már, annyira rám ragad a Viki keserve.~A mamának
1108 3   |                  rám ragad a Viki keserve.~A mamának keze-lába, válla
1109 3   |                    hogy nem él éjfélig se. A hivatalomba nem mentem be.
1110 3   |                 hivatalomba nem mentem be. A bérkocsissal küldtem az
1111 3   |             mehetek.~De nem halt meg aznap a mama. Még másnap is élt.~
1112 3   |                   meghalni.~Viki letérdelt a hosszú ujjú Madonnája elé,
1113 3   |                 örültem.~- Velünk fog élni a mama! Meg fogjuk édesíteni
1114 3   |               asszonyt magára hagyjunk.~Ez a nyilatkozatom teljesen egybeforrasztotta
1115 3   |            teljesen egybeforrasztotta mind a hármunk szívét. Ami szabad
1116 3   |           fölkelhetett, s az én karom volt a támasza, mikor már úgy-ahogy
1117 3   |                  is.~- Mondtam, ugye, hogy a jó isten mindent eligazít -
1118 3   |                  érzek iránta, hogy ért az a szerencsétlenség.~És a hálakönnyeken
1119 3   |                  az a szerencsétlenség.~És a hálakönnyeken át rám tekintett:~-
1120 3   |                   ismered meg.~S hogy Viki a vállát karolva ült mellette,
1121 3   |             karolva ült mellette, megfogta a kezét a leányának, és kezet
1122 3   |                 mellette, megfogta a kezét a leányának, és kezet csókolt
1123 3   |                    történt volna vele, sőt a válla zúzódása folytán még
1124 3   |                 válla zúzódása folytán még a nyaka is úgy megjavult,
1125 3   |                  hogy nem húzogatta többé.~A fürdőkeresés gondja persze
1126 3   |                   mondotta az öreg mama -, a jó Isten majd eligazít.~
1127 3   |                    csak egy állt akkor még a Balatonban. Egy éktelen
1128 3   |                    elefánt. Mikor belement a vízbe, azt vártam, hogy
1129 3   |                    vízbe, azt vártam, hogy a Balaton kicsap a medréből.~
1130 3   |              vártam, hogy a Balaton kicsap a medréből.~Sok keresésre
1131 3   |                szobácska.~Valami molnárnak a háza volt az. Eperfás udvar.
1132 3   |                    volt az. Eperfás udvar. A középen náddal fedett jegespince.
1133 3   |                   Az ablakokon vasrostély. A molnár azért építette, hogy
1134 3   |                  tovább még egypár hónapig a lisztet.~Vikiék az utcai
1135 3   |                  napon kétszer beleütöttem a fejemet. Bizonyára hombárnak
1136 3   |                 Bizonyára hombárnak szánta a molnár. De Vikiék átalakították
1137 3   |                     az ablak közé szegfűt. A Náni szobaleányt is levittük
1138 3   |                magunkkal. Az volt egyúttal a szakácsunk is.~A hivatalomban
1139 3   |                  egyúttal a szakácsunk is.~A hivatalomban három hétre
1140 3   |                 hétre szabadságoltak. Azon a három héten még tartott
1141 3   |                    három héten még tartott a kánikula, és nem volt ott
1142 3   |                    fasor, se erdő, se kút. A Balaton-vidékiek ma is azt
1143 3   |                    azt tartják, hogy minek a kút, mikor ott a Balaton!~
1144 3   |                hogy minek a kút, mikor ott a Balaton!~Ittuk hát azt a
1145 3   |                   a Balaton!~Ittuk hát azt a vizet, amelyikben Lőwné
1146 3   |                   amelyikben Lőwné áztatta a háját, máját délutánonkint.
1147 3   |                háját, máját délutánonkint. A mészárszékben hetenkint
1148 3   |                  is többnyire csak birkát. A forróságot azon a három
1149 3   |                  birkát. A forróságot azon a három héten egyszer se enyhítette
1150 3   |                     ellenben szél az fújt. A löllei homokot mind átfújta
1151 3   |             homokot mind átfújta Siófokra. A siófoki szél meg visszafújta.
1152 3   |                  visszafújta. Így mulattak a szelek a homokkal.~Mégis
1153 3   |         visszafújta. Így mulattak a szelek a homokkal.~Mégis azt mondhatom,
1154 3   |                    három hete!~Mert hiszen a forróság elől behúzódtunk
1155 3   |                    helyett ettünk csirkét. A vizet meg átszűrtük asztalkendőn -
1156 3   |                    asztalkendőn - betettük a pincébe, hogy hideg legyen.~
1157 3   |                fürödtünk is délutánonkint. A boltosné átengedte egy órára
1158 3   |               boltosné átengedte egy órára a bódéját. A mama, akár­milyen
1159 3   |             átengedte egy órára a bódéját. A mama, akár­milyen idő volt,
1160 3   |                  milyen idő volt, belement a vízbe. Olyan volt a szegény
1161 3   |               belement a vízbe. Olyan volt a szegény a vörös-bodros,
1162 3   |                vízbe. Olyan volt a szegény a vörös-bodros, fekete fürdő­
1163 3   |              sovány-vén csimpánz, csak épp a kutya hiányzott, hogy ráültessük.~
1164 3   |                   nagy gyönyörűségünk volt a fürdés. Volt úgy, hogy messzecskén
1165 3   |                  rémítgettem, hogy elnyelt a Balaton.~Aztán, ha fasor
1166 3   |                    volt, sétálhattunk este a Balaton partján, holdvilágnál.~
1167 3   |               holdvilágnál.~Mi szebb érzés a világon mint mikor a vőlegény
1168 3   |                 érzés a világon mint mikor a vőlegény a menyasszonyával
1169 3   |              világon mint mikor a vőlegény a menyasszonyával a Balaton
1170 3   |                 vőlegény a menyasszonyával a Balaton partján, holdvilágnál
1171 3   |                    vissza nem térünk. Félt a kísértetektől vagy mitől.~
1172 3   |                   ablakon.~Náni kinyitotta a kaput. Aztán még néhány
1173 3   |                néhány percet beszélgettünk a konyhaajtó előtt, míg ugyanis
1174 3   |                  míg ugyanis Náni felhozta a vizet a pincéből. Egy köszörült
1175 3   |              ugyanis Náni felhozta a vizet a pincéből. Egy köszörült
1176 3   |                üvegpalackban szokott hozni a vízből Vikinek. Nem volt
1177 3   |                    Nem volt rá szükség, de a rendhez tartozott, hogy
1178 3   |                   legyen egy palack víz is a szobában.~Hát csak beszélgetünk
1179 3   |                addig is. Hiszen annyi volt a mondanivalónk, hogy sose
1180 3   |         mondanivalónk, hogy sose jutottunk a végére.~Aztán összecsókolództunk,
1181 3   |               estéje sötét volt. Megnéztük a naptárt: tíz órára ígérte
1182 3   |                  naptárt: tíz órára ígérte a holdat. Könyö­rögtünk a
1183 3   |                    a holdat. Könyö­rögtünk a mamának, hogy csak ezen
1184 3   |             Siófokon, aztán lehet, hogy az a másnapi est esős lesz vagy
1185 3   |             engedelmet.~Gyönyörű est volt! A Balaton tükrét is mintha
1186 3   |                    valami tündérkéz. Aztán a hold is fölkelt a somogyi
1187 3   |                    Aztán a hold is fölkelt a somogyi hegyek mögül.~Összeölelkezve
1188 3   |                 Összeölelkezve andalogtunk a parton. A táj csöndes volt.
1189 3   |       Összeölelkezve andalogtunk a parton. A táj csöndes volt. Csak a
1190 3   |                   A táj csöndes volt. Csak a Sió felől hallatszott a
1191 3   |                    a Sió felől hallatszott a malmok monoton kotyogása.~-
1192 3   |                  monoton kotyogása.~- Nézd a holdat - mondotta álmodozva
1193 3   |               nézne bennünket?~- Oly ritka a boldog ember a világon -
1194 3   |                   Oly ritka a boldog ember a világon - feleltem -, hogy
1195 3   |                 világon - feleltem -, hogy a hold is megcsodálja.~Aztán
1196 3   |                   boldog házaspár nem lesz a fővárosban, mint mi ketten.~-
1197 3   |                   bárcsak együtt mehetnénk a másvilágra is!~Ez olyan
1198 3   |                 érzéssel volt mondva, hogy a szavai szinte leolvadtak
1199 3   |                   szavai szinte leolvadtak a szívem gyökeréig.~Másnap
1200 3   |                  négykrajcárost, és küldöm a fenébe.~Azonban Viki az
1201 3   |                nekem németül -, hadd éljen a nyomorult.~- Még valami
1202 3   |                      aztán felizgatja vele a fantáziáját.~- Ugyan...
1203 3   |                 csak egy szót is elhiszek?~A cigányasszony eközben lekutyorodik
1204 3   |         cigányasszony eközben lekutyorodik a küszöb mellé: rakogatja
1205 3   |                    küszöb mellé: rakogatja a kártyáit. Ide is krajcár,
1206 3   |             krajcár; közben elmondja, hogy a tekintetes kisasszonynak
1207 3   |                    egy szív, hogy az, mint a kártyából világosan látható,
1208 3   |                    pillantott reám.~- Csak a halál választja el - felelte
1209 3   |               halál választja el - felelte a cigányasszony a kártyáit
1210 3   |                    felelte a cigányasszony a kártyáit szemlélve.~- A
1211 3   |                    a kártyáit szemlélve.~- A halál? Ó!... Úgy vesse a
1212 3   |                   A halál? Ó!... Úgy vesse a kártyát, hogy az se válasszon
1213 3   |                   az se válasszon el.~Veti a banya a kártyát. Néz, pislog,
1214 3   |                 válasszon el.~Veti a banya a kártyát. Néz, pislog, vállát
1215 3   |                  És én halok meg hamarabb?~A cigányasszony újra szétrakja
1216 3   |               cigányasszony újra szétrakja a kártyáit. Új krajcárokat
1217 3   |                    megvakaródzik:~- Itt ez a kártya: vizet jelent. Ez
1218 3   |               Amelyikük holnap előbb iszik a Balaton vizéből, az él tovább.~-
1219 3   |                    mond?~- Az él tovább.~S a kártyáit összeszedve folytatta:~-
1220 3   |                holnap hamarabb iszik... és a Krisztus öt sebére gondol.~-
1221 3   |                   mondtam - mentegetődzött a cigányasszony -, a kártya
1222 3   |          mentegetődzött a cigányasszony -, a kártya mondta.~Aznap is
1223 3   |                 üvegből öntötték volna ki. A holdnak ugyan még később
1224 3   |              holdnak ugyan még később volt a fölkelő órája, de a csillagok
1225 3   |                   volt a fölkelő órája, de a csillagok annyira világítottak,
1226 3   |                 meg benneteket- könyörgött a mama. - Hiszen nemsokára
1227 3   |             összekeltek, aztán sétálhattok a Duna-parton, amennyit akartok.~
1228 3   |                   mondott el neki, úgyhogy a foga is vacogott féltében.~
1229 3   |             időszak van az ember életében: a vőlegénység kora. Én ezt
1230 3   |                    üvegdugós vizespalackot a pincébe, s hozza megtöltötten.~-
1231 3   |                     Ma este amoda tegye be a vizet, a vőlegényem szobájába.
1232 3   |                    amoda tegye be a vizet, a vőlegényem szobájába. Ma
1233 3   |                       Náni - szóltam én is a leányra -, csak vigye oda,
1234 3   |                 egy poharat, Náni.~S ivott a vízből egy teljes pohárral.~-
1235 3   |                    No, most csak vigye oda a pohárral együtt.~- Biztosítlak -
1236 3   |                 halkan, édesmelegen, ahogy a szerelmesek szoktak a nyári
1237 3   |                ahogy a szerelmesek szoktak a nyári est levegőjében.~Egyszer
1238 3   |              vélekedek -, nem lehet egyéb.~A madár újból rikolt: Kviu-viu!~
1239 3   |                    újból rikolt: Kviu-viu!~A mama megzörgeti az ablakot:~-
1240 3   |                  aludni jönni, kisasszony.~A madár ismét vijjog: Kviu-viu!~
1241 3   |                     Bizony félek - rebegte a leány. - Tessék bejönni:
1242 3   |                   leány. - Tessék bejönni: a naccsága is fél, hallotta
1243 3   |                  naccsága is fél, hallotta a madarat.~Viki átölelt, megcsókolt.~-
1244 3   |                 nagy nehezen kibontakozott a karomból, s elváltunk.~-
1245 3   |              szóltam utána búcsút intve.~- A Duna-parton - felelte boldog
1246 3   |       hangrezgéssel az ajtóból.~És eltűnt.~A kulcs kétszer nyikordult:
1247 3   |                három hetet is ott időznek. A gyorsvonat járása akkor
1248 3   |               akkor még nem alkalmazkodott a fürdőkhöz. Nem lehetett
1249 3   |                    akkor:~- Hallod-e, azon a három héten egyszer se fogsz
1250 3   |                    halk plattyanást hallok a szobámban.~Utána csend.~
1251 3   |                     Az egér rág, annak más a magaviselete.~Hátha kígyó?~
1252 3   |                     S hideg viszolygott át a hátamon.~Egy rossz kis petróleumlámpás
1253 3   |                   az ágy alá.~Semmi.~Nézek a szekrény alá.~Semmi.~Nézek
1254 3   |                 szekrény alá.~Semmi.~Nézek a cipőimre, a gerendára, a
1255 3   |                   Semmi.~Nézek a cipőimre, a gerendára, a ruhám mögé,
1256 3   |                   a cipőimre, a gerendára, a ruhám mögé, a szék alá,
1257 3   |                   gerendára, a ruhám mögé, a szék alá, a szőnyeg alá,
1258 3   |                    ruhám mögé, a szék alá, a szőnyeg alá, a törülközőkendő
1259 3   |                   szék alá, a szőnyeg alá, a törülközőkendő mellé.~Semmi.~
1260 3   |               fekszek. Lesrófolom, elfújom a lámpást. Ahogy a fejem a
1261 3   |                   elfújom a lámpást. Ahogy a fejem a vánkosba süllyed,
1262 3   |                   a lámpást. Ahogy a fejem a vánkosba süllyed, megint
1263 3   |                 megint hallom: platty...~S a fejemhez közel.~Ez nem lehet
1264 3   |                átkozott az éjjel! Még ráül a fülemre!...~Újra gyújtom
1265 3   |                   fülemre!...~Újra gyújtom a lámpást. Összekatatok-matatok
1266 3   |          Összekatatok-matatok mindent. Még a cipőmet is kifordítom, még
1267 3   |                 cipőmet is kifordítom, még a kofferemet is kirázom.~S
1268 3   |                    még hol keressem, abban a pillanatnyi csendben megint
1269 3   |                   béka, hanem az üvegdugó. A hidegről hozott víz meg
1270 3   |                   az egy pohárnyi levegője a bezárt ablakú, meleg szobában
1271 3   |                 üveg­dugót, az plattyogott a vak csöndességben.~No, hál’
1272 3   |                    már alhatok.~Oltanám is a lámpásomat, de akkor látom,
1273 3   |              fekete oszlopban száll belőle a füst.~Megint bosszúság!
1274 3   |              Megint bosszúság! Mármost ezt a kormot szívjam-e reggelig?
1275 3   |                Törülközőkendővel csapkodom a szelet a szobában. Pű! Pű!~
1276 3   |       Törülközőkendővel csapkodom a szelet a szobában. Pű! Pű!~Aztán
1277 3   |               ablak párkányára könyökölök.~A hold épp kel. Nagy, fényes
1278 3   |              fényes feje már félig előbújt a rozsdaszín szélű felhőkből.
1279 3   |           rozsdaszín szélű felhőkből. Mint a bujósdit játszó gyerek mosolygó
1280 3   |                 fél arca. Mindig szerettem a holdat nézni, akkor is,
1281 3   |                 éppen szívesen szórakoztam a szemlélesén. Cigarettára
1282 3   |         ablakocskába.~Emelkedik, emelkedik a világ lámpása, lassan, némán,
1283 3   |                  némán, az alvó falu fölé. A széles csöndesség­ben csak
1284 3   |                   álmodik vajon? Folytatja a Balaton-parti sétát? Vagy
1285 3   |              Balaton-parti sétát? Vagy már a Duna-partit sétálja?...~
1286 3   |                    Duna-partit sétálja?...~A hold emelkedik. Ablakom
1287 3   |                   emelkedik. Ablakom előtt a nádkévés pince. A nádszálak
1288 3   |                    előtt a nádkévés pince. A nádszálak csillognak a harmattól
1289 3   |                     A nádszálak csillognak a harmattól a holdfényben.~
1290 3   |           nádszálak csillognak a harmattól a holdfényben.~A csöndességben
1291 3   |                   harmattól a holdfényben.~A csöndességben hallom, amint
1292 3   |                csöndességben hallom, amint a Vikiék szobájában megszólal
1293 3   |                Vikiék szobájában megszólal a falióra: cin-cin-cin...
1294 3   |                   ha reggel föl is ébreszt a kanásztülök.~S lebocsátom
1295 3   |                  kanásztülök.~S lebocsátom a csipkekárpitot.~Ebben a
1296 3   |                    a csipkekárpitot.~Ebben a pillanatban valami szokatlan
1297 3   |                     Alig ismerem meg, hogy a konyhaajtó zára nyikorog.
1298 3   |                  nyikorog. Nyikordul végre a szokott hangon.~Nini! -
1299 3   |             Náninak tán ismeretsége akadt? A siófoki legények... No lám!~
1300 3   |                    S elmosolyodva lesek ki a kárpiton.~Csakugyan egy
1301 3   |                   Kibontott, hosszú haj... A nyakát behúzva lapul a fal
1302 3   |                     A nyakát behúzva lapul a fal árnyékába. Les és fülel
1303 3   |                     Viki még összébb húzza a nyakát, és sápadt arca az
1304 3   |                  ablakom felé fordul.~Néz. A szeme karikára tágult. Néz
1305 3   |                  megmozdul, s nagy lobogva a pincénél terem.~Újra lapul.
1306 3   |                  ki. Les felém.~Beigazítja a kulcsot a pinceajtóba. A
1307 3   |                felém.~Beigazítja a kulcsot a pinceajtóba. A kulcs csetten.
1308 3   |                   a kulcsot a pinceajtóba. A kulcs csetten. Az ajtó halkan
1309 3   |                 akkor se tudtam mire vélni a dolgát.~Egy perc nem telik
1310 3   |                    les. Les ki. Les felém. A pince ajtaját halkan-lassan
1311 3   |                  halkan-lassan behajlítja.~A zár tompán csukkan.~Viki
1312 3   |                      sbe.~S besuhog vissza a házba.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
1313 3   |              leúsznak mifelénk, és azoknak a lehe okozza a májusi fagyokat.~
1314 3   |                   és azoknak a lehe okozza a májusi fagyokat.~Az én szívemen
1315 3   |                    az eperfa alatt rendezi a reggelizőasztalt. Ott a
1316 3   |                    a reggelizőasztalt. Ott a tej, a tea, a vaj, a tojás,
1317 3   |               reggelizőasztalt. Ott a tej, a tea, a vaj, a tojás, az
1318 3   |        reggelizőasztalt. Ott a tej, a tea, a vaj, a tojás, az árnyékban
1319 3   |                   Ott a tej, a tea, a vaj, a tojás, az árnyékban a fehér
1320 3   |                 vaj, a tojás, az árnyékban a fehér terítőn, s egy üvegben
1321 3   |               fehér terítőn, s egy üvegben a friss víz.~Viki mosolyogva
1322 3   |              mosolyogva pillant rám. Fogja a palackot: tölt belőle az
1323 4   |                                            A NEGYEDIK AGGLEGÉNY ELBESZÉLÉSE~
1324 4   |                  cigarettázik, attól sárga a bajusza.~Volt pap, katona,
1325 4   |                    tanfelügyelő.~~- Rajtad a sor, Tamás.~- Rajtam?~S
1326 4   |                    sor, Tamás.~- Rajtam?~S a fejét rázza.~- Szívesen
1327 4   |                kijelentem, hogy én fizetem a pezsgőt. Mert az én történetkém
1328 4   |            fájdalmas-gyászos valami.~Arról a nőről én soha nem is beszéltem.
1329 4   |                   volt... úri. Elvégre nem a ruha választja meg, melyik
1330 4   |                volt, úri.~És örökre nyomja a lelkemet az a gondolat,
1331 4   |                örökre nyomja a lelkemet az a gondolat, hogy talán én
1332 4   |                hogy talán én voltam az oka a halálának.~Talán...~Mert
1333 4   |               micsoda fergetegben. És hogy a gyilkosát mért ítélték csak
1334 4   |                  Én állíttattam szegénynek a sírjára márványkeresztet.~
1335 4   |                     mennyire fölötte lebeg a végzet némely életnek. Fölötte
1336 4   |               életnek. Fölötte lebeg, mint a karvaly a galamb fölött.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
1337 4   |              Fölötte lebeg, mint a karvaly a galamb fölött.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
1338 4   |                    éves. És akkor végeztem a hetediket.~Az egészségemet
1339 4   |                tanulás. Olyan voltam, mint a pincében telelt krumplinak
1340 4   |                 pincében telelt krumplinak a tavaszi hajtása. Egy professzorom
1341 4   |          professzorom már májusban beszélt a szülőimmel, hogy küldjenek
1342 4   |               küldjenek el nyárra valahova a porosz tengermellékre, levegőre,
1343 4   |                    egy közeli rokona ispán a Felső-Tisza mellékén.~Levelezést
1344 4   |              arcképemet is elküldték neki. A vége az volt, hogy Péter-Pálkor,
1345 4   |                tettek.~Éjjel utaztam, hogy a nap heve ne bágyasszon.~
1346 4   |                    hogy reggel szálltam ki a mezei kis állomáson.~Egy
1347 4   |            embernek persze érdekes volt az a mezei világ.~A gabona már
1348 4   |             érdekes volt az a mezei világ.~A gabona már mindenfelé sárgult.
1349 4   |          égboltozat is magasabb volt arra, a világ tágasabb.~Cigarettát
1350 4   |              sodortam, és megkínáltam vele a szittyámat is.~- Messze
1351 4   |             szittyámat is.~- Messze van az a major?~- Amott a hegy mögött,
1352 4   |                    van az a major?~- Amott a hegy mögött, úrfi.~És a
1353 4   |                    a hegy mögött, úrfi.~És a fejét rázta a cigarettára:~-
1354 4   |                     úrfi.~És a fejét rázta a cigarettára:~- Köszönöm,
1355 4   |             haladtunk, poros akácfák közt. A mutatott irányban egy vakondoktúrás-forma
1356 4   |          vakondoktúrás-forma domb látszott a távolban. Nekem legalább,
1357 4   |                 két óra hosszat rázogatott a kocsi, míg odajutottunk.~
1358 4   |                hegy volt az, alig magasabb a pesti Vigadónál. Valamikor
1359 4   |               Valamikor szőlőt művelhettek a déli oldalán, mert az alján
1360 4   |                    még előbb erdős volt az a táj, de kiirtották, felszántották.
1361 4   |                 kiirtották, felszántották. A hegyet meghagyták legelőnek.~
1362 4   |                    egy fehér ruhás nő állt a birkák között. Állt, mint
1363 4   |              valamennyinek férfiember volt a pásztora.~- Itt asszony
1364 4   |                    pásztora.~- Itt asszony a juhász?~- Néha - felelte
1365 4   |                   juhász?~- Néha - felelte a szittya a nyájra pillantva. -
1366 4   |                   Néha - felelte a szittya a nyájra pillantva. - De nem
1367 4   |                    asszony ám még.~- Lánya a juhásznak?~- Olyanféle.~-
1368 4   |                Lehet, hogy az.~Furcsálltam a beszédét. Kis idő múlva
1369 4   |                megszólaltam:~- Olyan abban a fehér ruhában, mint valami
1370 4   |                     Nem beszéltünk többet. A domb alatt előtűnt a hodály
1371 4   |               többet. A domb alatt előtűnt a hodály meg az itató. De
1372 4   |            előfehérlett valamivel távolabb a major is.~Az ispánlak tornácán
1373 4   |                     pipás ember állott, és a szeme fölé emelte a kezét.~
1374 4   |                     és a szeme fölé emelte a kezét.~Az volt az én Józsi
1375 4   |                 átformálódik lassankint az a boldog nyugalmú vagy vígan
1376 4   |                 ebattázó gazdatiszt-faj, s a helyét cvikkeres és tengerészsapkás
1377 4   |                 figurák foglalják el, akik a boglya árnyékában a Pester
1378 4   |                   akik a boglya árnyékában a Pester Lloydot olvassák,
1379 4   |                 lexikonban nézik meg, hogy a lucernát mikor jó kaszálni.~
1380 4   |                lucernát mikor jó kaszálni.~A kocsizörgésre a felesége
1381 4   |                  kaszálni.~A kocsizörgésre a felesége is kilépett a konyhából:
1382 4   |       kocsizörgésre a felesége is kilépett a konyhából: kövér, fejkötős
1383 4   |                     fejkötős asszony.~Mind a ketten rokoni csókkal fogadtak.~-
1384 4   |                  Hát ilyen vékony fa terem a pesti erdőn? - csodálkozott
1385 4   |                pesti erdőn? - csodálkozott a bátyám. - No, majd megerősödöl
1386 4   |                     majd megerősödöl itten a jó magyar ájjeron!~- Hát
1387 4   |                   jó magyar ájjeron!~- Hát a Laci? - kérdezte az asszony.~
1388 4   |                 asszony.~Nem tudtam, ki az a Laci.~- Kiküldtük eléd.
1389 4   |              találkoztál vele?~- Ahon gyün a! - mondotta csillogó szemmel
1390 4   |                  mondotta csillogó szemmel a bátyám, a hegy felé tekintve.~
1391 4   |                 csillogó szemmel a bátyám, a hegy felé tekintve.~Magam
1392 4   |                 piros képű kölyök.~Leugrik a lóról, és lihegve fut hozzánk.~-
1393 4   |                    fut hozzánk.~- Megijedt a szürke a ludaktól - mondja
1394 4   |               hozzánk.~- Megijedt a szürke a ludaktól - mondja kitüzesült
1395 4   |                 bírtam hazahozni.~Fia volt a bátyámnak, egyetlen fia.
1396 4   |                egyetlen fia. Csak bámultam a kis Attila-ivadékot.~Más
1397 4   |                   is ebédelt aztán velünk. A gyerek tartott bennünket
1398 4   |               Elmondta, hogy merre ragadta a szürke, micsoda árkokon,
1399 4   |       keresztül-kasul; hogyan vesztette el a kalapját, hogyan találta
1400 4   |               kalapját, hogyan találta meg a répaföldön.~Csak bámultam.~
1401 4   |                bámultam.~Ebéd után rágyújt a bátyám a makrára, és kérdezi,
1402 4   |                 Ebéd után rágyújt a bátyám a makrára, és kérdezi, hogy
1403 4   |                   Nemigen, bátyám. Aludtam a kupéban hajnalig.~- No,
1404 4   |               papirost, plajbászt: írd fel a dűlőneveket. Mert kétfelé
1405 4   |                olykor meg-megjelensz te is a munkások között.~- Szíves
1406 4   |              között.~- Szíves örömest.~Int a Laci gyereknek. A gyerek
1407 4   |             örömest.~Int a Laci gyereknek. A gyerek kifut. A bátyám egy
1408 4   |                 gyereknek. A gyerek kifut. A bátyám egy csésze kávét
1409 4   |                    csésze kávét iszik még. A dohány­zacskóját is megtömi.~
1410 4   |                 nyergelt ló az ajtó előtt.~A Laci gyerek egy nádpálcácskát
1411 4   |                 bácsi.~S ő maga megint fut a szürkéjéhez. A kocsis ületen
1412 4   |                  megint fut a szürkéjéhez. A kocsis ületen fogja, és
1413 4   |                  ületen fogja, és feldobja a lóra.~Restelltem mondani,
1414 4   |                 Persze, jobb lábbal hágtam a kengyelbe, és úgy másztam
1415 4   |                  valami kerítésre másznék.~A két másik ló megindul. Az
1416 4   |                  áll.~Megpöccintem:~- Gyí!~A ló megszalad. Én ijedtemben
1417 4   |                  hasra fekszem, és átkapom a nyakát is.~- Hó - kiáltom -,
1418 4   |                  is.~- Hó - kiáltom -, hó!~A ló azonban még bőszebb futásnak
1419 4   |           ragaszkodtam kézzel-lábbal, mint a majom az anyjába. A ló meg
1420 4   |                   mint a majom az anyjába. A ló meg vágtatott, száguldott,
1421 4   |                  ég és föld egybekavargott a szemem előtt. Tüzes napok
1422 4   |                  körülöttem. Mi lesz ennek a vége, teremtő Istenem?!~
1423 4   |              teremtő Istenem?!~Hát az lett a vége, hogy egyszer csak
1424 4   |                    vége, hogy egyszer csak a ló nagyot ugrott, és én
1425 4   |                       Valami puhára estem.~A ló elszáguldott.~Csend következett
1426 4   |                 érzése. Mikor fölnyitottam a szememet, egy okulárés,
1427 4   |              gatyában. Zsíros, pörge kalap a fején. A kezében kapa.~Áll
1428 4   |               Zsíros, pörge kalap a fején. A kezében kapa.~Áll a napsütésben.
1429 4   |                 fején. A kezében kapa.~Áll a napsütésben. Csak bámul
1430 4   |                   bámul rám:~- Ej!~Bántott a szemüvegének a fénye, hát
1431 4   |                     Bántott a szemüvegének a fénye, hát másfelé néztem.
1432 4   |              szőkés haj.~Az is mereszti ám a szemét.~Az öreg holló végre
1433 4   |               magamtól.~Akkor láttam, hogy a hodály mögött vagyok, krumpliskertben.
1434 4   |             krumpliskertben. Az öreg éppen a krumpliját töltögette.~A
1435 4   |                   a krumpliját töltögette.~A leányra nézek, mert szokatlan
1436 4   |                mert szokatlan szép figura. A szoknyája is fehér, mintha
1437 4   |                   alsószoknya volna rajta. A lábán piros bocskor. S fiatal
1438 4   |                fiatal még, alig zsemlyényi a domborodás a mellén.~A nézésemre
1439 4   |                    zsemlyényi a domborodás a mellén.~A nézésemre elpirul,
1440 4   |          zsemlyényi a domborodás a mellén.~A nézésemre elpirul, és pillog.~
1441 4   |                ütődött meg, úrfi?~- Nem.~- A ló elszaladt. Majd hazatér.~
1442 4   |                hazatér.~Akkor robogott oda a bátyám is, a Laci gyerekkel.
1443 4   |                  robogott oda a bátyám is, a Laci gyerekkel. Megálltak
1444 4   |                 gyerekkel. Megálltak kívül a kerítésen.~- Nincs bajod?
1445 4   |                   Aztán gyalog mentünk föl a hegyre. Onnan mutogatták
1446 4   |                 aratnak, melyiken kapálják a kukoricát és krumplit, s
1447 4   |              krumplit, s melyik földnek mi a neve.~Följegyeztem mindent,
1448 4   |                 vennem. Titkon csúsztattam a belső zsebembe Jókainak
1449 4   |                Jókainak egy könyvecskéjét, a Petki Farkas leányait.~A
1450 4   |                   a Petki Farkas leányait.~A táj azonban érdekes volt
1451 4   |                   táj azonban érdekes volt a hegytetőről. Észak felé
1452 4   |                  hegysor. Dél felé síkság. A távolban óriás ezüstkígyó:
1453 4   |                 távolban óriás ezüstkígyó: a Tisza. És kék nyárfák. Egy
1454 4   |         orgonasípokként egy sor jegenyefa. A távolban egy vonat úgy haladt
1455 4   |              távolban egy vonat úgy haladt a mező sárga és zöld tábláin
1456 4   |               Csend volt körülöttünk, csak a nyáj kolompjának a hangja
1457 4   |                    csak a nyáj kolompjának a hangja hallatszott olykor
1458 4   |                 Másnap még javában alszom, a házban már mozgást hallok.
1459 4   |                 házban már mozgást hallok. A Laci gyerek ott mosdik nagy
1460 4   |                mosdik nagy liccsel-loccsal a mosdónál. Velem egy szobában
1461 4   |                 Hát ti ilyen korán keltek?~A gyerek csodálkozva néz rám.~-
1462 4   |               reggel.~Eszembe jutott, hogy a bátyám azt mondta: Nézz
1463 4   |                   Hiába, teljesítenem kell a rendelkezését.~A gyerek
1464 4   |         teljesítenem kell a rendelkezését.~A gyerek kifut, befut.~- Mit
1465 4   |                édesapám szokott?~- Jó.~- Ő a zsebében viszi ki. Odaki
1466 4   |                   hogy micsoda, csak dugom a zsebembe. Sietek, hogy mindjárt
1467 4   |              mindjárt az első nap kitessék a buzgóságom.~Mikorra kilépek,
1468 4   |                   kilépek, Laci már ott ül a falusi tanítóval a ház előtt,
1469 4   |                  ott ül a falusi tanítóval a ház előtt, a hársfa alatt.
1470 4   |              falusi tanítóval a ház előtt, a hársfa alatt. Könyv van
1471 4   |                    is van az az Imre-dűlő?~A gyerek mutatja. Sietek.~
1472 4   |                hogy mit szokott reggelizni a bátyám. Hát egy karajka
1473 4   |                  De hátha megismerik, hogy a bátyám kamarájából való?
1474 4   |         kamarájából való? Visszagöngyöltem a papirosba, és csak a kenyeret
1475 4   |      Visszagöngyöltem a papirosba, és csak a kenyeret költöttem el.~A
1476 4   |                   a kenyeret költöttem el.~A nevezett dűlő messze volt.
1477 4   |                 nevezett dűlő messze volt. A hegy felé kellett mennem.~
1478 4   |                    Vajon ott legeltet-e az a szép, tiszta képű juhászleány?~
1479 4   |                    Miért őriz juhnyájat?~S a különféle elátkozott királykisasszonyoknak
1480 4   |           elátkozott királykisasszonyoknak a meséje kevergett a fantáziámban.~
1481 4   |   királykisasszonyoknak a meséje kevergett a fantáziámban.~De hiszen
1482 4   |                   az utat.~S lekanyarodtam a hegy felé.~A nap tüzesen
1483 4   |                 lekanyarodtam a hegy felé.~A nap tüzesen sütött a gilicebokros,
1484 4   |                 felé.~A nap tüzesen sütött a gilicebokros, kutyatejfüves,
1485 4   |            kutyatejfüves, aszott legelőre. A nyájat nem láttam. Átkanyarodtam
1486 4   |           kocsiútra. Onnan aztán megláttam a nyájat. De nem a leány őrizte,
1487 4   |                 megláttam a nyájat. De nem a leány őrizte, hanem a juhász,
1488 4   |                  nem a leány őrizte, hanem a juhász, a pápaszemes, vén
1489 4   |                    őrizte, hanem a juhász, a pápaszemes, vén holló.~Kedvetlenül
1490 4   |                 akkor még megkülönböztetni a búzát a rozstól.~Eleinte
1491 4   |                   megkülönböztetni a búzát a rozstól.~Eleinte érdeklődéssel
1492 4   |                  szemléltem: hogyan herseg a kasza, hogy dől a gabona,
1493 4   |                   herseg a kasza, hogy dől a gabona, hogyan szedik marokba.
1494 4   |              marokba. De igen lángoló volt a meleg: leültem egy akácfa
1495 4   |                  alá. Ott tikkadoztam. Még a cigaretta se ízlett.~S bágyadozva
1496 4   |                    S bágyadozva néztem azt a csodálatosan egészséges,
1497 4   |               nélkül - hogy neki is jusson a világ kenyeréből.~De akkor
1498 4   |                    Három helyet is mondott a bátyám, hogy délig bejárjam.
1499 4   |                 sehogy se. Azzal töltsem-e a nyarat, hogy ezeken a tüzes
1500 4   |            töltsem-e a nyarat, hogy ezeken a tüzes napokon ide-oda baran­