bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text

3001 6   |                    fog el. Ünnepinek érzem a percet és szentnek. A levegőben
3002 6   |                érzem a percet és szentnek. A levegőben mintha angyalszárnyak
3003 6   |                 angyalszárnyak lebegnének. A lépcső mintha inogni kezdene
3004 6   |                    inogni kezdene alattam. A falak mintha hajolnának...~
3005 6   |       értéktelennek, sőt butának érzem ezt a megszólítást: Szokatlan
3006 6   |                okosat, szépet, illőt!...~S a gondolataim úgy összezavarodnak,
3007 6   |              összezavarodnak, mint amilyen a káosz lehetett a világ teremtése
3008 6   |                   amilyen a káosz lehetett a világ teremtése előtt, mikor
3009 6   |                   egybekavarodottan vártak a sötétségben az isten rendező
3010 6   |                  csodálkozva, aztán lesüti a szemét.~Most kellene szólnom,
3011 6   |               kellene szólnom, most!...~De a nyelvem mintha ólommá vált
3012 6   |               nyűgözné le s merevítené meg a lábamat is... S ő ellebben
3013 6   |                   mellettem, csaknem érint a ruhája.~Kiáltani szeretnék -
3014 6   |                  Kiáltani szeretnék - mint a fuldokló:~- Flóra! Flórácska!~
3015 6   |                  égő arccal, remegve, mint a nyárfalevél.~Két hétig lestem
3016 6   |          nyárfalevél.~Két hétig lestem ezt a szent találkozást, s íme,
3017 6   |             mennyei teremtésnek emelkedett a fantáziámban? Talán hogy
3018 6   |                   fantáziámban? Talán hogy a gyönge izmú, fiatal szívben
3019 6   |                    nagy erővel forrant fel a vér...~Minek aprózzam tovább:
3020 6   |                    tovább: február elsején a félévi bizonyítványok kiosztása
3021 6   |                    hazaértem az iskolából, a ládám be volt pakolva. Ő
3022 6   |                  össze. És persze rátalált a verseimre is, és vágta a
3023 6   |                   a verseimre is, és vágta a kályhába.~Még aznap magával
3024 7   |                                            A HETEDIK AGGLEGÉNY ELBESZÉLÉSE~
3025 7   |                ügyvéd. Gyakran lehet látni a Kossuth Lajos utcán, amint
3026 7   |           tüzérönkéntes társaságában. Mind a két önkéntes olyan kerek
3027 7   |                    legénykével lehet látni a műtárlatokon. Az is hasonlít
3028 7   |         műtárlatokon. Az is hasonlít hozzá a tömpe orrával, csillogó
3029 7   |              négyen igen együvé tartoznak.~A vacsora elején már megmondta,
3030 7   |              vacsorázik az agglegényekkel: a két önkéntest áthelyezték,
3031 7   |                 két önkéntest áthelyezték, a művészke meg Itáliában kóborol.~~
3032 7   |              könyvhöz hasonlít, amelyiknek a végére a gondatlan könyvkötő
3033 7   |              hasonlít, amelyiknek a végére a gondatlan könyvkötő más
3034 7   |                lenni. De hát csupa energia a gyermek. Olyan, mint a gumilabda:
3035 7   |             energia a gyermek. Olyan, mint a gumilabda: a sorsnak csapásai
3036 7   |                   Olyan, mint a gumilabda: a sorsnak csapásai alatt csak
3037 7   |                ábrándo­zásokról szó sincs. A nő éppoly versenyfél az
3038 7   |                   az életküzdelemben, mint a férfi.~Talán jogászkoromban
3039 7   |        jogászkoromban ha meg-meggyúlt néha a gyertyám egy-egy hosszúhajú
3040 7   |                    az élet. Senkim se volt a világon, csak egy testvérbátyám,
3041 7   |                    csak egy testvérbátyám, a Jancsi - de azt még kicsikoromban
3042 7   |                  még kicsikoromban kifújta a szél Amerikába. Az anyám
3043 7   |                   éves koromban elvégeztem a jogot, és csakhamar tapasztaltam,
3044 7   |                 amit megengedtem magamnak, a szőnyegek csodálata volt.
3045 7   |                  látok. Szemlélem. Belépek a boltba.~Jártam már ott néhányszor.
3046 7   |                   ott néhányszor. Ismertem a boltost is. Ötvenévesforma
3047 7   |                 már pesti születésű ember. A boltjában piros fezt viselt.
3048 7   |                   szakálla benőtte csaknem a szemét is. A keze is szőrös
3049 7   |               benőtte csaknem a szemét is. A keze is szőrös volt, mint
3050 7   |                  keze is szőrös volt, mint a gorilláé. A keresztnevét
3051 7   |              szőrös volt, mint a gorilláé. A keresztnevét Mihályból Mehemednek
3052 7   |                   Két hölgy beszélget vele a boltban. Az egyik vérszín
3053 7   |                     fiatal, elegáns, szép. A fején pipacsvirágos pásztorlánykalap.
3054 7   |            pipacsvirágos pásztorlánykalap. A szeme fekete, tüzes spanyol
3055 7   |                fekete, tüzes spanyol szem.~A kereskedő otthagyja a két
3056 7   |                szem.~A kereskedő otthagyja a két hölgyet, s nekem hajlong.~-
3057 7   |             hajlong.~- Végezzen csak előbb a hölgyekkel, Mehemed uram.~
3058 7   |                  hölgyekkel, Mehemed uram.~A kereskedő elvigyorodik:~-
3059 7   |                  kereskedő elvigyorodik:~- A feleségem és a leányom.~-
3060 7   |             elvigyorodik:~- A feleségem és a leányom.~- Gratulálok -
3061 7   |                    Gratulálok - felelem.~S a kalapomat megemelintem a
3062 7   |                   a kalapomat megemelintem a leány felé.~A leány mosolyogva
3063 7   |                 megemelintem a leány felé.~A leány mosolyogva bólint.
3064 7   |                   leány mosolyogva bólint. A szeme rajtam marad, mint
3065 7   |               szemet! Úgy éreztem, hogy ha a kabátomra nézne, lyukat
3066 7   |                  lyukat égetne rajta, mint a napüveg.~Akaratlanul is
3067 7   |                   arca gyöngéd fehér, mint a Mária-képek arca, és szép
3068 7   |                 arca. De az is lehet, hogy a rubinból való, hosszú fülbevalóitól.
3069 7   |             fülbevalóitól. Vagy hogy mégis a szeme feketeségétől.~No,
3070 7   |                  feketeségétől.~No, hát az a szem csoda volt! Ma se tudom,
3071 7   |                    volt! Ma se tudom, hogy a szemöldökének az erős rajza
3072 7   |                 olyan gyújtó volt az ereje a szemének. Vagy hogy a hosszú,
3073 7   |                ereje a szemének. Vagy hogy a hosszú, fekete szempillák
3074 7   |                     fekete szempillák alól a szeme fehére erősebben világított
3075 7   |                    más embernek? Vagy hogy a szeme csillaga volt talán
3076 7   |             csillaga volt talán nagyobb? - a manó tudja. De gyönyörű
3077 7   |                   tudja. De gyönyörű volt!~A szőnyeget drágálltam. Bizonyságul
3078 7   |             drágálltam. Bizonyságul hívtam a szép szemű leányt is, és
3079 7   |                   szép szemű leányt is, és a leány mellettem bizonyított.~-
3080 7   |                   Bizony drága.~Mehemednek a szeme kereket vetett rá.~-
3081 7   |             nevetésre fakadt. Félrevetette a szőnyeget, és szeretettel
3082 7   |                  és szeretettel pillantott a leányára.~- Tessék: a saját
3083 7   |           pillantott a leányára.~- Tessék: a saját leányom rontja az
3084 7   |                   elő pirosló ajkai közül.~A boltos újra fölvette a szőnyeget.~-
3085 7   |                     A boltos újra fölvette a szőnyeget.~- Nők nem értik
3086 7   |                értik az effélét - mondotta a fejét rázva. - Tessék megszemlélni:
3087 7   |                   szed rá, Mehemed uram.~S a leányra néztem: hátha megint
3088 7   |               leányra néztem: hátha megint a javamra szól.~- Szeretném
3089 7   |                  javamra szól.~- Szeretném a gyűjteményét látni - mondta
3090 7   |                gyűjteményét látni - mondta a leány.~- Tessék, akár rögtön.~-
3091 7   |                    ha megengedi, elmegyünk a mamával. Vagy holnapután,
3092 7   |         alkalmasabb.~Az arca elpirosodott. A szeme úgy égett, mint a
3093 7   |                    A szeme úgy égett, mint a zsarátnok.~Az anyja megbotránkozva
3094 7   |                 elhízott, olyan volt, mint a pingvin. Fekete nyelű lornyettet
3095 7   |                 viselt és sok gyűrűt, mint a jómódú boltosasszonyok szoktak,
3096 7   |                    aranyfog csillogott elő a felső ajka alól.~Ida másnap
3097 7   |                 másnap eljött az anyjával.~A szőnyegeket nemigen nézte,
3098 7   |                  selyemruha volt rajta, és a rubinfüggőkkel olyan volt,
3099 7   |                  percre szemérmesen nézett a parkettre.~- Bizony - feleltem -,
3100 7   |             feleltem -, úgy állok én, mint a kútágas a Hortobágyon. De
3101 7   |                   állok én, mint a kútágas a Hortobágyon. De hát megszoktam:
3102 7   |                  reám. Aztán hogy az anyja a szévri tányéraimat lornyettezte,
3103 7   |         lornyettezte, neki is arra fordult a figyelme.~- Micsoda ritkaságok! -
3104 7   |                    hogy meg tudja becsülni a művészi értékeket. Még a
3105 7   |                   a művészi értékeket. Még a falon függő képekre is értő
3106 7   |               megjegyzéseket mondott.~- Az a hold kissé hideg. A fák
3107 7   |                     Az a hold kissé hideg. A fák nyáriak. Nyáron az éj
3108 7   |                     Nyáron az éj is meleg. A festőnek több vörös színt
3109 7   |               alkalmaznia.~Aztán egyszerre a szemembe nézett:~- Nem viselt
3110 7   |                   ön azelőtt kis szakállt? A füle mellett...~- Lehet,
3111 7   |                  ez?~Nem értettem, hogy mi a csodálatos abban, hogy én
3112 7   |              csodálkozni.~Ida tovább nézte a képeimet, s egy tájképre
3113 7   |                       kérdeztem ámuldozva.~A leány mosolygott.~- Ida
3114 7   |               családok gyermekeit nevelik.~A leány a földre pillogott,
3115 7   |                gyermekeit nevelik.~A leány a földre pillogott, mintha
3116 7   |                   az asztalomon felejtette a ridiküljét, az anyja meg
3117 7   |                   ridiküljét, az anyja meg a lornyettjét.~Azonnal küldöttem
3118 7   |                    utánuk küldenem: Idának a két tüzes szeme.~Akármerre
3119 7   |                 Hümmögtem, forgolódtam.~Mi a manó, csak nem vagyok tán
3120 7   |                 ágyamban, és gondolkodtam.~A leány szép, akárcsak egy
3121 7   |                    fő: gyönyörű, gyönyörű! A háznak csak egy cserép rózsa
3122 7   |                 rózsát szerezhet be valaki a lakásába!~Azonban, hogy
3123 7   |                     kétségeim is ébredtek.~A cseréprózsát ha megunom,
3124 7   |          cseréprózsát ha megunom, nekiadom a vicénének. De ha a feleségemet
3125 7   |                nekiadom a vicénének. De ha a feleségemet megunom, azt
3126 7   |                   feleségemet megunom, azt a vicénének nem adhatom oda.
3127 7   |                    nézzem meg közelebbről? A női társaság mindig üdítő,
3128 7   |              mintha régi ismerősük volnék.~A lakásuk pompája és kellemes
3129 7   |                  és egy olyan goblen, hogy a királyi palotába is beillett
3130 7   |                palotába is beillett volna. A falon szentképek. Ida nyakában
3131 7   |                    Csak ámultam, bámultam.~A négyméteres legyezőpálma
3132 7   |            négyméteres legyezőpálma alatt, a szalonban két alabástrom
3133 7   |                   egyik Vénuszt ábrázolta. A másik Idát Diana-kosztümben.~
3134 7   |                    léptem be, hát mindjárt a teásasztalhoz ültettek.
3135 7   |                    micsoda tea volt az! Én a Koronában szoktam teázni,
3136 7   |              teázni, hát persze megéreztem a különbséget. És Ida maga
3137 7   |                volt minden mozdulata! S az a rózsás körmöcskéjű angyalkéz,
3138 7   |               körmöcskéjű angyalkéz, azzal a mély tüzű opálgyűrűvel...~-
3139 7   |                   gondoltam -, így lesz ez a házaséletünkben is: szép
3140 7   |                 mosolygás, szép illatú tea a pálma alatt, és a rózsás
3141 7   |               illatú tea a pálma alatt, és a rózsás körmöcskéjű angyalkéz
3142 7   |                    hogy egy szőnyegárusnak a házában vagyok, azt gondoltam
3143 7   |                valami grófi szalonban ülök a teánál.~A mama is hercegasszonyi
3144 7   |                   szalonban ülök a teánál.~A mama is hercegasszonyi volt
3145 7   |                mama is hercegasszonyi volt a bidres-bodros sáfrányszín
3146 7   |                  illett közénk. Öccse volt a leánynak, és Jenőnek hítták.
3147 7   |              amilyennek látszott, de abban a korban, mikor egyszerre
3148 7   |                    grammatikával okosítják a fiatal sarjakat, a legeszesebb
3149 7   |               okosítják a fiatal sarjakat, a legeszesebb fiúnak is olyan
3150 7   |                legeszesebb fiúnak is olyan a nézése, mint a borjúé.~Nem
3151 7   |                    is olyan a nézése, mint a borjúé.~Nem sokáig alkalmatlankodott:
3152 7   |              alkalmatlankodott: behörpölte a teáját, és elköszönt. Az
3153 7   |           elköszönt. Az anyja megtapogatta a fiúnak a zsebeit:~- Nincs
3154 7   |                anyja megtapogatta a fiúnak a zsebeit:~- Nincs nálad cigaretta?~-
3155 7   |                   Az anya ráfenyegetett, s a fiú alattomos mosolygással
3156 7   |                ábrándosan.~- Dehogy nincs.~A leány szeme megcsillant.~-
3157 7   |                    Nem is hiszem, hogy él.~A leány az anyjára nézett:~-
3158 7   |                anyjára nézett:~- No, de ez a hasonlóság csodálatos!~-
3159 7   |                  fiatalember utazott velük a határig, és valamiképpen
3160 7   |                    szomorúan mosolygott, s a kezét nyújtotta:~- De hiszen
3161 7   |              azonos vele: éppen olyan. Még a hangja is.~És forró kezének
3162 7   |                  beszélgettünk, s főképpen a képekről. Az asszonynak
3163 7   |                    képekről. Az asszonynak a Valentin Haldokló cigánya
3164 7   |                 tetszett legjobban, Idának a Kegyes József Pipára gyújtó
3165 7   |                    gyújtó parasztja, nekem a Munkácsy képe, amely a Kálvária
3166 7   |               nekem a Munkácsy képe, amely a Kálvária főcsoportját ábrázolta.~
3167 7   |                  ábrázolta.~Úgy beszéltünk a képekről, mintha Röszkinnek
3168 7   |                képekről, mintha Röszkinnek a műértése volna a fejünkben.
3169 7   |                Röszkinnek a műértése volna a fejünkben. Végre is Ida
3170 7   |                  meg holnap délután együtt a képeket.~Olyanféle érzéssel
3171 7   |            hazamentem én, hanem Mehemednek a boltjába.~- Szerzek egy
3172 7   |               kilót nyom?~Mehemed felvonta a szemöldökét a homloka közepéig,
3173 7   |             Mehemed felvonta a szemöldökét a homloka közepéig, s ravaszul
3174 7   |                     Hát... ha én választom a vőlegényt, annyi aranyat
3175 7   |               annyi aranyat adok, amennyit a vőlegény nyom. Ha a leányom
3176 7   |               amennyit a vőlegény nyom. Ha a leányom választja, annyit,
3177 7   |                választja, annyit, amennyit a leányom nyom.~- És ha ön
3178 7   |                 éppen azt választaná, akit a leánya?~- Megadom mind a
3179 7   |                   a leánya?~- Megadom mind a kettőnek a súlyát.~- Aranyban?~-
3180 7   |                    Megadom mind a kettőnek a súlyát.~- Aranyban?~- Aranyban.~
3181 7   |                  hogy hazajussak, betértem a legközelebbi bankba, és
3182 7   |                 hizlaló kúrát is belevonok a számvetésembe...~De hát
3183 7   |       számvetésembe...~De hát még akkor is a fő kincs a leány! Pénzem
3184 7   |                    még akkor is a fő kincs a leány! Pénzem van már énnekem,
3185 7   |             egyszer eresztenek az angyalok a földtekére!~És még valami
3186 7   |                    És még valami volt, ami a házaséletre ösztökélt: az,
3187 7   |                  hogy olyan egyedül lógtam a világban.~Tudjátok-e, mi
3188 7   |                   világban.~Tudjátok-e, mi a legszomorúbb látvány?~Ugye,
3189 7   |                    Ugye, azt mondjátok rá: a temetési menet?~Hát az szomorú
3190 7   |               Mindig megállok, és leveszem a kalapomat, ahányszor temetési
3191 7   |                   csak addig árvák, míg az a kék posztóruha van rajtuk.
3192 7   |                   át hiányzik neki valami: a másik szív.~És azt keresi,
3193 7   |            forognak, mint az ég csillagai. A magányos ember mindig azt
3194 7   |                 hogy nincs beleilleszkedve a világrendbe.~- Micsoda szerencsém
3195 7   |              szerencsém van! - dicsekedtem a vacsoránál egy akkoriban
3196 7   |                 leányt: gyönyörű! Még ezen a héten megkérem.~- No, csak
3197 7   |                   hamarkodj vele - felelte a fejét rázva.~- De hátha
3198 7   |                 másvalaki? Csupa ígéret az a leány! Gyönyörű ígéret!~
3199 7   |              Fanyaran mosolygott:~- Épp az a baj, hogy minden nő gyönyörű
3200 7   |                beváltani.~És sóhajtott.~Ez a nyilatkozat gondolkodóba
3201 7   |              Mennyi kétségbeesett törekvés a pokolból való kiszabadulásra!
3202 7   |                 való kiszabadulásra! És az a sok pokol mind mennyországnak
3203 7   |               pokol van, amiről nem is tud a világ! Tapétás és selyemkárpitos
3204 7   |              énnekem gyorsvonaton rohannom a Paradicsomba!~Másnap odalátogattam,
3205 7   |                 Másnap odalátogattam, hogy a megbeszélésünk szerint együtt
3206 7   |                  szerint együtt nézzük meg a kiállítást.~- Ne menjünk
3207 7   |                    mondotta Ida, mikor már a fiákerben ültünk. - Menjünk
3208 7   |                   ültünk. - Menjünk inkább a Margitszigetre. Ott nem
3209 7   |               járnak annyian.~És sétáltunk a Margitszigeten.~A következő
3210 7   |                sétáltunk a Margitszigeten.~A következő napra meg a Svábhegyre
3211 7   |      Margitszigeten.~A következő napra meg a Svábhegyre híttak, hogy
3212 7   |               holnap este eljöhetne velünk a színházba.~S kísértem őket
3213 7   |                     S kísértem őket másnap a Gyapjú utcai színházba,
3214 7   |                   akkoriban. Kísértem őket a nyaralónézésre. Kísértem
3215 7   |              nyaralónézésre. Kísértem őket a következő napokon is, hol
3216 7   |                  hol délután, hol este, de a leány mindennap talált ki
3217 7   |                legyek. Persze ha kimentünk a házból, valaki negyedik
3218 7   |               éppen nem akadt asszonyféle, a Jenő gyerek cammogott mellettünk.~
3219 7   |               gyerek cammogott mellettünk.~A leány - máig se tudom -
3220 7   |             szeretett-e oly igen? Vagy azt a párizsi eleven másomat? -
3221 7   |                 szinte lihegett értem.~Már a második héten elkérdezte,
3222 7   |             második héten elkérdezte, hogy a napnak melyik órájában hol
3223 7   |            foglalkoztam, kikkel beszéltem.~A harmadik héten már magam
3224 7   |               szükségesnek, hogy elmondjam a dolgaimat. Igen érdeklődött.
3225 7   |                Igen érdeklődött. Már akkor a vagyoni állapotomat is eléje
3226 7   |                  tártam:~- Van egy házikóm a Nagy János utcában, készpénzecském
3227 7   |                valami ötezer forint, és ha a klientúrámat tőkének számítom...~
3228 7   |                   Az anyja is. Aztán mikor a klientúrám becsléséhez jutottam,
3229 7   |           klientúrám becsléséhez jutottam, a mama fölkelt, és kiment
3230 7   |                    mama fölkelt, és kiment a szobából. Bizonyosan azt
3231 7   |            visszatér, Ida piros arccal fog a nyakába borulni.~Én azonban
3232 7   |                hogy nyilatkoztam volna, de a mama előtt... Tudja az isten,
3233 7   |                   előtt... Tudja az isten, a mamák olyan prózaiak! Mint
3234 7   |                 mamák olyan prózaiak! Mint a cipó a kuglóf mellett. Mikor
3235 7   |                olyan prózaiak! Mint a cipó a kuglóf mellett. Mikor meg
3236 7   |                 hogy júniusban voltunk, és a lakásomat csak november
3237 7   |               férfiatlan valaminek éreztem a hamarkodást.~Június végén
3238 7   |                  hamarkodást.~Június végén a Svábhegyre költöztek ki
3239 7   |                     hiszen másfél óra csak a kocsi oda és vissza, s legalábbis
3240 7   |                   aludtam. Szomjas volt rá a szemem, a lelkem. Ha pedig
3241 7   |                  Szomjas volt rá a szemem, a lelkem. Ha pedig két napig
3242 7   |               ilyen háromnapi időköz után; a sajóládi jegyző toppan be
3243 7   |                   jegyző toppan be hozzám. A kiállításra jött fel. Nem
3244 7   |                  hát vele kellett töltenem a délutánt is. Az árván nőtt
3245 7   |                  érezheti, hogy van valaki a világon, aki valamiképpen
3246 7   |          mutatkozik.~Éjfélkor tértem haza. A kapunyitó asszony azzal
3247 7   |                nevet, csak annyit mondott: a Svábhegyről.~Másnap elmentem.
3248 7   |          Svábhegyről.~Másnap elmentem. Már a kertkerítésnél várt, lesett
3249 7   |                kertkerítésnél várt, lesett a jázminbokrok közül. Látszott
3250 7   |            öltözött, török papucsot húzott a lábára, és hosszú szárú
3251 7   |              hosszú szárú csibukból szítta a latakiát. Az is megszokta
3252 7   |                  Az is megszokta már, hogy a családhoz tartozom. Máskülönben
3253 7   |              ifjúságában tartózkodott, meg a pénzről, hogy legjobb befektetés
3254 7   |                    hogy legjobb befektetés a szőnyeg. Biztosra vettem,
3255 7   |                vettem, hogy ha meg is adja a súlyomat, a kulcsokat meg
3256 7   |                    meg is adja a súlyomat, a kulcsokat meg az órámat
3257 7   |           kulcsokat meg az órámat kiveteti a zsebemből.~Egy júliusi estefelé
3258 7   |            zsebemből.~Egy júliusi estefelé a padon ültünk hárman, egy
3259 7   |                  alattunk elterülő Pestet. A mama fölkelt, és bement,
3260 7   |                   fölkelt, és bement, hogy a vacsora iránt intézkedjen.~
3261 7   |                    Csend volt körülöttünk. A bokrokon és fenyőfákon a
3262 7   |                   A bokrokon és fenyőfákon a nyugvó nap vörhenyes sugarai
3263 7   |                vörhenyes sugarai rezegtek. A fogaskerekű halk morajlással
3264 7   |                  halk morajlással süllyedt a fák közt lefelé.~- Mily
3265 7   |              maradhatnék.~S valóban, abban a percben átéreztem az életem
3266 7   |                 virágát nem láttam, s íme, a sors most mellém illeszt
3267 7   |             nyújtja felém egy mennyei kéz.~A leány álmodó szemmel nézett
3268 7   |                   Vegyen ki egy villát itt a közelünkben.~- Magamnak?~
3269 7   |                   közelünkben.~- Magamnak?~A szempillája lebocsátkozott.
3270 7   |                   felelni. Hallgatásunkban a csendesség még mélyebbnek
3271 7   |                 Valami madárka szólt csak, a homályba fátyolozott lombok
3272 7   |                mozdultam, hogy megragadjam a kezét, és azt feleljem: -
3273 7   |                     De akkor odacsörtetett a kavicsos úton a nagylábú
3274 7   |              odacsörtetett a kavicsos úton a nagylábú próza: a Jenő kölyök.
3275 7   |            kavicsos úton a nagylábú próza: a Jenő kölyök. És elzavarta
3276 7   |                  Jenő kölyök. És elzavarta a tündéri percek mámorát.~-
3277 7   |                   mámorát.~- Kálmán bácsi, a kocsis nyugtalankodik, hogy
3278 7   |                 szándékozom.~Megszorította a kezemet, mintha a lelkét
3279 7   |            Megszorította a kezemet, mintha a lelkét is bele akarná szorítani:~-
3280 7   |                 szomorún mosolyogva. - Még a kocsisok is beleszólnak
3281 7   |                   ember életébe.~- Szólnak a manót! - feleltem a fejemet
3282 7   |                Szólnak a manót! - feleltem a fejemet felkapva. - Jenő
3283 7   |                       Jenő pajtás, ihol ez a tízes: adja oda a kocsisnak.
3284 7   |                  ihol ez a tízes: adja oda a kocsisnak. Menjen a pokolba!
3285 7   |                    oda a kocsisnak. Menjen a pokolba! Csak azért is itt
3286 7   |                 marad vacsorán is! - szólt a mama, megcsillantva az aranyfogát.~-
3287 7   |                  itt marad! - kérlelt Ida, a kezemet megragadva. - Mindjárt
3288 7   |                 megragadva. - Mindjárt jön a papa is. Fölmegyünk eléje
3289 7   |             állomásra.~És két kézzel fogta a kezemet. Aztán meg tapsolt
3290 7   |                Aztán meg tapsolt örömében.~A Jenő gyerek elfutott. A
3291 7   |                    A Jenő gyerek elfutott. A mama is újra befordult,
3292 7   |                    is újra befordult, hogy a teríték iránt intézkedjen.
3293 7   |                    egy estét. Köszönöm!~És a kezét nyújtotta.~- Boldog
3294 7   |              hangon.~S az ajkamhoz emeltem a kezét.~Ő erre a mellemre
3295 7   |                    emeltem a kezét.~Ő erre a mellemre borult. Én meg
3296 7   |             rebegte fuldokolva, s átölelte a nyakamat.~- Minek? Hisz
3297 7   |                   Minek? Hisz úgyis tudod.~A papa elé már karon fogva
3298 7   |             egyszer az omnibuszon, amelyik a krisztinavárosi templomtól
3299 7   |            krisztinavárosi templomtól járt a Ligetbe. Ülök mindjárt a
3300 7   |                   a Ligetbe. Ülök mindjárt a felhágó mellett.~A Lánchíd
3301 7   |                mindjárt a felhágó mellett.~A Lánchíd végén belép egy
3302 7   |                szépnek is volna nevezhető. A kezében szürke szarvasbőr
3303 7   |             szarvasbőr táskát lógicált, és a táskából iratok kandikáltak
3304 7   |             kandikáltak elő. Ahogy fellép, a táska megütődik az omnibusz
3305 7   |                     Megálljon! - kurjantom a konduktornak.~És szedem
3306 7   |                     Jaj - mondta sápadozva a hölgy -, ha csak egy is
3307 7   |                csak egy papirost is látok.~A hölgy igen hálásan néz rám.
3308 7   |                  Szívesen.~- Becsületeset, a legbecsületesebbet.~- Ajánlhatok.
3309 7   |               nálam névjegye is.~És átadom a névjegyemet.~Két vagy három
3310 7   |               három óra múlva belép hozzám a vadgalambszín ruhás. Meghökkenve
3311 7   |            elszegényedett báróné. Erdélyi. A férje az Erzsébet-kórházban
3312 7   |                fekszik. Valami gerinctörés a baja. Egy rokonuknak a birtokára
3313 7   |         gerinctörés a baja. Egy rokonuknak a birtokára indítanának pört.~
3314 7   |                  temesi birtokról van szó. A levelek arról tanúskodnak,
3315 7   |                    arról tanúskodnak, hogy a volt birtokos a fogadott
3316 7   |          tanúskodnak, hogy a volt birtokos a fogadott leányát szánta
3317 7   |                 leányát szánta örökösének, a bárónét.~S az asszonyka
3318 7   |                      igen jószagúnak érzem a pörét.~Végül aztán a báróné
3319 7   |                 érzem a pörét.~Végül aztán a báróné aggodalmasan néz
3320 7   |           költségeket számíthasson fel.... A jó isten küldött engem abba
3321 7   |             huszonöt percentet adunk önnek a birtok értékéből.~- Csak
3322 7   |                    szemmel távozott.~Attól a naptól kezdve a báróné gyakorta
3323 7   |            távozott.~Attól a naptól kezdve a báróné gyakorta megfordult
3324 7   |                egyszer Ida kérdi, kik azok a nők Budapesten, akiket ismerek.~
3325 7   |               akiket ismerek.~Elmosolyodok a kérdésére.~- Ha én azt mind
3326 7   |                    lehetett előbbre tenni. A kiállítási forgalom igen
3327 7   |                   az öreget. Délutánonként a felesége is segített neki.
3328 7   |             felesége is segített neki. Még a vasárnap délelőttjét is
3329 7   |                    is ott töltötte az öreg a boltjában.~- Ahogy tetszik -
3330 7   |               között akar élni.~- Hát csak a legközelebbi nőismerősét
3331 7   |               leggyakrabban? Leggyakrabban a trafikos asszonnyal beszélek;
3332 7   |                    reggelenként.~Rácsapott a legyezőjével a fejemre.
3333 7   |                   Rácsapott a legyezőjével a fejemre. Néhány perc múlva
3334 7   |                szoktam volna? Nőtlen ember a kávéházban beszélget a barátjaival.~
3335 7   |               ember a kávéházban beszélget a barátjaival.~Fürkészőn nézett
3336 7   |              barátjaival.~Fürkészőn nézett a szemembe.~- Ki az az úri
3337 7   |                    már, tudom: kliensem az a hölgy.~S elmondtam neki
3338 7   |                    hölgy.~S elmondtam neki a báróné ügyét. Végül rácsodálkoztam:~-
3339 7   |                  hát honnan tudja, hogy az a hölgy?...~- Véletlenül arra
3340 7   |                       Véletlenül arra járt a cselédünk.~Megmosolyogtam.
3341 7   |                     Egy tönkrejutott úrnak a birtokát licitálták, és
3342 7   |            licitálták, és sokkal tartozott a takarékpénztárnak.~Keszthely
3343 7   |                  is. Ismerősöm is van ott: a báró. Ott javítja a gerincét
3344 7   |                   ott: a báró. Ott javítja a gerincét abban a vaskorpás,
3345 7   |                   javítja a gerincét abban a vaskorpás, meleg tóban.~
3346 7   |                    töltöttem egy délutánt. A bárónét is ott találtam
3347 7   |                    is ott találtam persze. A beteg már javult valamennyire,
3348 7   |              valamennyire, de nem bírta ki a vendéglőt meg a lakást.
3349 7   |                   bírta ki a vendéglőt meg a lakást. Nyomorúságos fürdőcske
3350 7   |                fürdőcske volt az akkor, és a dunántúli koldusok is ott
3351 7   |                koldusok is ott nyüzsgöttek a tónak a lefolyó árkában.~
3352 7   |                    ott nyüzsgöttek a tónak a lefolyó árkában.~A báró
3353 7   |                   tónak a lefolyó árkában.~A báró orvosa azt ajánlotta,
3354 7   |                 orvosa azt ajánlotta, hogy a Lukács fürdőben vegyen ki
3355 7   |               vegyen ki lakást. Hát másnap a báróné is vonatra ült velem,
3356 7   |                 megválasztani és kialkudni a lakást a fürdőben.~Négy
3357 7   |        megválasztani és kialkudni a lakást a fürdőben.~Négy nap nem láttam
3358 7   |              fürdőben.~Négy nap nem láttam a menyasszonyomat: az állomásról
3359 7   |                olyan színváltozást: mintha a márványszobrát öltöztették
3360 7   |           márványszobrát öltöztették volna a ruhájába, a fehér bodros,
3361 7   |              öltöztették volna a ruhájába, a fehér bodros, babos, paradicsomszín
3362 7   |                    márványnak is rút volt: a szemöldökét mintha szénnel
3363 7   |              mintha szénnel porozták volna a szeme fölé! És az a halvány
3364 7   |                  volna a szeme fölé! És az a halvány árnyékpehely a felső
3365 7   |                  az a halvány árnyékpehely a felső ajka fölött, amely
3366 7   |                    annyira ingerlőn emelte a szépségét, olyanná vált,
3367 7   |              szépségét, olyanná vált, mint a tizenhat éves kamaszok bajusza.~
3368 7   |                    telik belé, s visszatér a színem.~De a mama is olyan
3369 7   |                   s visszatér a színem.~De a mama is olyan volt, mint
3370 7   |                   mama is olyan volt, mint a felborzolt tollú pulyka.
3371 7   |                   Kerek szemmel nézegetett a leányára.~Engem nyugtalanított
3372 7   |                akarna rohanni, rám villant a szeme, és rajtam maradt,
3373 7   |                hideg tőrhegy:~- Ki volt az a hölgy, akivel utazott?~Csak
3374 7   |                utazott?~Csak elképedtem.~- A báróné.~- A báróné?~- Az.
3375 7   |                  elképedtem.~- A báróné.~- A báróné?~- Az. Csak nem kételkedik
3376 7   |                  Hiszen épp most érkeztem.~A szemét mélyen behunyta:~-
3377 7   |          telegrafálta meg.~Aztán egyszerre a nyakamba borult, és nevetett:~-
3378 7   |                    beteg?~S elmondtam neki a báróék fürdőgondjait.~Megnyugodott.
3379 7   |                  Jó, vidám estét töltöttem a hajlékukban.~Másnap elmentünk
3380 7   |        négyszobásat, az Erzsébet téren meg a Múzeum utcán. Az ő óhajtása
3381 7   |                    fás helyen lakjunk.~Hát a József téren találtunk volna
3382 7   |                    Ide teszem - mondotta - a varróasztalomat, s ki-kitekintek
3383 7   |               alkudtam, csak lefoglalóztam a lakást.~Onnan sétálva mentünk
3384 7   |              sétálva mentünk át Kuglerhez. A fiákerünk lépésben kísért.
3385 7   |                  mondd, akármi.~- Nekem az a lakás nem tetszik.~- Miért
3386 7   |                 angyalom?~- Hogy én mindig a József nádor hátát nézzem?
3387 7   |                 Februárban hagyjuk ott azt a helyet.~- Jó: otthagyjuk.~-
3388 7   |                helyet.~- Jó: otthagyjuk.~- A Duna-parton kellett volna.
3389 7   |                   kellett volna. Ott látni a hajókat, a Gellérthegyet,
3390 7   |                volna. Ott látni a hajókat, a Gellérthegyet, a királyi
3391 7   |                  hajókat, a Gellérthegyet, a királyi palotát. Érzem,
3392 7   |                   báránykám.~Beültünk újra a fiákerbe. Végignéztük a
3393 7   |                    a fiákerbe. Végignéztük a Duna-sort. A Rácvárossal
3394 7   |                   Végignéztük a Duna-sort. A Rácvárossal szemben találtunk
3395 7   |                  Ezen könnyű segíteni. Még a foglalót is visszakapjuk.
3396 7   |                  foglalót is visszakapjuk. A házmesternek adok tíz forintot,
3397 7   |              megvan.~Úgy történt.~De mikor a házmester visszaolvasta
3398 7   |                    házmester visszaolvasta a bankóimat, Ida idegesen
3399 7   |           bankóimat, Ida idegesen forgatta a jegygyűrűjét.~- Báránykám,
3400 7   |                  jobb lesz itt, báránykám. A hajók olyan csúnyán füstölnek,
3401 7   |                    csúnyán füstölnek, mint a gyárkémények.~Nevettem rajta.
3402 7   |              gyárkémények.~Nevettem rajta. A papának is elmondtam, az
3403 7   |                   Nem is nevette, röhögte. A térdére csapkodott, a hasát
3404 7   |             röhögte. A térdére csapkodott, a hasát fogta, a kezét rezgette
3405 7   |                 csapkodott, a hasát fogta, a kezét rezgette a levegőben,
3406 7   |                    fogta, a kezét rezgette a levegőben, mint a fuldokló.
3407 7   |                 rezgette a levegőben, mint a fuldokló. És ordított:~-
3408 7   |                  ezek az asszonynépek!~Ida a vállát vonogatta, és mosolygott.
3409 7   |                 kell: úgy égtem érte, mint a tarjáni szén. Soha nyár
3410 7   |               senki oly előre gyönyörködőn a lucskos-szeles novembert,
3411 7   |                   is.~- Istenem - mondotta a keblemen pihegve -, mi lett
3412 7   |                    olcsóbb szőnyeget mutat a papa, és én megveszem, nem
3413 7   |               volna szót, és ma nem volnál a menyasszonyom.~- De úgy
3414 7   |                 intézve, hogy drága legyen a szőnyeg, szót váltsunk,
3415 7   |                   nélküled élni!...~S mint a haldokló galamb, mikor lekonyul
3416 7   |            haldokló galamb, mikor lekonyul a feje, a mellemre hajolt.~
3417 7   |                     mikor lekonyul a feje, a mellemre hajolt.~Én is úgy
3418 7   |                  vasárnapon szeles az idő. A fővárosban minden szél csúnya:
3419 7   |                   hogy valamit lássak.~Hát a bandát nemigen látom, hanem
3420 7   |                  hanem az átellenes háznak a kapujában a Jenő gyereket
3421 7   |               átellenes háznak a kapujában a Jenő gyereket pillantom
3422 7   |                pillantom meg. Cigarettázik a kölyök vígan, és nyújtogatja
3423 7   |               kölyök vígan, és nyújtogatja a nyakát a muzsika felé.~Csodálkozom,
3424 7   |                    és nyújtogatja a nyakát a muzsika felé.~Csodálkozom,
3425 7   |            Csodálkozom, hogy ott látom. Ők a Börze felé laktak, és a
3426 7   |                    a Börze felé laktak, és a fiú a budai reálba járt
3427 7   |                Börze felé laktak, és a fiú a budai reálba járt át. Én
3428 7   |                    utcán laktam. Sose volt a fiúnak arra semmi járata.~
3429 7   |               befűtök én neked, kis sógor, a cigarettáért! Ha meg van
3430 7   |                    tiltva, értsd meg, hogy a szülőknek való engedelmesség
3431 7   |                  Kis idő múlva csengetnek.~A pap helyett azonban egy
3432 7   |                 dáma.~Elmondta, hogy engem a báróné ajánlott, és hogy
3433 7   |                 esküdött neki holdvilágnál a korondi fürdőn.~De hát csak
3434 7   |                  hát csak engedtem forogni a kerekeit. Gondoltam: nekem
3435 7   |              Egynehány száz forintot megér a hallgatás.~Meg is egyeztünk.
3436 7   |                   időben könnyű munka volt a válóper.~Este hétkor megyek
3437 7   |                válóper.~Este hétkor megyek a menyasszonyomhoz. A cseléd
3438 7   |                 megyek a menyasszonyomhoz. A cseléd az előszobában gyulladt
3439 7   |                 gyulladt arccal néz rám:~- A kisasszony beteg. Le is
3440 7   |               isten! Mi baja?~- Nem tudom.~A család is bibliai hosszú
3441 7   |                   ül együtt. Meregetik rám a szemüket.~- Mi baja Idának?
3442 7   |               Remélem, nem valami...~Ebben a percben kitántorog a belső
3443 7   |                 Ebben a percben kitántorog a belső szobából Ida. Fehér
3444 7   |                  díszített. Sápadt. Megint a csúnya, bajuszos márványszobor!
3445 7   |                    bajuszos márványszobor! A haja le van bontva derékig.~-
3446 7   |                    arcát csókra nyújtja, s a szemembe néz.~- Micsoda
3447 7   |                      Mindjárt tudtam, hogy a Jenő kölyök kevert pacsuliba,
3448 7   |                 sem érezhető, mint amennyi a csillagvizsgáló toronynak
3449 7   |                  csillagvizsgáló toronynak a kupoláján.~- Valld meg -
3450 7   |          betegedtél bele!~- Hát ki volt az a fekete ruhás dáma?~Aznaptól
3451 7   |               kliens ült nálam, betoppant.~A szeme hidegen villant rá,
3452 7   |                   hidegen villant rá, mint a hóhérpallos fénye. Aztán
3453 7   |                  napjára. Esős idő, hideg. A kályhába tüzet rakatok.
3454 7   |                    kályhába tüzet rakatok. A lámpást már jóval öt előtt
3455 7   |               lakom, miféle sorban vagyok.~A másik a jegyző levele, amelyben
3456 7   |              miféle sorban vagyok.~A másik a jegyző levele, amelyben
3457 7   |                   három sorban felelt, még a múlt hónap tizedikén.~Soha
3458 7   |                  rajtam végig, mint akkor.~A bátyám! Nem lehet más, csak
3459 7   |                bátyám! Nem lehet más, csak a bátyám, a Jancsi!~Tehát
3460 7   |                  lehet más, csak a bátyám, a Jancsi!~Tehát megtudom végre:
3461 7   |                    fogok vele! Látni fogom a bátyámat! Az édes testvérbátyámat!
3462 7   |                    egyetlen embert, akinek a szíve ismeretlenül is úgy
3463 7   |              enyémhez, mint egyik fél alma a másikhoz!~S ezernyi kérdés
3464 7   |               ezernyi kérdés sodródott fel a fejemben: Miért nem írt
3465 7   |                   Hiszen már én is mindent a segédeimmel íratok.~De hátha
3466 7   |                    Hátha egy jajkiáltás az a háromsoros levél. Egy jajkiáltás
3467 7   |                    óceánon át Európába.~Ez a gondolat megremegtetett.
3468 7   |             szegény bátyám! Kábelen küldöm a pénzt! Ezer forintot küldök
3469 7   |                 neki! Aztán kétfelé osztom a vagyonomat, és kiviszem
3470 7   |                 csak úgy bántak vele, mint a kutyával? Lehetetlen emberek
3471 7   |                   bátyám!~De nem juthatott a nyomorúságba mégse! Egy
3472 7   |                 Engem is cibált, lökdösött a sors: kimásztam minden hínárból.
3473 7   |                   mint én. Ő fogja énvelem a vagyonát megfelezni: azért
3474 7   |                 tudakol!~Föl és alá jártam a szobámban.~Milyen ember
3475 7   |              elváltunk, és még előttem van a buckós, kerek feje, rövidre
3476 7   |                 rövid volt, az orra tömpe, a szeme fényes.~S a tükör
3477 7   |                   tömpe, a szeme fényes.~S a tükör elé álltam.~Vajon
3478 7   |                     Vajon emlékszik-e arra a kis versre, amelyre még
3479 7   |                   kis nyulacska.~Elbomlott a kis váracska:~Kiszaladt
3480 7   |                    kis váracska:~Kiszaladt a kis nyulacska.~Erre szaladt,
3481 7   |                 ezen tűnődök, hallom, hogy a báróné kérdez az előszobában.~
3482 7   |                    örömhír! S megrázogatja a szoknyája szélét, hogy a
3483 7   |                   a szoknyája szélét, hogy a ráhullt esőcseppeket leverje.~
3484 7   |                esőcseppeket leverje.~Aztán a kályhához megy. Tartja a
3485 7   |                   a kályhához megy. Tartja a kezét a melegre.~- Micsoda
3486 7   |             kályhához megy. Tartja a kezét a melegre.~- Micsoda rút idő!
3487 7   |                    előbb melegedjek kissé.~A fotelt odatolom a kályha
3488 7   |                   kissé.~A fotelt odatolom a kályha mellé:~- Méltóztassék.~
3489 7   |             aktákat is fogom, és odateszem a kályha mellé egy asztalkára.
3490 7   |               kályha mellé egy asztalkára. A lámpást is.~A pör főképpen
3491 7   |                  asztalkára. A lámpást is.~A pör főképpen egy végrendelet
3492 7   |                 végrendelet körül forgott. A hagyatkozó megírta, de csak
3493 7   |                 tanú, és azt is felkutatta a báróné. Azt hozta hírül
3494 7   |                    Hát nagy boldogan ülünk a kályha mellé. Még teát is
3495 7   |                   is igazítok közénk, s rá a lámpást meg a teát. Magamnak
3496 7   |                 közénk, s rá a lámpást meg a teát. Magamnak is adatok
3497 7   |                   adatok egy csészét, hogy a bárónénak jobban essék.~
3498 7   |                  bárónénak jobban essék.~S a kályha vígan pattog. A tea
3499 7   |                   S a kályha vígan pattog. A tea párája illatozik. A
3500 7   |                    A tea párája illatozik. A báróné beszéli örömarccal