bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text

3501 7   |                     hogyan találta meg azt a tanút, és hogy az mennyire
3502 7   |                    kész hittel bizonyítani a törvényszék előtt a végrendelet
3503 7   |            bizonyítani a törvényszék előtt a végrendelet igazát.~Amint
3504 7   |                Amint javában beszél, s épp a legfontosabb részt, egyszer
3505 7   |                    felpattan az ajtó.~Ida.~A szeme sárgán karikázik a
3506 7   |                   A szeme sárgán karikázik a bárónéra, hogy a vér is
3507 7   |                 karikázik a bárónéra, hogy a vér is megdermed bennem.~
3508 7   |                 tragikai mozdulattal mutat a bárónéra:~- Ki ez a nő?!~
3509 7   |                  mutat a bárónéra:~- Ki ez a nő?!~Fölkelek, és elsavanyult
3510 7   |                elsavanyult arccal fordulok a bárónéhoz:~- Engedje meg,
3511 7   |                 meg, méltóságos asszonyom: a menyasszonyom. Kissé féltékeny...~
3512 7   |          menyasszonyom. Kissé féltékeny...~A bárónén látom, hogy elhalványul,
3513 7   |                  úr tea mellett tárgyal...~A báróné még inkább elsápad.~-
3514 7   |                 szólok rá kétségbeesetten.~A báróné szeme lecsukódik.
3515 7   |                    Talán el is veszi tőlem a pörét...~Ida a székre roskadt.
3516 7   |                 veszi tőlem a pörét...~Ida a székre roskadt. A szeme
3517 7   |                      Ida a székre roskadt. A szeme könnyekkel volt tele.
3518 7   |             könnyekkel volt tele. Elővette a zsebkendőt, és zokogott:~-
3519 7   |                    Milyen jól játszik mind a kettő!...~- De Ida!...~-
3520 7   |                        De Ida!...~- Tudom: a régi szeretőd... Minden
3521 7   |                    van... Az igazinak csak a zacc jut!... A zacc!...
3522 7   |               igazinak csak a zacc jut!... A zacc!... a zacc!...~- De
3523 7   |                    zacc jut!... A zacc!... a zacc!...~- De hiszen nézd,
3524 7   |              falusi!... Hogyan elcsavarnák a fejemet!~És zokogott, fetrengett
3525 7   |                    És zokogott, fetrengett a széken.~Egy óra hosszába
3526 7   |                  került, míg meggyőzhettem a segédeimmel, gazdasszonyommal,
3527 7   |             segédeimmel, gazdasszonyommal, a Lukács fürdőből fiákeren
3528 7   |            vendéglajstrommal, hogy valóban a báróné volt nálam.~Akkor
3529 7   |                    volt nálam.~Akkor aztán a két tenyerébe takarta az
3530 7   |                haragudjak rá. El fog menni a bárónéhoz, és bocsánatot
3531 7   |               náluk vacsoráztam. Elmondtam a szülőknek, mi történt. S
3532 7   |                   ne várjunk november 7-ig a házasságunkkal. Hiszen egy
3533 7   |                    csak be lehet zárni azt a szőnyegesboltot, és hát
3534 7   |               addig is, míg átköltözhetünk a nagyobba.~A szülők tűnődnek,
3535 7   |                 átköltözhetünk a nagyobba.~A szülők tűnődnek, tanakodnak.
3536 7   |                   járni, hogy fölmentsenek a kihirdetés alól. Nem kell
3537 7   |                    négykor. Akkor érkeznek a leveleim. Bontsd fel őket,
3538 7   |                 leszek. De nem azért, hogy a leveleidet felbontsam, nem.
3539 7   |          felbontsam, nem. Elmegyünk együtt a bárónéhoz. Szép csokrot
3540 7   |                     mintha máris ott volna a báróné előtt. A szeme pilláin
3541 7   |                  ott volna a báróné előtt. A szeme pilláin könnyek csillogtak.
3542 7   |              csókoljalak!~Csak akkor, hogy a leveleket emlegettük, jutott
3543 7   |                    az amerikai levél is. - A bátyám, a Jancsi - újságoltam
3544 7   |             amerikai levél is. - A bátyám, a Jancsi - újságoltam örömmel.~
3545 7   |            újságoltam örömmel.~S elővontam a zsebemből az értesítést,
3546 7   |                  Bizonyosan nem sokat várt a tudakozódástól. Ki tudja,
3547 7   |                   míg vergődnek. Röstellik a családnak megvallani, hogy
3548 7   |                   ünnep! Micsoda ünnep!~Ez a gondolat rajtam is boldog
3549 7   |                  jó, mint egy virágzuhatag a mennyországból.~Mámorosan
3550 7   |              vagyok itthon, csak vezesd be a szalonomba. És mondd neki:
3551 7   |                  leülni. Igen szíves légy. A kályha mellé ültesd. Szivart
3552 7   |                 nyugtalankodjon.~Az inasom a szokott álmos arccal nyitja
3553 7   |              arccal nyitja az ajtót.~- Itt a menyasszonykám?~- Nincs.
3554 7   |                   Nincs. Hanem - folytatja a felső kabátomat lesegítve -
3555 7   |                vannak itt. Bevezettem őket a belső szobába. Az imént
3556 7   |                jöttek.~Nekem csak eldobban a szívem. Futó pillantással
3557 7   |                   két nagy koffer sárgáll. A felöltőmet egy rántással
3558 7   |               rántással levetem. Lépek be.~A szoba közepén egy alázatos
3559 7   |                   Állnak. Nagy szélű kalap a kezükben. Mind a három egyforma
3560 7   |               szélű kalap a kezükben. Mind a három egyforma mákszín havlokos,
3561 7   |              havlokos, rövidre nyírt hajú. A legnagyobb tán hatéves,
3562 7   |                    legnagyobb tán hatéves, a legkisebb tán négyéves.~
3563 7   |                    végre, szinte reszketve a felindulástól.~Kérdésemre
3564 7   |                  felindulástól.~Kérdésemre a gyerekek még összébb húzódnak.
3565 7   |                  aggodalmasabban meresztik a szemüket.~- Az ügyvéd urat
3566 7   |               asszony.~- Én vagyok.~- Ezek a gyerekek az ügyvéd úr bátyjának
3567 7   |            gyerekek az ügyvéd úr bátyjának a gyermekei. Én meg a cselédje...~-
3568 7   |              bátyjának a gyermekei. Én meg a cselédje...~- Az ő gyerekei?
3569 7   |            cselédje...~- Az ő gyerekei? És a bátyám?~Az asszony pislog.
3570 7   |                   asszony pislog. Hallgat. A szempilláján könnyek jelennek
3571 7   |         szempilláján könnyek jelennek meg. A zsebkendőjét a szeméhez
3572 7   |               jelennek meg. A zsebkendőjét a szeméhez emeli.~- Meghalt?!~
3573 7   |               Meghalt?!~Az asszony bólint.~A három gyereknek is megnedvesül
3574 7   |                   gyereknek is megnedvesül a szeme. És vizes szemmel
3575 7   |                  szemmel bámulnak rám mind a hárman.~Egyszerre átértettem:
3576 7   |                    villám csapott volna be a szobámba, nem zavarta volna
3577 7   |                  nem zavarta volna úgy meg a fejemet.~Csak álltam és
3578 7   |                   álltam és bámultam én is a három kis mákszín havlokos,
3579 7   |                   nagy kalapos gyerkőcére. A bátyám helyett három kis
3580 7   |                    kis bagolyt fújt vissza a szél Amerikából.~Mit kezdjek
3581 7   |               kezdjek velük?~Mit szól Ida?~A házasságom csak egy hét
3582 7   |                  három gyerek rajcsúrozzon a házunkban?~Aztán eszembe
3583 7   |           házunkban?~Aztán eszembe villant a mi gyermekkorunk, mikor
3584 7   |                  vártuk, miképp határoznak a sorsunkon.~- Gyertek ide
3585 7   |                   ide az ablakhoz!~Leülök. A három kis bagoly elém áll,
3586 7   |                    elém áll, glédába. Mind a három tömpe orrú, kerek
3587 7   |                    nyírt, sötétbarna hajú. A gyermekkori, tükörbeli arcomra
3588 7   |                    feleli halkan, félénken a legidősebbik.~A hangjára
3589 7   |                   félénken a legidősebbik.~A hangjára meleg mozdulást
3590 7   |             hangjára meleg mozdulást érzek a mellemben: mintha a bátyám
3591 7   |                  érzek a mellemben: mintha a bátyám szólt volna, a gyermekkori
3592 7   |               mintha a bátyám szólt volna, a gyermekkori kis bátyám.
3593 7   |                 bátyám. És mintha az nézne a szemembe annak a fiúnak
3594 7   |                  az nézne a szemembe annak a fiúnak a szemével.~A cseléd
3595 7   |                    szemembe annak a fiúnak a szemével.~A cseléd megszólal:~-
3596 7   |                 annak a fiúnak a szemével.~A cseléd megszólal:~- Tudnak
3597 7   |                    feleli készségesen mind a három.~Magamhoz ölelem őket.
3598 7   |                    hogy velem egy vér mind a három. Annak a fának a gyümölcsei,
3599 7   |                    vér mind a három. Annak a fának a gyümölcsei, amelyiknek
3600 7   |                mind a három. Annak a fának a gyümölcsei, amelyiknek én,
3601 7   |            gyümölcsei, amelyiknek én, csak a gally más, de az is szomszédos.~-
3602 7   |           búsuljatok - mondom ellágyultan.~A gyermekek szeme erre a szavamra
3603 7   |                     A gyermekek szeme erre a szavamra egyszerre bizalmassá
3604 7   |                       Kálmán bácsi - felel a legidősebb elmosolyodva.~
3605 7   |               Magamhoz vonom, megcsókolom. A másikat is, a harmadikat
3606 7   |                 megcsókolom. A másikat is, a harmadikat is.~- Az vagyok, „
3607 7   |                   vagytok. Tegyétek le azt a kalapot. Vessétek le azt
3608 7   |                   kalapot. Vessétek le azt a denevérszárnyat.~Én magam
3609 7   |                     Én magam is segítettem a kicsinek a kigombolkodásban.~-
3610 7   |                   is segítettem a kicsinek a kigombolkodásban.~- Micsoda
3611 7   |                    Zöldséges hajón jöttünk a Dunán - feleli a cseléd. -
3612 7   |                   jöttünk a Dunán - feleli a cseléd. - Ott háltak a kicsinyek
3613 7   |              feleli a cseléd. - Ott háltak a kicsinyek a kosarak között.~
3614 7   |                     Ott háltak a kicsinyek a kosarak között.~Hogy a köpönyegből
3615 7   |           kicsinyek a kosarak között.~Hogy a köpönyegből kibontakoztak,
3616 7   |                  ruhában állt előttem mind a három.~A legkisebb a térdemre
3617 7   |                 állt előttem mind a három.~A legkisebb a térdemre teszi
3618 7   |                  mind a három.~A legkisebb a térdemre teszi a tenyerét,
3619 7   |                 legkisebb a térdemre teszi a tenyerét, és fölnéz rám.~-
3620 7   |                      Tejesz távét - feleli a kicsi.~Ekkor nyitja be az
3621 7   |                   Ekkor nyitja be az ajtót a menyasszonyom is.~Az inas
3622 7   |               gyereket küldött az isten.~- A bátyád gyermekei?~S belebben.~-
3623 7   |                    Mi neved, édes? - kérdi a legkisebbet.~- Gyulu.~-
3624 7   |                Gyulu.~- Hát neked? - kérdi a legnagyobbat.~- Jancsi.~-
3625 7   |               Jancsi.~- Hát neked? - kérdi a középsőt.~- Kálmán.~Meleg
3626 7   |               Kálmán.~Meleg hullám csap át a szívemen. Tehát a második
3627 7   |                  csap át a szívemen. Tehát a második fiát az én nevemre
3628 7   |                   kereszteltette.~- Ő lesz a ti mamátok, gyerekek - rebegtem
3629 7   |                  kérdi Ida felcsodálkozva.~A cseléd megint a szeméhez
3630 7   |            felcsodálkozva.~A cseléd megint a szeméhez emeli a zsebkendőjét.~-
3631 7   |                    megint a szeméhez emeli a zsebkendőjét.~- Nincs.~És
3632 7   |                 orrszipogások között, hogy a gyermekek anyját kocsi ütötte
3633 7   |           szívbajos volt. Ahogy hazahozták a feleségét, vérben, holtan,
3634 7   |                   szerette... - fejezte be a cseléd. - Angol nő volt
3635 7   |                   Ida kővé meredten bámult a cselédre. Aztán a gyerekekre.~
3636 7   |                   bámult a cselédre. Aztán a gyerekekre.~Aztán rám.~S
3637 7   |                éreztem, mintha süllyedezne a padló.~- Hát majd csak meglesznek -
3638 7   |             átköltözködünk: lesz helyük.~S a cselédhez fordultam:~- Mi
3639 7   |                szegény bátyám?~- Pénztáros a pikekszgyárban. Igen jó
3640 7   |                  Szegény. Tehát kipusztult a család. És ezek árvák szegénykék.
3641 7   |                   És hogy jöttek át? Kinek a költségén?~- Hát bizony...
3642 7   |                 annyira szegény sorsú volt a bátyám?~Az asszony felvonta
3643 7   |                bátyám?~Az asszony felvonta a vállát.~- Maradt valamijük:
3644 7   |                  Maradt valamijük: eladták a bútort. Majd tetszik kapni
3645 7   |                   hét felé jár...~- De hát a bárónéhoz ma már nem mehetünk...~-
3646 7   |                   csak végezd.~Megcsókolta a gyerekeket. Azok meg a cselédnek
3647 7   |         Megcsókolta a gyerekeket. Azok meg a cselédnek egy halk angol
3648 7   |               csókoltak neki.~S lekísértem a kocsijába.~Visszatéret jutott
3649 7   |           Visszatéret jutott eszembe, hogy a gyerekek éheznek. Kávéért
3650 7   |                 vonva őket -, mindjárt jön a kávé. Vidámodjatok! Tudjátok-e
3651 7   |               Vidámodjatok! Tudjátok-e azt a verset, hogy:~Volt egyszer
3652 7   |            váracska...~- Tudjuk - felelték a gyerekek megélénkülve.~S
3653 7   |              nyulacska...~S egyszerre mind a hárman:~Elbomlott a kis
3654 7   |                   mind a hárman:~Elbomlott a kis váracska:~Kiszaladt
3655 7   |                    kis váracska:~Kiszaladt a kis nyulacska...~Nekem újra
3656 7   |                    Nekem újra elárasztotta a könny a szememet.~- Szegény
3657 7   |                  újra elárasztotta a könny a szememet.~- Szegény bátyám,
3658 7   |                    rám gondolt, mikor erre a versre tanította a gyermekeit.
3659 7   |                    erre a versre tanította a gyermekeit. És én elvesztettem
3660 7   |                    látom többé soha, soha!~A gyerekek, hogy könnycket
3661 7   |               elhallgattak, elkomolyodtak. A szobában mintha gyászárnyékok
3662 7   |              lebegtek volna körülöttünk...~A cselédhez fordultam:~- Maradt-e
3663 7   |                     felelte. - Odakünn van a gyerekeknek a ruhái között.~
3664 7   |                  Odakünn van a gyerekeknek a ruhái között.~S behozza
3665 7   |                közül elővon egy fényképet.~A lámpához sietek vele. Remegő
3666 7   |                    Közben meghozta az inas a kávét. A gyerekek hozzáülnek.
3667 7   |                  meghozta az inas a kávét. A gyerekek hozzáülnek. Az
3668 7   |            gyerekek hozzáülnek. Az asszony a nyakukba köti az asztalkendőt.~
3669 7   |                  nagy étvággyal estek neki a kávénak.~Az asszony csak
3670 7   |                 szokott.~- Velük.~S leült. A legkisebbet az ölébe vette.
3671 7   |               esznek.~Egyszer rám fordítja a szemét a legkisebbik:~-
3672 7   |              Egyszer rám fordítja a szemét a legkisebbik:~- Tálmán bátyi...~-
3673 7   |                  Gyulu?~- Most már te vagy a mi papánk?~- Én, kedves,
3674 7   |            esküszik, nem esküdhetik jobban a szíve szavával, mint ahogy
3675 7   |                  mint ahogy én mondtam ezt a három szót: Én, kedves,
3676 7   |                szót: Én, kedves, én.~Aztán a cselédhez fordulok:~- Mi
3677 7   |                  Julcsa - folytattam -, mi a szándéka: visszatér? vagy..~-
3678 7   |                 Nem térek vissza - felelte a csészébe pislogva. - Csak
3679 7   |                 helyet Pesten? Valahol itt a közelben.~És könnyes szemmel
3680 7   |           folytatta:~- Dajkája voltam mind a háromnak... Látni akarom
3681 7   |                szíves örömest megtartottam a gyermekek mellett.~Másnap
3682 7   |                Másnap várom Idát. Helyette a Jenő kölyök jön levéllel:~
3683 7   |                    Csókollak:~ Ida~Ránézek a fiúra. Látom, hogy a szája
3684 7   |               Ránézek a fiúra. Látom, hogy a szája széle sárga-maszatos.~-
3685 7   |                    Elvörösült.~- Nem én.~- A macska hiába tagadja, hogy
3686 7   |                hiába tagadja, hogy megette a tejfelt: rajta van az orrán.~
3687 7   |                  adott.~Gondolkodva néztem a sunyi képű kölyökre.~- Te,
3688 7   |                akkor miért álldogáltál ott a minap, amott a kapu alatt?
3689 7   |             álldogáltál ott a minap, amott a kapu alatt? Mikor a katonabandát
3690 7   |                  amott a kapu alatt? Mikor a katonabandát is nézted.~
3691 7   |                   S barátságosan megráztam a vállát.~- Mondd meg, no.
3692 7   |                  rám lesekedj?~- Nem, csak a nőkre.~- Az állomáson is
3693 7   |                   Minden nőért egy hatost, a bárónőért ötöt.~- És a vasúti
3694 7   |                     a bárónőért ötöt.~- És a vasúti állomásért?~- Azért
3695 7   |                ejnye - mondottam - hát azt a bárónét mégis meg kellett
3696 7   |                    volna fordulnunk. Addig a mama beszélgethetett volna
3697 7   |                 mama beszélgethetett volna a vendégeivel.~Ida felvonta
3698 7   |                  vendégeivel.~Ida felvonta a vállát:~- Bizony sajnálom.
3699 7   |              hagytam rá elégedetten.~Aztán a gyerekekről beszélgettünk,
3700 7   |                  hogy ő foglalkozik velük.~A beszélgetésünkbe csend szakadt.
3701 7   |            beszélgetésünkbe csend szakadt. A két öreg hallgatva ült az
3702 7   |                   ült az asztalnál. Ida is a lámpásba bámult.~Aztán Idának
3703 7   |              lámpásba bámult.~Aztán Idának a tekintete rám fordult:~-
3704 7   |             elgondolkozva -, hova kerülnek a gyermekek?~- Árvaházba,
3705 7   |                  Árvaházba, vagy épp annak a cselédnek a rokonaihoz.
3706 7   |                 vagy épp annak a cselédnek a rokonaihoz. Parasztok közé.
3707 7   |            gondolatnak is irtóztató! De az a csodálatos, hogy nekem olyan,
3708 7   |                rokonuk érkezik Budapestre. A papának az a kívánsága,
3709 7   |                   Budapestre. A papának az a kívánsága, hogy az eskessen
3710 7   |                       Hát mit tehetünk, ha a papának ez a kívánsága?
3711 7   |                  tehetünk, ha a papának ez a kívánsága? Csak gondold
3712 7   |            kívánsága? Csak gondold meg: ha a családban püspök van, eskethet-e
3713 7   |                voltak lekutyateremtettézve a püspökök, mint ahogy én
3714 7   |             éreztem, hogy respektálni való a kívánságuk: az efféle családi
3715 7   |                családi ünnepnek igen emeli a fényét a püspök. Ma se tudom
3716 7   |               ünnepnek igen emeli a fényét a püspök. Ma se tudom ugyan,
3717 7   |                 olyan méltóságosak-e, mint a rómaiak, de az valóban pompás
3718 7   |                  tíz nap is elmúlik, és se a Jenő gyerek nem jelentkezik,
3719 7   |                 jelentkezik, sem ő. Mégis, a gyermekeket hát meg kellene
3720 7   |               kellene látogatnia.~De aztán a védőügyvéd mindjárt megszólalt
3721 7   |                mindjárt megszólalt bennem: a menyasszonynak tengernyi
3722 7   |                   menyasszonynak tengernyi a gondja. Varrnak, vásárolnak,
3723 7   |                 lakodalmat akarnak csapni. A püspök kedvéért.~Valóban
3724 7   |               kedvéért.~Valóban annyi volt a dolga, hogy még a bárónénak
3725 7   |               annyi volt a dolga, hogy még a bárónénak is elfelejtett
3726 7   |             Röstelltem, de hát kimentettem a báróné előtt én magam.~Áldott
3727 7   |                    Áldott jó lélek volt az a báróné. Még a gyermekeket
3728 7   |                lélek volt az a báróné. Még a gyermekeket is kívánta látni.
3729 7   |                  látni. Vigyem hozzá őket, a kis amerikaiakat. Hát elvittem
3730 7   |                  anyás volt hozzájuk, hogy a gyermekek másnap is kérdezték:~-
3731 7   |                 hogy úgy átalakult miattuk a házam. Már nem a vendéglőbe
3732 7   |                   miattuk a házam. Már nem a vendéglőbe jártam. Otthon
3733 7   |                   jártam. Otthon ebédeltem a három gyerekkel. Vettem
3734 7   |                kardot, mindenféle játékot. A leg­idősebbi­ket iskolába
3735 7   |                rajta, s piros török papucs a lábacskáján. A vérszín lámpaernyő
3736 7   |                török papucs a lábacskáján. A vérszín lámpaernyő alól
3737 7   |                    vérszín lámpaernyő alól a fény a ruhája ráncain valami
3738 7   |             vérszín lámpaernyő alól a fény a ruhája ráncain valami különös
3739 7   |             különös bíbor reflexet vetett. A rubinfüggője tüze, rubin
3740 7   |                    volt rajta, mint olykor a napnyugvás tüzes pompája.
3741 7   |              napnyugvás tüzes pompája. Még a szeme is mintha piros rubin
3742 7   |                 testtel elnyújtózva hevert a fotelben, s megmozdította
3743 7   |                     s megmozdította olykor a piros papucsos lábacskáját.~-
3744 7   |                   agyamban. De mikor abban a Jancsi gyerekben megéreztem
3745 7   |                Jancsi gyerekben megéreztem a bátyámat, mikor abban a
3746 7   |                    a bátyámat, mikor abban a Kálmán gyerekben megéreztem
3747 7   |               megéreztem magamat, mikor az a kicsi azt mondta: Most már
3748 7   |              boldogítják őket! Hiába, csak a gyermek tud teljesen boldog
3749 7   |                   én csak most tudom, hogy a boldog arc látása mennyire
3750 7   |                enyhítő az élet gondjaiban! A gyermek mind boldog arcú.~
3751 7   |                  szemmel hallgatott.~Aztán a kezét fölemelte, és nekem
3752 7   |                   ember vagy.~Megcsókoltam a kezét, és melléje térdeltem.~-
3753 7   |                   ma: csoda vagy!~Átölelte a nyakamat, magához vont,
3754 7   |              nyakamat, magához vont, aztán a szemembe nézett mélyen.~-
3755 7   |                    Hát jó: tudod, hogy még a bolondságaidat is teljesíteném.~-
3756 7   |                  lépett be.~- No, gyertek: a vacsora az asztalon van.~
3757 7   |              asztalon van.~Nekem egyszerre a három gyerek jutott az eszembe.
3758 7   |                 sütött nekem valamit, mert a gyerekek otthon csak tejet
3759 7   |             rémséges történeteket. Hát még a fiúinternátusokban? És azok
3760 7   |                fiúinternátusokban? És azok a védtelen, kis együgyű teremtések,
3761 7   |              együgyű teremtések, pláne, ha a szülők más országban laknak.~
3762 7   |               szülők más országban laknak.~A gyermeket nemcsak a kenyér
3763 7   |                laknak.~A gyermeket nemcsak a kenyér neveli, hanem szeretet
3764 7   |                  én rideg gyermekkorom!... A sors hogy taszigált, hogy
3765 7   |                   Az árva csak olyan, mint a gazdátlan kutya!~Aztán Idára
3766 7   |                   is kívánja, egyet fordul a gondolata. Még eddig mindig
3767 7   |                   utcámba értem. Fölnéztem a lakásom ablakára. Hát ott
3768 7   |               ablakára. Hát ott les kifelé a három kis bagoly. A legkisebb
3769 7   |                 kifelé a három kis bagoly. A legkisebb azzal mulat, hogy
3770 7   |                legkisebb azzal mulat, hogy a keze árnyékával játszik
3771 7   |                   lámpát gyújtanak, mindig a keze árnyékával mulat.~Fölsiettem,
3772 7   |               mulat.~Fölsiettem, beléptem.~A gyerekek örömlármával robogtak
3773 7   |                 bácsi! Kálmán bácsi!~Kettő a kezemet ragadta meg, a Gyulu
3774 7   |               Kettő a kezemet ragadta meg, a Gyulu gyereknek már csak
3775 7   |                   Gyulu gyereknek már csak a lábam szára jutott. Így
3776 7   |                    Julcsa mosolyogva hozta a párolgó tálat.~- Mán egy
3777 7   |               tálat.~- Mán egy órája lesik a nagyságos urat az ablakon
3778 7   |                  isten, mi tartott vissza.~A következő napon levelet
3779 7   |                   bizonyára nagy aggodalom a költség. De most igen jó
3780 7   |                mellett van. Olcsó. Barátok a nevelők. Gyere el, és beszéljük
3781 7   |             beesteledett, otthon maradtam.~A következő napon meg mindenszentek
3782 7   |                   volt. Tudtam, hogy Idáék a temetőbe mennek. Megint
3783 7   |                 mennek. Megint úgy múlt el a nap, hogy nem láttam Idát.~
3784 7   |             választanom kell: vagy ő, vagy a gyermekek.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
3785 7   |                   egy szót írtam válaszul: a gyermekek.~~
3786 8   |                                            A NYOLCADIK AGGLEGÉNY ELBESZÉLÉSE~
3787 8   |                    fekete hajat. Pomádézza a haját is, szemöldökét is.
3788 8   |                  haját is, szemöldökét is. A zsebkendője is szagos. A
3789 8   |                   A zsebkendője is szagos. A kabátja gallérján piros
3790 8   |             gallérján piros szegfűt visel. A postaigazgatóság tagja.~
3791 8   |                   ő se szívesen beszéli el a történetét. De hát végre
3792 8   |                    gyermekkoromban megvolt a menyasszonyom. Mikor bemutatták,
3793 8   |                       Csókold meg, Ferike, a menyasszonyodat! - biztatott
3794 8   |              mintha gyorsforralót hordozna a mellében. A szemét erős
3795 8   |         gyorsforralót hordozna a mellében. A szemét erős vonású, vékony
3796 8   |             szemöldök boltozta: meleg volt a szeme és csodálkozó nézésű.
3797 8   |                szeme és csodálkozó nézésű. A feje mozdulatai: mint az
3798 8   |             paripáé.~Mikorra én elvégeztem a jogot, növésben is elért.
3799 8   |                 hogy húszévesnek látszott. A családi ebédeken mellém
3800 8   |                  ebédeken mellém ültették, a mulatságokon velem táncoltatták,
3801 8   |           mulatságokon velem táncoltatták, a születése napján virágot
3802 8   |             orromat.~Apámnak az óhajtására a postán vállaltam hivatalt.
3803 8   |                  De még el se foglalhattam a helyemet, egy hadgyakorlat
3804 8   |                   szerencsétlenül estem le a lóról, hogy mind a két lábam
3805 8   |                estem le a lóról, hogy mind a két lábam eltörött. A karomon
3806 8   |                 mind a két lábam eltörött. A karomon és a fejem búbján
3807 8   |               lábam eltörött. A karomon és a fejem búbján is kegyetlen
3808 8   |                egyiptomi múmiák. Nem látni a világból mást, csak aki
3809 8   |                    világból mást, csak aki a szobába lép. Nem hallani
3810 8   |                  Nem hallani egyebet, csak a svájci falióra halk petyegését,
3811 8   |                halk petyegését, meg olykor a dunai propellerek éktelen
3812 8   |         propellerek éktelen fütyöldözését.~A Duna-parton laktunk, csaknem
3813 8   |                   laktunk, csaknem szemben a Rác fürdővel.~A menyasszonyom
3814 8   |                    szemben a Rác fürdővel.~A menyasszonyom vagy nyolc
3815 8   |                     hogy valami jól olvasó a diákgyereket kapjunk. Legalább
3816 8   |                  míg fürödni vagyok.~Berta a dunai fürdőbe járt. Remek
3817 8   |                volt. Szívesebben maradt el a bálról, mint a fürdésről.~
3818 8   |                   maradt el a bálról, mint a fürdésről.~Délután már beállított
3819 8   |                  úszómesterem leánya. Ilda a neve, vagyis Ildikó.~A bemutatott
3820 8   |                Ilda a neve, vagyis Ildikó.~A bemutatott leány félő bárányként
3821 8   |                 leány félő bárányként állt a szoba közepén. Tizennyolc-húsz
3822 8   |                  Csak kissé fehérebb kezű. A ruhája zöldes habszín muszlin.
3823 8   |                    zöldes habszín muszlin. A fején három csipkerózsával
3824 8   |              díszített, olcsó matrózkalap. A kezén fehér cérnakesztyű.
3825 8   |                 Olvastattam vele egy lapot a Karthauziból. Fenomenális!
3826 8   |                  leány ez!~És megsimította a leánynak az állát.~- Ne
3827 8   |                Ilda húsz forintot kap arra a hónapra.~- Megelégszik vele? -
3828 8   |                  Meg - felelte szemérmesen a leány. - De előbb tessék
3829 8   |                    talán megpróbálni...~És a szeme szögletéből vizsgálón
3830 8   |                   Kedves hangja volt: mint a méhdongás, és a szeme barna,
3831 8   |                 volt: mint a méhdongás, és a szeme barna, álmodozó. Letetették
3832 8   |                  álmodozó. Letetették vele a kalapot. A karosszékbe ültették,
3833 8   |                 Letetették vele a kalapot. A karosszékbe ültették, az
3834 8   |             anyámnak.~S kivonta az anyámat a szobából.~Az ajtóban visszaszólt:~-
3835 8   |               ajtóban visszaszólt:~- Ilda, a könyvek ott vannak a szekrényben.~
3836 8   |                 Ilda, a könyvek ott vannak a szekrényben.~Csend maradt
3837 8   |                 hallgatva ültem az ágyban. A két lábam és a jobb karom
3838 8   |                  az ágyban. A két lábam és a jobb karom gipszkötésben.
3839 8   |                  jobb karom gipszkötésben. A fejem is, mint ma a levegőjáróké.
3840 8   |         gipszkötésben. A fejem is, mint ma a levegőjáróké. Csak épp a
3841 8   |                   a levegőjáróké. Csak épp a szememet bírtam mozgatni.~
3842 8   |                  szememet bírtam mozgatni.~A lány darabig lesütött szemmel
3843 8   |             feleltem egykedvűen.~- Jó lesz a Karthauzi?~S a magával hozott
3844 8   |                     Jó lesz a Karthauzi?~S a magával hozott könyvet mutatta.~
3845 8   |               mondani, hogy olvasson mást. A Karthauzit sose bírtam tovább
3846 8   |                 sose bírtam tovább olvasni a negyedik levelénél. De gondoltam:
3847 8   |            gondoltam: hadd melegedjen bele a helyzetébe, aztán majd mást
3848 8   |                 majd mást olvastatok vele.~A leány megnyitotta a könyvet,
3849 8   |                  vele.~A leány megnyitotta a könyvet, és olvasott:~...
3850 8   |                 Lassan és halkan olvasott. A szavak oly különös értelműek
3851 8   |             elhagyott.~Hosszú ú-val mondta a búst, és bánatos szemmel:
3852 8   |             figyeltem reá.~Milyen más volt a Berta olvasása vagy az anyámé.~
3853 8   |                  sebesen, hogy alig bírtam a figyelmemmel követni. Neki
3854 8   |                 figyelmemmel követni. Neki a szó mind egyszínű volt.
3855 8   |                    más színnel ejtette Ida a szavakat! És micsoda kellemes,
3856 8   |                 hangon!~Bertának rikácsoló a hangja - gondoltam -, rikácsoló,
3857 8   |             kérdést - szólaltam meg, mikor a bevezetésnek a végére ért. -
3858 8   |                  meg, mikor a bevezetésnek a végére ért. - Hol tanult
3859 8   |            könyveket?~- Csak ezt az egyet: a Karthauzit.~Értettem már,
3860 8   |                   színesen és folyékonyan.~A leány mintha látná a gondolatomat,
3861 8   |          folyékonyan.~A leány mintha látná a gondolatomat, röstelkedve
3862 8   |                  könyvei vannak még, Ilda?~A leány ismét pillogott.~-
3863 8   |                    Igazán szépen olvas. És a hangja... oly kellemes...~
3864 8   |                    kellemes...~Megpillogta a dicséretemet, és szemérmesen
3865 8   |                Valami különös lágysága van a hangjának. Mások hangjához
3866 8   |               hangjához képest olyan, mint a trombitához képest az a
3867 8   |                    a trombitához képest az a kis harmonika, amit a gyermekek
3868 8   |                   az a kis harmonika, amit a gyermekek lehelettel zengetnek.~
3869 8   |               Látszott az arcán, hogy örül a dicséretemnek.~Aztán tovább
3870 8   |                  Csodálkozva éreztem, hogy a Karthauzi igen szép és érdekes
3871 8   |                  szép és érdekes történet. A leány arca is lassankint
3872 8   |                     elszemlélődik.~...Menj a Rhone partjaihoz, s ha négy
3873 8   |                   nyugszik anyám.~Behunyta a szemét, mintha az ő anyjáról
3874 8   |                 felocsúdott, s más hangon, a szavakat szinte egyenkint
3875 8   |                  asszonyok, kiknek látásán a szív önkénytelen megnyílik,
3876 8   |                jobbnak s nemesebbnek...~Ez a mondás mély húrokat rezdített
3877 8   |                    vannak olyan asszonyok!~A nagynéném, Kaposváry ügyvédnek
3878 8   |             nagynéném, Kaposváry ügyvédnek a felesége. A meleg szemű,
3879 8   |            Kaposváry ügyvédnek a felesége. A meleg szemű, kis bóbitás
3880 8   |                szemű, kis bóbitás asszony: a kettős tokájú állával, halántékára
3881 8   |                  nők! Olyan, mint az ünnep a hétköznapok között!~Mikor
3882 8   |            negyedik osztályos koromban azt a mulatságot találtam ki,
3883 8   |                    mulatságot találtam ki, a kapunk előtt, hogy egy nyakkendőre
3884 8   |                    egy fekete kutyácskának a fülére.~A kutya először
3885 8   |              fekete kutyácskának a fülére.~A kutya először csak a fejét
3886 8   |               fülére.~A kutya először csak a fejét rázta, aztán a lábával
3887 8   |                  csak a fejét rázta, aztán a lábával próbálta lekaparni.
3888 8   |             lekaparni. Aztán forgott, hogy a szájával elérje a fülét.
3889 8   |                     hogy a szájával elérje a fülét. Forgott oly sebesen,
3890 8   |                 sebesen, hogy nekivágódott a falnak. Aztán a földre tette
3891 8   |               nekivágódott a falnak. Aztán a földre tette a fejét, és
3892 8   |               falnak. Aztán a földre tette a fejét, és tolta a kövön.
3893 8   |                    tette a fejét, és tolta a kövön. Nyivogott. Megint
3894 8   |                 Megint leült, megint rázta a fejét, megint forgott.~Én
3895 8   |             kacagtam, hogy dőlöngtem belé.~A néném éppen akkor jött.~
3896 8   |               Megállt. Elkomolyodva nézett a szemembe. És csak ennyit
3897 8   |                  rólad!~Magához szólította a kutyát, és levette a füléről
3898 8   |            szólította a kutyát, és levette a füléről a csiptetőt. Eldobta.
3899 8   |               kutyát, és levette a füléről a csiptetőt. Eldobta. S rám
3900 8   |                  pillantott többé. Fölment a lépcsőn.~Nem mertem aznap
3901 8   |                  lépcsőn.~Nem mertem aznap a szeme elé kerülni.~Apám,
3902 8   |                  egy finomabb ember­fajnak a közénk szóródott maradványai?~
3903 8   |            szóródott maradványai?~Csak azt a két nőt ismertem olyan boldogsághintőknek,
3904 8   |                olyan nemesítő sugarúaknak. A többi legfeljebb utcai-elegáns,
3905 8   |                 Amazok mellett olyan, mint a brüsszeli csipke mellett
3906 8   |                   brüsszeli csipke mellett a kendervászon.~Míg ezen gondolkoztam,
3907 8   |                   mintha méhek zümmögnének a szobámban. Zümmögött, döngicsélt.
3908 8   |                   Nem, elég volt.~Becsukta a könyvét. Fölkelt.~- A könyvet
3909 8   |             Becsukta a könyvét. Fölkelt.~- A könyvet itthagyom: hátha
3910 8   |                   következik...~És letette a könyvet gyöngédeden, mintha
3911 8   |                   önnel - susogta.~S fogta a kalapját, andalgó járással
3912 8   |               ajtóhoz. Óvatosan nyomta meg a kilincset, mintha attól
3913 8   |             olvasott, belekábultam, zúgott a fülem, fáradt voltam utána,
3914 8   |                  olvasása olyan volt, mint a jótékony álom.~Az ajtó benyillant.
3915 8   |                 benyillant. Berta dugta be a fejét:~- Aludtál?~- Nem.~-
3916 8   |        délelőttönkint is eljöhetne.~Másnap a leány már délelőtt tízkor
3917 8   |                   tízkor megjelent.~Csakaz a zöldesfehér ruha volt rajta,
3918 8   |                    előbbi napon, és csakaz a csipkerózsás matrózkalap
3919 8   |                   csipkerózsás matrózkalap a fején.~A kezében egy arasznyi
3920 8   |          csipkerózsás matrózkalap a fején.~A kezében egy arasznyi hosszú,
3921 8   |                  dália.~- Ha talán szereti a virágot... - mondotta szemérmesen.~-
3922 8   |                meglepődve.~Igazán jólesett a szememnek. A virág élet.
3923 8   |               Igazán jólesett a szememnek. A virág élet. És a betegnek
3924 8   |                szememnek. A virág élet. És a betegnek minden élet látása
3925 8   |             vigasztaló.~Ilda pohárba tette a dáliát, és az asztalkámra
3926 8   |                 állította.~Azután fölvette a Karthauzit.~- Olvasta, ami
3927 8   |               olvasásba:~...Tudod-e te, mi a szerelem?... Odavetni szívet,
3928 8   |              újrakezdte:~...Tudod-e te, mi a szerelem?...~A többi olvasását
3929 8   |              Tudod-e te, mi a szerelem?...~A többi olvasását megint nem
3930 8   |           voltaképp száraz madzagon vontak a házasság paradicsomába.
3931 8   |                   valami kismalacot.~- Itt a jó fű: legelj!~Berta csak
3932 8   |                 anyámat megcuppantja, vagy a leánytársait. Se ő nem melegebb
3933 8   |              beszél, és gyakran mondja ezt a szót: fenomenális.~Egyszer
3934 8   |                    is tudod, mit jelent az a szó. Hidd el, hogy nevetnek
3935 8   |                Hidd el, hogy nevetnek érte a hátad mögött.~Még megbosszankodott
3936 8   |                 reám.~Vajon meggondolták-e a szülőim, mikor eljegyeztek
3937 8   |               eljegyeztek vele, hogy talán a balsorssal jegyeztek el?
3938 8   |                  óta érzem, hogy nem egyez a gondolkodásunk. Ő olyan...
3939 8   |               konyhai lélek, szegény.~Ilda a fejezet végére ért. Hogy
3940 8   |                  támadt, ismét reá fordult a figyelmem.~Az ablakon beszögellő
3941 8   |                leány, aki árnyékban ül, és a napfény körülszegi. Igazán
3942 8   |                  fehér, hajlékony nyak! És a haja, mintha vörösrézszínben
3943 8   |                  milyen tökéletesen ovális a körvonala! Mint a görög
3944 8   |                   ovális a körvonala! Mint a görög szobroké.~A szobába
3945 8   |                     Mint a görög szobroké.~A szobába Berta lépett be.~-
3946 8   |                   mondottam. - Nézd, ahogy a napfény beszáll, milyen
3947 8   |                    napfény beszáll, milyen a körvonala Ildának.~Visszaigazította
3948 8   |                nevetett.~- Még elsüttetnéd a nappal, szegénykét! Maga
3949 8   |            árnyékra igazította az ablakot. A hátam mögött, a párnán is
3950 8   |                   ablakot. A hátam mögött, a párnán is igazított. Aztán
3951 8   |                    perc múlva beleásította a tenyerébe.~- Jaj, de unalmas!
3952 8   |              unalmas! Gyönyörűen olvas, de a regény... Csupa valék, menék,
3953 8   |               szünetelésre. Pihenjen kissé a fejezetek végén. Hiszen
3954 8   |               Milyen értelmes szem!! És az a finom mosolygás az ajkán...
3955 8   |                   mosolygás az ajkán... Ez a leány jobb sorsra született!~-
3956 8   |                sorsra született!~- Nem fél a szenvedéstől? Maga olyan
3957 8   |                  amelyben szenvednie kell.~A parkettre pillogott. Aztán
3958 8   |                  pillogott. Aztán felvonta a vállát, mosolygott:~- A
3959 8   |                    a vállát, mosolygott:~- A nők szenvedésre születtek -
3960 8   |                    ismerjem az életet...~- A maga anyja igen művelt nő
3961 8   |           elgondolkodva nézett maga elé, s a szeme elborult.~Kezdett
3962 8   |             elborult.~Kezdett érdekelni az a leány.~- Mi a maga atyja,
3963 8   |                 érdekelni az a leány.~- Mi a maga atyja, Ildácska?~-
3964 8   |                  szomorúbbá vált. Fölvette a könyvet.~Olvasott.~Egyszer -
3965 8   |               Propeller - mondottam -, itt a közelben van az állomása.
3966 8   |                 állomása. Ha talán zavarja a füttyögés, becsukhatjuk
3967 8   |                   hajfürtöt visszasimított a füle mellett.~Olvasott tovább.~
3968 8   |                    lenge szoknyácskába, de a cipője formás volt, mint
3969 8   |                   cipője formás volt, mint a Váci utcán sétáló mágnáslányoké,
3970 8   |                   sétáló mágnáslányoké, és a járása könnyű.~Olyan üres
3971 8   |                     Olyan üres maradt után a szoba, mikor elment.~Azt
3972 8   |                   szoba, mikor elment.~Azt a szobát különben is lelkemből
3973 8   |             kellett mindig látnom, s rajta a cilinderskatulyámat, és
3974 8   |        kalapskatulyát. Ha balra fordultam, a márványmosdómat kellett
3975 8   |     márványmosdómat kellett bámulnom, vagy a kis svájci órát. Ha meg
3976 8   |                   Ha meg jobbra fordultam, a fali szőnyegemet kellett
3977 8   |               felém.~S ha magamban voltam, a külső zaj is bántott. Különösen
3978 8   |                  zaj is bántott. Különösen a hajók fütyöldözése. Azok
3979 8   |                   hajók fütyöldözése. Azok a fene propellerek!... Ma
3980 8   |         propellerek!... Ma is úgy gyűlölöm a propellert, hogy inkább
3981 8   |                 inkább villamoson járok át a hidakon.~Azon az éjszakán
3982 8   |                 eszemben. Milyen kedves az a leány! Van benne valami
3983 8   |                    Van benne valami vonzó. A csipkerózsa is szimpla virág,
3984 8   |                   nyílik, megállok előtte. A kerti rózsák előtt sohasem
3985 8   |                   És egész éjjel hallottam a szava zenéjét: Tudod-e te,
3986 8   |                    zenéjét: Tudod-e te, mi a szerelem? Hogyan olvasta
3987 8   |               szerelem? Hogyan olvasta ezt a kérdést! Érzett rajta, hogy
3988 8   |                 magában is: Tudod-e te, mi a szerelem?~Másnap már az
3989 8   |             nézegettem: de lassan halad az a mutató! Kilenckor nagy harangozást
3990 8   |                   hátha mégis eljön?~Mikor a tízet verte az óra, hallom,
3991 8   |             érkezett. Az anyám beszél vele a szomszéd szobában, az ebédlőben.~
3992 8   |                  és egy arasznyi tubarózsa a kezében.~- Lásd - mondotta
3993 8   |                Lásd - mondotta anyám -, ez a jó leány vasárnap is eljött.~-
3994 8   |                hogyne - felelte mosolyogva a leány. - A beteg vasárnap
3995 8   |              felelte mosolyogva a leány. - A beteg vasárnap is beteg.
3996 8   |                    ez nem munka.~Kivetette a dáliát az ablakon, és a
3997 8   |                    a dáliát az ablakon, és a tubarózsát tette a helyébe.~-
3998 8   |             ablakon, és a tubarózsát tette a helyébe.~- Nem fog ártani
3999 8   |                  helyébe.~- Nem fog ártani a szaga?~- Nem - feleltem -,
4000 8   |               tájban ismerős hangot hallok a szomszéd szobában:~- Jobban