Part
1 Inc| csontos lábát.~- No, de hát ezt mégse gondoltam, hogy ennyire
2 Inc| borból.~- Kitűnő. Látjátok: ezt a vacsorát minden esztendőben
3 Inc| ahogy a tésztája nyúlik.~Ezt a javaslatot is tetszéssel
4 1 | mindig néztem az arcát, de ezt a hibácskát nem láttam rajta.~
5 1 | ritka szerencse, hogy épp ezt találta meg! - gondoltam.
6 1 | alája írva. De persze te ezt nem olvastad.~Egyszerre
7 1 | ért, megcsókolt:~- Csak ezt akartam, gyöngyöcském. Nem
8 1 | belső zseb, abba dugtam.~És ezt jó volt cselekednem. Egy
9 1 | a franciakulcsot.~Amint ezt a szót kimondom: kulcsot,
10 2 | Könnybe lábadt a szemem, mikor ezt a szót kellett mondanom
11 2 | medvecukrot tett a szivar mellé.~- Ezt magának - mondotta nyájas-szomorún.~
12 2 | összecsukta fekete szempilláit.~- Ezt még maga nem érti.~- De
13 2 | igazat az utolsó betűig. De ezt már hagyjuk meg rossz emléknek.~
14 3 | boldogságáért cselekszem még ezt is. A legangyalibb anya
15 3 | a vőlegénység kora. Én ezt házasembertől hallottam.~
16 3 | Megint bosszúság! Mármost ezt a kormot szívjam-e reggelig?
17 4 | Már öt, Tamás bácsi.~De ezt olyan hangon mondta, mintha
18 4 | itt a pénz - úgy itthagyom ezt a poros, legyes, tüzes-katlan
19 4 | mondotta. - Hajnalban hoztam én ezt. Jó hideg.~- Poharat is
20 4 | De mért tetszik magázni ezt a jércét? Nálunk nem szokás.
21 4 | Miért kérdez ilyeneket?~De ezt olyan hangon mondta, hogy
22 4 | megvonaglott.~- Hogy merte ezt cselekedni?!~- Véletlenül..~
23 4 | szeme. Körülnézett.~- Ha ezt Dani megtudja...~- Annyira
24 5 | szinte fuldokolva a dühtől. - Ezt nem vártam volna öntől.~-
25 5 | nézd: ide van nyomtatva, ezt eltagadni nem lehet.~- Nem
26 5 | mit gondol. Mennyit néztem ezt a fényképet, s nem láttam
27 5 | No, csak vigye el Lukács, ezt a menyasszonykámnak. Érti?
28 5 | mondok: tiszteli a tanár úr, ezt küldte.~- No, és ő mit csinált?~-
29 6 | lelkem tizenhatezerszer ezt a gyönyörű szót: Flóra.~
30 6 | a könyveket, az egyiken ezt a címet látom: Erdély flórája.
31 6 | fogok szólni Flórához:~- Ezt magáért tettem.~S a következő
32 6 | Engedje meg hát hogy...~Ezt oly tökéletes és elmés valaminek
33 6 | értéktelennek, sőt butának érzem ezt a megszólítást: Szokatlan
34 6 | nyárfalevél.~Két hétig lestem ezt a szent találkozást, s íme,
35 7 | visszatértem. - Megsértetted ezt az úrinőt. Talán el is veszi
36 7 | szavával, mint ahogy én mondtam ezt a három szót: Én, kedves,
37 8 | miféle könyveket?~- Csak ezt az egyet: a Karthauzit.~
38 8 | erre tértünk vissza. Anyám ezt szereti legjobban. Én is.~-
39 8 | katonai könyveket?~- Nem. Csak ezt.~- Igazán szépen olvas.
40 8 | És csak ennyit mondott: - Ezt nem hittem volna rólad!~
41 8 | szenved, hogy boldog vagy...~- Ezt még egyszer, Ilda - mondottam -,
42 8 | beszél, és gyakran mondja ezt a szót: fenomenális.~Egyszer
43 8 | milyen hangsúllyal mondta ezt: semmi szenvedéstől. Milyen
44 8 | Maga olyan hangon mondja ezt, Ilda, mintha valami nagy
45 8 | szerelem? Hogyan olvasta ezt a kérdést! Érzett rajta,
46 8 | Szinte ijedten nézett reám.~- Ezt nem tudtam - mondta halkan,
47 8 | virágát. A Karthauzi... Mindig ezt olvassák az anyjával. Az
48 8 | azt hiszem, nem élném túl.~Ezt már olyan lelkem mélyéből
49 9 | te borsodi fiú vagy. Nézd ezt a levelet.~Nézi, mosolyogja:~-
50 9 | bőven esett, hál’istennek.~Ezt mondva berakja hátul a holmimat
51 9 | kérdezem. - Mi lelte ezt a lovat?~Az ember megint
52 9 | zsombékra tessen hágni.~No, ha ezt a testvéreim látnák - gondoltam -,
53 9 | Csak nem gondolja tán, hogy ezt a ruhát holnap is így veszem
54 9 | mingyán mondtam, hogy ezt várom én mán húsz esztendeje!
55 9 | is van!... Csak legalább ezt a buta patkós csizmát lehetne
56 9 | látja a csizmámat.~Tehát ezt festette volna le Lipóczy
57 9 | Az én szívem kiáltott: Ezt a leányt én elveszem feleségül!~
58 9 | faluhelyen csak így szoktuk. Ezt Ilka sütötte.~Megértettem,
59 9 | kezét, s azt mondtam neki:~- Ezt nem hálálhatom meg másképp,
60 9 | Se fűteni vele? Hogy érti ezt?~- Nincs annak a lánynak
61 9 | Borotváltam én mán mást is.~Ezt mondva kitesz az egyik zsebéből
62 9 | Bemegyek - mondotta -, leteszem ezt az ünneplőt.~S belépdegélt
63 9 | káposztatenger.~- Ki eszi meg ezt a sok káposztát? - fakadtam
64 9 | dalolná Ilka?~- Ismeri-e ezt a nótát: Lehullott a rezgő
65 9 | levesse.~Én persze csak ezt vártam. Míg Ilka a láncot
66 9 | gondolatom.~- Hát - mondottam -, ezt csak bízzák rám. Szívesen
67 9 | rám. Szívesen eligazítom ezt a nehéz ügyet. Hanem viszont
68 9 | Micsoda bivalyok vagyunk, hogy ezt mink ki nem találtuk!~Föl-alá
69 9 | hogyan nyújtottam volna át ezt a virágot?~- Nem tudom.~-
70 9 | a fejét csóválta:~- Már ezt is hamisítják!~- Vagy lehet,
71 9 | száradjon a festék.~Tudtam, hogy ezt kell rá felelnie: ~- De
72 9 | nyakkendővel!~S ő érezte is ezt. A kezét olykor a kabátka
73 9 | engem?~- Imádom.~- Tudtam én ezt...~- Látta a szememből.~-
74 10 | különös, hogy valahányszor ezt a kérdést intézik hozzám,
75 10 | De igen neheztelte.~- Már ezt tik fizetitek meg, gyerekek! -
76 10 | esztendeje kártyázunk együtt. Ezt mind tőled nyertem. Kétszázegy
77 10 | tekintett. Elmosolyodott.~- Ezt már szeretem - mondotta. -
78 10 | milyen édes susogással mondta ezt a szót: Kovaksz! S hogy
79 10 | gyerek? Sok szép gyerek! De ezt nézze, ezt...~S a karján
80 10 | szép gyerek! De ezt nézze, ezt...~S a karján ülő, meztelen
81 10 | Fogja csak meg egy percre ezt a porontyot.~S átadta a
82 10 | kiáltott Lüpen -, vidd ki ezt az üvöltő kukacot!~Zsül
83 10 | Kovaksz!...~Sose mondta ezt eddig. És nem is csókolt
84 10 | De milyen szemmel mondta ezt a szót, milyen édesen! A
85 10 | alezredes keresztapámnál - ezt a szót kiemeltem -, továbbá,
86 10 | mintha... De lássa, idehozták ezt a dolgot, és éppen elfogyott
87 10 | többé azzal a leánnyal!~S ezt oly erősen eltökéltem, hogy
88 11 | megcsókolt.~Eleinte nevették ezt a szokását később sem ügyeltek
89 11 | uraság fogad-e.~Az inas ezt rendjénvalónak érezte. Fölment
90 11 | maga gyökeresen kiheveri ezt az izgalmat, ha klímát és
|