Part
1 Inc| fiamat Krakkóba helyezték át épp most. A kis művész meg
2 1 | ajánlott levelet vettem át, a tenta ott állt az asztalon.
3 1 | zsebkendőről, és a könnyein át mohón olvasta, hogy a mucus
4 2 | délutáni órákban engem küldött át a boltba egy britannikáért.
5 2 | udvaron a cirmos iramlik át. Be egyenest a konyhába.
6 3 | szerencsétlenség.~És a hálakönnyeken át rám tekintett:~- Ebben ismertelek
7 3 | kígyó?~S hideg viszolygott át a hátamon.~Egy rossz kis
8 3 | egy jéghegy vonult volna át.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
9 4 | mező sárga és zöld tábláin át, mint valami siető fekete
10 4 | mintha mosolygás futott volna át. De ez csak egy pillanatig
11 4 | Megértettem, hogy azon a lyukon át kell valahogy a vízhez jutnom.~
12 4 | arcát egyszerre láng futotta át. A szeme megnedvesült.~-
13 4 | bandalogtam a kukoricán át a Horog dűlő felé. Öt órakor
14 4 | dolgom, járatom, a legelőn át: nem szúr szemet az öregeknek,
15 4 | értesültem, azért is jöttek át, hogy egy pesti fiatalemberrel
16 4 | szívemen gyönyörűség remegett át. Nem gondoltam én több semmi
17 4 | Erre a kukoricás felé. Át a kukoricán.~- Idejössz-e
18 4 | még a faluból se jönnek át!~Az eső csak esett egyenletesen,
19 4 | átkaroltam a két vállán át.~Gyors mozdulattal hárította
20 4 | akaratlanul is átöleltem a vállán át megint.~Ő azonban annyira
21 4 | házból az ablakon és kerten át. Hogy osontam a köpönyegembe
22 4 | tarlókon, a kukoricáson át, nehogy a csősszel találkozzak!
23 4 | hogy megérzem a ruháján át.~- Istenem - susogja lihegve -,
24 5 | kerekedik. A fenyőfákon át valami bűvös zenesóhajtást
25 6 | folytatást egész életén át, de se a szerző nevét nem
26 6 | álltam két hosszú napon át.~A harmadik nap szombat
27 6 | és valami újságot adott át nekik.~Flóra lépett ki és
28 6 | Flóra lépett ki és vette át. Egy percre az ajtóban maradt.
29 6 | a szállongó hópelyheken át, hogy a fejem szédült belé,
30 6 | lépcsőn...~S napokon-éjeken át zúgott, katakolt, gőzölgött
31 7 | rokona sincsen, egész életén át hiányzik neki valami: a
32 7 | Az nem mondtam. De nekem át kell olvasgatnom apróra
33 7 | lakást.~Onnan sétálva mentünk át Kuglerhez. A fiákerünk lépésben
34 7 | fiú a budai reálba járt át. Én meg az Egyetem utcán
35 7 | Egy jajkiáltás az óceánon át Európába.~Ez a gondolat
36 7 | vinni, és térdelve nyújtom át: úgy kérek tőle bocsánatot.~
37 7 | boldog rezgéssel futott át. Valóban szerencsés nap!
38 7 | Kálmán.~Meleg hullám csap át a szívemen. Tehát a második
39 7 | szegénykék. És hogy jöttek át? Kinek a költségén?~- Hát
40 7 | nagyságos urat az ablakon át.~Másnap nem mentem el Idához.
41 8 | menyasszonyom vagy nyolc napon át, reggeltől estig ott szorgalmaskodott
42 8 | inkább villamoson járok át a hidakon.~Azon az éjszakán
43 8 | szem! Világosság fénylik át rajta, s mégse láthatunk
44 9 | nézett vastag szemüvegén át a nadrágomra. Aztán meghítt,
45 9 | nagy spúriuszom van - szólt át a pap a szomszéd szobából -,
46 9 | a szomszéd faluba küldte át a szolgáját, a kollégájához.~
47 9 | árkon-bokron, sziklán, bozóton át. Barangoltunk rogyásig elfáradtan.
48 9 | Megszólalt halkan az asztalon át:~- Pesten lakik?~- Ott,
49 9 | lombok fekete csipkekárpitján át ránk csillogót.~Hallgatva
50 9 | fuvalma egy fiatal szíven át - a való életnek éktelen
51 9 | egy diónyi, tiszta foltján át. Már megvan az is, hogy
52 9 | végét. S vastag szemüvegén át kérőn nézett rám, mintha
53 9 | püspökökön és háztetőkön át eljutott elvégre oda, amit
54 9 | biztos lépésekkel haladt át a tornácon, mintha látna.~
55 9 | Gyönge hajnalszín futott át az arcán, s hogy a belső
56 9 | elárulom a rámbízott titkot. Át is tereltem a beszélgetést
57 9 | felhős volt az ég, sok napon át. És utána nem jelent meg
58 9 | lombos, madárdalos erdőn át a próbára.~A leányt hol
59 9 | hogyan nyújtottam volna át ezt a virágot?~- Nem tudom.~-
60 9 | úton jön: szőlőkön, mezőkön át, vagy éppen az erdőn át.
61 9 | át, vagy éppen az erdőn át. No, szép elcsodálkozás
62 9 | jóérzés borzongott rajtam át.~Mintha a mesebeli életvízzel
63 9 | se.~Benéztem a kerítésen át az iskola udvarára. Egy
64 10 | az én vérző holttestemen át!...~Már akkor nem is tudtam
65 10 | rám, mint az esőfelhőkön át az őszi nap.~- Szomorú újság,
66 10 | megszakad!~Boldogan karoltam át, s a szívem remegett.~-
67 10 | Boldogan kísértem őket a hídon át, az utcákon át, a kapujukig.~
68 10 | őket a hídon át, az utcákon át, a kapujukig.~A következő
69 10 | mikor egy huszárszázad robog át fahídon.~- Vissza! Vissza! -
70 10 | csecsemőről: engem ölelt át vele. Bevezetett egy kis
71 10 | kilométernyi séta a városon át, át a piacon, posta mellett,
72 10 | kilométernyi séta a városon át, át a piacon, posta mellett,
73 10 | egy román levelet adjon át elintézésre a tanítónak.~
74 10 | lábfejjel mögötte. Tehát az ment át érte, és bizonyára az is
75 10 | két fiatalembert, kendőn át persze.~Marica igen neheztelte
76 10 | hallgató, végtelen.~Az ablakon át is kihallom, amint bent
77 11 | Vállaljuk, hogy együtt éljük át a májust, vállalnunk kell,
78 11 | kell, hogy együtt éljük át a későbbi viharokat is,
79 11 | számat sírásra.~A könnyeimen át látom meg, hogy jön már
80 11 | nap ez!~Sok szobán megyünk át. (Haj, de sok ajtón fognak
81 11 | szemébe tűzött a tujalombokon át. Behunyta. A tenyerét a
82 11 | meghalnék!...~A fák lombjain át odalátszott a Duna kéken
83 11 | neki? A tanító semmiképpen át nem adja a levelemet. A
84 11 | úrnál van. Az ugyan nem adja át az én levelemet.~Ki ápolta?
85 11 | kígyók kanyarogtak volna át a mellemen.~Micsoda csalódás!!!~
86 11 | ezen a reggelen adták volna át neki a mennyország kulcsait.~
87 11 | Mintha villám futott volna át rajtam: csak állok, bámulok
88 11 | Gúnyos mosolygás futott át az arcán. Az asztalra csapott:~-
|