Part

 1 1 |           voltál?~- Szerelmes? Mindig voltam. Néha kettőbe is. Különösen
 2 1 |                Már egy esztendeje nem voltam otthon. Micsoda örömhírt
 3 1 |       feleltél volna? Már akkor benne voltam a mártásban. Nem mászhattam
 4 1 |      cselekedett. De milyen bolond is voltam, hogy meg nem mutattam neki
 5 1 |        csavarom el? Egész délután nem voltam itthon. Azalatt megtudhattad
 6 1 |            rám, de én már akkor benne voltam a nyeregben.~- Nézd meg
 7 1 |      láthatott volna nevet, de készen voltam, hogy belemagyarázom.~És
 8 2 |            történetem nincsen: én nem voltam szerelmes soha.~- De hát
 9 2 |            különös. De így van. Józan voltam én mindig, mint a vizeskancsó.
10 2 |             rám, mikor abban a korban voltam? Vagy talán hogy kálvinista
11 2 |              még rövidnadrágos gyerek voltam, elemi iskolás, kis tömzsi
12 2 |              halálunk óráján.~Csendes voltam aznap és szomorú. Csak akkor
13 2 |         annyit mondok még, hogy én is voltam aztán fiatal koromban szoknyafutó
14 3 |        ellensége.~~Én már vőlegény is voltam. És hogy ma nem vagyok férj
15 3 |            vízen múlt.~Huszonhat éves voltam - ezerkétszáz forintos bankhivatalnokocska -,
16 3 | vezérigazgatónknak a házi mulatságára voltam hivatalos. Két eladó lány,
17 3 |           következő percben már benne voltam a leányforgatagban - Vikivel.~
18 3 |             szállítja a férjéhez.~Túl voltam már azon a koron, amelyikben
19 3 |               és otthagytam.~Bizonyos voltam abban, hogy Vikit nem vesztem
20 3 |              nem vesztem el. Jó fogás voltam nekik, minden tekintetben.
21 3 |        emlékoszlop illet Siófokon. Én voltam ott az első fürdő-idegen.
22 3 |            nézni, akkor is, mikor nem voltam szerelmes. De akkor meg
23 4 |               gondolat, hogy talán én voltam az oka a halálának.~Talán...~
24 4 |            akkor csak surján legényke voltam. Tizennyolc éves. És akkor
25 4 |               szajkózó tanulás. Olyan voltam, mint a pincében telelt
26 4 |              még akkor is olyan távol voltam tőlük, mint a Vigadótól
27 4 |             szólva, igen lenéztek. Én voltam az egyetlen fiatalember
28 4 |            sétálgatni.~A házban magam voltam. A konyháról olykor mozsárcsengés
29 4 |       tisztulás? Délben már nyugtalan voltam. Találkozunk-e ma? Bejön-e
30 5 |               akkor működő professzor voltam. Nem is hittem, hogy valaha
31 5 |                 Köszönöm.~Mily boldog voltam, istenem! Mindig irigy szemmel
32 5 |               és nincs!~Én is bosszús voltam, de azért a hangom nyugodt
33 6 |            osztályban?~Tizennégy éves voltam, vidéken nőtt, félénk és
34 6 |        énrajtam! Mindig kitűnő tanuló voltam. Díjak, jutalmak csillagesőként
35 6 |     bizonyítványnak már fütyültek!~El voltam keseredve, mint a baróti
36 6 |        lélekfurdalást éreztem, de úgy voltam, mint az iszákos, aki mindennap
37 6 |            Másnap is oly elkeseredett voltam, hogy egyszer se nyitottam
38 7 |               gondokba került gyermek voltam: mint az árva gyermekek
39 7 |               napig nem láttam, beteg voltam belé.~Hát még ő: milyen
40 7 |              nálam. Tán harmadik hete voltam már vőlegény, mikor egyszer
41 7 |        gyermekkorunk, mikor én ötéves voltam, ő meg hat. És éppígy árvák
42 7 |            elbeszélés iszonyata alatt voltam. Úgy éreztem, mintha süllyedezne
43 7 |          szemmel folytatta:~- Dajkája voltam mind a háromnak... Látni
44 7 |              volna, mikor olyan kicsi voltam.~Este elújságoltam Idának
45 8 |      bemutatták, én már ábécés-tanuló voltam, ő még csak pólyás baba.~-
46 8 |          ágyba vetett.~Huszárönkéntes voltam még akkor. Egy augusztusi
47 8 |              még latin iskolás tanuló voltam, gyakorta megfordult nálunk.
48 8 |                zúgott a fülem, fáradt voltam utána, mintha manőverről
49 8 |      vicsorított felém.~S ha magamban voltam, a külső zaj is bántott.
50 8 |               mikor én tiszthelyettes voltam.~Egyszerre nagy érdeklődés
51 8 |         vagyok féltékeny. Valóban nem voltam. Szinte magam is csodálkoztam
52 9 |                de biz akkor még kicsi voltam. Búcsún voltunk ott egyszer
53 9 |              emlékszem. Mondom, kicsi voltam, tán öt- vagy hatéves. De
54 9 |       gimnáziumos koromban jó rajzoló voltam én, és vízfestékkel úgy
55 9 |              nem engedtem.~No, boldog voltam! Érdeklődéssel szemléltem
56 9 |            cérnát fűz a tűbe.~Bosszús voltam már:~- Hát azért, mert én
57 9 |             ebédeltem persze. S olyan voltam a szedett-vedett kölcsönruhákban,
58 9 |             Az nem.~- Én csak kétszer voltam színházban - mondotta álmodozva. -
59 9 |               óra múlva az erdei úton voltam, hajadonfővel persze, a
60 9 |              hogy fiatalkoromban szép voltam.~Ilka megölelte:~- Most
61 9 |           nézhettem Ilkára. Kénytelen voltam az oldalt álló, hordozható
62 9 |          pillantott rám, és én boldog voltam, hogy ez utolsó kérdés és
63 9 |              önök kedves társaságában voltam, hallottam egy leányt...~-
64 9 |             csöndességben. - A papnál voltam ebéden, és ott tanácskoztuk
65 9 |             vékony nedvű vízfestékhez voltam szokva. Nem színleheletek
66 9 |            másikat.~Már negyedik hete voltam ott, s még mindig nem beszélhettem
67 9 |           kevesebbet alhattam. Boldog voltam, mintha legalábbis alkirálynak
68 9 |          délután három órakor már ott voltam a faluban. A falu végén
69 10|        Rajzolni, festeni. Mindig első voltam a rajzolásban. Nem is filológus
70 10|              möszjő Kovaksz persze én voltam. Végigbizsergett rajtam
71 10|             vacsorázzak náluk.~Boldog voltam. Háromszor mosdottam a nevezetes
72 10|            gyomromat.~És mégis boldog voltam. A zenélőórám karácsonyi
73 10|          svájci Mikes Kelement. Dühös voltam. Sírtam. Pisztolyt vettem
74 10|               úton szoktam hazatérni. Voltam úgy, hogy délig is elbóklásztam.
75 10|         levetkezem. De hát még tanuló voltam, s a jövő képe köddel homályzó
76 11|       inges-gatyás, mezítlábas gyerek voltam akkor. És én is a kastélyban
77 11|            ott laktam. És játszótársa voltam Mártának.~Az én apám ugyanis
78 11|             az uradalomban. Ötéves se voltam, mikor meghalt.~Akkoriban
79 11|             kastélyban, és én is vele voltam.~A kis Márta rám bámult.
80 11|          mellett. Én bizonyára sápadt voltam.~Befordultak a nagy cifra
81 11|            férhetett. S mivel hogy én voltam mindig legközelebb az arcához,
82 11|            Hova megyek?~Már akkor nem voltam messze, talán tizenöt-húsz
83 11|           tanulni tanultam is én. Nem voltam épp az elsők között, de
84 11|     szerencsém, hogy mindig jó tanuló voltam, mert az érettségi előtt
85 11|             jönni.~Azonban, ha én ott voltam - a sárgarigó füttyét jól
86 11|                De olyan szerencsétlen voltam, hogy a rendőrök meg is
87 11|         vagyok. Csak annak a leánynak voltam valaki. Most már magamnak