Part

 1 1 |         néztem: micsoda komoly, apró kék szem. Micsoda méltóságos
 2 2 |             a piroska megállott, s a kék papirost vigyázatosan bontogatta.~-
 3 3 |         fehér, telt arc, és gyönyörű kék szem, mint a páva tollán.~
 4 3 |            Melegen ragyogtatta rám a kék sugarakat. Kissé habozott.~-
 5 4 |              ezüstkígyó: a Tisza. És kék nyárfák. Egy helyen orgonasípokként
 6 4 |        nyakkendőm is somszínpettyes, kék selyem, de a ruhám csak
 7 4 |            szaggatott, gilicebokros, kék zsályás legelőn.~A lány
 8 4 |              hibáztam: a nyakán az a kék üvegkláris, az a vállbodros
 9 4 |            Hogy illik a nyakára az a kék üveggyöngyfüzér! S hogyan
10 5 |              ég fölöttünk. Hóboglyák kék mezőben. Körülöttünk a nyár
11 6 |        HATODIK AGGLEGÉNY ELBESZÉLÉSE~Kék leányka, zöld legényke~Az
12 6 |      Szőkésbarna hajában türkizszín, kék csokrocska. A harisnyája
13 6 |          csokrocska. A harisnyája is kék, csakhogy világosabb kék
14 6 |             kék, csakhogy világosabb kék szín, mint a szoknyája.
15 6 |    megjelenik a járókelők közt az én kék tündérem. Jön azzal a gyönyörű,
16 6 |              és lementem: vettem egy kék nyakkendőt, éppolyan színűt,
17 6 |             flaszterkövek! Ó, boldog kék csokrocska! Ó, boldog árnyék,
18 6 |         kabátban járt: búzavirágszín kék bársonyban, és ugyanolyan
19 6 |           ugyanolyan bársonyból való kék kalpagot is viselt. Elbűvölő
20 6 |        ajtójuk tárva volt, és én egy kék szoknyácskát láttam, és
21 6 |             A szemem előtt egyszerre kék színűvé változik a világ.
22 6 |                Még kérdezheted? Az a kék bársony kalpagos.~Nézi.
23 6 |          kiáltójel között.~A levelet kék színű borítékba tettem,
24 6 |              meg is jelent. Láttam a kék borítékos levelet a kezében.
25 6 |     vénasszony jelent meg. Elvette a kék levelet. Ma se tudom, hogy
26 6 |          alatt. Várok egy kapuban. A kék bársonykabát egyszer csak
27 7 |            az árvaházi gyermekek kis kék sapkás seregét látom az
28 7 |           csak addig árvák, míg az a kék posztóruha van rajtuk. Pedig
29 7 |            hölgy. Szőke haj, bágyadt kék szem, lakk félcipő. Nem
30 9 |              távolban felhőfátyolos, kék hegyek. Az út mellett vízgyöngyös
31 9 |              de én csak eget festek: kék eget, felhős eget, napnyugtát.~
32 9 |         fejét csóválta, hümmögött.~- Kék eget, hm... Eszerint színfalakat
33 9 |             Az ég olyan fénnyel telt kék volt, mint nyáron szokott
34 9 |        szempillák között a legkékebb kék szemet.~Fekete lánynak kék
35 9 |           kék szemet.~Fekete lánynak kék szem!~No, hát én láttam
36 9 |         szelíd mosolygással, azzal a kék tüzű csillagszemekkel, hogy
37 9 |   szégyenkezve nézett azzal a csodás kék szemével a tanítóra, én
38 9 |        holnap is! Eldanoltatom a két kék tűzű gyémánt viselőjével!~
39 9 |             arc, lágy nézésű, svábos kék szem, vastag fonatú, szőke
40 9 |              két szemén.~Micsoda két kék szem. Teremtő Istenem! Micsoda
41 9 |         Micsoda mennyből származott, kék szemek!...~Sokszor eltűnődtem
42 9 |              Rabod vagyok, rabod, te kék szemű embervirág!~Az ő nézése
43 9 |              Az emberi szemnek azt a kék csodáját akartam én minden
44 9 |             a festéktartómnak minden kék színét: berlinit, párizsit,
45 9 |          tudtam meg, hogy a festők a kék szemet nem kék festékkel
46 9 |              festők a kék szemet nem kék festékkel festik, hanem
47 9 |          csillantotta rám a két szép kék szemét:~- No? Látta? Mit
48 9 |               mint a Hóp-féle, híres kék gyémánt.~A nap tüzesen sütött.
49 9 |            szemem előtt, mint valami kék szikra. Sose láttam akkora
50 9 |          Maradtam. Lehetetlen volt a kék szem könyörgésének nem engednem.~
51 9 |              halvány rózsaszínbe két kék pontot kell festenem, és
52 9 |               az marad hideg, ordító kék!~S mikor félbe kell hagynom,
53 9 |             szélén. S a gyönyörű két kék szem: mintha csatában verték
54 9 |         szoknya. Csak Ilkán volt egy kék kockás, pepitaféle kabátocska
55 9 |        kaszáló zöld szőnyegén. Apró, kék pillék, amint játszva gomolyognak
56 9 |             hátrább szorul a kedves, kék szem. Valahányszor eszembe
57 9 |         másik írás aranyozott szélű, kék papiroson. A Marcsa leány
58 9 |        elrabolt, kétmilliót érő, két kék gyémántom. Talán azért is
59 9 |               csak olyan, olyan szép kék, olyan tündéri!~Aztán lassankint
60 9 |            Hol vagy, Ilka? Hol vagy, kék szemű gyönyörűségem?~És
61 9 |           ami az Ilkáé, csupán a két kék gyémánt változott fekete
62 10| nefelejcskoszorúcska körítette, és a kék koszorúcskában még inkább
63 10|        gyászgondolatok között. Az ég kék volt. A föld élettel teljes.
64 10|        hajfürtje lesz az enyém, és a kék nefelejcs majd a kettőjük
65 10|              és nagy bokorra kötött, kék pettyes fehér nyakkendősen.
66 11|           mint a kukorica selyme. És kék körfésű tartja össze a haját.~