Part
1 2 | hozzám:~- Kicsoda maga, kedves?~Megmondtam.~- Itt fog lakni?~-
2 4 | beszélek. Mondanék neki egypár kedves szót.~S fölkeltem.~De aztán
3 4 | virágboa.~Látszott rajta, hogy kedves neki a rágyönyörködésem.
4 4 | nyújtott a tenyerén.~- Milyen kedves vagy, milyen jó vagy. De
5 4 | aznap az aratás! Milyen kedves volt a hangja aznap még
6 5 | fekete kesztyűs kéz. Fejének kedves oldalt hajlása: mint az
7 5 | előtt.~- Milyen szép! Milyen kedves! Milyen igaz, hűséges-meleg
8 5 | felejtettél el valamit, kedves?~- Nem. Mit?~- Gondolkozz
9 6 | hogy mosolygott! Soha oly kedves mosolygást nem láttam!~Persze
10 7 | egy cserép rózsa is milyen kedves ékessége. Hát még ha egy
11 7 | nekem. Mily graciőz, mily kedves volt minden mozdulata! S
12 7 | cselédünk.~Megmosolyogtam. Még kedves is volt nekem, hogy annyira
13 7 | vagy a mi papánk?~- Én, kedves, én.~Aki fogadalmat esküszik,
14 7 | mondtam ezt a három szót: Én, kedves, én.~Aztán a cselédhez fordulok:~-
15 7 | beszélgettünk, hogy milyen kedves, egészséges gyermekek.~-
16 7 | elvittem őket kocsin. Oly kedves oly anyás volt hozzájuk,
17 8 | vizsgálón pillantott rám.~Kedves hangja volt: mint a méhdongás,
18 8 | forgott az eszemben. Milyen kedves az a leány! Van benne valami
19 8 | hiszen menyasszonya van.~Igen kedves volt, ahogy szemérmesen
20 8 | volt az az elmosolyodó, kedves arc, amint a fejét kissé
21 8 | meg leszek fosztva a maga kedves látogatásaitól. Maga nem
22 9 | várta a fölszentelését. Kedves, eleven fiú, s az igazmondásnak
23 9 | elváltunk.~A gólyafészek megint kedves volt nekem. Micsoda pompás
24 9 | erdő zöldült elő. No, ez kedves! Az erdőben is fogok vadászgatni.~-
25 9 | beszélt önről, festő úr.~Kedves, vékonyka hang, mint amilyen
26 9 | rákezdte:~Jer az ablakomra, kedves...~Nem volt erős a hangja,
27 9 | zöngicsélése.~Jer az ablakomra, kedves!... Eldanoltatom vele azt
28 9 | napernyőjét. Az arcuk összeér.~Kedves látomány! Mindig kedves,
29 9 | Kedves látomány! Mindig kedves, amikor a galambok csókolódznak!~~
30 9 | hangon, mámorosan:~- Mily kedves maga! Mily kedves!~Tekintetét
31 9 | Mily kedves maga! Mily kedves!~Tekintetét a láncról rám
32 9 | méla harangszó hallatszott. Kedves valami volt abban a nagy
33 9 | tükröm.~No, hát az is valami kedves látvány volt: milyen a vasárnap
34 9 | összecsókolództak.~- Pá, édes!~- Pá, kedves!~- Eljössz?~- Litánia után.~-
35 9 | volt még, de igen vidám, kedves állat! Mindent cibált, ami
36 9 | Én a minap, hogy az önök kedves társaságában voltam, hallottam
37 9 | bőven virágzott az Ilka kedves virága: a koronilla, az
38 9 | gondolat is, hogy elvesztem a kedves emlékemet... a kincsemet...~
39 9 | hátrább és hátrább szorul a kedves, kék szem. Valahányszor
40 9 | valaki? És ő, a szegény, kedves lélek; bizonyára szüntelen
41 10| én családfámmal?~De igen kedves volt az ember. Mindig tréfálkozott
42 10| Elérzékenyült:~- Ó, micsoda kedves gondolat, möszjő Kovaksz -
43 10| egészséges. Gyújtson rá, kedves Kovaksz. Egy cigarettát
44 10| meglátogathatsz olykor, kedves öcsém.~S elcammogott.~Délben
45 10| Lüpen uram, vigyázzon erre a kedves leányra... Hiszen már nem
46 10| Hegyes, völgyes, akácfás, kedves, mint minden erdélyi város.~
47 10| figyelmeztetett, hogy írjak egynéhány kedves szót neki.)~Ahogy kilépek,
48 10| velük?~- Nem.~- Kár. Igen kedves család. Én minden csütörtökön
49 10| lengő fürtöcskéjét.~- Igen kedves család - ismételte -, igen
50 10| család - ismételte -, igen kedves család az.~A sarokra értünk,
51 10| Máriával. Bolondság! Igaz, hogy kedves, igen kedves, rezegtetően
52 10| Igaz, hogy kedves, igen kedves, rezegtetően kedves, de
53 10| igen kedves, rezegtetően kedves, de hát nincs célja, hogy
54 10| Mivel szolgálhatok?~- Hát, kedves tanító uram, engem igen
55 10| fogva a tyúkketrecig.~- Kedves barátom - mondja a tarkóját
56 11| is visszacsókoltam azt a kedves kis fehérbárány virágocskát,
57 11| megismerkedtem a fiúval is. Kedves, jámbor gyerek.~Apró szemű
58 11| diadalmasan nézett körül:~- Hát, kedves barátaim: a pezsgőt én fizetem.
|