Part
1 1 | maga elé. A szeme pilláján újra megjelent egy könnycsepp,
2 1 | rólam álmodik valamit, aztán újra ébred benne a gyanú. Ahányszor
3 1 | Meg kellett várnom, míg újra elalszik. A zsámolynak persze
4 2 | Egyszer csak a harangok újra megszólalnak, és zúgnak-búgnak
5 3 | hamarabb?~A cigányasszony újra szétrakja a kártyáit. Új
6 3 | Semmi.~Hallgatódzok.~Semmi.~Újra fekszek. Lesrófolom, elfújom
7 3 | Még ráül a fülemre!...~Újra gyújtom a lámpást. Összekatatok-matatok
8 3 | Cigarettára gyújtottam, és újra odakönyököltem az ablakocskába.~
9 3 | csikorgást hallok az udvaron. S újra csikorgás. Alig ismerem
10 3 | lobogva a pincénél terem.~Újra lapul. Fülel. Les ki. Les
11 4 | látom, hogy felém tartanak. Újra leülök a galagonyabokor
12 4 | félremozdult a kezében, és újra kellett keresnie. Eközben
13 4 | a felhők alá, s a tájat újra álomhomály takarja el.~Végre
14 4 | biztattam, hogy a jövő nyáron újra találkozunk, hogy akkorra
15 5 | néhány perc múltával a kapu újra meg fog nyílani.~No, nem
16 6 | gyönyörű szót: Flóra.~S újra kinyitottam az ablakomat,
17 7 | pirosló ajkai közül.~A boltos újra fölvette a szőnyeget.~-
18 7 | gyerek elfutott. A mama is újra befordult, hogy a teríték
19 7 | teríték iránt intézkedjen. Újra magunkra maradtunk.~- Úgy
20 7 | meg, báránykám.~Beültünk újra a fiákerbe. Végignéztük
21 7 | Hát, gyerekek - mondottam újra magamhoz vonva őket -, mindjárt
22 7 | a kis nyulacska...~Nekem újra elárasztotta a könny a szememet.~-
23 8 | olvassa.~Leült, és csakhamar újra beleédesedett az olvasásba:~...
24 8 | Az élet erejét éreztem újra, hogy kering bennem. Mégis
25 8 | feleltem, egy perc múlva újra szólott:~- Az a hadnagy
26 9 | Nem várok - felelte.~S újra nézgelődik mindenfelé.~Végre
27 9 | Bethezda partján.~Izsák újra magára szedte a retyemutyámat.
28 9 | egy, de kettő, három...~Újra meggyújtottam a gyertyát,
29 9 | mind a hármat.~Lefekszem újra. Megint egy szúnyog, két
30 9 | percre a szemét, mintha újra akarná látni Szép Helénát.~
31 9 | mondta volna is, de hogy újra a beszélgetőkre pillantott,
32 9 | mondotta bosszúsan az erdész.~S újra nevettek.~Ilka visszatért.
33 9 | toldotta hozzá a leány, újra nevetésbe vidulva -, meg
34 9 | gyönyörűséget vártam: az egyik, hogy újra hallom az Iluska dalát,
35 9 | most három országot is.~S újra... mintha száz hangya mászkálna
36 9 | páfrányt.~Eközben persze újra megoszlottunk. De annyira
37 9 | ezekben a percekben!~És újra átöleltem, újra keblemre
38 9 | percekben!~És újra átöleltem, újra keblemre vontam azt az édes,
39 9 | harmata ül a szemében!~S újra elzavarja a szívbeli képeket
40 9 | mosakodhattam, gondolatban újra a szívemre szoríthattam
41 10| rózsaszínűt.~Percek kellettek, míg újra megszólalhattam.~- Engedjen
42 10| gyújtott, s nekem is átadta újra az új szárasat.~- No - mondotta
43 10| nézem. Az is leült közénk újra, és úgy nevetett, hogy a
44 10| megismerkednem, hogy csütörtökön újra beszélgethessek Máriával.~
45 10| Holnap...~- Úgy is jó.~És újra fölvette a kanalat.~Az érkezettek
46 10| aztán az is elhallgat. Újra csendes minden. Csak olykor
47 10| a falba, s a csöndesség újra hallgató, végtelen.~Az ablakon
48 10| nehogy többet mondjak. S újra csókok borítanak el. Az
49 11| gazdaságát járta.~A szívem verése újra megindult.~De hát még hátra
50 11| megverjenek és kivessenek.~Újra keserves sírásra fakadtam.
51 11| tragikus érzések fancsalították újra a számat sírásra.~A könnyeimen
52 11| maradt az én karácsonyom.~Újra meg újra elővettem a levelet,
53 11| én karácsonyom.~Újra meg újra elővettem a levelet, és
54 11| Nem volt bátorságom, hogy újra kérjek jegyet. Aztán meg
55 11| Takarodj! - toppantott újra a rinocerusz.~A jegyző még
56 11| a nyakába ment a töltés.~Újra sírt. Aztán engem kérdezett.
|