1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1694
Part
1001 9 | Ráizentem a kertésznére is, hogy a ruhám ebédutánra
1002 9 | ruhám ebédutánra akárhogy is, de biztosan meglegyen.~
1003 9 | biztosan meglegyen.~A kalapomat is elküldtem neki: vasalja
1004 9 | ahogy tudja.~Hát a ruha meg is lett délutánra. De a kalap...~-
1005 9 | kertészné. - Tejesfazékon is próbáltam. Hiába: nem fogja
1006 9 | találni a repülő kalucsnit is. Csak azt a kalapot nem
1007 9 | délután négy órára.~Végre is a papnak írtam egy névjegyen,
1008 9 | egy heverő kalapot.~Kaptam is tőle egy papos kalapot.
1009 9 | kereskedésében találtunk is aztán olyan fekete szalagot,
1010 9 | Gyászszalag volt, de hát kalapra is jó.~Míg a boltosné varrta,
1011 9 | S mintha valaki dalolna is: rekedtes, nyers férfihang.
1012 9 | Csakhamar értem a szavát is, amint a nótát végzi:~Akki
1013 9 | Szürke a szakálla, a bajusza is. A haja még szürkébb, s
1014 9 | gyűjtsön hadat. Szólongatja is az embereket, hogy csapjanak
1015 9 | előtt állnak meg. Talán be is jönnek? Beszélgetnek. Igen
1016 9 | szőke haj. Még az arca színe is sárgásfehér, mint a piskóta.
1017 9 | mondanivalójuk. A beszédjüket hallom is, de nem értem. Szinte egyszerre
1018 9 | cipő volt a lábán?~A haja is este feketének látszott,
1019 9 | frizura...~Egy pillanatra arra is vélekedtem, hogy tán nem
1020 9 | foltján át. Már megvan az is, hogy mit mondok neki, ha
1021 9 | Kalauzolt egyúttal az úton is, amelyen biz én nem találtam
1022 9 | mért ne tudnék emberfejet is? Szín csak szín, vonal csak
1023 9 | mögött fog állani.~Erre nem is gondoltam!~Hát majd szünetelek,
1024 9 | beszélgetünk majd.~Talán azt is megmondja ma, azt a fontos-bizalmas
1025 9 | fák homályával, s a diófa is eltakarta. Az ölfarakások
1026 9 | alkotta az Isten.~Lipóczy is ott pipázott a tiroliból
1027 9 | volt, amelyik este. A fején is az a régies, vasalt gyolcs
1028 9 | vasalt gyolcs fejkötő. Ilkán is csak az a fehér ruha.~De
1029 9 | ruha.~De mentegetődzött is:~- Nagymamuska nem tudta,
1030 9 | fehérben.~- Jó a lilaszín ruha is. És hogy maga mindig fehérben
1031 9 | lefestetni.~- Lehet abban is: a festékesládának mindegy,
1032 9 | azt akartam tegnap először is...~Egy mondatának se találta
1033 9 | pénzén kell nekem még a tetőt is javíttatnom. Hiába, már
1034 9 | pénzért: arcképet még nem is próbáltam, hát azt csak
1035 9 | félórát itt töltök, el is beszélgetünk.~A cseléd eközben
1036 9 | Aztán jött a két hölgy is. A vakon olyan violaszín
1037 9 | égett az izgalom.~- A láncot is - mondotta Ilka a karperecét
1038 9 | nagymamuka. Ó, ha a mentecsat is megvolna!~- És a két szemem
1039 9 | hogy megfessem a szemét is, az Iluskáé formájára lehet.~
1040 9 | tetszett, mert így Ilka is kénytelen lesz előttem ülni.~
1041 9 | Sokszor eltűnődtem később is, mikor úgy eszembe jutott
1042 9 | Ilka negyedóra múlva meg is szólalt:~- Látszik-e már
1043 9 | feleségemmel.~Az erdész végre is elunta a piszmogásomat.
1044 9 | ilyesmi fárasztja az ülőt is, a festőt is.~Ilka a képhez
1045 9 | fárasztja az ülőt is, a festőt is.~Ilka a képhez röppent.~
1046 9 | lehet - mondottam magam is őszinte elámulással.~- Hát
1047 9 | akármelyikünk. A konyhán is dolgozik: krumplit hámoz,
1048 9 | hogy még az öltözködésemben is segít?~Amilyen hallgatag
1049 9 | belső kert felé fordultam, ő is megindult.~Egy hosszú ribiszkebokor-sor,
1050 9 | tegnap...~- Jaj, majd el is felejtettem - rezzent fel
1051 9 | a hallgatásból. - Kettőt is mondanék. De igen bizalmas...~
1052 9 | Műkedvelőkkel.~- Úgy. Tánc is lesz a végén.~S elmosolyodva
1053 9 | első csárdásra mindjárt meg is kérem - feleltem elmosolyodva. -
1054 9 | Mert, mondom, titok még. Én is csak azért tudtam meg, mert
1055 9 | sok szegény, gyerek télen is mezítláb jár az iskolába.
1056 9 | Rózsiból ne engedjek.~- Én is azt mondom.~- Hát mármost
1057 9 | kedveznek magának, hogy magát is megnyerjék.~- Engem?~- Magát.
1058 9 | Azért hordozzák vadászatra is. Hogy aszongya a plébánus
1059 9 | titok?~Elmosolyodott:~- Az is nagy titok. Az igazán nagy
1060 9 | De hiszen az édesatyja is... Háromszázszor lőtt rá!
1061 9 | kapu felé igyekezett, Ilka is fölkelt, és visszatértünk.~
1062 9 | Hiszen egy fán millió levél is van.~Értettem, hogy a kulisszafestésre
1063 9 | gondolkodnom.~- Hát azt bajos is elmondani. Mit cselekedne
1064 9 | aki nem érti.~A két hölgy is az asztalhoz ült. Ilka a
1065 9 | elárulom a rámbízott titkot. Át is tereltem a beszélgetést
1066 9 | neki. Még a szájacskáját is elnyitotta, úgy hallgatott.
1067 9 | könnyet a szeméből.~Az agg nő is könnyezett:~- Sose hallottam
1068 9 | nekem mindegy volt, és nekik is.~Az öregasszony megint felöltötte
1069 9 | S aznap már a festéket is elővettem. Nyomogattam mindenféle
1070 9 | mintha soha egyebet nem is cselekedtem volna.~Az agg
1071 9 | Ilkára. Azt vélem, engem is lefesthetett volna valaki
1072 9 | agg nő arcán. A kalpagon is vontam egy-két vonást, s
1073 9 | Ilka megölelte:~- Most is szép! Öregnek is szép. Szép
1074 9 | Most is szép! Öregnek is szép. Szép öregasszony.
1075 9 | figyelmeztetett. De hát törődtem is én akkor az időjárással!~
1076 9 | között egy harmadik valaki is állna.~Nézett.~- Hacsak
1077 9 | a leggyengébb elméjű nő is azonnal megért mindent.~
1078 9 | hát mért ne lehessen addig is választanom? Találtam, választottam.
1079 9 | dolmányba volt ruházva.~A képe is úgy meg volt mosva, mintha
1080 9 | templomba megy. Talán Ilka is...~- Hé, gyerek! Küldd apádat,
1081 9 | volt más tükröm.~No, hát az is valami kedves látvány volt:
1082 9 | két padsor között férfiak is álltak, nők is. S az én
1083 9 | között férfiak is álltak, nők is. S az én érkezésem látható
1084 9 | egy külön padban.~De mások is ültek ott. Egy egyenes derekú,
1085 9 | öregúr. Meg egy öreges úrinő is. Annak fekete szalmakalap
1086 9 | szép virágbokor. Lestem is néha rá a vállak és fejek
1087 9 | tartott. Az imádságokat is hamarosan előrölte a pap,
1088 9 | Lám-lám, még a festett asszony is megvénül!~Aztán a prédikálószék
1089 9 | Csak az énekük... A kántor is, mintha minden hangja deszkarecsegés
1090 9 | nyújtott kezet. Az apja is.~A leány a makaróni-kalapossal
1091 9 | míg a harmadik masinával is megkínálja a pipáját, s
1092 9 | nevük, milyenek. Az anyámat is kérdezte.~S a szeme bizalmasan,
1093 9 | szúródott a szívembe. Hát neki is Gyuszi? S hátha neki inkább,
1094 9 | anélkül, hogy nézném.~Mert ott is talált virágot, valami fehér
1095 9 | Ilka. A nyomocskája látszik is egy helyen a puha parton.
1096 9 | azon tűnődtem, hogy hogy is fogom én azt az Ilka megbízását
1097 9 | vállalnom a kulisszafestést, az is bizonyos.~De hogyan vállaljam
1098 9 | mesterséget. S ha láttam volna is, akkor se tudnám megfesteni!~
1099 9 | s nézett rám, mintha ő is gondolkodna velem a kulisszafestés
1100 9 | már várt. Persze, a tanító is ott ült. Az örvendezésükből,
1101 9 | tette hozzá a pap. - Lipóczy is ad, ami kell, ingyen.~S
1102 9 | ügyet. Hanem viszont nekem is van egy kis kívánságom,
1103 9 | Meg van adva!~- Mert magam is szeretem a művészetet -
1104 9 | hazajön, egy színész barátját is elhozza magával. Az aztán
1105 9 | Már játszott az apácáknál is. És a hangja!... phajjaj!...
1106 9 | való - hüledezett a tanító is.~Fölvettem a nyifogó bundáskát
1107 9 | kontrázott a tanító.~- És félénk is. Ki se bírja nyitni a száját,
1108 9 | Boriska-szerepet az isten is Ilkának teremtette, hogy
1109 9 | És bizonyára úri vendégek is megnézik itt A falu rosszát.~
1110 9 | becsületszó köti... Hát először is: nem este való játszani.
1111 9 | Mert a világítás pénzbe is kerül...~- De hiszen úgy
1112 9 | kerül...~- De hiszen úgy is szándékoltuk. Nappal, délután
1113 9 | gondoltunk! Hiszen akkor már túl is lehettünk volna rajta?~A
1114 9 | lehettünk volna rajta?~A pap is felugrott:~- Micsoda bivalyok
1115 9 | kérdésből. De hát a bibliában is benne van, hogy ahol szorítják
1116 9 | Szilágyi ad kéregpapirost is. Meszet is kérünk tőle.~-
1117 9 | kéregpapirost is. Meszet is kérünk tőle.~- Majd én kiszabom -
1118 9 | pap tovább -, vágnak azt is. Aztán az erdőt is így csináljuk
1119 9 | vágnak azt is. Aztán az erdőt is így csináljuk meg: fát,
1120 9 | útnak. Még a lélegzetem is fogyatkozni éreztem, mikorra
1121 9 | Megdöbbentem.~Fene dolog is erdőben őrülttel találkozni!
1122 9 | engem illetett. S még így is jólesett.~- Tessék leülni.
1123 9 | a szobába. Ilka még ott is örvendezett. Aztán egyszerre
1124 9 | Micsoda szégyen!~Lipóczy is a fülét vakarta.~- Dehogy
1125 9 | te se félj!~- De félt! Az is félt! Mondta nekem, hogy
1126 9 | és büszke fejű. Az arcuk is vörösbe játszó szőke, és
1127 9 | Most már a művész urat is megnyerték. A napokban kezdjük
1128 9 | Gondolom, bosszankodott is Tóth Edére, hogy csak három
1129 9 | zsidóleány volt. Mikor hallgatott is, a mutatóujjára támasztotta
1130 9 | Már a beszélgetések elején is éreztem, hogy az oldalamon
1131 9 | lehetett, odaemeltem a kezemet is, és titkon nyomtam egyet-egyet
1132 9 | gerincemen, s már a lapockámon is éreztem.~Átkozott kis bundás!...
1133 9 | bundás!... Micsoda ostobaság is volt az ölembe szednem!
1134 9 | hogy legalább csak egyszer is ráüthetnék az öklömmel a
1135 9 | dolgozott a füle tövén.~Még ez is nekem vakar!~- Haza kell
1136 9 | szekundált a két Szilágyi lány is. - Nyugodt lehet: a mi falunkban
1137 9 | És hát Marcsával még nem is beszélt.~S a kutya felé
1138 9 | már egyszerre három helyen is éreztem a csalánt, mintha
1139 9 | remegtetve. - Egy van közte, az is a Göndör Sándor nótája:
1140 9 | leányoknak. - Már a nagymama is játssza.~S az agg vak már
1141 9 | S az agg vak már mozdult is, hogy a kláviszhoz üljön.
1142 9 | szemét, hol reám.~A két rák is dermedten hallgatott. Sőt
1143 9 | dermedten hallgatott. Sőt még én is elfeledtem a nagy feszültségben
1144 9 | maga a nehezebbik szerepet is el tudja játszani: a Boriskát.
1145 9 | rajtam.~Marcsa szeméből is eltűntek a könnyek.~- Így
1146 9 | tűnődött maga elé. A lányok is ráestek:~- Látod, látod!
1147 9 | szent képpel Ilka. - És nem is hiszem, hogy elfogadhatom.~
1148 9 | róla olyanokat, hogy magam is csodálkoztam rajta.~De már
1149 9 | De már akkor tíz helyen is jelentkeztek a tüzes tűszúrások...
1150 9 | tüzes tűszúrások... A vizsla is, úgy látszik, nemhiába dolgozott
1151 9 | mulatság nincsen. Én most is szívesen beleugranék valami
1152 9 | adnék most három országot is.~S újra... mintha száz hangya
1153 9 | belemehetek.~Végre találtam is egy olyan helyet.~A ruhámat
1154 9 | se látok.~Lehet, hogy nem is volt, csak képzelődtem.
1155 9 | tegyem le a kutyát, talán nem is éreztem volna semmit.~De
1156 9 | víz langyos volt, s nem is nagyon iszapos. Belehevertem
1157 9 | madárhangokat.~Talán félórát is hevertem már ottan, mikor
1158 9 | Bármennyire megtisztelő volt is, hogy alkalmasnak ítélt
1159 9 | a füvet a parton.~Végre is kiugrottam a vízből. Hónom
1160 9 | nagyjából a mozdulatait is. Sőt azt is megígértem,
1161 9 | mozdulatait is. Sőt azt is megígértem, hogy ha a sokat
1162 9 | csak egy édes pillantásában is van a leánynak!~S hol az
1163 9 | bűbájos mosolygás!~Ő maga is idegenül és csodálkozva
1164 9 | színeket pazarul. Domborodik is az arc, a kalpag, a mente,
1165 9 | biz azzal az történt - azt is csak később tudtam meg a
1166 9 | volna. De akkor persze nem is sejtettem. Az időjárásra
1167 9 | sajnálkozott Ilka.~Az öregasszony is szomorúan ingatta a fejét.~-
1168 9 | fejét csóválta:~- Már ezt is hamisítják!~- Vagy lehet,
1169 9 | Vagy lehet, hogy a vászon is átnedvesült... Hozok másikat.~
1170 9 | maradhattam vele. Vasárnaponkint is próbáltunk. Arra meg nem
1171 9 | próbáltunk. Arra meg nem is gondolhattam, hogy esti
1172 9 | verbunkossal. A láncos kutyát is elszabadították esténkint:
1173 9 | gyönyörűen dalolt.~Mondtam is a papnak:~- No hát, ugye?
1174 9 | este jön meg! A színészt is hozza! Addig nem próbálunk!~
1175 9 | örömest.~- Eljönnek a lányok is, és kisétálunk az erdőbe.
1176 9 | S ha a Szilágyi lányok is hoznának valami gavallért...~
1177 9 | persze. A két Szilágyi leány is otthon hagyta aznap a mídert:
1178 9 | nyakkendővel!~S ő érezte is ezt. A kezét olykor a kabátka
1179 9 | Majd földobta, megkapta. El is ejtette egyszer a tanító
1180 9 | s reméltem, hogy Karó úr is eltágul majd tőlünk valamerre.~
1181 9 | másik, hol kettő, három is egyszerre. Plü-plü-pIü-pliupliu.
1182 9 | lányok sikítanak.~Magam is majd leülök ijedtemben.~
1183 9 | nálam a puskám!~- Kézzel is elfoghatta volna - felelte
1184 9 | szerettem volna.~A tanító is hol az egyik leánynak adta
1185 9 | gyűjteményét.~Három szénaboglya is kínálkozott alkalmasnak
1186 9 | szinte belesápad.~A leányok is elképednek:~- Elveszett?~-
1187 9 | arccal. - Csak a gondolat is, hogy elvesztem a kedves
1188 9 | Meglesz - mondtam én is. - És ha mégse lenne meg,
1189 9 | küldeni Pestről.~S magam is készültem, hogy keresek.~-
1190 9 | szívszorulásom elmúlik. Aztán én is keresek.~Maradtam persze,
1191 9 | bírtam megszólalni.~Ilka is piros arccal, de nyugodt
1192 9 | hullámzásáról láttam, hogy neki is ünnepi volt az a perc, amely
1193 9 | Meg lehet élni a festésből is?~Ez az ártatlan kérdése
1194 9 | üldögélt annyiszor, és hogy ő is hiába pazarolta a vásznam
1195 9 | s a fehér blúzos Malvin is. A patak mellett a tanító
1196 9 | A patak mellett a tanító is.~Még mindig földre lógó
1197 9 | érkezik haza. A színészt is hozza. Valami fiatal színész
1198 9 | a kulisszák gondolatára is azt mondja, hogy képtelenség,
1199 9 | Aztán aszongya, hogy ide is van levél...~Azonnal megismertem,
1200 9 | minden perced drága, és azért is nem írtunk, hogy ne zavarjunk
1201 9 | bajod van. Talán többet is tanulsz, mint kellene! Megerőlteted
1202 9 | Egy tisztelendő úrral is tanálkoztam - mondotta aztán,
1203 9 | nem tudhassa, mert föst is: erdészéket is fösti, meg
1204 9 | mert föst is: erdészéket is fösti, meg az újságba is
1205 9 | is fösti, meg az újságba is ki vót nyomtatva, hogy föstő.
1206 9 | elcsodálkozás lesz, ha a pap is hallja, hogy én még csak
1207 9 | Ilkát!~Hogy néz rám Ilka is, ha megtudja délután?...~-
1208 9 | Egykor itt legyen. Ebédet nem is eszek. De a fiát hozza ide,
1209 9 | gyászeset. Augusztusban nem is térek vissza, mert a festészet
1210 9 | festészet mellett a jogi pálya is foglalkoztat. De szeptemberben
1211 9 | könnyebben dolgozom.~A papnak is írtam néhány sort, a tanítónak
1212 9 | néhány sort, a tanítónak is. S délután kettőkor már
1213 9 | hogy csak valamennyire is megállhassak a vizsgálatokon,
1214 9 | erejében való. Hiszen azért is olyan alkalmas a Göndör
1215 9 | Sándor szerepére! Tán együtt is gyerekeskedtek?! Elszántja
1216 9 | szentségekről beszélni. S jó is, hogy nem lehet. Elméjüknek
1217 9 | Károly a minisztériumba.~Az is megfordul mellékesen a gondolatok
1218 9 | a kérdések persze nekem is nehezítik a fejemet. Az
1219 9 | amelyikben aranyat terem.~Végre is az látszik jónak, hogy a
1220 9 | a faluba.~S még csak nem is írhatok neki. Hiszen az
1221 9 | elbolondította őt. Sajnos, a bátyámat is. Valamelyik vidéki társulatnál
1222 9 | emléke. Még röstelkedtem is, ha eszembe jutott, hogy
1223 9 | kék gyémántom. Talán azért is maradtam nőtelen. A házasság
1224 9 | s intett hívón: Jer!~Meg is néztem, ki ül benne. Tetszett
1225 9 | néztem, ki ül benne. Tetszett is néha. De mindig a gyémántokra
1226 9 | egyet. Ha csak egy napra is...~Ha nem mondta volna,
1227 9 | kiáltok rá. - Az a ló is érez!~Az ember rám bámul:~-
1228 9 | a lova mellett.~Tán máig is azon gondolkodik, hogy ki
1229 9 | délután két órára. Vár! Hogy is szólt a gerle? Gyönyörűm,
1230 9 | csakugyan elmennék?~Ha Ilkát nem is találom többé, végigsétálok
1231 9 | legyen az illúzióm.~Először is a nádashoz sétáltam, hogy
1232 9 | kezem a kerítésen:~- Tán nem is ismer?~- Bizony...~- No,
1233 9 | hűsen, lombosan.~A madarak is csakúgy pittyegnek, füttyögnek.
1234 9 | korcsolyáznak.~Íme, itt a kaszáló is. Három boglya széna. Fűillatok.~
1235 9 | szemmel.~Ekkor, hogy beljebb is pillantottam, a vak hölgyet
1236 9 | nyújtotta, s mosolygott:~- Ki is... maga?~~
1237 10 | parlamentben ülnek. A ruhája is angol szabású. Szivar helyett
1238 10 | szabású. Szivar helyett is kis angol pipát szí. Szinte
1239 10 | volt rá időm. Vagy hogy el is felejtettem, nem is akartam,
1240 10 | hogy el is felejtettem, nem is akartam, nem is volt rá
1241 10 | felejtettem, nem is akartam, nem is volt rá időm. Nem tudom
1242 10 | mosolygó, szőke leány... Ma is furcsállom, hogy az az egy
1243 10 | biztatta rá. Én már akkor is éreztem, hogy nem nekem
1244 10 | iskolázásomra aztán már a bátyáim is pótolgattak. Apámnak akkor
1245 10 | már valamelyes adóssága is volt. Nem sok. De igen neheztelte.~-
1246 10 | egyszer az egyik bátyám -, nem is házasodok én meg, hacsak
1247 10 | Kártyáztak. Krajcárba.~Ma is előttem annak a hurka termetű,
1248 10 | küldjenek.~- A franciát is értő tanárokat jól fizetik -
1249 10 | azt az embert oda, s nem is tért vissza többé.~Hát annak
1250 10 | baj van: a fiúnak addig is kell tudnia franciául, hogy
1251 10 | beszéltem franciául.~Meg is gömbölyödtem az alatt a
1252 10 | mondotta egy barátja is. - Meglátszik rajta, hogy
1253 10 | nyáron?~Kérdez franciául is. A fejét rázza. Ad egy francia
1254 10 | Megszégyenítsem azt a jó papot is?~- Nem megyek haza - nyögtem. -
1255 10 | voltam a rajzolásban. Nem is filológus akartam én lenni,
1256 10 | rajzolni, festeni tud. Most is hirdették. Kapsz havonkint
1257 10 | franciául. Azonkívül olvasgass is. Itt a tankönyvek jegyzéke.
1258 10 | följegyezte a papnak a címét is.~Mentem a tapétagyárba.~
1259 10 | rajzot tíz-húszféleképpen is be kellett festenem vízfestékkel.
1260 10 | vállig érő hajú. Az arcában is volt valami a dakszliból.
1261 10 | enyv- és keményítőszaga oda is behatolt, de egy óra múlva
1262 10 | annyira megszoktam, hogy ma is, ha könyvkötő- vagy asztalosműhely
1263 10 | mindenfélét, ami eszébe jutott. Ma is előttem a két piszkos, fürge
1264 10 | macskája.~S nevetett.~Én is elmosolyodtam. Mihelyt olasz -
1265 10 | Zsorzset a neve. Itt dolgozik ő is. Csakhogy most beteg volt
1266 10 | kettős asztalomnál van neki is a helye! Szemben velem!
1267 10 | havi fizetésből még virágot is venni...~Tovább mentem.~
1268 10 | a hamleti kérdés.~Végre is azt mondtam:~- Nem uzsonnázni!~
1269 10 | apjával, mint ahogy vele is tért haza.~Levette a felső
1270 10 | De micsoda jó gondolata is volt annak a pap bácsinak,
1271 10 | keze szorítását még éjjel is éreztem.~Az uzsonnáim aznaptól
1272 10 | végképpen elmaradtak.~Minek is az? - gondoltam. - Az uzsonna
1273 10 | egy táblácska csokoládét is elfogadna a tej mellé?~Elfogadta.~
1274 10 | Aznaptól kezdve a reggelizésre is azt mondtam: fölösleges
1275 10 | valaha Zsorzsetnek a mellében is a zenélőóra, s összemuzsikál-e
1276 10 | holttestemen át!...~Már akkor nem is tudtam másról gondolkodni,
1277 10 | Olyan volt nekem, mintha nem is földi emberfajnak a leánya
1278 10 | külön alkotta volna, s nem is földből, hanem rózsaszirmokból:
1279 10 | szép valója, még a kisujja is, még a hajába tűzött rózsaszín
1280 10 | tűzött rózsaszín csokrocska is, még a cipője sarka is.
1281 10 | csokrocska is, még a cipője sarka is. Úgy sugározta a boldogságot,
1282 10 | szólni Zsorzsethez, és ő is hallgatott. De mikor Lüpen
1283 10 | nősülhet.~- Nálunk korábban is lehet, möszjő Kovaksz.~-
1284 10 | Nem bánom, ha haragszik is, Zsorzset - mondottam én
1285 10 | Zsorzset - mondottam én is kigyulladt arccal -, de
1286 10 | felelte nyugodtan. - Én nem is mehetek férjhez sokáig,
1287 10 | Csakhogy akkorra a virág is megdrágult. Egy szál szegfűért
1288 10 | szembetűnően gömbölyödött. A karja is, az arca is. Én meg hogy
1289 10 | gömbölyödött. A karja is, az arca is. Én meg hogy a fagyos időben
1290 10 | meg hogy a fagyos időben is csak a nyári vékonylevű,
1291 10 | megfelelőnek.~Akkor már Lüpen is sejtett vagy tudott valamit
1292 10 | Zsorzsetnek se nyilatkoztam. Hogy is nyilatkozhattam volna: a
1293 10 | ötszáz frankos fizetést is. Nemegyszer láttam, hogy
1294 10 | jóakarattal szemlél. És meg is dicsérgetett:~- Derék, szorgalmas
1295 10 | néztem Zsorzsetre. Neki is megjelent a gödröcske az
1296 10 | Jó fizetést kap. Talán én is.~- Boldog vagyok én anélkül
1297 10 | Boldog vagyok én anélkül is - feleltem -, ha magát láthatom,
1298 10 | pillogott a földre:~- Én nem is sejtettem - felelte pirosan -,
1299 10 | felelte pirosan -, nem is sejtettem, möszjő Kovaksz...~
1300 10 | dolgozott tovább. Magam is elrejteni iparkodtam az
1301 10 | nem okosság. Hátha azokat is meglepi valami járvány:
1302 10 | Titkon rápillantottam. Ő is rám. A papa egykedvűen pipázott,
1303 10 | Megrökönyödtem.~Zsorzset is megnyúlt arccal lépett be
1304 10 | gerincemen. És a lábam szára is úgy remegett, mint akit
1305 10 | hengerlőbe.~Zsorzset nem is várta a kérdésemet, rám
1306 10 | sírjon, édeském. Én nem is értem...~És megfogtam a
1307 10 | Vigasztaljon!~A hír engem is megrezdített, de hát azért
1308 10 | az volt a furcsa, hogy ő is, mintha nem látott volna
1309 10 | karomat. De Zsorzset továbbra is a mellemen maradt, s én
1310 10 | eszünkbe se jutott.~Zsorzsetet is annyira meglepte az ötletem,
1311 10 | Hiszen járhatunk mink együtt is.~Boldogan kísértem őket
1312 10 | bőrre mázolódott. Azért is kellett annyiszor mosdanom.~
1313 10 | örökség elputtyant, a kripta is kétséges, de hiszen Zsorzset
1314 10 | de hiszen Zsorzset maga is kincs! S valami móringja
1315 10 | nagybácsik teremnek... Az is lehet, hogy az öreg Lüpen
1316 10 | olyan fösvény emberek. Mire is költötte volna azt a nagy
1317 10 | karácsonyfájuk: illik, hogy én is vigyek rá valamit.~Tűnődve
1318 10 | portéka.~Két cukorbárány is fehérlett a kirakatban,
1319 10 | már. A negyven frankhoz is kellett pótolgatnom. A könyvek
1320 10 | kellett pótolgatnom. A könyvek is sokba kerültek. Pláne, egy
1321 10 | kerültek. Pláne, egy szótárt is kellett vennem. Épp az előtte
1322 10 | vacsorát. Talán a gyomromat is elronthatom vele annyira,
1323 10 | gyerekekre.~Tehát többen is vannak! És én csak két bárányt
1324 10 | több fekete szemű gyerek is megjelent, s közöttük Lüpen
1325 10 | mezítlábas, komoly csecsemő. Az is fekete szemű.~- Táguljatok,
1326 10 | karikatúra. Még a lencse is ott volt a bal arcán, de
1327 10 | úgy szeretjük, mintha az is miénk volna.~S rákurjantott
1328 10 | barna, mint az apja. Az is nyakig kötényes, fakanalas.
1329 10 | kötényes, fakanalas. Odaállt az is a glédába. Zsorzset is.
1330 10 | az is a glédába. Zsorzset is. Látszott rajtuk, hogy nem
1331 10 | íróasztal meg egy rajzállvány is állt benne.~- Ugye, szép
1332 10 | volna. S bizonyára furcsán is néztem rá, mert a gyermek
1333 10 | tartani.~A másik szobában is nagy zsivajgás kerekedett,
1334 10 | elveszett a kiáltozásban:~- Én is nyalom! Én is nyalom!~Lüpen
1335 10 | kiáltozásban:~- Én is nyalom! Én is nyalom!~Lüpen kitárta az
1336 10 | porcelánból voltak, s nem is egyszínűek: sárga tányérból
1337 10 | tányérból evett két gyerek is, egy meg zöldből. Az evőeszközök
1338 10 | zöldből. Az evőeszközök is bazáriak voltak.~Lehetetlen
1339 10 | Anyás kedvességgel kínált ő is:~- Möszjő Kovaksz, érezze
1340 10 | Mazsolát, fahajat és mandulát is szórt belé. Egy-két gyerek
1341 10 | pipára gyújtott, s nekem is átadta újra az új szárasat.~-
1342 10 | előre nevetett. Zsorzset is rejtelmesen mosolygott reám.~
1343 10 | arcán, s még a lencsike is a bal gödröcske fölött...
1344 10 | Valamennyien nevettek.~A mama is belépett. Látta, hogy a
1345 10 | hogy a képet nézem. Az is leült közénk újra, és úgy
1346 10 | asztrahángalléros. A sapkája is asztrahán. Hogy illett arra
1347 10 | bundácskáját. Levonta a kesztyűjét is, és csak azután szorított
1348 10 | szemlélgettem.~...Ilyen volt az anya is, mikor Lüpen megszerette.
1349 10 | megszerette. Lehetetlen is volt meg nem szeretnie!
1350 10 | mondta ezt eddig. És nem is csókolt meg, csak akkor.
1351 10 | a kezemben egy óra múlva is remegett a festékesecset.
1352 10 | pillantgattam rá a munkám mellett. Ő is énrám. Egyszer elővette
1353 10 | dolgozott a maga mamája is, ahol most maga?~- Ó, dehogy -
1354 10 | eloszlatta az utolsó felhőcskét is az egemről.~Elveszem! -
1355 10 | Örülök, örülök. Hát azért nem is nézel felém. No, mindegy.~
1356 10 | álmos szemével a leányra is pillant.~- Hát a tanulmányokkal
1357 10 | én tanár. Megélek én így is. Meg lehet élni. A fizetésemet
1358 10 | öreg bólogat.~- Hát úgy is jó.~- És hát - folytatom
1359 10 | folytatom diadalmasan -, meg is házasodok.~- A manót?~-
1360 10 | Mikes bólintott neki. Az is vissza. Aztán tovább beszélgettünk
1361 10 | méltóztatik. Van ezeknek kriptájuk is.~- Kriptájuk?~- Az. Nemrég
1362 10 | kezet nyújtott.~- Hát előre is gratulálok - mondotta jólelkűen. -
1363 10 | szemmel pillantgatott rám. Én is boldogan pillantgattam vissza.
1364 10 | zsebkendőjét.~Az öreg Lüpen is mély megindulással áll mellettünk.~-
1365 10 | nefelejcset dugott a zsebembe.~Én is könnyezve feleltem:~- Nem
1366 10 | válaszolt, hogy az ő szívében is égni fognak a szent lángok,
1367 10 | Georgette~Hát én tanultam is, és írtam is neki olykor.
1368 10 | én tanultam is, és írtam is neki olykor. Megírtam, hogy
1369 10 | örökölni, mert hiszen más nem is örökölheti.~Aztán sokat
1370 10 | hazatértem, még a csillagos eget is mérnöki szemmel néztem.~
1371 10 | zenélőórámnak a zenéjét is.~A kis Zsorzsetből végre
1372 10 | A kis Zsorzsetből végre is nem maradt nekem, csak egy
1373 10 | Németországban, Olaszországban is, később meg játékszerboltos
1374 10 | esperes, Zemplénben. Engem is papnak taníttatott volna.
1375 10 | régi iskolai jópajtásság is. Meghívott, hogy töltsem
1376 10 | hogy egy kis éretlen húga is volt, egy kese hajú, kis
1377 10 | katonai élet szerint nekem is korán kellett kelnem.~Mit
1378 10 | fügekávé képes borítéka is érdekes.~Szemembe ötlik
1379 10 | Mintha nyílt szemmel is valami szép álmot látna.~
1380 10 | falusias.~Ki szoktak ülni ők is ünnepeken?~Egyszer közelebb
1381 10 | közelebb kanyarodok. Nézem.~Ő is néz.~S ahogy a nézésünk
1382 10 | nap láttam, hogy oláhok is laknak a városban. Szép
1383 10 | álló kép volna. A fuksziák is pirosak, a szegfűk is pirosak.
1384 10 | fuksziák is pirosak, a szegfűk is pirosak. A leány is piroska.~
1385 10 | szegfűk is pirosak. A leány is piroska.~Mégis furcsa, hogy
1386 10 | város utcai életén elvégre is nincs semmi néznivaló. Zöldséges
1387 10 | arra járok, akaratlanul is megint csak odapillantok.~
1388 10 | az oláh papé, és a lány is az oláh papé.~Nincs benne
1389 10 | volna semmi egyéb, régen el is felejtettem volna - a lányt
1390 10 | felejtettem volna - a lányt is, a papot is, meg a négy
1391 10 | volna - a lányt is, a papot is, meg a négy cserép virágot
1392 10 | meg a négy cserép virágot is.~De történt valami.~Mikor
1393 10 | naphosszat!~De még akkor is igen idegen volt nekem.
1394 10 | cifra oltáros.~Egyszer meg is néztem azt a templomot.
1395 10 | csak megérzem, hogy engem is néz valaki. Odapillantok
1396 10 | azt a csekély mulatságot is megragadtam, hogy kérdést
1397 10 | igen hosszú volt. Végre is fölkeltem, kisétáltam a
1398 10 | Voltam úgy, hogy délig is elbóklásztam. Olykor a malom
1399 10 | meglassúdik. Egy percre mintha meg is állna.~Rámpillant. Aztán
1400 10 | nem volna idevaló, akkor is láthatná, merre a nagyhosszú
1401 10 | malom, arra van a Malom utca is.~A leány csak áll előttem,
1402 10 | kérdezhessen.~Nézek rá. Magam is elpirulok.~- Bocsásson meg -
1403 10 | hogy láttam a templomban is. Helyeseltem a templomba
1404 10 | bátorkodtam megjegyezni, hogy meg is látszik rajta a reggeli
1405 10 | És az öreganyja pörölt is vele reggelenkint:~- Micsoda
1406 10 | nincs ismerősöm.~- Én is csak a tanítóékhoz járok -
1407 10 | De hát mindjárt rendbe is igazítottam az eszemet:
1408 10 | megkülönböztetem a tanítót is. Kis vállas ember és lőcslábú.
1409 10 | templomba?~Bemegyek csak azért is, hogy lássam: rámpillantgat-e?~
1410 10 | De rámpillantott, s nem is egyszer.~S akkor egyszerre
1411 10 | Hát csütörtök délután be is állítok hozzá. Épp az udvaron
1412 10 | latin iskolát végzett, nem is lehet nehéz.~- Gyerekjáték.
1413 10 | beszélni, akár én. És nem is erdélyi románosan, hanem
1414 10 | a költeményeit.~- Előre is örülök.~- A román nyelv
1415 10 | örülök.~- A román nyelv egy is a latinnal. Én Vergiliust
1416 10 | latinnal. Én Vergiliust is szótár nélkül olvasom, pedig
1417 10 | némi mellékes jövedelem is akad. Behívat olykor délelőttönként
1418 10 | taníthatom magát. Akár mindjárt is megkezdhetjük.~- Nem olyan
1419 10 | kedvem még fuvolázgatni is.~- Megjön az. Megjön mindjárt
1420 10 | látott. S bizonyára vissza is fordult volna.~A tanító
1421 10 | szívesen nézett rám. Le is ült velem szembe a lócára.~-
1422 10 | Mondjuk, harminc krajcárt. Az is sok?~S a kapura tekintett.
1423 10 | sürgős.~- Kár egy napot is elmulasztani.~- De ma fáradt
1424 10 | a fejem. Holnap...~- Úgy is jó.~És újra fölvette a kanalat.~
1425 10 | gavallér. Látásból ismertem is már. Az üveges boltja előtt
1426 10 | könnyen ragad. György úr is megragadt.~Aztán egyszer
1427 10 | át érte, és bizonyára az is kíséri vissza. Elena a neve
1428 10 | már. Kezet nyújt. S nem is lányosan, hanem meleg kézszorítással.
1429 10 | kezet csókolnak neki. Én is, hogy bemutatnak. Elena
1430 10 | bennünket a kérdéseivel. Hozzám is van szava:~- Ismerem látásból.
1431 10 | Elena közbeszól:~- Nem is tudtuk, hogy az alezredes
1432 10 | Elpirulok. De egyben fel is ágaskodik bennem a protestáns
1433 10 | mondom elszántan -, és én is az vagyok.~Elképedve néznek
1434 10 | a levegő. Még Maricának is hideg csodálkozással áll
1435 10 | tietek az élet.~Azzal ő is bement.~Darabig csevegtünk.
1436 10 | lányokra került a sor. Maricára is.~- Mondj egy-egy hazugságot
1437 10 | kedvéért, aki elvégre magyarul is megért, ha éppen beszélgetünk.~
1438 10 | állni. Az este bizonyára ő is meggondolta. Eretnek vagyok
1439 10 | mégse megyek el többé. Hatan is tudják, hogy luteránus vagyok:
1440 10 | szemével. A templomajtóban is megállt: megfordult, rám
1441 10 | ne érdeklődjek én tovább is a miszticizmus iránt?~S
1442 10 | pápa nagy engedékenyen le is szállna a trónusáról, az
1443 10 | Találkoztam vele egyszer az utcán is. Magába mélyedt, komor ember.
1444 10 | Komor még a cipője talpa is.~Nem, nem! Képtelen butaság
1445 10 | egyébért nem, csak azért is arra kellett volna mennem,
1446 10 | tornácon ültünk. Aggódtam is, hogy az összejövetel elmarad.
1447 10 | azonban elmaradt. De nélküle is boldogan mulattunk.~Elena
1448 10 | szabadkozott. De most már Petru is hangoztatta, hogy a bíró
1449 10 | gyolcskötény volt aznap is rajta. Leoldta. Beléptünk
1450 10 | az arcához, úgy szimplán is leejtette. Tartotta az ajkát
1451 10 | beszélgethetünk. De minek is több? Hiszen minden szó,
1452 10 | átszőve. S ha elhallgat is, a szeme édes mondatokat
1453 10 | utaznom, és még csak nem is beszélgethettünk eleget.~
1454 10 | amelyikben én, és ha alszik is, oly ébren alszik, hogy...
1455 10 | rám édes-szomorún.~És én is szorítottam az ő kezét,
1456 10 | Eljön, ugye, a jövő nyáron is?~- Hacsak lehet.~- Jöjjön
1457 10 | jelent meg, és két kislány is vele. Marica megijedt. A
1458 10 | beszakadt alatta. A kabala is beesett.~A lányok is felugrálnak,
1459 10 | kabala is beesett.~A lányok is felugrálnak, odafutnak a
1460 10 | Reggel ötkor, Marica. Nem is láthatom többé. Csak még
1461 10 | várok én akár éjfél utánig is. De hátha felébred a nagymama?~-
1462 10 | petróleumlámpáska. Magát az oszlopát is alig világítja meg.~A levegő
1463 10 | engem, akárha özönvíz esik is?~S tizenegy előtt valamivel,
1464 10 | vakkanással bosszankodik, aztán az is elhallgat. Újra csendes
1465 10 | sötétség mélyéből. De az is belekoppan a falba, s a
1466 10 | végtelen.~Az ablakon át is kihallom, amint bent a szobában,
1467 10 | a magyar templom tornyán is megszólal az óra: komoly
1468 10 | bent bondul az egynegyed is. Az öregasszonyságnak bizonyosan
1469 10 | sötétség.~Az ablakot közelről is csak a szemem erőltetésével
1470 10 | meghallanám, bármi halkan nyitja is ki. Hiszen már azt is hallom,
1471 10 | nyitja is ki. Hiszen már azt is hallom, hogy az óra a felet
1472 10 | volna!~De milyen bolond is vagyok én, hogy idejövök,
1473 10 | esztendeig itt álldogálok is, az a leány sose lehet az
1474 10 | halad. Már a tizenkettőt is bongatja benn a papék órája,
1475 10 | kifelé.~Már akkor az arca is előfehérlik a homályból.
1476 10 | A keresztapámat különben is elhelyezték már onnan. Csak
1477 10 | vallásukra, az apám miatt, és én is tudtam, hogy ő nem térhet
1478 10 | fekete reménytelenségben is szerettük egymást végtelenül!~
1479 10 | csak egy hajszálnyi sugara is mutatkozik, az oltár előtt
1480 10 | mutatkozik, az oltár előtt is visszalépek. Várok akár
1481 10 | visszalépek. Várok akár húsz évet is. Írjon!~A szívemet szaggatta
1482 10 | Mindezt megírtam Mariskának is, és azt ajánlottam neki:
1483 10 | apjával, mert az gondolatnak is irtóztató! Viseljük türelemmel
1484 10 | hátha idő múltával velünk is történik valami boldogító
1485 10 | közöttünk, fölöttünk.~Mintha az is azt kérdezné szomorú kérdéssel
1486 11 | Mert hiszen az aggleányok is így beszélnek:~- A férfiak
1487 11 | látszódjanak. De hát a festők is kékebbnek festik az eget,
1488 11 | Gábor... És az Istennek is fia van, és nem lánya.~-
1489 11 | és nem lánya.~- De azt is a nőnek a szívére bízta
1490 11 | Konstatálom, hogy mindössze is csak ketten vagy hárman
1491 11 | annak a szegény nőnek?~Nem is beszélek a vagyontalan leányok
1492 11 | Vannak persze görbe fák is az erdőn. De hát miért görbék?~
1493 11 | a házaséletének?~Ám azt is elfogadom, hogy lehet szerencsétlen
1494 11 | szerencsétlen az olyan házasság is, amelyiknek nem felemás
1495 11 | házasság.~Mi a házasság?~Még ez is kérdés? - mondaná a két
1496 11 | társasvállalat. Szenvedések is vannak az életben. Tehát
1497 11 | egybekelők azokra a szenvedésekre is vállalkoznak. Csakhogy addig
1498 11 | egybekelés után már a másik baját is. Nem minden hónap május.~
1499 11 | éljük át a későbbi viharokat is, rossz terméseket, fagyokat,
1500 11 | a két kábult fiatal mit is gondoljon egyebet:~- Végre
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1694 |