Part

 1 Inc|       elbocsátotta.~Aztán közéjük ült. Mindjárt el is mondták
 2 1  |  diadalmasan az asszonykához. Ott ült a széken az ablak mellett,
 3 2  |    csaknem mindig. Mert ha otthon ült a breviáriumot olvasta.~
 4 2  |         egy kövér zsidó asszonyka ült mindig a boltban. Akkor
 5 2  |       koromszínű, sűrű pillákkal. Ült álmos arccal, a félméteres
 6 2  |          Szombaton mindig egyedül ült ott: apja-anyja a zsinagógában.
 7 2  |         bátyám a tanulószobájában ült még. Bizonyára a húsvéti
 8 3  |        hogy Viki a vállát karolva ült mellette, megfogta a kezét
 9 4  |             néha... Tudja-e, hogy ült is már? Hét hónapot ült.~-
10 4  |           ült is már? Hét hónapot ült.~- Beee! - szólamlott meg
11 4  |     ijedek tőle, ha nyolc hónapot ült se. Sajnállak, hogy annyira
12 4  |            Még a Puli is komolyan ült mellettünk.~- A jövő nyáron -
13 5  |          bevont az orgonaszó.~Ott ült gyászruhában. Valami rokona
14 5  |        kertecskéjében.~Mellettünk ült az öreganyja is. Az gardírozta.
15 6  |           Valami szalmaszékecskén ült, és az arca fölfelé volt
16 6  |      tovább.~S kitekintettem.~Ott ült az ablakban. Varrt.~Az arcát
17 7  |        másnap a báróné is vonatra ült velem, maga akarta megválasztani
18 7  | megtörtént, hogy mikor női kliens ült nálam, betoppant.~A szeme
19 7  |     szakadt. A két öreg hallgatva ült az asztalnál. Ida is a lámpásba
20 7  |       levelet.~Írta, hogy egyedül ült otthon délután: várt. Látja,
21 8  |          darabig lesütött szemmel ült előttem, aztán rám nézett: ~-
22 8  |       apáca.~Gondba borult arccal ült le. Valamivel távolabb vonta
23 8  |       belé.~Ilda bíborszín arccal ült előttem, és a parkettre
24 8  |          A társaság megint együtt ült este nyolckor.~Lehet, hogy
25 8  |   érdekesebb-e.~Még a báró is ott ült megint. Pedig minden elbeszélésre
26 9  |         Forgatta.~A pap a botjára ült, és elmondta, hogy jár az
27 9  |         asszony némán és komolyan ült közöttünk, nem mertem mondani
28 9  |           derekát, és a vak mellé ült.~- Melyiket? - kérdezte
29 9  |         két hölgy is az asztalhoz ült. Ilka a beszélgetésünkben
30 9  |      cselekedtem volna.~Az agg nő ült, mint valami koporsóból
31 9  |           Persze, a tanító is ott ült. Az örvendezésükből, szemük
32 9  |       ásított egyet. Aztán mellém ült a padlóra: fölemelte az
33 9  |          Az anyja felleges arccal ült a vak mellett, és hol Ilkára
34 9  |           Nem tudott szólni, csak ült kókadt fejjel, mint a nápolyi
35 9  |          játszik énvelem?~A leány ült, és kötött.~Valami női hang
36 10 |           könyv között. Ahogy ott ült vállba süllyedt fejjel a
37 10 |          japáni skatulyák.~Közénk ült, szembe velem. Az ölében
38 10 |         Mosolygott.~Az asztalához ült, hosszú pillantást vetett
39 10 |      szeretnie! És talán ugyanitt ült Lüpen, ahol én, és talán
40 10 |        ahol én, és talán ugyanott ült az a nő, ahol Zsorzset.
41 10 |        szívesen nézett rám. Le is ült velem szembe a lócára.~-
42 10 |      talán... utoljára...~S ahogy ült és nézett, annyira asszonyos
43 11 |        lenn várt az üvegfolyosón.~Ült egy asztalkánál. De vele
44 11 |          asztalkánál. De vele ott ült egy ismeretlen asszonyság
45 11 |        vezetett. A rinocerusz ott ült. Már a szeme állása se volt
46 11 |          Örökre gyászolok!~Mellém ült. Ő is sírt. Hosszan és némán