Part

 1 2 |            gyanakvó szemmel leskelt reám.~És a gyanúja megint egy
 2 3 |        egyszerre röstelkedve nézett reám, aztán az anyjára.~Az öregasszony
 3 3 |       könnybe merült szemmel nézett reám.~Ha öt-hat évvel fiatalabb
 4 3 |     miközben szerelmesen pillantott reám.~- Csak a halál választja
 5 4 |         Csak állt. Várakozón nézett reám. De közben úgy elpirosodott,
 6 4 |         locsogott még, s közben hol reám nézett azzal az édeskés
 7 4 |             arcát. Szomorúan nézett reám:~- Nem mondja meg?~- De.~-
 8 4 |          Méltóságos komolyan nézett reám!~Aztán hogy látta a megszeppenésemet,
 9 7 |              Sajnáló szemmel nézett reám. Aztán hogy az anyja a szévri
10 7 |          oly merengő szemmel nézett reám, mintha holdvilágos tájkép
11 7 |            szeme várakozóan fordult reám.~Csend volt körülöttünk.
12 7 |         leány álmodó szemmel nézett reám, és szólt meleg-halkan,
13 7 |             báróné aggodalmasan néz reám:~- Hát mint vélekedik, ügyvéd
14 7 |       aggodalmasra vált szemmel néz reám.~- Az nem mondtam. De nekem
15 7 |              hogy annyira figyelmez reám.~Nem sokkal rá egy takarékpénztár
16 7 |           szerencsés nap! Úgy omlik reám minden jó, mint egy virágzuhatag
17 7 |           és aggodalmasan pislogott reám.~- Ne félj - mondottam -,
18 8 | elhallgatott. Álmodó szemmel nézett reám:~- Olvassak még? Már két
19 8 |            is hidegen pillantgatott reám.~Vajon meggondolták-e a
20 8 |     hüledezve nézett utána és aztán reám:~- Unalmas?~- Nem, nem unalmas,
21 8 | elpirosodott. Szinte ijedten nézett reám.~- Ezt nem tudtam - mondta
22 8 |        Megállt, és várakozón nézett reám.~- Adja ide a kezét - mondottam. -
23 8 |           elkerekült szemmel nézett reám. Ilda is megkövülten hallgatott.
24 8 |         Szinte rémült arccal bámult reám. Aztán mélyen behunyta a
25 8 |              Elnyílt szemmel nézett reám:~- Mi lelte Bertát? Sírva
26 8 |            hajlítva, hálásan nézett reám.~- Mégis jó a szemet pihentetni.
27 8 |       arccal, nedves szemmel nézett reám. A szobába boldog várakozásnak
28 8 |    válasszak.~- De hiszen - rebegte reám fordítva a szemét - önnek
29 8 |         szavamra ijedten fordította reám a szemét:~- Ó! Ne mondjon
30 8 |       elsápadt. Aggodalmasan nézett reám, és alig hallhatóan susogta:~-
31 8 |         szomorún és sajnálkozva néz reám.~És mély csend állt köztünk.
32 9 |             álmodozó szemmel nézett reám:~- ...Az olyan szép... Milyen
33 9 |     könnyeit, és hálásan pillantott reám:~- Hát az lenne...~- Finum
34 9 |           meresztette a szemét, hol reám.~A két rák is dermedten
35 9 |          mámoros szemmel pillantott reám.~- Iluska - susogtam boldogan -,
36 9 |        gyémánttá.~S idegenül nézett reám.~No, akkor hát szóhoz jutottam:~-
37 10|       nyomában, és búsan pillantott reám.~No, fene kutyaszorítóba
38 10|   figyelemmel és becsüléssel tapadt reám.~- El lehet adni - ismételtem
39 10|     Zsorzset rózsás arca mosolygott reám a két boldogító gödröcskével,
40 10|           is rejtelmesen mosolygott reám.~Zsül egy vörös könyvforma
41 10|         rózsás angyalarc mosolygott reám.~Szinte betegen ültem be
42 10|        haját, és fájdalmasan nézett reám.~- Jöjjön el holnap búcsúzásra.~-
43 11|           néma rosszallással néznek reám az aranyrámákból. Végre
44 11|            az Ilona asszony hagyott reám.~A tanítóm küldött ötven
45 11|              szelíd lélek sugárzott reám.~- Kényszerítették - mondotta -,
46 11|           Éva is gondolkodva nézett reám.~Bécsben aztán megismerkedtem