1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1572
bold = Main text
Part grey = Comment text
1 Inc | bólint jobbra-balra, és nem szól semmit.~- Förtelmesen
2 Inc | Mi-mi-milyen jó, hogy nem vártunk to-to-tovább!...~
3 Inc | negyvenen alól.~- Hiszen te nem vagy agglegény~- Az vagyok
4 Inc | mit vél érdekesnek, arról nem szólt.~A szmokingos ivott
5 Inc | megalakultnak jelentem ki. Tisztikar nem kell. Szabályok se kellenek.
6 Inc | esztendő többi napján aztán nem irigylem őket.~- A nők sok
7 Inc | mire játszik. Mert hiszen nem ismeri a nőt, akit elvesz:
8 Inc | esze minden nőnek, hogy nem a hibáit mutogatja.~S legyintett.~-
9 Inc | lehetőség van is a vesztésre, nem játszom.~- A házasság olyan,
10 Inc | szerelmet, mert józanon nem házasodna meg senki.~A tanár
11 Inc | valamennyien nevettek.~- Hát nem veszedelem? - szólt a szóló
12 Inc | derültséget kelt. - Ádámnak nem egy hosszúhajú némber volt
13 Inc | veszedelme? - A trójai háborút nem egy hosszúhajú némber okozta?
14 Inc | hosszú haj, mint veszedelem, nem vonul-e végig az egész világtörténelmen?
15 Inc | Mert én meg azt gondolom, nem úgy vagyunk mink, mint aki
16 Inc | hanem mint azok, akiknek nem volt belépőpénzük az ököritói
17 Inc | ötletekkel!~- Azt gondolom, nem tölthetjük kellemesebben
18 Inc | el fogja beszélni, miért nem házasodott meg.~- No, ez
19 1 | szeretne elbeszélni, de nem jut eszébe semmi. Szinte
20 1 | Hát... hogy én mért nem házasodtam meg? Igazán...
21 1 | házasodtam meg? Igazán... nem is tudom így hamarjában.
22 1 | is tudom így hamarjában. Nem értem rá, vagy mi.~- De
23 1 | Hazagondolok.~Már egy esztendeje nem voltam otthon. Micsoda örömhírt
24 1 | arcát, de ezt a hibácskát nem láttam rajta.~Otthon nem
25 1 | nem láttam rajta.~Otthon nem tudtak semmit az én boldog
26 1 | hullámos tengerről beszélt, nem tudtam hamarosan, hogy a
27 1 | nyugalmazott főispánnak a leánya. Nem is akarták neki adni, de
28 1 | hazamentem.~A menyasszony, nem csekély meglepődésemre,
29 1 | meglepődésemre, éppenséggel nem olyan volt, mint valami
30 1 | bátyámat.~A lefolyt év alatt nem sok levelet kaptam hazulról.
31 1 | levelet kaptam hazulról. De nem is haragudtam érte: boldog
32 1 | erős dalia. De a szeme nem az a vidáman csillogó, mint
33 1 | az anyám jött elém. Azon nem látszott változás. Az öregasszony
34 1 | asszonyka meg, mintha a bátyám nem is ura volna, hanem lakája.
35 1 | pajkosan rámfenyegetett.~- Nem értelek - feleltem. - Mire
36 1 | tapint, aggódva kérdeztem:~- Nem szeretitek egymást?~- Dehogynem.~-
37 1 | Dehogynem.~- Vagy hogy ő nem szeret úgy, mint akkor?~-
38 1 | Még jobban.~- Vagy hogy te nem?...~- Én is csakúgy. Nem,
39 1 | nem?...~- Én is csakúgy. Nem, erről szó sem lehet. Ez
40 1 | sem lehet. Ez az asszony nem közönséges tisztaságú lélek.
41 1 | olyan nagy baj az? Hiszen nem vagy te szótalan természetű
42 1 | vagyis inkább hónapjaim. Nem kellett énnekem színházba
43 1 | zárni a házasságból?~De nem kellett faggatnom, megindult
44 1 | benne voltam a mártásban. Nem mászhattam ki belőle, mint
45 1 | fuldokol a zsebkendőben:~- Nem vagy becsületes ember! Nem
46 1 | Nem vagy becsületes ember! Nem vagy becsületes!~Elhőköltem,
47 1 | ember fia sem mondott!~De nem képedezhettem sokáig: egyszer
48 1 | leányfénykép, amelyikért nem volt sírnivalója. Krecsányi
49 1 | fényképe. Soha életemben nem beszéltem vele, de akkoriban
50 1 | ablakdeszkára borulva zokogott.~- Nem hittem, Jolán, hogy ennyire
51 1 | egyszerre elszűnt. Az arcát még nem emelte fel. Fülelt.~- Ez
52 1 | alája írva. De persze te ezt nem olvastad.~Egyszerre fölemelte
53 1 | eszembe jutott, csak az nem.~Naplók is hevertek ott.
54 1 | Csakhogy azokban a napokban nem lehetett. Órák kellettek
55 1 | ezt akartam, gyöngyöcském. Nem szabad enélkül távoznod.
56 1 | szabad enélkül távoznod. Soha nem szabad enélkül távoznod!
57 1 | kerekre nyíló szemmel. - Nem akták azok!~És elsápadt.~-
58 1 | összefutottak.~- Meghalt?~- Nem tudom - feleltem, szinte
59 1 | bolond is voltam, hogy meg nem mutattam neki előre a fényképeket!
60 1 | mint az első volt.~- Már nem hiszek - felelte bús-megvetően. -
61 1 | csavarom el? Egész délután nem voltam itthon. Azalatt megtudhattad
62 1 | az Aladár nevét látod, és nem az enyémet.~Persze, nem
63 1 | nem az enyémet.~Persze, nem nézte. Ha nézte volna, sehol
64 1 | nézd meg azokat is, ha nem hiszel.~No, hát ezzel a
65 1 | csatát nyertem. A kulcsokat nem fogadta el persze. Bocsánatkérően
66 1 | a kávémhoz.~Jolán belép.~Nem merek ránézni, csak kevergetem
67 1 | bizonyos, hogy a díványig nem látott, de onnan vissza,
68 1 | ha ki is nyitja, bezárni nem tudja. A napokban úgyis
69 1 | megvan a kulcsnak a mása.~Nem felelt. Csak nézett rám
70 1 | nincs nálam.~Jolán azonban nem mozdul.~- Iszen nem sürgős -
71 1 | azonban nem mozdul.~- Iszen nem sürgős - feleli egykedvűen.~
72 1 | kőoroszlán a kapu tetején.~Én nem mozdulhatok - gondoltam.
73 1 | mozdulhatok - gondoltam. A kulcsot nem hagyom ott.~Az asztalt leszedik,
74 1 | óra tájban megszólal:~- Nem mégy ki a vetésre?~- Fölösleges -
75 1 | megint parázs volt alám. Nem tarthatom nálam. De hová
76 1 | árnyékban van nappal. Ott nem fogja megtalálni.~Akkor
77 1 | Csodálkozva nézett rám:~- Hát nem várod meg a vendégeidet?~-
78 1 | várod meg a vendégeidet?~- Nem, lelkem. Most jutott eszembe,
79 1 | Most jutott eszembe, hogy nem mára ígérkeztek, hanem holnapra.~
80 1 | eszembe jut a kulcs. Csak nem találták talán meg? Hátha
81 1 | nekibotlottam, de hál’istennek nem olyan zörgéssel. Átkozott
82 1 | már nyerít az ablak alatt. Nem is reggelizek, csak lóhátról
83 2 | Semmilyen történetem nincsen: én nem voltam szerelmes soha.~-
84 2 | vizeskancsó. Soha semmiféle nő ki nem bírt bolondítani a józanságomból.
85 2 | ábrándozásnak született ellensége? Nem tudom. De szinte büszke
86 2 | történet van a begyetekben, nem fogjátok hazugságokkal érdekesíteni.
87 2 | kis epizódot az életemből. Nem éppen szerelmi történet,
88 2 | végzetes oka volt annak, hogy nem házasodtam meg.~Én akkor
89 2 | létemre pápisták közé, arra nem szívesen emlékezem. Elég
90 2 | mégiscsak éreztem, hogy ő nem olyan apám mint az igazi
91 2 | pajtásaim között. A bátyám már nem látszott olyan félelmesnek.
92 2 | olvasta.~Hát jó ember is volt. Nem panaszkodom rá. Csak szörnyű
93 2 | rettegj!~No, hát úgy kiporolva nem volt még a ruhám, mióta
94 2 | anyámnak. De gyanakodott, hogy nem írtam-e bele titkon is.~
95 2 | Olykor magához szólított, és nem csekély ámulatomra sorra
96 2 | Attól fogva már igazán nem volt kérdés, hogy kitűl
97 2 | elítélitek azt az embert. Én nem ítélem el.~Nem volt rossz
98 2 | embert. Én nem ítélem el.~Nem volt rossz ember. Csak szentül
99 2 | volt győződve, hogy aki nem katolikus, nem igazi ember,
100 2 | hogy aki nem katolikus, nem igazi ember, és a másvilágon
101 2 | Az a két verés ostoba meg nem értése volt a gyermeki léleknek,
102 2 | egy harmadik verés.~Az már nem váratlanul ért, de pogányabb
103 2 | színe halványodott rajta? - nem tudom. De egyszer láttam
104 2 | ménkű az Aranysasba! Nem maradt reggelre, csak ez
105 2 | pipát. Ennél derágább pipája nem lesz a szógabírónak se.~
106 2 | esett. Nézi: hol a pipa? Nem látja. Ahogy jobbra-balra
107 2 | alkalommal cukrot mondtam. Azt nem engedett vennem. Hát az
108 2 | De olyan bánatos krajcár nem is hullott a szegények pörsölyébe
109 2 | reményekkel. Ha véletlenül nem volt a boltban, türelmetlenül
110 2 | sokat kell tanulnia?~- Ez nem tanulókönyv - felelte bágyadt
111 2 | Hát mi?~- Regény. Maga még nem olvas regényt?~- De már
112 2 | szempilláit.~- Ezt még maga nem érti.~- De értem. Én ne
113 2 | Német könyv volt. Azt bizony nem értettem.~A leány mulatott
114 2 | könyvre.~- Olvassa hát.~- Nem szoktam ilyen német könyveket...~-
115 2 | valamit.~De arra a polcra nem nézett ő soha. Igaz, hogy
116 2 | polc. De az is lehet, hogy nem akarta rám tékozolni a boltnak
117 2 | markában.~- Majd otthon.~- Nem. Minek várjunk addig? Még
118 2 | éppolyan jó.~- Akkor mért nem azt?~Nekem már mindenféle
119 2 | de éppen cukros mandula nem került hozzám soha. A szemem
120 2 | bámultam rá, nevetett:~- No, nem most, ne ijedjen meg: majd
121 2 | A bátyja? Akkor már nem is él talán. Vagy ha él,
122 2 | Gabika, el fog-e venni, vagy nem?~Nagycsizmás lépések hangzottak
123 2 | megcsaptam a lovat, és sehogy meg nem tanálom, a Ponciusát...~
124 2 | kérdést. Ha azt mondom: nem veszem el, megsértődik,
125 2 | meg ne tudja!~A mandulát nem bontottam fel az úton. Olyan
126 2 | nagy kincsnek éreztem, hogy nem akartam futtomban megenni.
127 2 | csalódás szinte megkábított.~Nem, ez nem maradhat ennyiben!
128 2 | szinte megkábított.~Nem, ez nem maradhat ennyiben! Visszaviszem!...
129 2 | ennyiben! Visszaviszem!... Nem, nem lehet már. A bátyám
130 2 | ennyiben! Visszaviszem!... Nem, nem lehet már. A bátyám minden
131 2 | elnyargalok.~Lesek a konyhába. Nem látok senkit.~No, bizonyosan
132 2 | ott az udvaron? - bizony nem tudom, mit felelek.~Visszapillantok,
133 2 | várok még. Ha azalatt ki nem jön...~A kapu előtt csoszogó
134 2 | Félrehúzódok a pince felé. Ha nem lógna úgy a feje, meglátott
135 2 | most biztos kilép eléje...~Nem, nem lép ki.~De most már
136 2 | biztos kilép eléje...~Nem, nem lép ki.~De most már nem
137 2 | nem lép ki.~De most már nem várhatom. Csak egy percet
138 2 | Nézem, hogyan tér vissza. Nem megy be a konyhába. Az utcaajtóhoz
139 2 | elveszi valaki.~Az öregnek már nem volt a kalapja a fején,
140 2 | hely. Akárki más kilép, meg nem láthat. Csak akkor pattanok
141 2 | kérdezte volna valaki, meg nem bírtam volna mondani.~Csak
142 2 | fagyladozó szívvel: ilyesmi még nem történt velem!~Percek teltek
143 2 | kiálthatok is neki.~Hát nem lehetett.~Visszaereszkedtem
144 2 | kopogok rajta, míg csak meg nem hallják. De addig hiába,
145 2 | most már történni velem? - nem tudtam. Aztán rémledezés
146 2 | végtelenségről. No, hát nekem van!~Nem is hallottam, mikor elszűnt
147 3 | vőlegény is voltam. És hogy ma nem vagyok férj és egy fészek
148 3 | szépségével.~Pedig hát engem nem lehetett egykönnyen. Soklányos
149 3 | rőffel mérik a boltban.~Nem is igen jártam én bálokba.
150 3 | ki van téve a lépvessző. Nem vagyok én csíz! Megállítottam
151 3 | Eleinte azt gondoltam, hogy nem is fővárosi leány. A beszéde
152 3 | szemérmesen mosolygott. Nem bírtam szabadulni a szemétől.~-
153 3 | megkérdeznem, hogy hol laknak.~Ha nem akarta volna, hogy meglátogassam,
154 3 | meglátogassam, azt felelte volna:~- Nem messze, csak itt a harmadik
155 3 | ennyire szép, hogyan van, hogy nem vette el eddig senki?~Igen
156 3 | Elmentem.~Hát ott már csakugyan nem volt annyira tündéri a levegő.
157 3 | Az asztalosok ma már nem faragnak efféle bútorokat.~
158 3 | arcú Madonna-kép is. Bizony nem mennyei arc, hanem mintha
159 3 | festett meg bajuszt. Azt csak nem vették zsibárusnál?~S ránéztem
160 3 | van abban? Magyar könyvet nem sokat olvasunk. Kit olvassunk?
161 3 | jelentkezőre azt mondta:~- Nem az igazi, anyácskám, ne
162 3 | ne erőltess. Ha az igazi nem jelentkezik, inkább leány
163 3 | elalszik a lámpásunk, és nem tudjuk némelyik kérdésben:
164 3 | újabb rezgéseket okozott. De nem kellett soká várnom: csakhamar
165 3 | Őszintén megvallom, hogy nem a pénztől idegenkedtem,
166 3 | rossz szokásától semmiképpen nem bírt megválni. De nem szóltak
167 3 | semmiképpen nem bírt megválni. De nem szóltak erről a bátyámnak
168 3 | azt a rossz szokását, hogy nem kapart az ajtón, mint a
169 3 | kritizáló, magukat azonban soha nem vizsgáló mamák szoktak.
170 3 | mamával is, a pincsivel is.~Nem szerettem volna úgy járni,
171 3 | kalapomért nyúltam.~- Három napig nem jövök el - mondottam. -
172 3 | voltam abban, hogy Vikit nem vesztem el. Jó fogás voltam
173 3 | hogy anyás feleséget venni nem szeretnek a fiatalemberek.~
174 3 | idő járt akkor. Bizony már nem tudom, hogy a török-orosz
175 3 | vége!~- Meghalt?!~- Még nem, de nem éri meg a reggelt.~-
176 3 | Meghalt?!~- Még nem, de nem éri meg a reggelt.~- Péntek
177 3 | Nyöszörgött. Biztos volt, hogy nem él éjfélig se. A hivatalomba
178 3 | éjfélig se. A hivatalomba nem mentem be. A bérkocsissal
179 3 | hogy családi gyász miatt nem mehetek.~De nem halt meg
180 3 | gyász miatt nem mehetek.~De nem halt meg aznap a mama. Még
181 3 | azt mondta az orvos, hogy nem is fog meghalni.~Viki letérdelt
182 3 | az öreg napjait!~Valóban nem is lehetett arra gondolni,
183 3 | iskolás korában hónapokig nem reggelizett otthon. Magával
184 3 | nyaka is úgy megjavult, hogy nem húzogatta többé.~A fürdőkeresés
185 3 | még tartott a kánikula, és nem volt ott akkor se fasor,
186 3 | Balaton.~Aztán, ha fasor nem is volt, sétálhattunk este
187 3 | sajnáltuk, hogy tíznél tovább nem időzhettünk künn. Az öregmama
188 3 | kellett ülnie, míg mi vissza nem térünk. Félt a kísértetektől
189 3 | hozni a vízből Vikinek. Nem volt rá szükség, de a rendhez
190 3 | mondotta álmodozva Viki -, hát nem olyan, mintha az is nézne
191 3 | hogy olyan boldog házaspár nem lesz a fővárosban, mint
192 3 | fantáziáját.~- Ugyan... Csak nem gondolja, hogy én ebből
193 3 | kártyából világosan látható, el nem hagyja.~- Soha, ugye, soha!? -
194 3 | pislog, vállát vonogatja:~- Nem tehetek rúla.~- De soká,
195 3 | Krisztus öt sebére gondol.~- Én nem mondtam - mentegetődzött
196 3 | is vacogott féltében.~Hát nem maradhattunk ki tíznél tovább.~
197 3 | vőlegényem szobájába. Ma este nem iszok.~Megértettem, és boldogan
198 3 | vigye oda, ahova szokta.~- Nem, úgy tegye, ahogy én rendeltem!~-
199 3 | mondottam -, hogy reggelre nem fog belőle hiányozni egy
200 3 | éjben valamelyik kertből, s nem is távol tőlünk: Kviu-viu!~
201 3 | Bagoly - vélekedek -, nem lehet egyéb.~A madár újból
202 3 | gyorsvonat járása akkor még nem alkalmazkodott a fürdőkhöz.
203 3 | alkalmazkodott a fürdőkhöz. Nem lehetett arra gondolnom,
204 3 | állat!...~De micsoda?~Egér nem lehet. Az egér rág, annak
205 3 | S a fejemhez közel.~Ez nem lehet más, csak béka! Rám
206 3 | Végre megtalálom: hát nem béka, hanem az üvegdugó.
207 3 | holdat nézni, akkor is, mikor nem voltam szerelmes. De akkor
208 3 | nyitva hagyom az ablakot, s nem bánom, ha reggel föl is
209 3 | felé. De csak eldöbbenek: nem Náni! Viki.~Beljebb vonulok
210 3 | vélni a dolgát.~Egy perc nem telik belé, Viki előlebben.
211 4 | valami.~Arról a nőről én soha nem is beszéltem. Olyan leány
212 4 | Tisztább, szebb lélek nem élt még leánytestben. És
213 4 | elvettem volna. El. Pedig nem is volt úrileány.~Azazhogy
214 4 | úrileány volt... úri. Elvégre nem a ruha választja meg, melyik
215 4 | melyik lélek úri, melyik nem. Úrileány volt, úri.~És
216 4 | cigarettára:~- Köszönöm, úrfi: nem élek papirossal.~Sík vidéken
217 4 | a nyájra pillantva. - De nem asszony ám még.~- Lánya
218 4 | juhásznak?~- Olyanféle.~- Hát nem az?~Vállat vont:~- Lehet,
219 4 | De parasztleány?~- Az.~Nem beszéltünk többet. A domb
220 4 | kérdezte az asszony.~Nem tudtam, ki az a Laci.~-
221 4 | Laci.~- Kiküldtük eléd. Nem találkoztál vele?~- Ahon
222 4 | kis Attila-ivadékot.~Más nem is ebédelt aztán velünk.
223 4 | ültem lovon. De gondoltam, nem nagy mesterség az. Járó
224 4 | beléd - gondoltam -, engem nem vetsz le!~S ragaszkodtam
225 4 | Hova robog? meddig robog? - nem láttam. Fák és házak, utak
226 4 | szemüveges megszólal:~- Nem ütődött meg, úrfi?~- Nem.~-
227 4 | Nem ütődött meg, úrfi?~- Nem.~- A ló elszaladt. Majd
228 4 | Atteremtéssit, hát mér nem mondtad, hogy nem tudsz
229 4 | hát mér nem mondtad, hogy nem tudsz lovagolni?~Aztán gyalog
230 4 | is rajzoltam nagyjából. Nem mondhatnám, hogy nagy kedvvel.
231 4 | Pihenni küldtek engem oda, nem dolgozni. Még könyvet se
232 4 | viaszpapirosba burkolt valamivel. Nem is nézem, hogy micsoda,
233 4 | szalonna.~Soha életemben nem ettem szalonnát, legfeljebb
234 4 | fantáziámban.~De hiszen nem vagyok én telegramkihordó.
235 4 | aszott legelőre. A nyájat nem láttam. Átkanyarodtam az
236 4 | aztán megláttam a nyájat. De nem a leány őrizte, hanem a
237 4 | rozs. Fővárosban nőttem: nem tudtam akkor még megkülönböztetni
238 4 | világ kenyeréből.~De akkor nem erre gondoltam. Három helyet
239 4 | bátyám, hogy délig bejárjam. Nem tetszett sehogy se. Azzal
240 4 | Mentem vagy negyedórát. Csak nem mutatkoznak az aratók. Kukorica,
241 4 | nyájra pillantok, látom, hogy nem a tömzsök asszony áll már
242 4 | az árnyékból, látom, hogy nem is egy leány áll a juhok
243 4 | is ott ül a földön, azért nem látom. Közelebb-közelebb...
244 4 | megszínesült.~Akkor láttam, hogy nem kalap van a fején, hanem
245 4 | kisasszonynak mondtam. S talán nem is a ruhája miatt, hanem
246 4 | kalapommal legyezve magamat -, én nem ismerem magát, és valaki
247 4 | Bocsásson meg. Látom, hogy nem szereti.~S hogy még mindig
248 4 | szereti.~S hogy még mindig nem felelt, folytattam:~- Ismeretlen
249 4 | komolyan -, és igen hitványka. Nem lehetett eladni. Kijött
250 4 | Fészek-szemetes víz. Soha életemben nem ittam vödörből. Úgy igyak-e,
251 4 | is valamelyest, az igaz. Nem sokat. De mán neki a kevés
252 4 | megitta. Aj, kérem, úrfi, nem lehet bízni az ilyen vénemberbe...~
253 4 | állása volt olyan.~- Hát mér nem fekteti ágyba az urát?~-
254 4 | kiesett két fogam. Aztán nem is uram ez nekem, ez a vén
255 4 | vízért jöttem volna. A kútból nem lehet inni.~- Nem lehet?
256 4 | kútból nem lehet inni.~- Nem lehet? Szent isten! Talán
257 4 | Szent isten! Talán csak nem apadt el? Szent isten!~-
258 4 | apadt el? Szent isten!~- Nem apadt el, csak ronda. Gondoltam,
259 4 | is kérek.~- Ej-ej, hogy nem gondoltam rá. Persze-persze...~
260 4 | tulokszemmel bámul a világba.~- Nem tetszett-e vele találkozni
261 4 | találkozni az ifiúrnak?~Nem akartam rontani a kedvét,
262 4 | boldogan nézett rám.~- Beszélni nem tetszett vele?~- Lehet,
263 4 | szót se vallott. A tettet nem tagadta, de az okot nem
264 4 | nem tagadta, de az okot nem mondta meg. Csak annyit
265 4 | vette ki náluk a leány; nem tudja, miért.~Én bezzeg
266 4 | újból vizet kérek, mintha nem is jártam volna náluk.~És
267 4 | mondottam. - De abból a kútból nem lehet inni. Szemetes. Langyos.~
268 4 | A mosolygását bámultam, nem a vödröt.~- Arra nem is
269 4 | bámultam, nem a vödröt.~- Arra nem is gondoltam - hebegtem. -
270 4 | lekötelezett. De hát mért nem adott az előbb?~Elvette
271 4 | és mosolyogva pillogott. Nem is felelt. Gondosan rácsavargatta
272 4 | kivarrja a rajzát.~- Hát ők nem tudnak rajzolni?~- Nem.~-
273 4 | ők nem tudnak rajzolni?~- Nem.~- Hát magát ki tanította,
274 4 | iskolába? De hiszen ott nem tanítanak effélét.~- De.
275 4 | ruhát váltani.~Neki azonban nem állt olyan tapadón rajtam
276 4 | szemében volt valami, ami nem engedett bizalmaskodnom.~
277 4 | gabonatáblákat jegyeztem.~- Nem rajzolna bele valamit, Erzsike?
278 4 | rajzolt, néztem a kezét. Nem volt nagy a keze, csak naptól
279 4 | naptól barnult, és a körmének nem volt feketéje.~- Maga olyan
280 4 | jobban tudok. És így magában nem mutatós a levél. Csak ha
281 4 | Magam is arra nézek, de nem látok mást, csak egy ökrös
282 4 | hogyne ösmerném. Ámbátor nem beszélek vele.~S megvetőn
283 4 | megvetőn biggyesztett.~- Mért nem beszélsz vele?~- Nem közénk
284 4 | Mért nem beszélsz vele?~- Nem közénk való.~- Nem közétek
285 4 | vele?~- Nem közénk való.~- Nem közétek való? Mért nem való
286 4 | Nem közétek való? Mért nem való közétek?~- Kevély.~-
287 4 | kötényébe. Látszott rajta, hogy nem akarja hallani a további
288 4 | gondolatokkal néztem utána. Mért nem beszélnek vele? Kevély?
289 4 | Lehetetlen! A zsidólányok akkor nem csókolták volna meg. A szeme
290 4 | megszomjaztam délután, és nem tudtam, hol igyak, hát lekerültem
291 4 | csúfságból.~S kiment.~Azonban én nem hagytam annyiban, a bátyámhoz
292 4 | egy karácsonyon cseréltek. Nem is tudom, hogy kártyára
293 4 | kanász már abban az időben nem szerette a feleségét. Verte
294 4 | kanásznál hált. A kanász pedig nem volt azon az éjjelen otthon:
295 4 | komorrá vált. A tízforintost nem vette el az asszonytól.
296 4 | és szinte búsan, tehát nem a képem utálatos neki.~Bizonyosan
297 4 | járatom, a legelőn át: nem szúr szemet az öregeknek,
298 4 | Isten hozta. Tudtam, hogy nem tetszik elmenni a szegény
299 4 | szerelmes szemmel.~- Hát nem is - feleltem. - De szomjas
300 4 | királykisasszony a korsaját is: nem szükséges, hogy elhagyjam.~
301 4 | megnyálazva -, az én korsómból nem ivott.~S hosszút perdített
302 4 | megint ott vagyok. De éppen nem látszott rajta semmi kedvetlenség,
303 4 | magázni ezt a jércét? Nálunk nem szokás. Még asszonyt se,
304 4 | fenn viseli az orrát.~- Nem látom rajta - feleltem,
305 4 | bocskorába is. Majd iszen nem tudom, mit szól rá a Dani,
306 4 | leányra.~A leány, mintha nem is róla volna szó, unatkozó
307 4 | orsójától. Hozzám fordult:~- Nem tetszene-e egy kis aludttej?
308 4 | térnie a házba, és hogy nem akar otthagyni a leánnyal.~
309 4 | lánynak: Látlak!~Másnap már nem néztem feléje, de egész
310 4 | a szép, új tízforintost nem is számítva, amit az anyám
311 4 | nyomott a markomba:~- Előre nem látható költségekre.~Megyek
312 4 | se nézek: cseléddel csak nem nyájaskodok. De künn a pusztán...
313 4 | a pusztán... Aztán hát ő nem is cseléd, csak segítő.~
314 4 | lakk félcipő. A mamájuk nem jött el.~Aztán megérkezik
315 4 | lágyan ereszti a deszkára.~- Nem tojás, főtisztelendő!~A
316 4 | beleütközik a pálya falába.~- Nem biliárd ez, Matyi!~Én is
317 4 | kerékgyártónak a fejét.~- Nem lovaglás ez - nevet a bátyám. -
318 4 | debrői.~Tíz perc azonban nem telik bele, érzem, hogy
319 4 | azonban elmaradt, és egy óra nem telt belé, már éreztem is,
320 4 | aludtam volna, ha egy légy nem erőszakoskodik, hogy a kezem
321 4 | Beteg?~A szívem eldobban.~- Nem, Örzsi - felelem rágyönyörködő
322 4 | szemmel -, csak éppen hogy nem szoktam tekézni, megszédültem.
323 4 | Szomorúan nézett reám:~- Nem mondja meg?~- De.~- Hát
324 4 | De.~- Hát mondja.~- Most nem.~- Hát mikor?~- Máskor.
325 4 | Amikor akarod.~- Most mért nem?~- Mert azt akarom, hogy
326 4 | ékes kisasszonyok... Mért nem azokat nézi?~- Náladnál
327 4 | azokat nézi?~- Náladnál nem szebbek, nem ékesebbek.
328 4 | Náladnál nem szebbek, nem ékesebbek. Azok ékessége
329 4 | földre gondolkodott.~- Hát nem mondja meg?~- Este.~- Este?~-
330 4 | Nézett. Elmosolyodott.~- Nem merek én kilépni sötétben.~-
331 4 | mosolygott.~- Hát ahol te akarod. Nem bánom, akárhol. Várlak szívesen,
332 4 | De hát minek? Igazán, nem is lehet.~- Hát jó. Azt
333 4 | Aztán a fejét rázta:~- Nem, nem lehet.~S megfordult,
334 4 | Aztán a fejét rázta:~- Nem, nem lehet.~S megfordult, kiment.~
335 4 | hogy délután is esni fog. Nem tudtam, hogy esős időben
336 4 | legeltetik-e a nyájat vagy nem legeltetik.~Délfelé azonban
337 4 | gyönyörűség remegett át. Nem gondoltam én több semmi
338 4 | elmosolyodott:~- Baj az?~- Nem baj talán. Csak szomorú
339 4 | Megmondja-e, amire kértem?~- Nem tudom, megmondjam-e.~- Mondja!~
340 4 | benne volt: Fáj!~- Hát jó, nem kérdezem többé. És ha akarod,
341 4 | szavamat.~- Hát azt az embert nem híjják sehogy se. Nincs
342 4 | Az a pajtása se igaz?~- Nem igaz! Csak kedveset akartam
343 4 | azt?~- Mert elküldtél, és nem tudtam másképp közelíteni
344 4 | ragyogott.~- Miért?~- Csak. Nem tudom. Szép vagy. Különös
345 4 | Szép vagy. Különös vagy. Nem tudom, mi vagy. De ha ma
346 4 | Mosolyogva rázta a fejét.~- Nem.~- Jer.~És feléje léptem.
347 4 | ott a kökénybokrok között nem volt valami kellemes helyünk.
348 4 | szavam megcsapta. Talán nem is értette, mi az a kacér,
349 4 | vagy paraszti?~- Tündéri!~- Nem: a kérdésre feleljen.~-
350 4 | Mondom, hogy tündéri. Nem úri, se nem paraszti, tündéri.~
351 4 | hogy tündéri. Nem úri, se nem paraszti, tündéri.~Szombaton
352 4 | Hiszen ha holnap is esik, nem tekézünk, még a faluból
353 4 | legelő felé.~Persze a hegyen nem mutatkozott egy lélek se.
354 4 | füles kosár.~Az eső meg nem állt éjjel se. Másnap is
355 4 | csakúgy esett.~Tekézni persze nem tekéztünk aznap, de azért
356 4 | Aztán elkomolyodott:~- Nem tudja maga, mi a szenvedés.~-
357 4 | koszorú volt a fején, csakhogy nem iszalagból, hanem komlóból.
358 4 | vagy, milyen jó vagy. De én nem szeretem. Semmi édességet
359 4 | szeretem. Semmi édességet nem szeretek.~A szeme elborult.~-
360 4 | szeretek.~A szeme elborult.~- Nem fogadja el, ugye, az ilyen
361 4 | szelíden elmosolyodott.~- Nem szabad.~Belenyúlt a tarisznyájába,
362 4 | szomorkás szemmel ismételte:~- Nem szabad.~Mindezek semmiségek.
363 4 | és segítettem nézni.~Már nem emlékszem, mi szavak voltak
364 4 | kereste a szavakat, hogy nem ügyelt rám. Aztán az arcom
365 4 | Annyira az övé vagy?~- Nem azért...~- Hát?~- Szörnyű
366 4 | szelencémet.~- Sz’ akkor nem is méltó...~- Nem, nem gazság
367 4 | akkor nem is méltó...~- Nem, nem gazság erányába. Csak...
368 4 | akkor nem is méltó...~- Nem, nem gazság erányába. Csak...
369 4 | rántottam:~- Én ugyan meg nem ijedek tőle, ha nyolc hónapot
370 4 | Csak egy percre jöttem. Nem jár erre most senki.~A kút
371 4 | asszonynak.~- A nénémnek?~- Nem. Hiszen a ténsasszonynak
372 4 | napja.~- Anyádnak? Hiszen nem él már a te anyád.~- Nem
373 4 | nem él már a te anyád.~- Nem él? Hogyne élne!~- Én úgy
374 4 | Sóhajtott.~- Csak a teste nem él. De ő maga él, él.~-
375 4 | mellettem.~- Képzelődöl!~- Nem én. Érzem. Mindig érzem.
376 4 | vagy a virág. Sehol másutt nem mozdul, csak ott, azon az
377 4 | Aztán elmosolyodott.~- Maga nem hisz. Az urak nem hisznek
378 4 | Maga nem hisz. Az urak nem hisznek sok mindent. Tudom.
379 4 | lát az állat, amit mink nem. De az állat néma.~És sóhajtott.~-
380 4 | Többnyire csak ennyit: jó, nem jó. Vagy: tedd, ne tedd!
381 4 | hallom, mint a maga szavát, nem füllel hallom. Hanem, mintha
382 4 | elbandukoltam a szőlő felé.~Hogy nem hallottam a sulyok kottogását,
383 4 | sem a magam történetében nem volt olyan nagy ügy, mint
384 4 | Kimehetek-e vajon úgy, hogy nem ütközök senkibe?~Csend és
385 4 | Az éjjeli viola!...~De nem aprózom, hogyan lopakodtam
386 4 | fák, a bokrok is. Csak ő nem mutatkozik még, ő.~Aztán
387 4 | közé, csillagok fölé. De nem ma éjjel, nem. Ma éjjel
388 4 | csillagok fölé. De nem ma éjjel, nem. Ma éjjel nem mennék semmiképp.~
389 4 | ma éjjel, nem. Ma éjjel nem mennék semmiképp.~Hej, később
390 4 | Várok.~Eléje mennék, de nem tudom, hogy egyenesen jön-e
391 4 | Nagykendő volt rajta. Azért is nem ismertem meg azonnal. Kibontakozott
392 4 | Kibontakozott a karomból.~- Nem szabad! Ha még egyszer megölel,
393 4 | megölel, rögtön itthagyom.~S nem volt szabad átkarolnom,
394 4 | attól a katonától félsz?~- Nem, attól nem félek. Semmitől
395 4 | katonától félsz?~- Nem, attól nem félek. Semmitől se félek,
396 4 | mindig azt a Danit? Nekem nem jegyes mátkám. Ha akarom,
397 4 | hozzámegyek; ha akarom, nem megyek. Nem kérdeztek eddig.
398 4 | ha akarom, nem megyek. Nem kérdeztek eddig. Csak Rozál
399 4 | csodálatosan illett!~- Hát nem bolond ez?! - mondotta mosolyogva
400 4 | már, csókolhattam már - nem tiltakozott az anyja ellene.~-
401 4 | az utolsó! - ismételte. - Nem látom én magát többé soha.~-
402 4 | Férjhez mégy ahhoz a...~- Nem megyek. Ha kerékbe törnek,
403 4 | veszem el. A fővárosban nem tehetém, de falusi ispánnak
404 4 | keményen elleneznék. Ők nem ispánságra neveltek engem.
405 4 | utoljára szólíts a nevemen!~- Nem tudom. Nekem maga csak maga.
406 4 | leszek, a fülembe csengjen.~- Nem, nem bírom.~És görcsösen
407 4 | fülembe csengjen.~- Nem, nem bírom.~És görcsösen átölelt,
408 4 | vissza erre a hegyre.~- Ha nem mondod is, visszanézek.~-
409 4 | állok, míg csak a gőzöst nem hallom. Akkor tudom, hogy
410 4 | köveset kívánsz.~- Ne hozzon, nem viselhetném. De úgyis tudom,
411 4 | viselhetném. De úgyis tudom, nem jön el. Érzem: nem jön el.~-
412 4 | tudom, nem jön el. Érzem: nem jön el.~- De eljövök.~-
413 4 | anyám adott, hogy előre nem látott kiadásra is legyen
414 4 | aggódtam, hogy esni fog, de nem esett.~Akkor már nem is
415 4 | de nem esett.~Akkor már nem is a kökényes aljra mentem,
416 4 | Hogy épp ezen az estén nem süt a hold! Valameddig mégiscsak
417 5 | valami bankpénztárosé.~De nem bankpénztáros, nyugalmazott
418 5 | nyugalmazták.~S még csak nem is matematikát tanított,
419 5 | működő professzor voltam. Nem is hittem, hogy valaha engem
420 5 | futólagos pillantás volt. Talán nem is látott vele. Ott az utcasarkon
421 5 | várfal mellett. Tíz percet.~Nem pillantott rám többet. Csak
422 5 | iránt olyan figyelmes mintha nem is öreganyja volna, hanem
423 5 | Ilyen nyilatkozat után nem lehettek kétségeim.~Másnap
424 5 | múlva már jegyesek voltunk.~Nem szoktam elhamarkodni semmit,
425 5 | meg.~- No, de Ágnes!... Nem tudtál egy későbbi terminust
426 5 | napot választotta.~De hát nem nyilatkozott. Ma se tudom.
427 5 | hogy amit kimond, abból nem tágít.~- Tehát huszonharmadikán -
428 5 | Fogja meg!~Soha életemben nem szaladgáltam annyit.~De
429 5 | őszintén sajnáltam, hogy nem azt a tudományt választottam
430 5 | Homérosz nyelve iránt azonban - nem tudom, miért - idegenkedéssel
431 5 | kenyereskosárba. Ránéz Ágnesre:~- Nem lesz elég a kenyerünk.~-
432 5 | lesz elég a kenyerünk.~- Nem lesz elég? Hozunk a péktől
433 5 | órát és a percet, ő azonban nem szól semmit.~A Zöldkoszorú
434 5 | aztán én szólalok meg:~- Nem felejtettél el valamit,
435 5 | felejtettél el valamit, kedves?~- Nem. Mit?~- Gondolkozz csak.~-
436 5 | Nézted?~- Néztem, de nincs.~- Nem jól nézted.~- De jól. Nincs
437 5 | van: egypár lépés.~- Én nem megyek vissza. Ha mondom,
438 5 | toronyba is beillene.~- Nem igaz. Ott nincs semmilyen
439 5 | disputánknak. Gyere, megmutatom.~- Nem megyek. Ott nincs óra, az
440 5 | boltban nincsen.~- De hát nem értem a csökönyösségedet.
441 5 | nincs!~- De hiszen...~- Én nem megyek!~És semmiképpen nem
442 5 | nem megyek!~És semmiképpen nem lehetett rávenni, hogy visszaforduljunk.
443 5 | múlva ismét megszólaltam:~- Nem értelek, Ágnes, hogyha valamit
444 5 | ellenkezőjét mondja, miért nem engeded, hogy bizonyítsa?
445 5 | fuldokolva a dühtől. - Ezt nem vártam volna öntől.~- De
446 5 | megnyugtassalak, hogy lásd, mennyire nem ellenkezésképpen beszéltem,
447 5 | szépen vissza, és...~- Én nem megyek vissza! Ott nincs
448 5 | fordítani.~Eltaszított:~- Nem!~- De, Ágneskám...~- Ne
449 5 | Ágnes szívem! Én addig nem ülök a vacsorához. Tartozom
450 5 | ólomterhek nehezedtek.~- Hát nem bánod - szóltam rezgő hangon -,
451 5 | szóltam rezgő hangon -, nem bánod, ha nem vacsorázok
452 5 | hangon -, nem bánod, ha nem vacsorázok veletek?~- Nem -
453 5 | nem vacsorázok veletek?~- Nem - felelte vonagló ajkkal. -
454 5 | vissza... Lásd, hogy én nem vagyok olyan.~A kapu kinyílik.
455 5 | újra meg fog nyílani.~No, nem nyílik.~Elmegyek néhány
456 5 | kérdezik... Ő mindeddig nem felelt, csak sírt. De, most
457 5 | csendes. A kapu csendes. Nem jön senki. Végre is megfordultam.
458 5 | ott egy barátommal. Ha az nem ül az asztalomhoz, nem tudtam
459 5 | az nem ül az asztalomhoz, nem tudtam volna enni egy falatot
460 5 | csupán, hogy én künn várom, s nem az órára. Aztán hogy künn
461 5 | gondolni, más boltban láttam, nem ott.~De különös volt!~Hát
462 5 | toppantani fog, és azt feleli:~- Nem igaz!~- De nézd: ide van
463 5 | nyomtatva, ezt eltagadni nem lehet.~- Nem igaz, nem igaz!
464 5 | ezt eltagadni nem lehet.~- Nem igaz, nem igaz! És ott nincs
465 5 | eltagadni nem lehet.~- Nem igaz, nem igaz! És ott nincs szabály
466 5 | Mily szép, nyugodt arc. De nem galamb, nem. Látszik rajta,
467 5 | nyugodt arc. De nem galamb, nem. Látszik rajta, hogy akaratos.
468 5 | nyitva a szeme -, mintha nem volna nyílt. Nem lehet látni
469 5 | mintha nem volna nyílt. Nem lehet látni a szemében mit
470 5 | néztem ezt a fényképet, s nem láttam mégse. Az a szép
471 5 | szobámban.~- Az eolhárfa nem az ő lelkének a zenéje.
472 5 | Különös napom volt az. Nem tudom, tapasztaltátok-e,
473 5 | ezer forintot hagyott rám. Nem nagy pénz, de nekem akkor
474 5 | mondja titokzatosan. - De még nem szabad tudnod.~Elég volt
475 5 | Ebéd után, hogy hazatérek, nem tudom, mi szállt meg. Ágnesra
476 5 | Igen, megbánta, s most már nem azért sír, mert a hazugságát
477 5 | Van-e már óra a péknél?~Nem is hordártól küldtem, hanem
478 5 | is mellékelek, de Budán nem volt akkoriban virágkereskedés.
479 5 | szemmel:~- Őneki.~- No, és nem felelt?~- Hát... nemigen.~-
480 5 | felelt?~- Hát... nemigen.~- Nem írt semmi választ?~Lukács
481 5 | komolyan rázza a fejét.~- Nem írt.~- De valamit csak mondott?~-
482 5 | Valamit mégiscsak mondott?~- Nem mondott az, instálom. Azazhogy...
483 5 | mondta: firkálni.~No, hát én nem is firkáltam több levelet.
484 6 | át, de se a szerző nevét nem tudja, sem a címet. Ámbátor
485 6 | hogy könyv van az ölében, s nem vak, hanem tanul.~Gyönyörű
486 6 | ajtón.~Másnap délután már nem véletlenül néztem le a második
487 6 | arcán és a nyakán. Mintha nem is a maga bőrében járna,
488 6 | Jött, mintha annyi súlya nem volna a testének, mint amennyit
489 6 | álmatag szemmel. Senkire rá nem nézett. S micsoda formás
490 6 | nyakam, mint a zsiráfé.~De nem lehetett sokáig néznem.
491 6 | még egyszer odahajol. De nem hajolt.~Pénzt kértem a kosztosasszonyomtól
492 6 | csak verset faragtam:~Mért nem jöttél elő, fényes napvilágom?~
493 6 | tudtam volna felelni, de azok nem szólítottak.~Elnehezült
494 6 | morzsolom a leckét, a szavak nem akarnak átvándorolni a könyvből
495 6 | vízre gondol. Aki ivott, nem gondol a vízre. Tehát én
496 6 | gondolok a lányra, mert nem pillantok ki. Nézem kissé,
497 6 | ablakban. Varrt.~Az arcát nem láttam, csak a haját, a
498 6 | Megfogadtam szentül, hogy többé nem szórakozok el. Tanultam
499 6 | Soha oly kedves mosolygást nem láttam!~Persze tanulás helyett
500 6 | mosolygásaival? Soha többé rá nem nézek. Esküszöm mindenre,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1572 |