Part

 1 10|          Csak hárman dolgozunk itt, möszjő?~- Négyen, möszjő.~És mosolyogva
 2 10|    dolgozunk itt, möszjő?~- Négyen, möszjő.~És mosolyogva emelint a
 3 10|           most beteg volt az anyja. Möszjő Kovaksz.~A möszjő Kovaksz
 4 10|            anyja. Möszjő Kovaksz.~A möszjő Kovaksz persze én voltam.
 5 10|             arcát:~- Bocsásson meg, möszjő Kovaksz, de a neve olyan
 6 10|          rózsa?~- Csak tíz szantim, möszjő.~- Csak?~És a zenélőóra
 7 10|       szívesen fogadja.~- Köszönöm, möszjő Kovaksz.~De milyen édes
 8 10|            kezét nyújtotta.~- Agyő, möszjő Kovaksz.~A szemembe pillantott,
 9 10|     mondottam Zsorzsetnek.~- Miért, möszjő Kovaksz?~- Vőlegény. Már
10 10|           Nálunk korábban is lehet, möszjő Kovaksz.~- De az én koromban
11 10|           nem lehet?~- Mennyi idős, möszjő Kovaksz?~- Tizennyolc múltam.~-
12 10|              Lehet. Svájcban lehet, möszjő Kovaksz.~És olyan édesen
13 10|        Zsorzset.~- Szóljon nyíltan, möszjő Kovaksz.~- Magának még nincs...
14 10|               Hogy kérdezhet ilyet, möszjő Kovaksz?~- Nem bánom, ha
15 10|             mehetek férjhez sokáig, möszjő Kovaksz.~- Hogyhogy?~- Míg
16 10|          csokoládéra:~- Már megint, möszjő Kovaksz? Köszönöm.~S elteszi
17 10| Rámmosolygott:~- Boldog most, ugye, möszjő Kovaksz? Jó fizetést kap.
18 10|        pirosan -, nem is sejtettem, möszjő Kovaksz...~És a kezét nyújtotta.~
19 10|        arccal, édesen rebegte:~- Ó, möszjő Kovaksz...~Aztán aggodalommal
20 10|   megmutatom a kriptáját. Meglássa, möszjő Kovaksz, hogy olyan kripta
21 10|             Harminchatezer frankba, möszjő Kovaksz. Gazdag ember ő,
22 10|            Kovaksz. Gazdag ember ő, möszjő Kovaksz. Nagy, okos ember.
23 10|          őszi nap.~- Szomorú újság, möszjő Kovaksz.~- Micsoda, Zsorzset?~-
24 10|       Megcsalt bennünket. Megcsalt, möszjő Kovaksz. Ó, milyen csapás!...~
25 10|     könnyeit.~- Vigasztaljon engem, möszjő Kovaksz! Vigasztaljon, mert
26 10|                ez nagy csapás ránk, möszjő Kovaksz. Ó, a hitvány korhely!
27 10|        újságolta:~- Jó hír, jó hír, möszjő Kovaksz: a kripta a miénk.~
28 10|               Rossz hír, rossz hír, möszjő Kovaksz: a kripta a halotté.~
29 10|            Szálankint húsz szantim, möszjő.~Csaknem lerogytam.~Legalább
30 10|          Hat szálankint frankjával, möszjő. Olcsóbban nem adhatom.~
31 10|            szemével.~- Isten hozta, möszjő Kovaksz!~És jó illatú konyhagőz
32 10|            jót hallottam már önről, möszjő Kovaksz.~Sose láttam akkora
33 10|            micsoda kedves gondolat, möszjő Kovaksz - rebegte boldogan.~
34 10|     Zsorzset oly nyájasan kínált:~- Möszjő Kovaksz...~- Köszönöm, Zsorzset,
35 10|         kedvességgel kínált ő is:~- Möszjő Kovaksz, érezze magát otthonosan.~
36 10|           valamit tartogatok önnek, möszjő Kovaksz. Zsül fiam, itt
37 10|          képet. Nevetni fogjuk önt, möszjő Kovaksz, nevetni!~S már
38 10|      megszólalt:~- Nem az én képem, möszjő Kovaksz.~- Nem a maga képe??~
39 10|         Hogy töltötte az ünnepeket, möszjő Kovaksz?~- Boldogan - feleltem. -
40 10|              Mennyire szeretem önt, möszjő Kovaksz!~És akkor ő csókolt
41 10|             hallok az ajtó előtt:~- Möszjő Kovács!~Kovácsnak mondja