Part

 1 Inc|          ci-ci-cigányprímáshoz.~Ezen ismét nevettek.~- Szegény prímás!~-
 2 1  |             ígérkezett. Az asszonyka ismét az én simuló báránykámmá
 3 2  |             meg, hanem zsidóék is. S ismét feljebb húzódtam. Leültem
 4 3  |           jönni, kisasszony.~A madár ismét vijjog: Kviu-viu!~Náni keresztet
 5 4  |        vissza! A legelő mellett kell ismét elhaladnom. Ahogy a nyájra
 6 4  |            pillanatig tartott. Aztán ismét az előbbi komoly, szinte
 7 4  |              öltött rajta.~S az arca ismét megszínesedett.~- Az én
 8 4  |              a kút irányába.~A kutya ismét elém rohant. Eszembe jutott,
 9 4  |        vonzón, mint az örvény. Aztán ismét a földre gondolkodott.~-
10 4  |            Az útra pillantott, aztán ismét közelebb lépett. Ismét a
11 4  |         aztán ismét közelebb lépett. Ismét a botjára könyökölt. Nézett
12 4  |             ne magyarázd.~Egy szekér ismét megzavart bennünket. Le
13 4  |            égő arccal álltam előtte, ismét megvonaglott.~- Hogy merte
14 4  |             Megint...~A kőtörmeléken ismét... gyakrabban...~Jön!~Jön!!~
15 5  |         maradt. Valami öt perc múlva ismét megszólaltam:~- Nem értelek,
16 6  |         kezét. Elbájoló volt!~Bennem ismét vers született:~Fejét lehajtva,
17 6  |            vagyok az apácákhoz...~És ismét kísérem Flórát hazafelé.~
18 8  |          megegyeztem vele! - felelte ismét Berta. - Feri még egy hónapot
19 8  |            vannak még, Ilda?~A leány ismét pillogott.~- Csak katonai
20 8  |             minutányi szünet támadt, ismét reá fordult a figyelmem.~
21 8  |             gondolata érdekel engem.~Ismét csodálkozva pillantott rám,
22 9  | elgondolkozva nézett maga elé.~Aztán ismét fölemelte a fejét. A társaimra
23 9  |          marad?~- Meddig? Nem tudom.~Ismét a beszélgetőkre villant
24 9  |    beszélgetőkre villant a szeme. És ismét bizalmasan suttogott:~-
25 9  |           megnyílott előttem: holnap ismét beléphetek a boldogságomba!
26 10 |          behunyta a szemét:~- Nincs.~Ismét percek kellettek, míg a
27 10 |             földerült a szeme, aztán ismét elborult.~- Szegények háza?
28 10 |          kerül a selyemtokba.~Ő erre ismét meghatottan válaszolt. Biztosított,
29 10 |             tyúk, mikor iszik.~Aztán ismét rám nézett, elmosolyodott:~-
30 10 |               Persze a következő nap ismét arra jártam, ismét köszöntem,
31 10 |     következő nap ismét arra jártam, ismét köszöntem, ismét beültem
32 10 |             jártam, ismét köszöntem, ismét beültem a templomba.~S a
33 10 |            szemérmes pirosan.~Másnap ismét egy pecsétes levélke érkezett,
34 10 |           mondja, hogy másnap délben ismét a Malom utcába fog menni.~...
35 10 |        reggel.~- Istenem...~S a feje ismét lecsüggedt. Aztán bágyadt
36 10 |         dobog. A halántékom dagadoz. Ismét megjelenik a fehér folt.
37 10 |           külső ablak reteszéhez.~És ismét sok idő, míg hangtalanul
38 11 |               Kelen.~S másnap, mikor ismét meg akartam Mártát látogatni,
39 11 |    meglátogassam.~Csak akkor fordult ismét Ákos úrra a figyelmem, mikor
40 11 |              állt volna a levegőben.~Ismét a kertbe néztem. Egy rózsaszínű
41 11 |           fejéből a bánatát.~A hölgy ismét felénk járt.~Intett neki:~-