Part

 1 3 |              a házszám.~És a szemembe pillantott.~Kábultan mentem haza, pedig
 2 3 |            Viki, miközben szerelmesen pillantott reám.~- Csak a halál választja
 3 4 |          vastagon.~A leány csak akkor pillantott felém, mikor a kutyája -
 4 4 |          rózsabimbó.~A leány a nyájra pillantott. Intett a Pulinak. S megindult.~-
 5 4 |              megmondja?~- Meg.~Vonzón pillantott rám. Becsukta halkan az
 6 4 |              szíve dobogását.~Az útra pillantott, aztán ismét közelebb lépett.
 7 4 |        Egyszerre megrándult. A nyájra pillantott. Visszafutott vagy tíz lépést,
 8 4 |            zuhogó esőben!~Csodálkozón pillantott.~- Várt?~- Vártalak hát!
 9 4 |             ne féljen tőlem.~A nyájra pillantott. Rendbe riasztatta a pulival.
10 5 |               Már a templomban is rám pillantott egyszer. De az csak futólagos
11 5 |              mellett. Tíz percet.~Nem pillantott rám többet. Csak nézte a
12 6 |              körül.~Egyszer aztán rám pillantott. Nyugodt és komoly volt
13 7 |             szőnyeget, és szeretettel pillantott a leányára.~- Tessék: a
14 8 |           szeme szögletéből vizsgálón pillantott rám.~Kedves hangja volt:
15 8 |          csiptetőt. Eldobta. S rám se pillantott többé. Fölment a lépcsőn.~
16 8 |              engem.~Ismét csodálkozva pillantott rám, s a fejét rázta:~-
17 8 |              Valami elmaradt.~Ijedten pillantott rám:~- Mi?~- A kéznyújtás.~
18 8 |          kalapját, és csak az ajtóból pillantott vissza egy búcsúzó szempillantással.~
19 9 |             Bandika elhozza.~Szeretőn pillantott a lálészájú, maszatos kölyökre,
20 9 |        fölemelte a fejét. A társaimra pillantott. És szinte susogásig halkította
21 9 |              elkomolyodott.~A többire pillantott, akik már az állatorvos
22 9 |             hogy újra a beszélgetőkre pillantott, benne rekedt a szó.~- Tessék
23 9 |            boltos.~A bolond megvetően pillantott a boltosnak a lábára.~-
24 9 |         legjobban.~Elpirult. A földre pillantott vagy hármat. Aztán habozva
25 9 |             takarva kacagott. Rám-rám pillantott, és kacagott.~Ma sem tudom,
26 9 | beszélgetésünkben olykor aggodalmasan pillantott rám, mintha attól tartana,
27 9 |           nevető könnyeit, és hálásan pillantott reám:~- Hát az lenne...~-
28 9 |             hírrel jövök.~Szeretettel pillantott rám, és én boldog voltam,
29 9 |          tenyerét, és mámoros szemmel pillantott reám.~- Iluska - susogtam
30 10|            möszjő Kovaksz.~A szemembe pillantott, és az arcán megjelentek
31 10|         Kovaksz...~Aztán aggodalommal pillantott az ajtóra, s kivonta a kezét
32 10|               be a nyomában, és búsan pillantott reám.~No, fene kutyaszorítóba
33 10|              A principális szóra ránk pillantott. Mikes bólintott neki. Az
34 10|              megállt: megfordult, rám pillantott.~De hát mért ne érdeklődjek
35 10|       megijedt. A ránk néző ablakokra pillantott. A kezét nyújtotta:~- Csütörtökön,
36 11|           Azonban csak éppen hogy rám pillantott: elrobogott a kavicsos úton
37 11|             elkomolyodott, és aggódva pillantott maga elé. De aztán megint
38 11|             hogy beteg volt.~S rám is pillantott.~Alig ismertem már meg.