Part
1 1 | volna, minden más eszembe jutott, csak az nem.~Naplók is
2 1 | vendégeidet?~- Nem, lelkem. Most jutott eszembe, hogy nem mára ígérkeztek,
3 2 | nyilatkozzak, mindig a mandula jutott az eszembe - a kívül cukros,
4 3 | házat, amelyikben nekem is jutott egy külön bejáratú szobácska.~
5 4 | külföldre bocsátaniuk. Eszükbe jutott, hogy az anyámnak egy közeli
6 4 | ötkor van reggel.~Eszembe jutott, hogy a bátyám azt mondta:
7 4 | ismét elém rohant. Eszembe jutott, hogy a szalonna még mindig
8 4 | ökrös szekérről eszembe jutott, hogy a bátyám a Horog dűlőre
9 4 | hirtelenében. Hozzánk is jutott egy aranygalléros hatodmagával.
10 4 | később de sokszor eszembe jutott az a távolban síró harangszó.
11 7 | harmincéves koromig eszembe se jutott, hogy megházasodjak.~Korán
12 7 | tudakozódik, mert ínségbe jutott? Hátha egy jajkiáltás az
13 7 | Ki tudja, milyen sorsba jutott. Hátha csak úgy bántak vele,
14 7 | a leveleket emlegettük, jutott eszembe az amerikai levél
15 7 | a kocsijába.~Visszatéret jutott eszembe, hogy a gyerekek
16 7 | egyszerre a három gyerek jutott az eszembe. Azzal váltam
17 7 | gyereknek már csak a lábam szára jutott. Így kísértek az asztalhoz.~
18 8 | orvosnak a leánya akkoriban jutott özvegységre, s Bertának
19 8 | múltával sokszor eszembe jutott az a megkülönbözésünk. Berta
20 9 | tetszik. Kávét is. Hogy nem jutott eszembe.~- No, hála istennek.
21 9 | úgy ellebbent.~Az a mese jutott eszembe, amely a királyfiról
22 9 | később is, mikor úgy eszembe jutott az a leány, hogy mi minden
23 9 | télen született. Még nem jutott el a Bükk hegység erdői
24 9 | röstelkedtem is, ha eszembe jutott, hogy selyemnek néztem a
25 10| öltötte fel. Mikorra énrám jutott, már kétszer megfordította
26 10| az utolsó maradékocskája jutott, az almának leghitványabbja,
27 10| mindenfélét, ami eszébe jutott. Ma is előttem a két piszkos,
28 10| No lám! Ez eszünkbe se jutott.~Zsorzsetet is annyira meglepte
29 10| Erdélyben jártam, eszembe jutott a teljesített ígéret.~A
30 11| szóra egyszerre megint Márta jutott az eszembe.~Csak álltam,
31 11| meghalt... Nem tudom, mi jutott ma eszükbe. Igaz: most lett
32 11| nézett rám melegen, mindig ő jutott eszembe: ha az, akit úgy
33 11| álmatlan éjszakákon eszembe jutott. Szeretném egyszer mégis
34 11| vigasztal, hogy talán nem is jutott a kezébe.~Mondom: sokszor
|