Part
1 3 | ugye, soha!? - lelkesedett boldogan Viki, miközben szerelmesen
2 3 | nem iszok.~Megértettem, és boldogan csókoltam meg érte.~- Náni -
3 3 | szép pávácskám bizonyára boldogan alszik már. Mit álmodik
4 4 | úgy látásból.~Az asszony boldogan nézett rám.~- Beszélni nem
5 4 | metszetű szájacskáját, s boldogan ragyogó két szemét.~A vályúban
6 7 | négyezer forintot.~Hát nagy boldogan ülünk a kályha mellé. Még
7 7 | Csak szimplán mindent.~Ida boldogan borul rám:~- Hát egy hét
8 9 | az eső. S kiszállok nagy boldogan a kis falusi állomáson.~
9 9 | valami látszani - felelte boldogan az erdész.~- Nono - mondottam -,
10 9 | legkevesebbet.~S az idő boldogan múldogált.~Mikor aztán már
11 9 | erdő.~- Iluska - susogtam boldogan.~S mivelhogy a keblemen
12 9 | reám.~- Iluska - susogtam boldogan -, maga kincset vesztett
13 9 | páfránybokrot, rám nézett boldogan és mosolyogva:~- Szeret
14 10| Magyar név - felelem boldogan.~- Magyar? Ahá: osztrák-magyar.~-
15 10| nagyot szökken a fizetése.~Boldogan néztem Zsorzsetre. Neki
16 10| mert a szívem megszakad!~Boldogan karoltam át, s a szívem
17 10| járhatunk mink együtt is.~Boldogan kísértem őket a hídon át,
18 10| egyre növekvő fizetéssel, boldogan.~Este hét órakor megindultam
19 10| möszjő Kovaksz - rebegte boldogan.~Szagolta. Csókolta. Elgyönyörködve
20 10| szép gyerekek! - mondotta boldogan. - És mind egészséges. Gyújtson
21 10| ünnepeket, möszjő Kovaksz?~- Boldogan - feleltem. - Mindig magára
22 10| nyakamat, és szemérmesen, boldogan suttogta:~- Mennyire szeretem
23 10| hát az anyjának volt.~És boldogan pillantgattam rá a munkám
24 10| pillantgatott rám. Én is boldogan pillantgattam vissza. Tehát
25 10| elmaradt. De nélküle is boldogan mulattunk.~Elena különösen
26 10| háromszor.~És a királyné boldogan nézett a térdelő lovagjára.~
27 10| maga.~Szomorú, szép szeme boldogan ragyogott.~- Eljön, ugye,
28 11| virágocskát, és ő mindig boldogan állotta.~Hát egyszer, mikor
29 11| Haragszol még?~- Nem - feleltem boldogan.~S akkor megindult a beszélgetésünk
|