Part

 1 Inc|         sajtot.~- É-é-érdekes! - szólalt meg a csupa-szakáll báró.~
 2 Inc|     irigylem a családos apákat - szólalt meg a paposan beretvált
 3 1  |        néztél olyan különösen? - szólalt meg gyanút lehelő hangon.~-
 4 1  |            Elhívatom a cigányt - szólalt meg végre. - Az ki tudja
 5 3  |        nyakú, mert ahányszor meg­szólalt, egyet vont a nyaka bal
 6 4  |           Az én nevem Erzsébet - szólalt meg a nyájra pillantva. -
 7 4  |        mondani. Csakugyan meg is szólalt:~- Ne jöjjön többet ide.~
 8 4  |       mindenütt ember, ifiuram - szólalt meg az asszony. - De mért
 9 4  |      gondolkodó szemmel.~Aztán ő szólalt meg:~- Megmondja-e, amire
10 4  |          percben az én szívemben szólalt volna meg, s azt mondta
11 5  |        Az agg asszony csak akkor szólalt meg.~- No, de Ágnes!...
12 5  |        éppen huszonharmadikán? - szólalt meg az apa is.~- Huszonharmadikán
13 6  |         ajtó csattant, ha verkli szólalt meg, ha veréb röppent az
14 7  |     magának öccse vagy bátyja? - szólalt meg ábrándosan.~- Dehogy
15 8  |        Jó család ez.~- Remélem - szólalt meg mosolyogva az anyám. -
16 8  |      hallgatnia.~- Mi lelt ma? - szólalt meg végre Berta faharang-hangon. -
17 8  |        egynehány lap van hátra - szólalt meg, mintha magában beszélne.~-
18 9  |           Már vártuk az urakat - szólalt meg szelíd-kedvesen.~S hogy
19 9  |             Tessék még pogácsa - szólalt meg hangosan.~A papnak is
20 9  |      mintha lágy öblű üvegfuvola szólalt volna meg...~Még a lábam
21 9  |      Ilka negyedóra múlva meg is szólalt:~- Látszik-e már valami?~-
22 9  |          mienket oda nem adjuk - szólalt meg aztán szíves hangon. -
23 9  |          vagyok.~Az orgona akkor szólalt meg. Állva maradtam, s nézegettem
24 10 |        volt mögöttem.~- Bizony - szólalt meg Lüpen előttünk megállva -,
25 10 | zenélőórám halk moll-akkordokban szólalt meg: - Ne felejts, csak
26 11 |        szomorú volt.~- Istenem - szólalt meg végre. - Tudom, hogy