Part
1 1 | Az asszonyka még velünk marad. De csakhamar megásítja
2 1 | asztalt leszedik, Jolán marad.~Én is csak pipázok.~Két
3 2 | mégse közelednének, csak marad a halk zúgás egyforma. Aztán
4 4 | napernyő elválik. A zöld ott marad a juhok között.~Meglepődéssel
5 7 | mosolyogva bólint. A szeme rajtam marad, mint két égő parázs. Sose
6 7 | maradok most nyolcig.~- Itt marad vacsorán is! - szólt a mama,
7 7 | Azon talán nem...~- De itt marad! - kérlelt Ida, a kezemet
8 7 | csak mondd meg. Köztünk marad.~S barátságosan megráztam
9 7 | ebben az egyben csökönyös marad?~Az utcámba értem. Fölnéztem
10 8 | anya bizonyára a férjével marad, s tovább festi Zsolnaynak
11 9 | mintha legyet rázna le, s marad állton.~- No, Csillag, gyű!~-
12 9 | alsó része. Felül fityegős marad, mint a szerbek bugyogója.~
13 9 | bizalmasan kérdezett:~- Meddig marad?~- A faluban? Bizony már
14 9 | tökéltem el, hogy nem.~- Tehát marad. És meddig marad?~- Meddig?
15 9 | Tehát marad. És meddig marad?~- Meddig? Nem tudom.~Ismét
16 9 | Kisiklik a kezemből... Marad a lábamon. Akárhogy iparkodom
17 9 | akarja a lábamat elhagyni. Marad, ragad, mintha belenőtt
18 9 | csinálnám. Csak a szem!.. az marad hideg, ordító kék!~S mikor
19 10| ötven évig a halott nevén marad, csak azután, ha nem költöztetik
20 10| padba. A szemem a leányon marad.~Egyszer csakugyan rámpillant.~
21 10| megenyhül. Csak a Mariska arca marad szomorú.~- No, csak mulassatok -
22 10| odafutnak a csodára.~Csak Marica marad az asztalnál. A pince és
23 10| bezárul, és zárton-zárt marad, örökkön-örökké.~Állok.
24 11| Azonban az ajtó nyitva marad. Egyszer, hogy fönn az emeleten
25 11| többé iskolába. A házban marad. Átvette a kulcsokat, és
|