Part

 1 1 |  csakugyan hegyeske volt az orra. Különös, hogy mindig néztem az arcát,
 2 2 |  Petrovics vállat von:~- Nekem is különös. De így van. Józan voltam
 3 4 |           mint valami kutya.~- De különös! - mondottam. - Hogy szereti
 4 4 |       Csak. Nem tudom. Szép vagy. Különös vagy. Nem tudom, mi vagy.
 5 5 |        megint Ágnesra fordult.~De különös volt az a kis zivatar! De
 6 5 |       boltban láttam, nem ott.~De különös volt!~Hát ilyen is az a
 7 5 |        levelet.~Harmadik napon...~Különös napom volt az. Nem tudom,
 8 6 |           magam elé.~Aztán valami különös véletlen folytán mindig
 9 7 |           a ruhája ráncain valami különös bíbor reflexet vetett. A
10 8 |     halkan olvasott. A szavak oly különös értelműek voltak, ahogy
11 8 |     nyafogó vagyok.~- Nem. Valami különös lágysága van a hangjának.
12 8 |       szobából.~Nekem magamnak is különös volt, hogy úgy egyszerre...
13 8 |       szempillantással.~De milyen különös pillantás volt az! Még éjjel
14 9 |        kunyhó elé. A lábam szárát különös kedvvel választották csipkelődésük
15 9 |          Istenem, istenem, milyen különös az élet! Hallottam azt a
16 9 |     egyszerre gyereklárma, valami különös dú-dú hangok, mint mikor
17 9 |           más útra.~- Nekem olyan különös itt ez a nagy csend - mondottam. -
18 9 | ceruzahegyű vörös tornyot.~Valami különös jóérzés borzongott rajtam
19 10|          mi volt az igazi oka.~De különös, hogy valahányszor ezt a
20 10|      nőnek volt az arcképe.~Kissé különös történet. De ma se tudom
21 10|     asszonyi ruhában.~S az volt a különös, hogy hasonlított Zsorzsetre.
22 10|           papé.~Nincs benne semmi különös. Ha nem történt volna semmi
23 10|    levelet válthattunk.~S micsoda különös levelezés volt az! Marica
24 11|       tanítja az emberiséget.~Egy különös szokásáról is kell szólanom.
25 11|       kellett lennem.~S az volt a különös, hogy a nők társaságát mégis