Part

 1 3 |        vesztem el. Jó fogás voltam nekik, minden tekintetben. És
 2 4 |           héten kijönnek. Kép kell nekik.~S rákönyökölt a botjára.
 3 4 |       kivarrják. Aztán megmutattam nekik. Igen tetszett.~A nyelvemen
 4 4 |           aztán örömmel újságoltam nekik, hogy a víz vékonyabban
 5 4 |       jártak itt. Komlót rajzoltam nekik asztalterítőre.~S két fügét
 6 4 |         nekem, csak ispán úréknak. Nekik van egy vastag, kapcsos,
 7 6 |           rá. De akkor hiába, mert nekik csütörtökön volt a szünetük,
 8 6 |            valami újságot adott át nekik.~Flóra lépett ki és vette
 9 7 |            három gyerekkel. Vettem nekik lovat, kardot, mindenféle
10 9 |      gyermekek, mikor azt kiáltják nekik: Helybenjárás!~Szinte gyönyörűséggel
11 9 |         etetőnél. Kukoricát viszek nekik. A kezemből eszik.~Elszörnyedtem:~-
12 9 |        mégis adnak vele. Kettő van nekik. De az öregebbiket adják.
13 9 | lövöldözzék azok se! Mért nem szól nekik?~- Nem lehet nekem szólnom.
14 9 |          De nekem mindegy volt, és nekik is.~Az öregasszony megint
15 9 |     kerekemet: semmiben se segítek nekik!~Tapsolt.~- Hát... hát ha
16 9 |         Már nem titok! - újságolta nekik örvendezve Ilka. - Most
17 9 |        Isten áldja meg.~Eldúdoltam nekik. Szinte jólesett, hogy ide-oda
18 9 |        fölugrott. Vidáman kiáltott nekik:~- Ne keressétek! Megvan
19 9 |          mikor?~Hogyan valljam meg nekik, hogy én csak Ilkáért fogtam
20 9 |       semmi, egy hosszú hajú senki nekik. A fővárosi nyakkendőlovagok
21 10|            tapétagyár. Kell olykor nekik holmi kisegítő fiatalember,
22 11|               De.~- Nem. Megmondom nekik, és akkor te leszel az uram.
23 11|             Csak addig lehet hinni nekik, míg a kezük a kezemben