Part

 1 1 |         kissé méltóságoskodó, inkább komoly, mint víg. Az egyetlen valami,
 2 1 |     kisasszony.~Csak néztem: micsoda komoly, apró kék szem. Micsoda
 3 1 |             magyarázott neki valamit komoly arccal, oktató kézmozdulatokkal.~
 4 2 |              volna a sor, hogy holmi komoly szándékokról nyilatkozzak,
 5 4 |       tartott. Aztán ismét az előbbi komoly, szinte megvető-büszke arcot
 6 4 |          kávézást. Lágy szemű, öreg, komoly úr. A kávé után pipára gyújt.
 7 5 |             A pék órája~Az elbeszélő komoly és kehes öregúr. Kánikulában
 8 5 |              egyszer igen kívánatos, komoly intézménynek éreztem azt
 9 5 |       iskolaszolgánktól, egy jóképű, komoly, vén csiszliktől.~Megfordult
10 6 |   személyében is. Begyes-hegyes, kis komoly ember volt az. Elefántcsontvégű
11 6 |           rám pillantott. Nyugodt és komoly volt a pillantása, mint
12 7 |                Tálmán bátyi - mondja komoly bizalommal -, ehetnét.~-
13 9 |        állomásfőnök - egy cvikkeres, komoly úr -, jött a jegyző - aggodalmas
14 9 |         leány intézte hozzám. Afféle komoly, okosdi szemű zsidóleány
15 9 |           Pillangót kergessünk? Az a komoly Marcsa meg az a két míderes
16 10|             kurta inges, mezítlábas, komoly csecsemő. Az is fekete szemű.~-
17 10|             S levette a fél karját a komoly csecsemőről: engem ölelt
18 10|         tornyán is megszólal az óra: komoly és lassú kongással mondja
19 11|              a nagykapu tulipánjait. Komoly volt, mind mindig, és amint
20 11|              szörnyülködve bámul rám komoly, okos, fekete szemével.~
21 11|           szék mellett, és sápadtan, komoly szemmel várja, hogy mi történik
22 11|             és néz ránk, mint valami komoly rinocérus.~Mink megszeppenünk.
23 11| tornácablakba. Állított Ákos úr elé.~Komoly szemmel nézte az meg a bizonyítványomat.