Part

 1 1 |       a könyvekről - ott akadt reá.~Tyű, micsoda zivatar!~Fogtam
 2 2 |        anélkül, hogy gondolnék reá. Csak mint a macska, mikor
 3 2 |       boltba, bágyadtan nézett reá. Lassú mozdulattal tette
 4 3 |  megtöltötten.~- Náni! - szólt reá Viki. - Ma este amoda tegye
 5 4 |    soha.~És égő szemmel néztem reá.~Halvány pirosság ömlött
 6 7 |    anyja megbotránkozva nézett reá:~- Node, Ida...~Vastag szemöldökű,
 7 7 |    keresi. Mikor nem is gondol reá, keresi.~Az emberi szívek
 8 8 |   Szinte megbűvölten figyeltem reá.~Milyen más volt a Berta
 9 8 | minutányi szünet támadt, ismét reá fordult a figyelmem.~Az
10 8 |  közepén.~Már akkor nem néztem reá, csak nyugodtan magam elé.
11 8 |        Én megint nem figyeltem reá. Édes elandalodással néztem
12 8 | érintené az arcomat, s nyomban reá meleg bársony is. Aztán
13 9 |     válasz helyett csak néztem reá.~Tréfál? Vagy sose hallott
14 9 |       és hát részvéttel néztem reá.~- De hát Iluska, hiszen
15 9 |    kezét: forró csókot nyomtam reá.~- Iluskám! Édes feleségem!~
16 9 |         Karó mester! - kiáltok reá.~- Alászolgája - feleli
17 10|   ateliébe, hogy alig ismertem reá. A két szemöldöke mintha
18 10|         megírni, hogy gondolok reá.~De aztán közbejött valami:
19 10|      bizonyára nem untam volna reá. Az érettségi után vettem
20 10|        De már én nem hallgatok reá. A szívem hevesen dobog.
21 11|        kisasszony, nem ismersz reá!~Megrendültem. Csak bámultam
22 11|     megmarta, nem nézhet többé reá hálás szemmel.~Nem tudom,