Part

 1 1 |  mondhattam, hogy bezárom a két ajtót. Gyanút keltett volna. Megkérdezte
 2 1 | felsőkabátomban van.~Kimegy. Az ajtót is nyitva hagyja. Én meg
 3 1 | megfordul, és rám nyillantja az ajtót épp a legkritikusabb pillanatban.~
 4 2 |         kell. Rugdosni fogom az ajtót, vagy valami fával kopogok
 5 3 |         Kinyitom az ablakot. Az ajtót is kinyitnám, de hátha valami
 6 4 |      múlva megint benyitotta az ajtót, s bedugta a fejét:~- Hát
 7 4 |         rám. Becsukta halkan az ajtót. Elosont, elmúlt.~~Éjjel
 8 7 |       az előszobában.~Az inasom ajtót nyit neki. Magam is eléje
 9 7 |  szokott álmos arccal nyitja az ajtót.~- Itt a menyasszonykám?~-
10 7 |       kicsi.~Ekkor nyitja be az ajtót a menyasszonyom is.~Az inas
11 8 | ugyanolyan óvatosan vonta be az ajtót maga után.~Nekem olyan volt,
12 8 |     mint valami diákgyereké.~Az ajtót szokás szerint az anyám
13 9 |        hát ki tetszik nyitni az ajtót, oszt jön ezen be világosság
14 9 |     utána is.~Aztán bevontam az ajtót. Kerestem rajta a kulcsot
15 9 |    belülről madzaggal szokás az ajtót bezárni.~Újabb bosszankodás.~
16 9 |         az órát: hét. Nyitom az ajtót.~Bandi már ott ül. S vele
17 9 |        azazhogy bemadzagolom az ajtót. A második gondolatom az,
18 9 |       hogy nem madzagolom be az ajtót, de az ágyterítőt magamra
19 9 |   cipőire!~A lány kinyitotta az ajtót:~- Tessék.~- Én nem lépek
20 9 |    Kiugrok az ágyból. Nyitom az ajtót.~A maszatos gyerek már ott
21 9 |  valahogy magunkat!~Kinyitom az ajtót. A fiú helyett magát a kertészt
22 10|        nyalom!~Lüpen kitárta az ajtót, hát az aprók mind az asztalon