Part

 1 2 |  markában.~- Majd otthon.~- Nem. Minek várjunk addig? Még meglátja
 2 3 |        hangú, mint az apácáké.~- Minek az a sok könyv maguknak? -
 3 3 |          ma is azt tartják, hogy minek a kút, mikor ott a Balaton!~
 4 4 |          csak gyere ki.~- De hát minek? Igazán, nem is lehet.~-
 5 4 |          hunyt. Halkan felelt.~- Minek?~- Hogy jobban láthassalak.~-
 6 6 |      erővel forrant fel a vér...~Minek aprózzam tovább: február
 7 7 |         s átölelte a nyakamat.~- Minek? Hisz úgyis tudod.~A papa
 8 9 |         öltözet ruhát vigy el.~- Minek? Elég ez az egy pepita.
 9 9 |          hogy az a ló fának vagy minek képzelte magát.~A kertész
10 9 |       Vadludat, vadkacsát, mikor minek a divatja van.~- Hát jár
11 9 |         felfedezés volt. Mármost minek hoztam én úszónadrágot kettőt
12 9 |         mindennemű csodahangját. Minek mondjak el egy névlajstromot,
13 9 |      semmit.~- Semmit?~- Semmit. Minek ide festett falu, mikor
14 10|   aznaptól végképpen elmaradtak.~Minek is az? - gondoltam. - Az
15 10|          igazítottam az eszemet: minek nekem a viszontlátás? Mi
16 10| beszélgethessek Máriával.~De hát minek beszélgessek én Máriával?~
17 10|          tanító a fejét rázta:~- Minek az nekem?~- Minek? Hogy
18 10|       rázta:~- Minek az nekem?~- Minek? Hogy kérdezhet ilyet! Ne
19 10|       percet beszélgethetünk. De minek is több? Hiszen minden szó,
20 11|        Nincs rajta dátum. De hát minek is? Nem mindegy-e, hogy