Part

501 9  |           egyiptomi írás-fejtő tudós, aki meg tudja fejteni: miket mond
502 9  |                  a mente vörhenyes színei meg gyöngyökben ülnek alól a
503 9  |                 azt is csak később tudtam meg a festőismerőseimtől -,
504 9  |                házzal, konyhával. Délután meg együtt ültek. Egy percre
505 9  |        Vasárnaponkint is próbáltunk. Arra meg nem is gondolhattam, hogy
506 9  |            kellett egyelőre megelégednem, meg egy-egy meleg kézszorítással -
507 9  |                 meleg kézszorítással - no meg hogy a próbákon beszélgethettünk.~
508 9  |                   Gyuszi! Hétfőn este jön meg! A színészt is hozza! Addig
509 9  |            kergessünk? Az a komoly Marcsa meg az a két míderes lány nem
510 9  |                   jött ki a kedvemért. Az meg előre megmondta, hogy unja
511 9  |                 hideg kávéval vendégeltek meg, s utána jégbe hűtött kajszibarackkal. (
512 9  |                  A malomkő asztalon ettük meg, a vadkomlóval kárpitozott,
513 9  |                   nem veszi föl! De engem meg se előzhetett volna.~És
514 9  |                     Elveszett?~- Hol volt meg utoljára? - kérdi a tanító.~
515 9  |                   is. - És ha mégse lenne meg, én éppen olyat fogok magának
516 9  |               Szétpillantok: nem látnak-e meg bennünket? De azok már ahányan
517 9  |                  liliomot csókoltam volna meg.~Behunyta a szemét, s állta,
518 9  |               Maga azt megérezte akkor?~- Meg. És mikor daloltam azt a
519 9  |                  Mennyire van a pályáján? Meg lehet élni a festésből is?~
520 9  |                 megzavart. Hogyan valljam meg, hogy nekem a festés nem
521 9  |              bizonyítékot? Hogyan valljam meg, hogy egy kanárimadarat
522 9  |               Megtaláltam! Magam találtam meg!~~Persze a következő éjszakán
523 9  |                  és mikor?~Hogyan valljam meg nekik, hogy én csak Ilkáért
524 9  |                 igazsággal! Nem értenének meg! Meg kell őket hagynom egyelőre
525 9  |            igazsággal! Nem értenének meg! Meg kell őket hagynom egyelőre
526 9  |                  a tanulásban. De bocsáss meg, már aggódom, hogy valami
527 9  |                    hogy aszongya: - Ájjon meg csak, hé! Ott van-e - aszongya -
528 9  |                  is: erdészéket is fösti, meg az újságba is ki vót nyomtatva,
529 9  |             délután, és hogy csak mondjam meg, hogy tisztöli Tóth Gáspár
530 9  |              vállat vonnának rá. A húgaim meg éppenséggel nevetnének rajtam,
531 9  |               miatta!~Csak a szeme maradt meg az emlékemben, az a két
532 9  |                   koromig nemegyszer állt meg az ablakom alatt, s intett
533 9  |               alatt, s intett hívón: Jer!~Meg is néztem, ki ül benne.
534 9  |            előttünk egy taligát. A taliga meg van rakva, púpozva zöldpaprikával.~
535 9  |                   az ilyen lovak hóhérját meg kell büntetni állatkínzásért!~
536 9  |                bricskáját. Azt se mondtam meg, miért.~S délután három
537 9  |        pillantottam, a vak hölgyet láttam meg. A szokott fehér fejkötő,
538 10 |                Hát te mért nem házasodtál meg, Kovács Imrus?~~Magam se
539 10 |                    egy csinált virágocska meg egy akvarellképecske.~Ha
540 10 |                     Már ezt tik fizetitek meg, gyerekek! - mondogatta. -
541 10 |             bátyám -, nem is házasodok én meg, hacsak olyan lányt nem
542 10 |         Kétszázegy forint. Az odautazásra meg az első hónapokra elég lesz
543 10 |                megtanul. Én magam tanítom meg.~És a pap a maga házába
544 10 |                  már beszéltem franciául.~Meg is gömbölyödtem az alatt
545 10 |                 tankönyvek jegyzéke. Vedd meg antikváriusnál s minden
546 10 |               nyúlt a cirkalomhoz. Olykor meg tussal próbálta elődomborítani
547 10 |            fölemeli az arcát:~- Bocsásson meg, möszjő Kovaksz, de a neve
548 10 |             virágárus asszony kosarán áll meg a szemem. Egy szál rózsa...
549 10 |              napon karikagyűrűvel jelenik meg az ateliében, könnyek facsarodtak
550 10 |                erre azt mondja: mégis, én meg azt válaszolom: csak az
551 10 |                rút szagú hely volt, míg ő meg nem érkezett. De amint ő
552 10 |                    A levegő illattal telt meg, és andalító zene zümmögött
553 10 |               megszólalhattam.~- Engedjen meg egy kérdést, Zsorzset.~-
554 10 |                  karja is, az arca is. Én meg hogy a fagyos időben is
555 10 |                   jóakarattal szemlél. És meg is dicsérgetett:~- Derék,
556 10 |              Mondja, Zsorzset - szólaltam meg néhány perc múlva -, az
557 10 |             mindennap megvettem a szegfűt meg a csokoládét. És arra nem
558 10 |                  a szegények házában halt meg, Szidniben. Ó... Vigasztaljon!~
559 10 |              mögöttem.~- Bizony - szólalt meg Lüpen előttünk megállva -,
560 10 |               előtt való nap azzal lepett meg, hogy meghívott másnap estére:
561 10 |             Zsorzsetnek a bátyja. Egyszer meg két kisleányt láttam Zsorzsettel
562 10 |                   valamit.~Tűnődve álltam meg: narancsot csak nem vihetek?
563 10 |                  virágkereskedés állított meg. Gyönyörű gyöngyvirágszálak
564 10 |                    harmatos virág! Hiába: meg kell vennem a kis... feleségemnek!~-
565 10 |                  illatú konyhagőz csapott meg, hagymaszag és pecsenyeszag.~
566 10 |                volna a tanító, a felesége meg a tanítóné.~- Bámul ön,
567 10 |          markomban volt a két cukorbárány meg a virág.~- Bocsánat - mentegetődztem
568 10 |             átadtam neki.~- Mármost ossza meg, ahogy tudja.~- Vacsora
569 10 |               Lüpen. - A kályhát rakjátok meg.~S levette a fél karját
570 10 |                    és egy ócska íróasztal meg egy rajzállvány is állt
571 10 |        íróasztalhoz fordult.~- Fogja csak meg egy percre ezt a porontyot.~
572 10 |              vacsora cseresznyeleves volt meg ürü hagymás lében, s végül
573 10 |                 tálalt, a tizennégy éves, meg egy álmos, vörös szemű cseléd.
574 10 |                  evett két gyerek is, egy meg zöldből. Az evőeszközök
575 10 |                   és a fejkötős holdvilág meg a másik leány kihordta őket
576 10 |              Mintha napfénnyel telt volna meg a levegő. A zenélőóra megszólalt,
577 10 |           megszerette. Lehetetlen is volt meg nem szeretnie! És talán
578 10 |                volna:~- Hát jer, és ölelj meg! Leheld be a hajam illatát!
579 10 |                  a hajam illatát! Csókold meg az arcom gödröcskéjét! Ez
580 10 |               Kovaksz!~És akkor ő csókolt meg: az ajkát az ajkamhoz nyomta
581 10 |                  eddig. És nem is csókolt meg, csak akkor. Én úgy megrészegültem,
582 10 |                      Megvetted?~- Sajnos: meg.~- Miért sajnos?~- Semmi
583 10 |                 tanár. Megélek én így is. Meg lehet élni. A fizetésemet
584 10 |                  folytatom diadalmasan -, meg is házasodok.~- A manót?~-
585 10 |                   házasodok.~- A manót?~- Meg én.~- Ilyen fiatalon?~-
586 10 |          igazgatóságnak, hogy becsüljenek meg.~Zsorzset örömsugaras szemmel
587 10 |                 peronon, és sírva csókolt meg:~- Ne soká maradjon! Ne
588 10 |                 levegőben. Csak én haljak meg?~Elővettem a hajfürtöt és
589 10 |          törekvések perspektívája nyílott meg előttem. Egy jeles mérnök
590 10 |                  moll-akkordokban szólalt meg: - Ne felejts, csak ne felejts!~
591 10 |                 nekem, csak egy hajfürt - meg a nefelejcs.~~A TIZENKETTEDIK
592 10 |                 Olaszországban is, később meg játékszerboltos Bécsben.
593 10 |                 csak kószálok, unatkozok, meg olvasgatom a Vasárnapi Újság
594 10 |                   a lányt is, a papot is, meg a négy cserép virágot is.~
595 10 |                  a cifra oltáros.~Egyszer meg is néztem azt a templomot.
596 10 |                  levelet küldtem apámnak, meg a kesének a neve napjára. (
597 10 |               városkában.~Épp azért látom meg azonnal, hogy a túlsó soron
598 10 |            meglassúdik. Egy percre mintha meg is állna.~Rámpillant. Aztán
599 10 |                 is elpirulok.~- Bocsásson meg - rebegi mosolyogva -, tudom,
600 10 |             bátorkodtam megjegyezni, hogy meg is látszik rajta a reggeli
601 10 |            Szegény Mariska! Később tudtam meg, hogy sose szokott ő olyan
602 10 |                   végig rajtam a sarkamig meg vissza.~De hát mindjárt
603 10 |               hull bőven. Ami az asztalra meg a lócára hull, a beteg unatkozó
604 10 |                ember és lőcslábú. Az arca meg olyan agyagszínű, mintha
605 10 |                   tanulni. Viszonzásul én meg latinra meg görögre tanítom.
606 10 |                Viszonzásul én meg latinra meg görögre tanítom. Rábiztatom,
607 10 |               azonban meguntam. Azt untam meg rajta, hogy fújni kell teljes
608 10 |               egyszerre heves vágy szállt meg, hogy az oláh tanítóval
609 10 |                 osztályt...~- Nem őrültem meg!~- No, hiszen az...~- Mi
610 10 |                parázson állva. - Engedjen meg előbb egy kérdést.~- Tessék.~-
611 10 |                 nem egészséges. Bocsásson meg, de nem egészséges. Ha lefekvés
612 10 |          zsebemből a fuvolámat.~- Engedje meg, hogy megmutassam. Egy-két
613 10 |               percben a kövér leányjelent meg az ajtóban. Fazék volt nála
614 10 |                  Liza kisasszony. Engedje meg inkább, hogy bemutassam
615 10 |            takarékpénztáros úr leánya. Ez meg a bátyja, Petru.~Beszédbe
616 10 |                  ácsorgok. Az oláh tanító meg várhat... Legyen boldog
617 10 |           láthatatlan kéz fordított volna meg, és vonszolt volna kötélen:
618 10 |                  Királyasszonyom, engedje meg, hogy a kezecskéjét megcsókoljam.~
619 10 |             sugároz rám. A keze szorítása meg... Bétóven nem írt olyan
620 10 |                   egy oláh asszony jelent meg, és két kislány is vele.
621 10 |               volnánk. A boldogságos Szűz meg fog segíteni. Kérni fogom
622 10 |                oszlopát is alig világítja meg.~A levegő meleg. A lámpás
623 10 |                  elcsendesül. A kutyácska meg egy-két vakkanással bosszankodik,
624 10 |               susogja a fülembe:~- Ígérje meg, hogy visszatér, a jövő
625 10 |          aszondanám: varangyos béka. S ha meg annak a papnak állok nagy
626 10 |                   fogja felelni: - Haljon meg.~Mindezt megírtam Mariskának
627 10 |                   mellbaj.~Elena küldötte meg a gyászjelentést. Hosszú
628 11 |             egyebet?~- A nők nem érdemlik meg, hogy komolyan foglalkozzunk
629 11 |           példázgattátok, hogy a nő ilyen meg amolyan veszedelem a férfira.
630 11 |                 valamelyik később találja meg a párját, sem ő nem csatolhatja
631 11 |           léleknek keresnie kell egymást. Meg kell találnia egymást, különben
632 11 |                   a szívének a fele.~S ha meg nem találja egymást, s nem
633 11 |               fiatalság. A kocsma mellett meg a gyerekek táncoltak. Márta
634 11 |               Márta a kastélyba került. Ő meg még nálamnál is árvább volt.
635 11 |                  a kastélyba. Így szokott meg Márta is. És hogy az anyám
636 11 |            sírásra.~A könnyeimen át látom meg, hogy jön már értem Ilona
637 11 |                 Laudetur! Laudetur!~Másra meg:~- Jóreggelt! Jóreggelt!~
638 11 |              kezét, s én megfogtam. Márta meg: ollót neki! - lemetszettük
639 11 |                   világoskék. Természetre meg vidám volt, mindig mosolygó,
640 11 |                   még csak egy szó maradt meg az eszemben.~A parkban egy
641 11 |              szemét az emlékre.~- Mér hal meg némelyik ember?~- Mer megöregszik.~-
642 11 |                    Mer maga úri fajta, én meg nem vagyok úri fajta.~Elgondolkodott.
643 11 |            vélekedtem, hogy lehet. Olykor meg elszomorodva gondoltam:
644 11 |              játszadozzon Mártával.~Engem meg áttettek a csőszhöz. Bizonyosan
645 11 |                 mondja könnyezve. - Talán meg is hal.~Hát csakugyan ágyban
646 11 |                   Mellette az asszonyunk, meg a fogadott leányka. De Márta
647 11 |                Márta valóban tőlem tanult meg írni, olvasni, számolni,
648 11 |             Diós-mákos kalács volt benne, meg birsalmasajt, meg levél.~
649 11 |                  benne, meg birsalmasajt, meg levél.~A levélből először
650 11 |                   az én karácsonyom.~Újra meg újra elővettem a levelet,
651 11 |                ablakon: sűrű hópelyhezés. Meg se látják, hogy az állomás
652 11 |                 újra kérjek jegyet. Aztán meg arra gondoltam, hogy elmegyek
653 11 |         helyreigazított, hogy délután már meg is szólított a tanító:~-
654 11 |                 Bundácska volt a kezében, meg prémsapka. Ráadták. Márta
655 11 |           pipázott és oktatott.~- Gondold meg, hogy árva vagy. Szemétre
656 11 |                   jóságát.~Este érkeztünk meg. Másnap reggel a kastélyba
657 11 |                   Komoly szemmel nézte az meg a bizonyítványomat. Bólogatott.~-
658 11 |              Bólogatott.~- Jó. Nem buktál meg, az a fő. Taníttatlak, ameddig
659 11 |              Kelen.~S másnap, mikor ismét meg akartam Mártát látogatni,
660 11 |                bizodalmam.~Megszid. Talán meg is ver. De a végén mégiscsak
661 11 |                    De most aztán kotródj! Meg ne lásson a tekintetes úr!~-
662 11 |                  enyhült hangon. - Húzódj meg itt, te vakarcs. Talán a
663 11 |                  a kőfalra könyököltem, ő meg fölkepeszkedett, föIhágott
664 11 |                   barna pelyhedzés jelent meg. Egyik-másik társam mintha
665 11 |                   hiszen mindig ő engedte meg, hogy Mártát meglátogassam.~
666 11 |                    Márta... Alig ismertem meg. Úgy megnőtt és olyan szép...~
667 11 |                 volna-e? Mért nem csókolt meg, mikor találkoztunk? Megcsókolt
668 11 |                Mintha köztünk nyílt volna meg a tordai hasadék, s nagy,
669 11 |                 felé gyönge szél mozgatta meg a falombokat. A lehulló
670 11 |                 gyöngyvirág, június végén meg a tengernyi sok liliom.
671 11 |                  tengernyi sok liliom. No meg a kaktuszok alattam, ahol
672 11 |                kanyarodó, ahol a halottak meg szoktak állni. Bár én is
673 11 |                 magasban egy gólya jelent meg. Szélesen kiterjesztett
674 11 |         szemérmesen.~S megint nem csókolt meg. De láttam a szemén, hogy
675 11 |                 volt.~- Istenem - szólalt meg végre. - Tudom, hogy haragszol
676 11 |               Csak zongorát tanul tovább, meg nyelveket.~Aztán meg én
677 11 |              tovább, meg nyelveket.~Aztán meg én mondtam el, mik történtek
678 11 |                   élt. Azon az őszön halt meg. A vén Luki is. Új cselédek
679 11 |                  és tíz forint havonkint, meg a paksus-krajcárok.~Nekem
680 11 |                 Azonban Ákos úr nem várta meg: bosszúsan fordult sarkon,
681 11 |                   beszélni - mondottam. - Meg akarom tőle kérdezni, hogy
682 11 |              ráspollyal nyomogatták volna meg. Már elmúlt róla a vörösség,
683 11 |                   Hát csak azt újságoltam meg, hogy a nyarat már hivatalban
684 11 |        katonatiszt - mondtam elbámulva -, meg egy asszonyság.~- Az Anti -
685 11 |             pillantott.~Alig ismertem már meg. Vékony lábszárú, nyurga
686 11 |     eljegyezkedésünk.~Hát nem leszek pap. Meg fogom mondani szeptemberben,
687 11 |                   földre, két ember ragad meg.~- Ki vagy?~De abban a percben
688 11 |                  vagy?~De abban a percben meg is ismer a kertész:~- Nini,
689 11 |           könyvtár belső üveglapján akadt meg.~Márta nézett rám onnan.
690 11 |                nekem? Hiszen nem tudhatja meg, hol vagyok.~Mert hogy írna,
691 11 |                   voltam, hogy a rendőrök meg is ütlegeltek, be is vittek,
692 11 |                Csak a gorombaságát tartom meg visszafizetetlenül.~A lakásomat
693 11 | visszafizetetlenül.~A lakásomat nem írtam meg. Ma sem tudom, hogyan intézte
694 11 |             hiszen ha leány szülőit menti meg valami nyomorúságtól, annak
695 11 |                 mentsége. De hát kit ment meg ő? Nem mondhatja-e meg őszintén
696 11 |               ment meg ő? Nem mondhatja-e meg őszintén annak a férfinak,
697 11 |                szerelmes. No, csak vallja meg. Bolondság. A nő csak addig
698 11 |                 mondotta aztán. - Aki így meg tud állni az élet küzdelmeiben,
699 11 |         fájdalmunk elcsillapult, ő kezdte meg a beszédet. Elmondta, hogy
700 11 |                  arra, hogy azt becsüljem meg, amit ád az isten, addig,
701 11 |                   úgy, hogy ő nem ismerne meg. Ha arcképe maradt volna,
702 11 |             virágárushoz. Magam választom meg a zugolyban tartott, bimbós
703 11 |                 kezét. Látom, hogy eldől. Meg kell kapnom.~S ő a mellemre
704 11 |                   katona-ficsúr látogatta meg, de nem az anyjával, csak
705 11 |           fogadalmat.~- Márta, nem újítod meg többé!~~Az agglegények elképedve
706 11 |               bámultak az elbeszélőre. Az meg boldog mosolygással, szinte
707 11 |         agglegények között a báró mozdult meg elsőnek. Gúnyos mosolygás