Part

 1 Inc|  aztán nem irigylem őket.~- A nők sok életet rontottak meg! -
 2 Inc|      kedtünk a nőkért, vagy a nők miatt. És mink még szerencsésen
 3 3  |   bankigazgató következett, a nők legádázabb ellensége.~~Én
 4 4  |     Kacér vagy, mint a városi nők!~A szavam megcsapta. Talán
 5 7  |       fölvette a szőnyeget.~- Nők nem értik az effélét - mondotta
 6 7  | egyszer Ida kérdi, kik azok a nők Budapesten, akiket ismerek.~
 7 8  |  feljebb járó lélek, mint más nők! Olyan, mint az ünnep a
 8 8  |  volna.~Hol teremnek az olyan nők? Külön cserépben nevelték-e
 9 8  |       vállát, mosolygott:~- A nők szenvedésre születtek -
10 8  |    olyan színjátszó, mint más nők.~A szemét egy percre mélyen
11 9  |         Nem félnek itt maguk? Nők, erdőn...~A leány mosolyogva
12 9  |       a vallomásomat. Vagy...~Nők közt nőttem fel, s mégse
13 9  |     között férfiak is álltak, nők is. S az én érkezésem látható
14 9  |    utolsó simításokat.~- De a nők, a nők...~- A nők? Hát Tercsinek
15 9  |    simításokat.~- De a nők, a nők...~- A nők? Hát Tercsinek
16 9  |        De a nők, a nők...~- A nők? Hát Tercsinek ott van Szilágyi
17 11 |       mondhatnak egyebet?~- A nők nem érdemlik meg, hogy komolyan
18 11 |    értéktelen rongy, mint más nők, hogy akinek a nyakába dobják,
19 11 |     az volt a különös, hogy a nők társaságát mégis jobban