Part

 1 4 |           ma velem.~Elhallgatott. Megállt.~- Amott az a fűzfa. Ott
 2 4 |       arra mentünk. Egyszer aztán megállt, s gondolkodó arccal rajzolt
 3 4 |  egyszerre abbahagyta az ugatást. Megállt, és a farkát csóválta. Nézett
 4 4 | megfordult, kiment.~Az ajtó előtt megállt.~Kis idő múlva megint benyitotta
 5 4 |           szomorkás mosolygása...~Megállt vagy ötméternyire tőlem.
 6 4 |      Azonban csak fölfelé futott. Megállt. Körülszemlélődött a tájon.
 7 5 |       mozogna.~Az Úri utca sarkán megállt az öreg.~- Sétáljunk?~-
 8 5 |        virultak.~Egy sárga rózsán megállt a szemem.~Ágnes elmosolyodott:~-
 9 6 |    Megvártam, míg kijönnek. Flóra megállt a Lipót utcán, a Papnevelő
10 8 |        látta, hogy mivel mulatok.~Megállt. Elkomolyodva nézett a szemembe.
11 8 |        mellemen pihent a feje!...~Megállt, és várakozón nézett reám.~-
12 8 |        anyám belépése zavart meg. Megállt az ajtóban. Elnyílt szemmel
13 9 |           az első szétpillantáson megállt rajtam a szeme, s azontúl
14 9 |       annyira a torkán volt, hogy megállt, s elővette a zsebkendőjét,
15 9 |         szobában. Aztán egyszerre megállt, mint aki falba ütközik:~-
16 10|      család az.~A sarokra értünk, megállt:~- Maga nem erdélyi - mondta
17 10|     szemével. A templomajtóban is megállt: megfordult, rám pillantott.~
18 10|           a kaszárnya felé. Az úr megállt egy percre, és kitért előlem
19 11|         közeledett.~Ő volt.~Jött!~Megállt.~Nézett felém.~Intettem