Part

 1 2 |            Eldöbbenve nézem az ujjam közt maradt felét. Hát szörnyűség! -
 2 4 |             haladtunk, poros akácfák közt. A mutatott irányban egy
 3 4 |            ott állt a legelésző nyáj közt, a fehér-foszlányos felhők
 4 4 |         Micsoda nagy szívszorongások közt nyitottam ki a kertre néző
 5 4 |              előcsillan a távoli fák közt a hold sarlója.~Jön-e már?
 6 6 |          csak megjelenik a járókelők közt az én kék tündérem. Jön
 7 7 |           morajlással süllyedt a fák közt lefelé.~- Mily szép itt
 8 9 |             vannak-e őrültek a lovak közt is - de annyi bizonyos,
 9 9 |              útból félre. A sásos fú közt már ott mindenfelé elszórt
10 9 |    tetszett-e olyannak, hogy az ajtó közt állt, s az én magas ajtókhoz
11 9 | ribiszkebokor-sor, s rajta a levelek közt rubinszín fürtöcskék. Beljebb
12 9 |            vallomásomat. Vagy...~Nők közt nőttem fel, s mégse volt
13 9 |       elhallgatott valamennyi.~A fák közt növekvő csörtetés hallatszott.~
14 10|             Ki, kese! Ki innét! Fiúk közt nincs helyed!~És én pokoli
15 10|              minden reggel öt és hat közt a nyitott ablaknál. Áll
16 11|      szentképei és virágzó kaktuszai közt az ablaknál. Ül a szokott
17 11|          elsők között, de az utolsók közt se. Csak azt nem értettem,
18 11|           Hát amikor megjelent a fák közt, lebocsátkoztam a kőfalról.
19 11|    kérdezgetett, hogy miféle emberek közt forogtam az utóbbi években?