Part

 1 2 |    kutya, mikor új házba kerül. Furcsa volt a csöndesség, a szakácsasszonynak
 2 2 |        fakadtáig. S nekem olyan furcsa volt pirosan, foga-fehérkedőn,
 3 3 |     három örökkévalóság!~Milyen furcsa lett volna, ha valaki azt
 4 7 | kérdezték:~- Ma nem megyünk?...~Furcsa volt, hogy úgy átalakult
 5 8 |       megy.~De mondom, akkor is furcsa volt nekem, hogy úgy egyszerre
 6 9 |     feleli.~S valami áporodott, furcsa szag árad a ruhájából. Bagószag-e,
 7 9 |         kellett fogadnom.~- No, furcsa tanyát tetszett választani -
 8 9 |     széles. A kalapja meg éppen furcsa: fehér strucctollas Rembrandt-kalap
 9 9 |        templomi komolyság olyan furcsa volt azon a víg emberen!~
10 9 |   Szentlélek rögtön kisegíti.~- Furcsa - mondottam végre -, hát
11 10|         angol pipát szí. Szinte furcsa, mikor a nevén szólítják:~-
12 10|        Kovaksz, de a neve olyan furcsa... Nem francia, se nem német.~
13 10|        a teremben.~És az volt a furcsa, hogy ő is, mintha nem látott
14 10|     rájuk.~S elmondtam, micsoda furcsa milliomos volt az a nagybácsi.~
15 10|         leány is piroska.~Mégis furcsa, hogy nap nap után mindennap
16 10|      mindennap ott látom! Mégis furcsa!~A város utcai életén elvégre
17 10|         rád!~De milyen kedvesen furcsa volt, mikor Mariska nekem
18 10|         Elena volt a bíró. Néha furcsa ötletekkel büntetett.~Petru