Part

 1 1 |        is rá kellett emelnem a szememet, nyugodtan, pillogás nélkül.~
 2 4 |   érzése. Mikor fölnyitottam a szememet, egy okulárés, vén hollót
 3 4 |  röppennek föl, majd kiverik a szememet.~Fölhúzom a vödröt. Fészek-szemetes
 4 4 |       debrői kábultság, hogy a szememet is röstelltem megnyitni.~
 5 4 |       kaptad?~És rászegeztem a szememet.~- A jó istentől - felelte
 6 7 |    újra elárasztotta a könny a szememet.~- Szegény bátyám, bizonyára
 7 8 |       levegőjáróké. Csak épp a szememet bírtam mozgatni.~A lány
 8 8 |  faliórára.~Olykor behunytam a szememet, hogy talán azalatt gyorsabban
 9 8 |  tapadt.~Mikorra kinyitottam a szememet, már nem volt a szobában.~
10 9 |   érdekessége foglalkoztatta a szememet. Dimbes-dombos táj. Fecskék
11 9 |      mondom, hogy pihentetem a szememet. Lesz annyi eszem, hogy
12 9 |  feküdtem hanyatt, behunytam a szememet, s hallgattam az erdei csöndességben
13 10|       néz. Persze én lesütöm a szememet. Néhány percnyi csend.~Zsorzset
14 10|      sarkamig.~Leveszem róla a szememet, és színlelt egykedvűséggel
15 10|   dobog. Az ablakra szegezem a szememet. Fülelek.~Az ablak fekete
16 10|         Csókolja az ajkamat, a szememet, az arcomat, a homlokomat.~
17 11| megrázott. A könny elöntötte a szememet, s végigcsordult az arcomon.