Part

501 10 |            köztük a legsajnálatosabb.~De hát elmondom a történetkémet,
502 10 |                  akit nekem neveltek.~De hát könnyen segítettünk a bajon.
503 10 |                 Bandi a feleségemmel!~De hát engednem kellett az apámnak.
504 10 |           tisztek társasága nem érdekel. Hát biz én csak kószálok, unatkozok,
505 10 |                boltkirakatok mellett. De hát unatkozó embernek még a
506 10 |                városban. Szép szemű nép.~Hát ott állt a lány minden reggel
507 10 |                  az asszonyok padsorába, hát a paplánynak a szeme áll
508 10 | imádságoskönyvébe mélyeszti.~Unatkoztam, hát azt a csekély mulatságot
509 10 |             rámpillantani a mise végéig?~Hát még vagy négyszer rámvillant
510 10 |             nyolc napig tart a cúg...~De hát akkor még csak az utcán
511 10 |                  sarkamig meg vissza.~De hát mindjárt rendbe is igazítottam
512 10 |                   rezegtetően kedves, de hát nincs célja, hogy foglalkozzak
513 10 |             beszélgethessek Máriával.~De hát minek beszélgessek én Máriával?~
514 10 |         csütörtökig, hogy szinte rázott.~Hát csütörtök délután be is
515 10 |            láttam. Mivel szolgálhatok?~- Hát, kedves tanító uram, engem
516 10 |                   Gyönyörű a hangzása.~- Hát, az gyönyörű, az bizonyos.
517 10 |              Gyönyörű hangszer az.~- No, hát akkor itt az alkalom! Én
518 10 |                hogy gyönyörű hangszer.~- Hát gyönyörű, gyönyörű. Minden
519 10 |            hasonlít. Mire jó?~- Mire jó? Hát például, hogy felvidámítsa
520 10 |                  Az már csak potomság!~- Hát jó - feleltem. - Én éppen
521 10 |            sokallanám a negyvenet se, de hát...~- Értem - bólintott a
522 10 |              hazulról hozott pénzből. De hát mit tehettem, mikor románul
523 10 |                Darabig csevegtünk. Aztán hát persze négy lány és három
524 10 |                várja a köszöntésemet.~De hát a templomba már mégse megyek
525 10 |           megfordult, rám pillantott.~De hát mért ne érdeklődjek én tovább
526 10 |                maga bükkfa katedrájáról. Hát még a pópa?!~Találkoztam
527 10 |                 a bíró mond, szent az!~- Hát legalább ne itt. A túlsó
528 10 |               hogy a bíró szava szent.~- Hát hol a kendő?~- Itt a kötényem -
529 10 |                fájdalmas mosolygással.~- Hát bizony gondolom.~- Nem gondolhatja.
530 10 |               emberek futása, csődülése.~Hát az történt, hogy az oláh
531 10 |                 Rám néz.~- Holnapután... Hát már holnapután...~- Reggel
532 10 |                  holnap búcsúzásra.~- De hát hogyan?~- Oda az ablakhoz...
533 10 |               hogy mindjárt esni fog. De hát visszatarthat-e engem, akárha
534 10 |               esküvő után levetkezem. De hát még tanuló voltam, s a jövő
535 11 |               Mosolyogva nézett rájuk.~- Hát, barátaim, én őszintén szólva
536 11 |           fehérebbeknek látszódjanak. De hát a festők is kékebbnek festik
537 11 |                 talán inkább a házasság.~Hát annak a szegény nőnek?~Nem
538 11 |                házasságokat látjátok. De hát minden házasság szerencsétlen-e?~
539 11 |                görbe fák is az erdőn. De hát miért görbék?~Mindenütt
540 11 |                    mondaná a két galamb. Hát: turbékolás, csókolódzás,
541 11 |               gondoljon egyebet:~- Végre hát itt a boldogság! Ezentúl
542 11 |      elválasztottak tőle, a felemtől.~De hát elmondom én is, hogy hogyan
543 11 |               Márta karon kap:~- Táncolj hát!~Mit tehettem? Táncoltam
544 11 |                  se kapok? Hol hálok? És hát örökre el leszek-e szakítva
545 11 |              öltöztetett angyalkával. De hát lám: hibát követtem el,
546 11 |                 tiszta üvegfolyosóra, és hát Mártával más gyerek fog
547 11 |                verése újra megindult.~De hát még hátra van az asszony,
548 11 |                okos, fekete szemével.~És hát ott Mártácska is a szék
549 11 |            futottunk vissza a kastélyba.~Hát még mikor az erdőre szöktünk
550 11 |             szöktünk ki, és eltévedtünk. Hát mikor megtettük az ezüst
551 11 |                 bogárgyűjtő szelencének. Hát mikor a papagáj megkarmolta
552 11 |            megyek.~- Ne menj messzire.~- Hát hová?~- Csak a kert végibe,
553 11 |           könnyezve. - Talán meg is hal.~Hát csakugyan ágyban a kisleány.
554 11 |                 mindig boldogan állotta.~Hát egyszer, mikor már tízéves
555 11 |                  nem Gyühetsz a Kalácsho hát a Kalács megy tehozzád és
556 11 |          megvolna a húsz krajcárom... És hát igaz, hogy Ilona asszony
557 11 |                 havát. Cipő volt rajtam, hát a lábam szára átnedvesedett.
558 11 |             pipáját, és szívja tovább.~- Hát hogy jött maga ide, kisasszonyka?~
559 11 |             erősen, ameddig taníttatnak.~Hát tanulni tanultam is én.
560 11 |                  a papagájkalitka mellé.~Hát a kaktuszoknál!...~Hej,
561 11 |          bosszúsan szidott tovább:~- No, hát mit akarsz? Éhes vagy? Nesze,
562 11 |            tanulok, lakatosinasnak adat.~Hát tanultam, eminenter tanultam.
563 11 |               meglátogathatod Mártát.~És hát az amerikai diófák is nekem
564 11 |                  azt olykor az emeletre.~Hát csak állt, mint egy leánnyá
565 11 |                  úr erszényén élősködni, hát arra kérem: menjen fel a
566 11 |                 én azt mondom, pap légy, hát másra ne is gondolj. Akarom,
567 11 |               mellemen sírt tovább.~- De hát nem értelek, Márta - mondottam
568 11 |               Majd holnap elmondom neki.~Hát csak azt újságoltam meg,
569 11 |                az estén mégis kijött. És hát nagy könyörgésemre másnap
570 11 |     felfárasztanom szegény kis Mártámat. Hát amikor megjelent a fák közt,
571 11 |                volt az eljegyezkedésünk.~Hát nem leszek pap. Meg fogom
572 11 |                kertész:~- Nini, ifiúr... Hát mit keres itt?~Csak percek
573 11 |             nevem is, és akkor megtudja.~Hát tavasz felé voltak is némi
574 11 |            Mártát visszatarthatja? Aztán hát az öreg sem él örökké. Márta
575 11 |             újság? Nincs rajta dátum. De hát minek is? Nem mindegy-e,
576 11 |                   annak van mentsége. De hát kit ment meg ő? Nem mondhatja-e
577 11 |                végigcsordult az arcomon. Hát van valaki a világon, aki
578 11 |              ember bizonyára becsületes. Hát nézze: ajánlok én valamit,
579 11 |           szemmel, mint leánykorában?~És hát valahányszor női szépség
580 11 |                  gondolok, hogy elvette.~Hát elvette. Húszéves koromig
581 11 |                álljon a szobámban.~Aztán hát mentegetni is tudtam már.
582 11 |                  nyílik ki.~Magam megyek hát be minden szombat délután
583 11 |                  kísértetlátó szemmel. - Hát élsz?~S a halántékához emeli
584 11 |                 mikor már felocsúdott. - Hát nem vagy asszony?~- Nem.~
585 11 |               hírt.~- Szegény Mártám! És hát nem bírtak veled...~- Nem.
586 11 |              diadalmasan nézett körül:~- Hát, kedves barátaim: a pezsgőt