Part
1 Inc| felül való. Termetre azonban még idősebb: görhes és roskadt
2 Inc| hang a bőrszék mélyéből.~- Még a legényembereket is lekötik
3 Inc| valamelyes barna haja, de még az is rövidre van nyírva.~-
4 Inc| Fölkelnek. Elfogadták.~- Még Kelement is megvárhatnánk -
5 Inc| terített asztal.~Az úton még két kaszinói tag csatlakozott
6 Inc| vagy a nők miatt. És mink még szerencsésen kihajóztunk
7 Inc| társaságunkban olyanok, akik még rózsaszínekben vélekednek
8 Inc| ha egyik est kevés, lesz még kettő.~Csak a báró legyintett:~-
9 Inc| bajusz. Termetre azonban még fiatalos. Országgyűlési
10 1 | lánynevekkel. De hát régen volt az! Még akkor éltek tündérek a földön.~
11 1 | láttam rajta, az volt, hogy még hegyesebb az orra, mint
12 1 | Dehogy - felelte a bátyám. - Még csak nátha se volt rajtam.~
13 1 | lapos kis kezekkel.~- Eszik még, gyöngyöcském?~- Köszönöm,
14 1 | megengeded, abból a diósból adj még. Igazán remekeltél vele.~
15 1 | lefekszik.~Az asszonyka még velünk marad. De csakhamar
16 1 | szeret úgy, mint akkor?~- Még jobban.~- Vagy hogy te nem?...~-
17 1 | mikor macska pöki szembe. Még ilyet nekem ember fia sem
18 1 | az íróasztalomból? Igaz: még a nyáron beszélgettünk egyszer
19 1 | egyszerre elszűnt. Az arcát még nem emelte fel. Fülelt.~-
20 1 | majd végigolvasom, és így még egyszer átélem az életemet.
21 1 | Jolán elhagyott, vagy talán még rosszabbat cselekedett.
22 1 | belemagyarázom.~És hogy még tetézzem a vakmerőségemet,
23 1 | Jolán az asztalhoz ért, még a szívem dobogása is elállott.~
24 1 | A kávémat már megittam. Még mindig ott ülünk. Azt várom,
25 1 | nyikkan, zörren. Csend.~Még egy percet várok óvatosan,
26 2 | mondotta a fejét rázva. - Nekem még csak unalmas történetem
27 2 | házasodtam meg.~Én akkor még rövidnadrágos gyerek voltam,
28 2 | hosszú, zord ember, aki még napfényen is olyan volt,
29 2 | hát úgy kiporolva nem volt még a ruhám, mióta élek.~S attól
30 2 | Hát mi?~- Regény. Maga még nem olvas regényt?~- De
31 2 | fekete szempilláit.~- Ezt még maga nem érti.~- De értem.
32 2 | kések. Elsiettem.~Aztán még gyakrabban beszélgettünk.
33 2 | valami volt, hogy kérjek. Még otthon az apám megszoktatott,
34 2 | Nem. Minek várjunk addig? Még meglátja Pista is.~Végre
35 2 | bátyám a tanulószobájában ült még. Bizonyára a húsvéti prédikációját
36 2 | hogy már be van csukva. Még az ablakán is rajta van
37 2 | mindennek!~De lám, a kapu még nyitva van. Hátha Fánika
38 2 | visszatér.~Várom, várom. Még a lábamat is rázom türelmetlenségemben.
39 2 | karomnyi vastag olajfa, s még odébb a pince.~A pincének,
40 2 | megrezdül. Csak egy percet várok még. Ha azalatt ki nem jön...~
41 2 | várhatom. Csak egy percet még... egy percet, addig, míg
42 2 | én a pinceajtó mellett, s még lélegzeni is alig mertem.~
43 2 | fagyladozó szívvel: ilyesmi még nem történt velem!~Percek
44 2 | már be vagyok zárva...~És még azt mondják a tudósok, hogy
45 2 | emléknek.~Csak annyit mondok még, hogy én is voltam aztán
46 3 | nemhogy elszűntek volna, hanem még erősödtek.~Ebből baj lesz! -
47 3 | tapasztalatok után bizony még a gyönyörű pávatollra is
48 3 | hazatértünkben a kollégám.~Gondoltam: még egyet alszom, aztán nyugodtabban
49 3 | kézszorítással. De a bűvös pávaszemek még melegebben ragyogtak rám,
50 3 | francia, egypár olasz is, de még lengyel is.~Ebből a beszélgetésünkből
51 3 | csupa ismeretlen nyelveken.~Még az eljegyzés előtt elmondtam
52 3 | boldogságáért cselekszem még ezt is. A legangyalibb anya
53 3 | mindennek vége!~- Meghalt?!~- Még nem, de nem éri meg a reggelt.~-
54 3 | nem halt meg aznap a mama. Még másnap is élt.~Harmadnap
55 3 | a válla zúzódása folytán még a nyaka is úgy megjavult,
56 3 | Bódé is csak egy állt akkor még a Balatonban. Egy éktelen
57 3 | szívesen vámolgatta tovább még egypár hónapig a lisztet.~
58 3 | szabadságoltak. Azon a három héten még tartott a kánikula, és nem
59 3 | kinyitotta a kaput. Aztán még néhány percet beszélgettünk
60 3 | tizenegyig. Mert már csak még egy estét tölthetek Siófokon,
61 3 | hadd éljen a nyomorult.~- Még valami rosszat mond - felelem
62 3 | volna ki. A holdnak ugyan még később volt a fölkelő órája,
63 3 | most már jójcakát, de aztán még ez, még az, csak tovább
64 3 | jójcakát, de aztán még ez, még az, csak tovább beszélgettünk.
65 3 | másnap utaznom kell. Vikiék még három hetet is ott időznek.
66 3 | gyorsvonat járása akkor még nem alkalmazkodott a fürdőkhöz.
67 3 | mászik az átkozott az éjjel! Még ráül a fülemre!...~Újra
68 3 | Összekatatok-matatok mindent. Még a cipőmet is kifordítom,
69 3 | a cipőmet is kifordítom, még a kofferemet is kirázom.~
70 3 | elképedéssel állok és tűnődök, hogy még hol keressem, abban a pillanatnyi
71 3 | Beljebb vonulok kissé.~Viki még összébb húzza a nyakát,
72 3 | szeme karikára tágult. Néz még hosszabban, mint ahogy az
73 3 | halkan ropog.~Viki eltűnik.~Még akkor se tudtam mire vélni
74 4 | Tisztább, szebb lélek nem élt még leánytestben. És ha én azt
75 4 | Én még akkor csak surján legényke
76 4 | gondoltak, hogy fiatal vagyok még: bajos külföldre bocsátaniuk.
77 4 | alján látszott is belőle még valami másfél holdra való.
78 4 | is állt ott. Lehet, hogy még előbb erdős volt az a táj,
79 4 | pillantva. - De nem asszony ám még.~- Lánya a juhásznak?~-
80 4 | bátyám egy csésze kávét iszik még. A dohányzacskóját is megtömi.~
81 4 | kiáltom -, hó!~A ló azonban még bőszebb futásnak ered.~De
82 4 | piros bocskor. S fiatal még, alig zsemlyényi a domborodás
83 4 | engem oda, nem dolgozni. Még könyvet se engedtek magamhoz
84 4 | harangocska volna.~Másnap még javában alszom, a házban
85 4 | nőttem: nem tudtam akkor még megkülönböztetni a búzát
86 4 | akácfa alá. Ott tikkadoztam. Még a cigaretta se ízlett.~S
87 4 | barna kendő.~Aztán, hogy még közelebb mentem, láttam,
88 4 | napernyője, egyé meg zöld.~De még akkor is olyan távol voltam
89 4 | A kutya visszatért, de még azután is morgadozott, és
90 4 | közben úgy elpirosodott, hogy még a homloka is megszínesült.~
91 4 | sértődötten.~Gyönyörű volt! S én még inkább megzavarodtam. Mindjárt
92 4 | hogy nem szereti.~S hogy még mindig nem felelt, folytattam:~-
93 4 | túlsó felén a kút - mondotta még mindig komolyan.~A Puli
94 4 | Kései malac volt - felelte még mindig komolyan -, és igen
95 4 | édes szemű asszony volt. Még tán haragudva is szerelmesen
96 4 | asszony sok mindent locsogott még, s közben hol reám nézett
97 4 | jutott, hogy a szalonna még mindig a zsebemben van.
98 4 | halat, férget, de arra még egy tudós se gondolt, hogy
99 4 | virágot próbáltam a mezőn, még bogáncsot, maszlagot is.
100 4 | pimpónak a levele, mikor még tavaszi. Aztán annyiszor
101 4 | Láttam az arcán, hogy még valamit akar mondani. Csakugyan
102 4 | veri szegényt.~De azért még délelőtt elkanyarodtam a
103 4 | jércét? Nálunk nem szokás. Még asszonyt se, ha fiatal.
104 4 | úrfi!... Harisnyát húzna ez még a bocskorába is. Majd iszen
105 4 | visszautazásra is küldtek már. De még az előbbi pénzemből is maradt,
106 4 | pillantásra látták rajtam, hogy én még csak könyves diák vagyok.~
107 4 | Vagy öt percet fekszek még - gondoltam -, mert hátha
108 4 | feleltem félvállról.~A leánynak még inkább elmered a szeme.~-
109 4 | leánynak a lelki rendje. Még az is meglehet, hogy elhagyja
110 4 | legkedvesebb Pulija!~A leány még egyszer körülnéz. Szemlélődik
111 4 | megszépült, ami rajta volt. Még a piros bocskor is, még
112 4 | Még a piros bocskor is, még a bot is a kezében, s az
113 4 | kéz művészetének. De hát még a feje: iszalagkoszorút
114 4 | szétnézett az úton is. Visszatért még közelebb. A botjára könyökölt.
115 4 | azok a városi leányok? Én még sohasem jártam városban.
116 4 | holnap is esik, nem tekézünk, még a faluból se jönnek át!~
117 4 | esőben.~Elmosolyodott:~- Még az is szenvedés.~Aztán elkomolyodott:~-
118 4 | tapadós lábú, csupasz hernyók. Még ő is segített letisztogatni.~
119 4 | jött elém. De igen illett még az is neki. Melegebb volt
120 4 | könyvet. Mosolygott.~- Van még itt más szó is.~S a szeme
121 4 | Csak az egyik fala állt még, bár az is romlott, s messziről
122 4 | hogy beszél velem olykor.~Még inkább elbámultam.~- Beszél
123 4 | kottogását, visszatekintettem.~Még mindig ott könyökölt a sulykán,
124 4 | kedves volt a hangja aznap még a szarkának is, amint előttem
125 4 | narancsszín kárpitján!~Hát még aztán, hogy hazajuthattam:
126 4 | aprózom, hogyan lopakodtam ki még sötéttel a házból az ablakon
127 4 | is. Csak ő nem mutatkozik még, ő.~Aztán harangszót is
128 4 | egy éjjel, neki is... s még azon az őszön!...~De akkor
129 4 | hold árnyéka a hegyen. De még az emléke is szép!~Várok.~
130 4 | karomból.~- Nem szabad! Ha még egyszer megölel, rögtön
131 4 | voltunk persze mind a ketten. Még az őszibogár is búsan pirregett
132 4 | délután a legelőre: talán még egyszer láthatom. És küldje
133 4 | Lekísértem a kútig. Ott még egyszer megcsókoltuk egymást,
134 4 | ajka volt piros, mintha még az éjjeli csókok emléke
135 4 | hangzott aznap délután! Még a Puli is komolyan ült mellettünk.~-
136 4 | Lesétáltunk a kökénybokorig.~Ott még egyszer a mellemre borult,
137 4 | volna be az eget.~A hegynek még csak a széle vonalát se
138 4 | De azért sokáig láttam még. Sokáig. A vonatablakból
139 5 | Az idén nyugalmazták.~S még csak nem is matematikát
140 5 | Bementek egy kis kertes házba.~Még aznap délután megtudtam,
141 5 | megint ott ülünk. Az ég még kékebb. A hóboglyák még
142 5 | még kékebb. A hóboglyák még fehérebbek. De szellő kerekedik.
143 5 | hogy ő se tudja.~És akkor még tetszett is nekem, hogy
144 5 | hazatértem, órákig ültem még a fényképe előtt.~- Milyen
145 5 | ház hosszát, az én Ágicám még mindig bent késik.~Benézek
146 5 | mert a Lovas úton akkor még alig öt ház állott: korábban
147 5 | de lélektelen valami...~Még egy nap gondolkodtam, tűnődöztem,
148 5 | mondja titokzatosan. - De még nem szabad tudnod.~Elég
149 5 | ahogy tetszett parancsolni. Még azt is mondtam, hogy mondok:
150 5 | hajfürtjét is, levélkéit...~Még valami rémlett, hogy vissza
151 5 | kellene küldenem. Mi is van még?~Aztán eszmélkedtem, hogy
152 6 | A leány fölkel. Álltában még szebb! A termete ugyan éretlen
153 6 | A termete ugyan éretlen még, de már helyenkint duzzadozni
154 6 | vártam, lestem, hogy talán még egyszer odahajol. De nem
155 6 | kifaragott hét vezért, mert még mind a hét újnak tetszett.
156 6 | boldog zsibbadozással. És még azután is, hogy elmozdult
157 6 | Nézd hát!~- Melyik?~- Még kérdezheted? Az a kék bársony
158 6 | bámultam azt a kőlapot.~Még évek múlva is, mikor már
159 6 | mint az Olibiusz mécse.~De még nem ütött a boldogság órája,~
160 6 | kíséri, hazáig kíséri. Még a kapun is befordul vele.~
161 6 | Aléldozó szívvel követtem őket. Még csak azt akartam tudni,
162 6 | is, és vágta a kályhába.~Még aznap magával vitt. Az úton
163 6 | hogy ma már - ha ugyan még él - csakolyan pőtye vénasszony,
164 7 | testvérbátyám, a Jancsi - de azt még kicsikoromban kifújta a
165 7 | fiákeren kezdtem járni. De még akkor se az eladó lányok
166 7 | becsülni a művészi értékeket. Még a falon függő képekre is
167 7 | Azonnal küldöttem utánuk.~De még másvalami is maradt ott,
168 7 | Akármerre fordultam, nézett rám. Még éjjel is nézett, mosolygott,
169 7 | milyen kedves ékessége. Hát még ha egy ilyen beszélő rózsát
170 7 | magához?~- Azt nem tudom. Még igen kicsinyek voltunk,
171 7 | azonos vele: éppen olyan. Még a hangja is.~És forró kezének
172 7 | számvetésembe...~De hát még akkor is a fő kincs a leány!
173 7 | angyalok a földtekére!~És még valami volt, ami a házaséletre
174 7 | felbajuszosodnak.~És akinek még csak rokona sincsen, egész
175 7 | Találtam egy leányt: gyönyörű! Még ezen a héten megkérem.~-
176 7 | ígérkezett valamikor! És még hány pokol van, amiről nem
177 7 | nyakába borulni.~Én azonban még mindig nem nyilatkoztam.
178 7 | beteg voltam belé.~Hát még ő: milyen szemrehányón nézett
179 7 | Hallgatásunkban a csendesség még mélyebbnek tetszett. Valami
180 7 | csak hétig vállalkozott.~Még néhány percet maradtam.
181 7 | mondotta szomorún mosolyogva. - Még a kocsisok is beleszólnak
182 7 | mellemre borult. Én meg még jobban odaöleltem.~- Ida,
183 7 | ügyvéd úr? Elfogadja?~- Ma még nem mondhatom meg.~- Tehát
184 7 | felesége is segített neki. Még a vasárnap délelőttjét is
185 7 | cselédünk.~Megmosolyogtam. Még kedves is volt nekem, hogy
186 7 | Ezen könnyű segíteni. Még a foglalót is visszakapjuk.
187 7 | Töviről hegyire elbeszélte még azt is, hogy hogyan ismerkedett
188 7 | is három sorban felelt, még a múlt hónap tizedikén.~
189 7 | volt, mikor elváltunk, és még előttem van a buckós, kerek
190 7 | arra a kis versre, amelyre még apánk tanított:~Vót eccer
191 7 | aláiratlanul. Arra kellett volna még egy tanú, és azt is felkutatta
192 7 | boldogan ülünk a kályha mellé. Még teát is hamarintok neki.
193 7 | mellett tárgyal...~A báróné még inkább elsápad.~- De Ida!... -
194 7 | mondják: no, kinek szeljek még belőle?~- Egyszer csak betoppan -
195 7 | felindulástól.~Kérdésemre a gyerekek még összébb húzódnak. Még aggodalmasabban
196 7 | gyerekek még összébb húzódnak. Még aggodalmasabban meresztik
197 7 | Hova teszed őket?~Én még mindig az elbeszélés iszonyata
198 7 | neked egy jobb üzletet: ha még egyszer lesre küld az Ida,
199 7 | eskethet-e más bennünket?~No, hát még úgy nem voltak lekutyateremtettézve
200 7 | annyi volt a dolga, hogy még a bárónénak is elfelejtett
201 7 | lélek volt az a báróné. Még a gyermekeket is kívánta
202 7 | napnyugvás tüzes pompája. Még a szeme is mintha piros
203 7 | kívánnám.~- Hát jó: tudod, hogy még a bolondságaidat is teljesíteném.~-
204 7 | tudja, hogy bánnak velük? Még apácákról is hallottam rémséges
205 7 | rémséges történeteket. Hát még a fiúinternátusokban? És
206 7 | egyet fordul a gondolata. Még eddig mindig megváltoztatta,
207 8 | ábécés-tanuló voltam, ő még csak pólyás baba.~- Csókold
208 8 | akkor jó fizetésre kapni. De még el se foglalhattam a helyemet,
209 8 | vetett.~Huszárönkéntes voltam még akkor. Egy augusztusi reggelen
210 8 | felelte ismét Berta. - Feri még egy hónapot fekszik. Ilda
211 8 | És miféle könyvei vannak még, Ilda?~A leány ismét pillogott.~-
212 8 | hétköznapok között!~Mikor még latin iskolás tanuló voltam,
213 8 | nézett reám:~- Olvassak még? Már két órája... Azt mondták:
214 8 | hogy boldog vagy...~- Ezt még egyszer, Ilda - mondottam -,
215 8 | nevetnek érte a hátad mögött.~Még megbosszankodott rám.~-
216 8 | ablakfedőt, aztán nevetett.~- Még elsüttetnéd a nappal, szegénykét!
217 8 | vívótermünk, se lovunk.~És erre még szomorúbbá vált. Fölvette
218 8 | cilinderskatulyámat, és még két kalapskatulyát. Ha balra
219 8 | szegfűt, klematiszt, dáliát. Még bárókisasszony korában tanulta.
220 8 | a menyasszonyi voltát és még szabadabban kacérkodott
221 8 | szeretettel néztem mindenkire. Még Kesztyűsre is.~S délután
222 8 | katona?~- Huszár vagyok.~Még inkább elpirosodott. Szinte
223 8 | ágyamtól.~A tartózkodása még inkább elbájolt.~- Nem adná
224 8 | érzi! Csak a lábam volt még gipszben.~Mikor elment,
225 8 | a gyöngeségembe. A szoba még üresebb volt, mint máskor,
226 8 | mint máskor, a kalapdobozok még unalmasabbak, s a propellerfüttyögés
227 8 | s a propellerfüttyögés még kellemetlenebb. Az életnek
228 8 | fonult.~Az álom édessége még a véremben kerengett, mikor
229 8 | szemed már nem olyan bágyadt. Még mindig a Karthauzi? Most
230 8 | nem a legjobban. Amanda még mindig az urát kesergi.
231 8 | lappang ilyen fenevad?~És még ennél az eszmélkedésnél
232 8 | zaját teljesen kizártuk, még mélyebbé vált a csend a
233 8 | különös pillantás volt az! Még éjjel is mindig láttam,
234 8 | Aztán elnevettük az ügyet.~Még az apám volt a legvidámabb,
235 8 | anyám visszavonult.~Ilda még háttal maradt felém: a tükörbe
236 8 | tündér!...~A szeme rámnyílt. Még inkább elpirosodott, a kezét
237 8 | lefaragták rólam a gipszet is. De még kis ideig ágyban kell maradnom.
238 8 | Né-né-négy óra!~De hát még néhányan nem mondták el
239 8 | vajon a másiké érdekesebb-e.~Még a báró is ott ült megint.
240 9 | Valójában több. A haja még fekete - lehet, hogy festett -,
241 9 | állógallért visel. Megszokta még fiatalságában, amikor az
242 9 | Takarítás, Világítás, minden, még a Subiczk is. A feleségem
243 9 | fantáziámat. Sose jártam még kívül a fővároson. Mindössze
244 9 | Jártam ott, de biz akkor még kicsi voltam. Búcsún voltunk
245 9 | pihen egy nap. Az agynak még többször kell a pihenés.
246 9 | előlem azt a vadászkunyhót!~Még abban az órában telegrammal
247 9 | fogok hazatérni.~- Legalább még egy öltözet ruhát vigy el.~-
248 9 | esernyőt. Kifeszítem, mivelhogy még csöpögdögél az eső. S kiszállok
249 9 | alig tenyérnyi széleset, de még az is sárfröccsös.~- Csak
250 9 | megfordította a deszkát. Alól még sárosabb volt, mint fölül,
251 9 | hátra a kis állomásra.~- Vár még valakit?~- Nem várok - felelte.~
252 9 | fenékdeszkákkal együtt.~No, még a két szemem golyója is
253 9 | elsülnek alattam, ha a Csillag még egyszer megrúgja a fenékdeszkát.
254 9 | felelte búsan a kertész. - De még sáros az út, tekintetes
255 9 | kisütött ugyan, de a fűszálakon még csillogtak az esőcseppek.
256 9 | tó? Hogyan nem mutatkozik még?~No, bizonyosan a falunak
257 9 | Röstelkedve guborodtam össze, s még az arcomat is elfordítottam.~
258 9 | bizonyosan kis tó, hogy még mindig nem látom sehol.~
259 9 | volna a taligával haladni. Még csak gyalogút se látszott
260 9 | Izsák diadalmasan. - Oszt még azt tetszett mondani, hogy
261 9 | hogyan nevetnének...! Hát még a pajtásaim a Hangliban!~
262 9 | galambsaláta, de a sült még nincs benne - ilyen volt
263 9 | Szidtam Tóth Gazsit. S még abban az órában visszatértem
264 9 | délutánra! - kiáltottam még utána is.~Aztán bevontam
265 9 | nemhogy szűnt volna, hanem még erősödött. Egyszer csak
266 9 | Pestre.~Megmosdottam. De még akkor is olyan bágyadtságot
267 9 | bocsánatkérésekkel távozik.~Még látom a kacsázó, büszke
268 9 | szemüveg. Vörhelyes szőr még az orrán és fülén is.~A
269 9 | hogy a szegény édesanyámnak még csak egy fényképe sincsen.
270 9 | padláslyuk. És ilyen arccal még pap is lehet valaki!~- Bocsánat -
271 9 | halhatatlan őzre! Olyat még nem tetszett lőni! Igaz-e,
272 9 | szerencsés lesz vele. Délután, még ma délután!... Tanító úr,
273 9 | mondotta a tanító, még mindig a puskát szemlélgetve. -
274 9 | mulatnék egyet? Puskát ugyan még soha életemben nem sütöttem
275 9 | se lehetett gombolni, és még zsírosabb nyakú, mint a
276 9 | fülemig lejtett, csizmát meg még nem is kaptam. A papé rövid
277 9 | nem fog az idevaló babona.~Még csak a csizmát vártuk. A
278 9 | szemüvegét.~- No, nézd: még mire nem puskáz! Látszik,
279 9 | Vadászat után az erdésznek még vannak kötelességei.~- De
280 9 | egy fehér tündére.~Azaz még annál is meglepőbb: egy
281 9 | meleg.~A szobából közben még mindig hangzik a halk cimbalomzengés.~
282 9 | cimbalomzengés.~Uram-teremtőm, ha még több leány is van!... Csak
283 9 | Szép?~- Hát maga nem látta még?~- Nem. Én sose jártam Pesten.
284 9 | gyönyörűsége. Nem éppen új már, de még mindenütt azt játszották,
285 9 | a kettő, s hogy játszik még a szemével is Blaháné.~Hogy
286 9 | benne rekedt a szó.~- Tessék még pogácsa - szólalt meg hangosan.~
287 9 | De én egy kis mézet ennék még! - mondotta szinte rendelkező
288 9 | megrezdült a szeme pillája, de még a vak asszonyé is.~A tanító
289 9 | mondjak.~De hát nem tanácsos. Még ellenem bosszankodik, s
290 9 | szomorú-szép ázsiai melódia, amely még az ősi sátorok között keletkezhetett.
291 9 | üvegfuvola szólalt volna meg...~Még a lábam szárán is végigbizsergett
292 9 | végigbizsergett a gyönyörűség.~- Még egyszer! - könyörögtem a
293 9 | könyörögtem a végén. - Még egyszer, Iluska!~Akkor még
294 9 | Még egyszer, Iluska!~Akkor még büszkécskén mosolygott.
295 9 | büszkécskén mosolygott. S még érzelmesebben dalolt. De
296 9 | Háromszáz forint fizetés, és még egy nő, aki a Der Bazárt
297 9 | Hallottam azt a nótát, igaz, még egyszer. De nem másnap.
298 9 | beretválni is tud. Tessék: még örülnöm kell, ha vállalkozik
299 9 | szakálla, a bajusza is. A haja még szürkébb, s kuszált, mint
300 9 | fölemeli a kezét. A töksípok még buzgóbban szólnak. S az
301 9 | vastag fonatú, szőke haj. Még az arca színe is sárgásfehér,
302 9 | kezet fogott, de persze még sok a mondanivalójuk. A
303 9 | magam pénzén kell nekem még a tetőt is javíttatnom.
304 9 | festem pénzért: arcképet még nem is próbáltam, hát azt
305 9 | őszinte elámulással.~- Hát még mikor az olvadás kezdődik,
306 9 | már forr. Gondolná-e, hogy még az öltözködésemben is segít?~
307 9 | ha megígéri.~- Ígérem.~Még mindig habozva pillogott
308 9 | pillogott a földre.~- Titok még... Mert a szomszéd falutól
309 9 | És minden táncra, amelyik még elígérve nincsen.~- Nincsen.
310 9 | Nincsen. Mert, mondom, titok még. Én is csak azért tudtam
311 9 | a pap meg a tanító, meg még egypár úr évek óta lövöldöz
312 9 | a festésemre, nem látott még efféle mesterséget.~Ilka
313 9 | Ha Pesten laknék... ott még több az ember.~- Meg a bál -
314 9 | Azon a télen született. Még nem jutott el a Bükk hegység
315 9 | erdői közé.~Eldúdoltam neki. Még a szájacskáját is elnyitotta,
316 9 | könyörgött. - Mondja el még egyszer.~S letörülte a könnyet
317 9 | A házasság kérdése ugyan még igen távoli muzsika volt
318 9 | micsoda boldog kor, mikor még az ember gyöngyvirágokkal
319 9 | savószínre fakult már. Lám-lám, még a festett asszony is megvénül!~
320 9 | az a mise. Hiába: falun még van isten, és az emberek
321 9 | kalapos, öreg nő, s a leány még egyszer pát mondott, és
322 9 | A nap tüzesen sütött. Én még mindig hajadonfővel kísértem
323 9 | rózsa, amelynek a szirmain még ott a bimbói piros leheletű
324 9 | hogy miket beszélgettünk még. Csak arra az egyre emlékszem,
325 9 | szükséges kulisszájukat.~De hát még nem volt a leves az asztalon.~
326 9 | komondorral. Kölyök volt még, de igen vidám, kedves állat!
327 9 | nyomós hivatkozás hatott még legjobban.~A tanító a papra
328 9 | folyton vakaródzik.~- Kezet rá még egyszer! - mondottam, a
329 9 | lódultam neki az útnak. Még a lélegzetem is fogyatkozni
330 9 | diadalmasan lebegtettem.~Még inkább elpirosodott. Fölkelt,
331 9 | a csók engem illetett. S még így is jólesett.~- Tessék
332 9 | Bementünk a szobába. Ilka még ott is örvendezett. Aztán
333 9 | Ilyen falu rosszát se látott még Árpádnak országa!~A kisebbik
334 9 | tűnődés, hogy miket kellene még kérdeznie.~Bámultam Ilkának
335 9 | dolgozott a füle tövén.~Még ez is nekem vakar!~- Haza
336 9 | senki.~- És hát Marcsával még nem is beszélt.~S a kutya
337 9 | És a dallamok? Marcsa még nem kapta meg a kótákat -
338 9 | dermedten hallgatott. Sőt még én is elfeledtem a nagy
339 9 | ráestek:~- Látod, látod! És te még sírtál!~- De hát... a tanító,
340 9 | Finum Rózsi. Hát...~- Nekem még nem szóltak róla - mentegetődzött
341 9 | éreztem volna semmit.~De azért még mindig viszketett a bokámtól
342 9 | fordul az embernek.~Hát csak még a végét mondom el.~A próbákat
343 9 | leányt hol az apja kísérte még, hol a cseléd. S nekünk
344 9 | fogadja el a maga szemének.~- Még nem az igazi - felelem. -
345 9 | negyedik hete voltam ott, s még mindig nem beszélhettem
346 9 | gondolkodik a láncos kutya? Még belém duplázott volna Lipóczy
347 9 | Mondhatom, azon az éjszakán még kevesebbet aludtam, mint
348 9 | Aztán a patakocska mellett még nagyobb sokasága a virágoknak.~
349 9 | s a lányok sikoltásától még inkább meggyorsulva rohan
350 9 | az udvaron.~A többi leány még mindig színe hagyott arccal
351 9 | virágát, hol a másiknak. Még Ilkának adott a legkevesebbet.~
352 9 | a szemét, s állta, hogy még egyszer és még egyszer megcsókoljam,
353 9 | állta, hogy még egyszer és még egyszer megcsókoljam, és
354 9 | kanárimadarat se tudnék még eltartani a keresetemből?~
355 9 | megpillogtam a kérdését:~- Hát még nem vagyok teljesen a magam
356 9 | De hiszen maga oly fiatal még... És ha szeret, megvár...
357 9 | patak mellett a tanító is.~Még mindig földre lógó fejjel
358 9 | Persze a következő éjszakán még kevesebbet alhattam. Boldog
359 9 | miniszterségnek!~S hátha még a kulisszák gondolatára
360 9 | Saját sorsom iránt!~És én még csak ki se bontottam az
361 9 | a pap is hallja, hogy én még csak közel se jártam a Munkácsy
362 9 | vizsgálatokon átjutok.~S még csak azzal se könnyíthettem
363 9 | az agyból.~S az izgalmak még azután se csillapulnak,
364 9 | Károlyhoz? Hátba a bírói pálya még jobb? Vagy a posta? Vagy
365 9 | ellátogassak a faluba.~S még csak nem is írhatok neki.
366 9 | elhalványult lassankint az emléke. Még röstelkedtem is, ha eszembe
367 9 | lassankint megöregedtem.~~De itt még mindig nincs vége a történetemnek.
368 9 | nádashoz sétáltam, hogy ha még ott a kunyhó, onnan induljak
369 9 | Vagy nem házas?~- Nem, még nem...~Majd kiesik a szeme,
370 9 | kisasszonyka! - mondottam még mindig remegő hangon. -
371 9 | hívják?~- Annak - felelte még inkább elnyíló szemmel.~
372 9 | S akkor a vak pillái még inkább szétvonultak. Két
373 9 | megrendülve. - Maga az, Ilka?~Erre még inkább megzavarodott. A
374 10 | születtem hatodiknak.~Hát még, mikor kikerültem az elemiből,
375 10 | Csak ámuldoztunk.~- De hát még egy baj van: a fiúnak addig
376 10 | béreltem.~Felírta.~- Mit tudsz még az utcaseprésen kívül?~-
377 10 | rámnézett:~- No, mi bajod még?~- Nem merem megírni haza...~-
378 10 | negyedik?~- A gattina.~S még furcsábban emelint a szemöldökén.~
379 10 | Negyven frank havi fizetésből még virágot is venni...~Tovább
380 10 | olyan melódiákat nem írt még zeneszerző, mint amilyenek
381 10 | gödröcskék. A keze szorítását még éjjel is éreztem.~Az uzsonnáim
382 10 | gyötrött olykor. De az a kérdés még inkább gyötrött: vajon megszólal-e
383 10 | arca, az egész szép valója, még a kisujja is, még a hajába
384 10 | valója, még a kisujja is, még a hajába tűzött rózsaszín
385 10 | rózsaszín csokrocska is, még a cipője sarka is. Úgy sugározta
386 10 | möszjő Kovaksz.~- Magának még nincs... senkije?~- Ó! -
387 10 | elveszem, bizonyos, hogy még több csokoládét fog enni.
388 10 | valamit a zenélőórámról, noha még magának Zsorzsetnek se nyilatkoztam.
389 10 | Majd ha kitavaszodik...~Még mindig piros volt. Az ajtóra
390 10 | tusba az ecsetjét.~Az időtől még soványabb kenyéren tengődtem.
391 10 | szeretik az ügyet! Biztos, hogy még ma kiteszik a szűrömet a
392 10 | lehet adni - ismételtem még bátrabban. - Halott nincs
393 10 | kincsemet? Vagy darabig még együtt dolgozunk, együtt
394 10 | úrral a Rousseau szigetén, még októberben. Csak a hídról
395 10 | és a kék koszorúcskában még inkább fehérkedett a friss,
396 10 | Eközben a kitárt ajtón még több fekete szemű gyerek
397 10 | mint valami karikatúra. Még a lencse is ott volt a bal
398 10 | mohos bajszú lajhár.~- Egy még hiányzik!~A hiányzó már
399 10 | tizennégy az övé.~Nekem még mindig a markomban volt
400 10 | néztem rá, mert a gyermek még inkább elkomolyodott, az
401 10 | maszatossá vált a képük.~- Még! Még! - hangzott a nyávogásuk
402 10 | maszatossá vált a képük.~- Még! Még! - hangzott a nyávogásuk
403 10 | No - mondotta vígan -, még egy meglepő valamit tartogatok
404 10 | bájos gödröcskék az arcán, s még a lencsike is a bal gödröcske
405 10 | Nem a maga képe??~Erre még inkább nevettek.~- A mama
406 10 | Csak jönne már a tavasz!~De még a tél közepén se jutottunk
407 10 | Angliába. Mikor hazatértem, még a csillagos eget is mérnöki
408 10 | De hát unatkozó embernek még a fügekávé képes borítéka
409 10 | tudnám nézni naphosszat!~De még akkor is igen idegen volt
410 10 | kérdést vetettem belőle: fog-e még egyszer rám nézni?~Egyszer
411 10 | rámpillantani a mise végéig?~Hát még vagy négyszer rámvillant
412 10 | végigvonul rajtam a sarkamig.~Még nem láttam künn, de azért
413 10 | bársonyszemével. Az arca még pirosabb. A szeme szinte
414 10 | Mariska sóhajtva felelt:~- Még csak nyolc napig tart a
415 10 | tart a cúg...~De hát akkor még csak az utcán beszélgettünk,
416 10 | utcán beszélgettünk, és még negyvennyolc napunk volt
417 10 | már itt fog lakni?~- Nem. Még négy évem van hátra. Tanulnom
418 10 | sajnálkozóra változott:~- Még négy év: sok. De a vakációt
419 10 | papucsa sarkára kettőt üt még. Felvonja a lábára. A kalapácsot
420 10 | békén! Nincs énnekem kedvem még fuvolázgatni is.~- Megjön
421 10 | rákiáltott.~- Csak hozd!~S még valamit tett hozzá oláhul.~
422 10 | hogy magát tanítsam.~- Még csak az kellene! - hörkent
423 10 | elhűvösödik köztünk a levegő. Még Maricának is hideg csodálkozással
424 10 | jóságosan a szebeni kapu. - Még fiatalok vagytok, tietek
425 10 | bükkfa katedrájáról. Hát még a pópa?!~Találkoztam vele
426 10 | mélyedt, komor ember. Komor még a cipője talpa is.~Nem,
427 10 | következő játékban Elena még különösebb ítéletet mondott.~-
428 10 | hétre el kell utaznom, és még csak nem is beszélgethettünk
429 10 | fejjel, mint a szomorúfűzfa, még a homlokára hajló, laza
430 10 | is láthatom többé. Csak még holnap reggel.~- Istenem...~
431 10 | És egy szót se szóljon. Még súgva se. Csak mintha némák
432 10 | fogom térden. Csak épp hogy még egyszer kezet szoríthassak
433 10 | kezet szoríthassak magával. Még egyszer, és talán... utoljára...~
434 10 | az ablakon. Esik-e már? Még nem esik. Csak az ég sötét.
435 10 | városkának a négyet, és utána még mélyebb érchangon olvas
436 10 | Állok. Várok.~Az ég alja még mindig villámlik olykor,
437 10 | Az esküvőt megelőző héten még írt:~Ha a lehetőségnek csak
438 10 | után levetkezem. De hát még tanuló voltam, s a jövő
439 10 | könnyezve olvasgatta.~Csak még egyszer eljött volna, csak
440 10 | egyszer eljött volna, csak még egyszer - mondogatta szomorún.~
441 11 | házasság.~Mi a házasság?~Még ez is kérdés? - mondaná
442 11 | kastélyba került. Ő meg még nálamnál is árvább volt.
443 11 | szeme.~Mindenki félt tőle. Még a lovak is buzgóbban vonták
444 11 | volna össze, amerre ő járt. Még tán a verebek se mertek
445 11 | verése újra megindult.~De hát még hátra van az asszony, a
446 11 | Jóreggelt! Jóreggelt!~Még az is hallgatva és szörnyülködve
447 11 | szobaleányféle volt a háznál. Kívülük még csak egy inas szolgált náluk,
448 11 | vissza a kastélyba.~Hát még mikor az erdőre szöktünk
449 11 | boldog.~Abból az időből még csak egy szó maradt meg
450 11 | Mártának nem hozatunk még guvernántot.~És a kis Márta
451 11 | társaim, hogy hány nap járunk még az ünnepi vakációig. Valamennyi
452 11 | küldött - és aztán a végén még egy hetet is játszhatnánk
453 11 | Eldőltem.~Csak annyit hallottam még, hogy egy kutyácska dühösen
454 11 | sarkon az amerikai vaddiófák még magasabbak. Föl lehetne
455 11 | nem volt szemüveges, de még félelmesebb. Különösen az
456 11 | hogy megnőttél...~Erre még inkább elpirosodott.~Valami
457 11 | csodálkozva szemlélt bennünket. S még inkább csodálkozott, mikor
458 11 | De most, nem tudom, most még inkább. Nem, lehetetlen
459 11 | tetejére. És az én arcom még mindig szomorú volt.~- Istenem -
460 11 | a szemembe.~- Haragszol még?~- Nem - feleltem boldogan.~
461 11 | kérdezett: segítő kellene neki.~Még abban az órában megegyeztem
462 11 | Mártával.~A peóniák virítottak még pirosan, fehéren az ágyakban.
463 11 | mosolygott.~- Látod, hogy még a himlő is jó valamire.~
464 11 | Hogyan gondolod? Én most már még inkább félek.~És látszott
465 11 | Az olajfák is illatoztak még. Miénk volt a park, a hold,
466 11 | az oly messze zenéje volt még a jövőnek, hogy nem is beszéltünk
467 11 | homályos volt az est. A hold még nem kelt föl. Csak a csillagok
468 11 | újra a rinocerusz.~A jegyző még aznap délután sajnálattal
469 11 | felosztja öt részre, négy évig még tanuljak valahol, az ötödikben
470 11 | fővárosba. Pestet nem láttam még. Csak akkor reménykedtem,
471 11 | mert a hírlap papirosa még fehér. A fő az, hogy Márta
472 11 | mellemen.~Micsoda csalódás!!!~S még csak azt se gondolhatom,
473 11 | meghalni! Feküdni a földben, még ott is hátat fordítva a
474 11 | elmerülök, egyet horkantok még, aztán csak a víz visz tovább
475 11 | Csupa jólét és egészség. Még a füle is vastag és piros,
476 11 | Ne ülj ide, Éva: sétálj még.~A hölgy csodálkozón nézett
477 11 | a szalonba.~Lementünk. Még egyet-mást kérdezgetett,
478 11 | is, mint a skót malac, de még talán annál is ostobább.~
479 11 | kezük a kezemben van. De még talán akkor se.~Ilyen vértől
480 11 | egyszer mégis látni. Csak még egyszer! Talán beszélhetnék
481 11 | történt ott.~És lám, én még hibáztattam szegényt. Odavetettem
482 11 | mered. Amúgy is fehér arca még inkább elszíntelenül.~És
|