Part

 1 1 |          mint a két kőoroszlán a kapu tetején.~Én nem mozdulhatok -
 2 2 |        Vége mindennek!~De lám, a kapu még nyitva van. Hátha Fánika
 3 2 |          azalatt ki nem jön...~A kapu előtt csoszogó lépések.
 4 5 |      Gyere szépen...~Már akkor a kapu előtt álltunk.~Várnunk kellett,
 5 5 |      hogy én nem vagyok olyan.~A kapu kinyílik. Nagysebten befordul.~
 6 5 |      hogy néhány perc múltával a kapu újra meg fog nyílani.~No,
 7 5 |          várok. A ház csendes. A kapu csendes. Nem jön senki.
 8 6 |         neve, Janovics Vendel.~A kapu alatt néztem meg persze,
 9 6 |        azt akartam tudni, hogy a kapu alatt csókolódznak-e. Éreztem,
10 6 |    szótlanul.~S követtem őket.~A kapu alatt nem csókolództak.
11 7 | álldogáltál ott a minap, amott a kapu alatt? Mikor a katonabandát
12 9 |         láncos kutya uhog ránk a kapu mellől, mintha ugató ágyú
13 9 |    tanító köszönt ránk. S hogy a kapu felé igyekezett, Ilka is
14 10|     egyszer csak megint nyílik a kapu, s belép, akit vártam: a
15 10|          ki. Vén, mint a szebeni kapu. A lányok kezet csókolnak
16 10|       mondja jóságosan a szebeni kapu. - Még fiatalok vagytok,