Part

 1 1 |     kiömlött a könny a szeméből - sírt, mint a Niagara.~Én csak
 2 3 |       cseléd sír. Viki is vörösre sírt szemmel lép ki a szobából,
 3 5 |           nincs óra!~És már akkor sírt.~- No, de most már éppenséggel
 4 5 |        mindeddig nem felelt, csak sírt. De, most már elmondja.
 5 9 |        volt. Látszott rajta, hogy sírt. Kedvetlenül és szótlanul
 6 10| hanyatlott, s az asztalra borulva sírt tovább.~Én csak álltam meredten
 7 11|          kisleány akkoriban sokat sírt. Hiába adtak babát és képeskönyvet
 8 11|      leányka. De Márta csak engem sírt.~Nem tudom már, mi baja
 9 11|         Márta nem akarta bevenni. Sírt. Ha erőltették, összeszorította
10 11|         prémsapka. Ráadták. Márta sírt. Magukkal ragadták.~A tanító
11 11|       nyakamba borult. A mellemen sírt tovább.~- De hát nem értelek,
12 11|          le.~És a karjára borulva sírt hosszasan.~Aztán letörölte
13 11|        Nézett, könyörgőn, vörösre sírt szemmel, könnyesen, szenvedőn,
14 11|       gyászolok!~Mellém ült. Ő is sírt. Hosszan és némán ültünk
15 11|       nyakába ment a töltés.~Újra sírt. Aztán engem kérdezett.