Part
1 Inc| világ? Vagy mi? - harsog az ott ülőkre.~Szintén öregúr.
2 1 | Hát tik esztek-e efféléket ott a tiszti kaszinóban?~- Nemigen -
3 1 | mélyedt szemmel pipázott ott az asztalnál, hogy a nyilatkozás
4 1 | Én?~Berohanok. Jolán ott sír a díványon. Hason fekszik.
5 1 | levelet vettem át, a tenta ott állt az asztalon. A Besenyey
6 1 | törölgette a könyvekről - ott akadt reá.~Tyű, micsoda
7 1 | diadalmasan az asszonykához. Ott ült a széken az ablak mellett,
8 1 | nem.~Naplók is hevertek ott. Tudod, hogy írtam olykor.
9 1 | kezem közé került. Volt ott mindenféle: szőke, barna,
10 1 | községházára. Kis, sürgős ügyem van ott.~- Várj egy pillanatra! -
11 1 | Beleselkedtem az ablakon. Ott ültek az anyámmal a lámpa
12 1 | nyomottá vált köztünk.~- Nincs ott? - szólaltam meg végre unatkozó
13 1 | be kell mennem a városba: ott megvan a kulcsnak a mása.~
14 1 | már megittam. Még mindig ott ülünk. Azt várom, hogy kifordul,
15 1 | gondoltam. A kulcsot nem hagyom ott.~Az asztalt leszedik, Jolán
16 1 | mindig árnyékban van nappal. Ott nem fogja megtalálni.~Akkor
17 1 | belső zsebébe. Az asszony ott úgyse keresi. De hátha korábban
18 1 | kulcsa nálam van. A vetőgép ott fog várni már hat órakor
19 1 | belépek a szobába, Jolánt ott látom az íróasztalnál. Ül,
20 2 | maradt özvegyen.~A temetésén ott volt az anyámnak a nagybátyja
21 2 | abban leábrázolva.~Amint ott nézegetem a könyvet egymagamban
22 2 | oldalt pillantok, látom, hogy ott áll a bátyám elmeredt szemmel
23 2 | egy iskolai óraszünetben ott birkóztunk a tanító szénás
24 2 | mindig a boltban. Akkor ott volt mellette a leánya is,
25 2 | Fánika csak maga üldögélt ott. És az volt rám a végzetes,
26 2 | Fánika néha maga üldögélt ott a pudli mögött.~Tizenkétéves-forma,
27 2 | Kilép az ajtón, s megáll ott. Ingadozik. Illeszti a pipába
28 2 | környékét. Meg egy pince volt ott látható, örökké nyílt ajtajú,
29 2 | Micsoda boldogság vesztegel ott az üvegekben! Öt üveg boldogság!...~
30 2 | Szombaton mindig egyedül ült ott: apja-anyja a zsinagógában.
31 2 | Várta a vevőket.~Ahogy ott könyököl a pulton, egyszer
32 2 | tanálom, a Ponciusát...~Míg ott válogatott a szíjban, dobogó
33 2 | hogy ha valaki más van ott, elnyargalok.~Lesek a konyhába.
34 2 | csakugyan megpillantom, amint ott áll az ablak előtt, s varr
35 2 | és kérdik: mért ácsorgok ott az udvaron? - bizony nem
36 2 | hova rejtőzhetnék. Nincs ott más, csak az udvar közepén
37 2 | a szobába látok. Az öreg ott áll kalaposan a szoba közepén.
38 2 | lomhaságával cammog a konyháig. Ott lehajol, s fölveszi a fejszét.
39 2 | asztal körül ültek. Fáni is ott könyökölt, s felholdazott
40 2 | volna mondani.~Csak ültem ott kábultan, megsemmisülten,
41 2 | tértem, hogy sírni bírtam.~Ott pityogtam, tán negyedórát
42 2 | Leültem a lépcsőfokra: ott sirattam magamat, mint a
43 3 | józanodni!~Elmentem.~Hát ott már csakugyan nem volt annyira
44 3 | jöttem el tőlük. Hiába volt ott a töpörtőszag és Omelka
45 3 | hogy a hírlapok kedvéért ott reggeliztem.~Olvasom a Függetlenséget,
46 3 | illet Siófokon. Én voltam ott az első fürdő-idegen. Bódé
47 3 | a kánikula, és nem volt ott akkor se fasor, se erdő,
48 3 | hogy minek a kút, mikor ott a Balaton!~Ittuk hát azt
49 3 | Vikiék még három hetet is ott időznek. A gyorsvonat járása
50 3 | rendezi a reggelizőasztalt. Ott a tej, a tea, a vaj, a tojás,
51 4 | bőrüléses bricska várt rám ott. És csak egy unatkozó, szittya,
52 4 | elvénült bükkfa is állt ott. Lehet, hogy még előbb erdős
53 4 | legelőnek.~Akkor is legelt ott vagy ötven-hatvan birka.~
54 4 | megtömi.~Mikorra kilépünk, ott áll három nyergelt ló az
55 4 | mozgást hallok. A Laci gyerek ott mosdik nagy liccsel-loccsal
56 4 | Mikorra kilépek, Laci már ott ül a falusi tanítóval a
57 4 | felé kellett mennem.~Vajon ott legeltet-e az a szép, tiszta
58 4 | leültem egy akácfa alá. Ott tikkadoztam. Még a cigaretta
59 4 | tömzsök asszony áll már ott, hanem a leány, az elátkozott
60 4 | Csak lesem, mit művelnek ott. Talán ott a juhász is,
61 4 | mit művelnek ott. Talán ott a juhász is, a pápaszemes,
62 4 | pápaszemes, vén holló is ott ül a földön, azért nem látom.
63 4 | Már bizonyos, hogy nincs ott más, csak a három úrileány.~
64 4 | csak a három úrileány.~Soká ott vannak. Le is ülnek. Mintha
65 4 | napernyő elválik. A zöld ott marad a juhok között.~Meglepődéssel
66 4 | fehér ruhás leány, ahogy ott áll egy földre terített,
67 4 | valahonnan egy kis fehér süldő, s ott terem Erzsi mellett. Követi,
68 4 | Megállt.~- Amott az a fűzfa. Ott a kút.~S bólintott, mint
69 4 | juhászházat.~Majd adnak ott vizet.~Cigarettára gyújtok.~
70 4 | elhőkölök. Az udvar közepén ott hever a földön, az égető
71 4 | napon a vén okulárés holló; ott hever hason, arcra borultan,
72 4 | kúttól el a legelőre.~A leány ott hasalt a szűrön, a lapulevél-ernyő
73 4 | keserűlapu-levél hevert ott, alatta meg egy kenyér nagyságú,
74 4 | Sose ittam ilyenből.~- Ott a fogóján tessék.~- A fogóján?~
75 4 | fogóján?~Csakugyan láttam ott egy félmogyorónyi gömböcskét,
76 4 | Falusi iskolába? De hiszen ott nem tanítanak effélét.~-
77 4 | a Horog dűlőre küldött. Ott vár az uzsonnám is. Kezet
78 4 | dűlő felé. Öt órakor már ott kellett volna lennem. Miért
79 4 | többé oda?~A Horog dűlőn ott találtam a cselédünket.
80 4 | Fadarabot köt rá keresztbe. Oszt ott térgyepöl neki.~- Mért híjják
81 4 | mondotta a néném -, igaz, hogy ott várt rád ez a Rozi leány?~-
82 4 | lekerültem juhászékhoz. Ott adtak. Az asszony meg a
83 4 | asszonyt cserélt. Aztán ott született a hetedik hónapra
84 4 | bemennék? Az öreg talán megint ott hever az udvaron, és senki
85 4 | bosszankodik-e, amiért megint ott vagyok. De éppen nem látszott
86 4 | ki a bábokig a levegőben. Ott persze kiugrik, majd elviszi
87 4 | Fuss be, Bandi, a pipámér. Ott áll az ablakban, az ebédlőben,
88 4 | tekézni, megszédültem. Te ott se voltál, mégis megszédültem.~
89 4 | királykisasszony. S ahogy ott állt a legelésző nyáj közt,
90 4 | lett a szívemnek.~De persze ott a kökénybokrok között nem
91 4 | emlékszem, mi szavak voltak ott: latin szavak vagy görög
92 4 | Egy omlott pinceház állt ott a hegytető horpadásában.~
93 4 | korhadt gerendája hevert ott. Arra ültem.~A világ csendes
94 4 | másutt nem mozdul, csak ott, azon az egy helyen. Akkor
95 4 | visszatekintettem.~Még mindig ott könyökölt a sulykán, és
96 4 | esdeklésemre, azt mondta ott a kökényesben:~- No, jó:
97 4 | vagy csipkebokrocska!~S ott már lassabban is mentem.
98 4 | tömzsök asszonyt láttam ott messziről. Persze azzal;
99 4 | tömzsök asszonnyal hagytam ott a legelőt, a piros szájacskát,
100 4 | ugye?~Lekísértem a kútig. Ott még egyszer megcsókoltuk
101 4 | Lesétáltunk a kökénybokorig.~Ott még egyszer a mellemre borult,
102 4 | mégis mindig arra néztem: ott áll-e vajon? Érzem, hogy
103 4 | áll-e vajon? Érzem, hogy ott áll a sötétségben is. És
104 5 | és bevont az orgonaszó.~Ott ült gyászruhában. Valami
105 5 | Talán nem is látott vele. Ott az utcasarkon azonban határozottan
106 5 | délután megtudtam, hogy ott lakik, és hogy Ágnes a neve.
107 5 | történt.~Egy hét múlva már ott ültem a gyászruhás fehér
108 5 | kétségeim.~Másnap megint ott ülünk. Az ég még kékebb.
109 5 | miért késik. Hát látom, hogy ott könyököl a pulton, és nyugodtan
110 5 | Nincs óra náluk.~- Van ott óra, Ágnes.~- Nincs, lelkem.~-
111 5 | nincs óra, hát nincs óra.~- Ott van, lelkem, a szekrény
112 5 | is beillene.~- Nem igaz. Ott nincs semmilyen óra se.~-
113 5 | megmutatom.~- Nem megyek. Ott nincs óra, az egész boltban
114 5 | Én nem megyek vissza! Ott nincs óra!~És már akkor
115 5 | Elmentem a Zöldkoszorúba. Ott vacsoráztam.~Szerencsére
116 5 | Szerencsére találkoztam ott egy barátommal. Ha az nem
117 5 | más boltban láttam, nem ott.~De különös volt!~Hát ilyen
118 5 | Nem igaz, nem igaz! És ott nincs szabály és nincs szabály!~
119 6 | haját, de a tenorista nincs ott.~Igen rányílt a szemem:
120 6 | az iskolába. Gondoltam, ott falogatok majd valamit a
121 6 | tovább.~S kitekintettem.~Ott ült az ablakban. Varrt.~
122 6 | Tanulni késő. No, majd ott...~Megint kihínak, megint
123 6 | mindig akadt valami dolgom ott a Kecskeméti utcán délután
124 6 | járkáltam. Egy vastuskó volt ott akkoriban látható a ház
125 6 | kirakatát meg ne nézzem.~Ott, ahogy szemlélgetem a könyveket,
126 6 | jártam, sohasem mentem el úgy ott, hogy oda ne pillantottam
127 6 | azért délután megint csak ott kóvályogtam a Kecskeméti
128 6 | Pisztolyt veszek, és ott lövöm szíven magamat az
129 6 | hát a sokat átkozott mókus ott ül a szobájuk ablakában
130 7 | Kossuth Lajos utcán, amint ott sétálgat egy vagy két tüzérönkéntes
131 7 | Az anyám halála után egy ott lakó rokonunk vitte ki magával.
132 7 | Belépek a boltba.~Jártam már ott néhányszor. Ismertem a boltost
133 7 | még másvalami is maradt ott, amit már nem lehetett utánuk
134 7 | üdítő, ha akkor hagyhatjuk ott, amikor nekünk tetszik.~
135 7 | vékony lábszárú kölyök volt ott, olyan tizenhárom éves forma,
136 7 | inkább a Margitszigetre. Ott nem járnak annyian.~És sétáltunk
137 7 | elsejére hagyhattam volna ott: gondoltam, addig úgyse
138 7 | vissza, s legalábbis két órát ott kellett töltenem: három-négy
139 7 | vasárnap délelőttjét is ott töltötte az öreg a boltjában.~-
140 7 | Hévizet is. Ismerősöm is van ott: a báró. Ott javítja a gerincét
141 7 | Ismerősöm is van ott: a báró. Ott javítja a gerincét abban
142 7 | egy délutánt. A bárónét is ott találtam persze. A beteg
143 7 | a dunántúli koldusok is ott nyüzsgöttek a tónak a lefolyó
144 7 | nézzem? Februárban hagyjuk ott azt a helyet.~- Jó: otthagyjuk.~-
145 7 | Duna-parton kellett volna. Ott látni a hajókat, a Gellérthegyet,
146 7 | királyi palotát. Érzem, hogy ott találtunk volna olcsóbbat,
147 7 | felé.~Csodálkozom, hogy ott látom. Ők a Börze felé laktak,
148 7 | Sajóládról jön.~Semmim, senkim ott. Mégis azt bontom fel először.~
149 7 | hányszor hallottam, hogy ott minden dolgos kéz gazdagságot
150 7 | Azazhogy holnap mégis... négyre ott leszek. De nem azért, hogy
151 7 | letérdelt, mintha máris ott volna a báróné előtt. A
152 7 | hogy Ida, ha netalán már ott van, ne nyugtalankodjon.~
153 7 | Dunán - feleli a cseléd. - Ott háltak a kicsinyek a kosarak
154 7 | akkor miért álldogáltál ott a minap, amott a kapu alatt?
155 7 | három vendég asszony járt ott. Épp akkor búcsúztak el.~-
156 7 | nyolc óra, és azok szegények ott várnak, várogatnak...~Hát
157 7 | a lakásom ablakára. Hát ott les kifelé a három kis bagoly.
158 8 | napon át, reggeltől estig ott szorgalmaskodott szegény
159 8 | sokallta, hogy szüntelenül ott ül, és olvas nekem hírlapot,
160 8 | visszaszólt:~- Ilda, a könyvek ott vannak a szekrényben.~Csend
161 8 | is, ha rábízzák. Most is ott veri különben éjszakánkint
162 8 | férje. Kesztyűs mindjárt ott előttem nekihevül, hogy
163 8 | anyám is odaült később, és ott kötögetett. Berta is ott
164 8 | ott kötögetett. Berta is ott csacsogott. Elmondta az
165 8 | kérdeztem egykedvűen.~- Hát... ott nem a legjobban. Amanda
166 8 | lábamról. Délig faragcsált ott.~S nekem folyton Ildikón
167 8 | szalonban? Talán délig is ott álldogált?~De nem kérdezhettem.~
168 8 | se - feleltem. - A hiba ott volt, hogy a jóakaratú szülők
169 8 | nyitotta ki, s bebocsátotta. Ott is állt kissé, míg Ilda
170 8 | érdekesebb-e.~Még a báró is ott ült megint. Pedig minden
171 9 | Nem is tudom, hol kezdjem.~Ott kezdem, hogy az utolsó jogi
172 9 | Milyen hely?~- Jártam ott, de biz akkor még kicsi
173 9 | kicsi voltam. Búcsún voltunk ott egyszer az apámmal.~- Nagy
174 9 | Három hónapot töltsön ott: megerősödötten fog hazatérni.~-
175 9 | milyen rossz helyed lesz ott? Itthon a jó ételekben is
176 9 | rajzállvány. A puska is ott büszkélkedik köztük avas
177 9 | komisz, sáros taliga áll ott. Képzeljetek egy durva,
178 9 | S körülnézek. De nincs ott semmi más kocsiféle.~- Hát
179 9 | nyomul.~Ijedten lépek félre. Ott is víz. A fű töve mindenütt
180 9 | félre. A sásos fú közt már ott mindenfelé elszórt tükörcserepekként
181 9 | Nyitom az ajtót.~Bandi már ott ül. S vele valami tíz inges-gatyás,
182 9 | szétrebbentek.~Csak a Bandi maradt ott. Tudakolta, hogy hozhatja-e
183 9 | látom, hogy a cilinderem ott felejtődött az asztalon.
184 9 | dresszinán, látom, hogy ott legel a kilencvenhatos őrház
185 9 | a mérnöknek: Nézd csak: ott a halhatatlan? „Jaj, hogy
186 9 | álló, fehér ruhában áll ott az ajtóban, mintha egyenesen
187 9 | más senki.~Az asztalon már ott állt az étel: egy lapos,
188 9 | asztalon át:~- Pesten lakik?~- Ott, Iluska.~- Mindig?~- Odavaló
189 9 | Odavaló vagyok, Iluska, ott is születtem.~- Látta Pálmait?~-
190 9 | ami esik.~A fejét rázta.~- Ott van az anyjuk is mindig.~-
191 9 | szóba - a vége az lesz, hogy ott a lány előtt lehúzza rólam
192 9 | vásáron járt, a lovát adta el ott, és egy hamisított forintot
193 9 | Mit mondott volna?~Néztem.~Ott könyökölt a kláviszon. S
194 9 | szebb csillagos eget, mint ott azt az erdei lombok fekete
195 9 | ballagott nekem ottan. A lelkem ott maradt minden gondolatommal
196 9 | ajtót.~A maszatos gyerek már ott kapózik, s megrettenve dugja
197 9 | pillantottam volna rájuk, de akkor ott a nádas házak között, abban
198 9 | voltaképpen kiülnek az erdőbe.~Ott várt, lesett már a kerítés
199 9 | alkotta az Isten.~Lipóczy is ott pipázott a tiroliból a kertben,
200 9 | az nekem olyan... Ahogy ott fekszenek véresen. És mind
201 9 | a nevetést.~Egy pad volt ott: leült, és az arcát a két
202 9 | nőt. Ha Pesten laknék... ott még több az ember.~- Meg
203 9 | padban.~De mások is ültek ott. Egy egyenes derekú, atillás
204 9 | padja, hogy több hely nincs ott, nem mehetek oda.~Az ének
205 9 | Lipóczy pipára gyújtott. Ott kellett állanunk, míg a
206 9 | amelynek a szirmain még ott a bimbói piros leheletű
207 9 | árokparton. Egy lebbenéssel ott termett. Leszakította, és
208 9 | anélkül, hogy nézném.~Mert ott is talált virágot, valami
209 9 | várt. Persze, a tanító is ott ült. Az örvendezésükből,
210 9 | A nők? Hát Tercsinek ott van Szilágyi Malvin. Remek
211 9 | mindenki a faluban. Erzsinek ott az Erdész Ilka, Finum Rózsinak
212 9 | egy ember, a Bolond Imre. Ott hevert egy mogyoróbokor
213 9 | asztalnál pillantottam meg. Ott ültek mint a hárman. Ilka
214 9 | Bementünk a szobába. Ilka még ott is örvendezett. Aztán egyszerre
215 9 | épületében kezdi meg a dalt, s ott először háttal a közönségnek
216 9 | papnál voltam ebéden, és ott tanácskoztuk meg, hogy maga
217 9 | adta a könyvet. Nem volt ott semmi külön szerepírás,
218 9 | az ugrás? Valami híd van ott és folyó. Vízbe kell ugrani?~-
219 9 | bocsássanak meg, de minden pénzem ott van a asztalomon. Az ajtómat
220 9 | bezárni. És gyerekek játszanak ott...~Azzal sietve elbúcsúztam,
221 9 | míg rátaláltam. De a víz ott csekélyes volt benne. Keresgélnem
222 9 | egyszer itt vagyok!~S ahogy ott feküdtem hanyatt, behunytam
223 9 | volna a testembe.~Ahogy ott vesződök a makacs állatkával,
224 9 | belefeküdtem fülig.~Ahogy ott lapulok, fülelek, rám meredő
225 9 | Már negyedik hete voltam ott, s még mindig nem beszélhettem
226 9 | legtöbb virágot. A leányok ott elszéledtek. Én Ilka mellett
227 9 | meglepődve láttam, hogy ott csillog az aranylánc a kezében.~
228 9 | magát a kertészt találom ott. Ül a küszöb mellett, s
229 9 | plédszíjból a könyveket!~A kertész ott állt. Várakozón nézett az
230 9 | aszongya: - Ájjon meg csak, hé! Ott van-e - aszongya - egy pesti
231 9 | S délután kettőkor már ott ültem szomorún, könnyes
232 9 | délután három órakor már ott voltam a faluban. A falu
233 9 | múlva állj a templom mellé. Ott várj rám.~Gyalog akartam
234 9 | nádashoz sétáltam, hogy ha még ott a kunyhó, onnan induljak
235 9 | az, ami akkor. Nem épült ott harminc esztendő alatt egyetlenegy
236 9 | ablakos tót kocogtatott ott egy ablakszárnyat, s előtte
237 9 | itt színig teljes - hátha ott kiesik a kezemből?~Bizony
238 9 | alatt, a malomkő asztalnál ott ül Ilka. A tizenhét éves!
239 10 | sok könyv között. Ahogy ott ült vállba süllyedt fejjel
240 10 | rajzoló mellett kellett ott dolgoznom. Az volt a munkám,
241 10 | Már vagy öt napja vagyok ott, egyszer csak bepöndörödik
242 10 | nem lehet drága... Ha ott találná Zsorzset a vizespoharában...~
243 10 | uzsonnázni!~Negyedóra múlva ott állt a pohárban a rózsaszál.~
244 10 | Ausztráliából.~- Hát ott él?~- Ott.~- Gyáros?~Elmosolyodott:~-
245 10 | Ausztráliából.~- Hát ott él?~- Ott.~- Gyáros?~Elmosolyodott:~-
246 10 | sírjon. Amíg én élek...~Ahogy ott ölelgettem, egyszer csak
247 10 | gyöngyvirágszálak álltak pohárban ott, páfrányok, azáleák és rododendronok
248 10 | köpenyegemet, csak egyszer ott álltam egy függőlámpással
249 10 | karikatúra. Még a lencse is ott volt a bal arcán, de akkora
250 10 | lencse.~Kábultan álltam ott. Az az érzésem volt, mintha
251 10 | hajában, a halántéka fölött ott fehérlett három szál gyöngyvirág
252 10 | amint benyitok, az apám ott kártyázik a pappal az asztalnál.~-
253 10 | játékszerboltos Bécsben. Ott meggazdagodott, hazatért.
254 10 | épp a kis festetlen falóca ott a lány ablaka alatt, az
255 10 | városban. Szép szemű nép.~Hát ott állt a lány minden reggel
256 10 | hogy nap nap után mindennap ott látom! Mégis furcsa!~A város
257 10 | látja, szagolja.~Miért áll ott az a lány mindennap?~És
258 10 | nyíratú oláh papot látom. Ott ül a két fukszia és a két
259 10 | csütörtökön. Délután ötkor. És ott vagyok hétig.~S egy mozdulattal
260 10 | melleskötényt visel. Délutánonkint ott varrnak a szederfa alatt,
261 10 | Meghökkent, hogy engem ott látott. S bizonyára vissza
262 10 | ontottam a szót, csakhogy ott ragadhassak. A leány érdeklődéssel
263 10 | konyhakertbe vonultunk. Lugos állt ott, s a lugos körül gyep. Székekre,
264 10 | foglalkoztatott az a kérdés, hogy ott fog-e állani Marica az ablakban?~
265 10 | Marica az ablakban?~Nem fog ott állni. Megmondtam, hogy
266 10 | luteránus vagyok, tehát nem fog ott állni. Az este bizonyára
267 10 | neki, sőt pogány. Nem fog ott állni.~Már messziről lestem:
268 10 | szívem, mikor láttam, hogy ott áll! Ott áll szegény! Szomorú
269 10 | mikor láttam, hogy ott áll! Ott áll szegény! Szomorú mosolygással
270 10 | gondoltam, hogy szegényke ott állt-várt hiába az ablakban.
271 10 | Csak épp hogy beszélgettünk ott a szederfa alatt.~A szomszéd
272 10 | tizenegy előtt valamivel, ott állok már szemben az ablakkal,
273 10 | hangtalanul emel be.~Aztán, ahogy ott állok, egyszerre a nyakam
274 10 | már júniusban Jénába, hogy ott tanuljam tovább a teológiát.
275 10 | volt, kinek a párja volt az ott porladozó MÁRIA.~A sírhalomra
276 11 | két lélek egy volt volna, ott, ahonnan minden élet ered,
277 11 | csak a cselédek között. De ott laktam. És játszótársa voltam
278 11 | Márta kacagott. Anyámnak ott kellett hagynia aznapra.
279 11 | gyűlöltem azt a valakit.~És ott bőgicséltem sokáig a tornác
280 11 | tán a verebek se mertek ott csiripolni.~Dermedezve vártam,
281 11 | és Máriák képével ékes, ott ül a második haragos pulyka,
282 11 | fekete szemével.~És hát ott Mártácska is a szék mellett,
283 11 | felülről érkező halottak ott állomásoznak azon a kanyarodón.
284 11 | is takarták. Örökös volt ott az árnyék kánikulában is.~
285 11 | hűsre Margitot - mondja. - Ott nem csípik a legyek.~Térünk
286 11 | ordítottam. Elszöktem, és ott ácsorogtam naphosszat a
287 11 | mikor már tízéves vagyok, ott játszunk egy padon a parkban.
288 11 | Egyszer csak azt látom, hogy ott áll előttünk Ákos úr. Áll,
289 11 | tanítóhoz vitt a kocsi. Ott is ágyba tettek.~Az első
290 11 | állvány. Csupa kaktusz állt ott: tövises és tövistelen,
291 11 | Mártát.~Benyitok a szobájába. Ott hever a szoknyás pulyka
292 11 | Leselkedtem be, hol itt, hol ott. Márta meglátott. Intett,
293 11 | Márta! Hol van? Mit csinál ott annyi ideig?~Akkor aztán
294 11 | egy asztalkánál. De vele ott ült egy ismeretlen asszonyság
295 11 | szorító fájdalmat.~Vajon ott lesz-e este a park végében,
296 11 | este. Érezni fogja, hogy ott várom.~Nyarankint én az
297 11 | tartózkodnia? Hátha nem ott hál már, hanem az emeleten?~
298 11 | reggelenkint volt szabad ott dolgoznia. Tíz órakor már
299 11 | puszpángok. Virág nem nyílt ott más, csak tavasszal gyöngyvirág,
300 11 | volna jönni.~Azonban, ha én ott voltam - a sárgarigó füttyét
301 11 | könyvtárszobába vezetett. A rinocerusz ott ült. Már a szeme állása
302 11 | nem tudom. Csak egyszer ott álltam a Duna-parton.~Emberek
303 11 | Feküdni a földben, még ott is hátat fordítva a világnak,
304 11 | Belevetném magam a vízbe. De nem ott, feljebb, feljebb, csaknem
305 11 | Levélpapirost kértem. Megírtam ott a pulton:~Márta, Márta!
306 11 | postaládába.~Egy bosnyák ácsorgott ott. A portékái közül valami
307 11 | hogy csak ketten ültünk már ott, elmondtam apróra. Érdeklődéssel
308 11 | Milyen? Gondolt-e rám, mikor ott állt az oltárnál? Hogy bírt
309 11 | Isten tudja, mi történt ott.~És lám, én még hibáztattam
310 11 | bimbajában levőt. Úgy szép az, ha ott előttem nyílik ki.~Magam
311 11 | Bevittük a koszorúfonó szobába. Ott locsoltuk fel.~De nekem
312 11 | eszméletre tért, elmondta ott a kis szobában, hogy a bácsiját
|