Part

 1 1 |   volt elaludnom.~Éjfélkor fölkeltem. Átosontam a sötétben lábujjhegyen
 2 1 |  hogy kiporoltassa?~Megint fölkeltem. Dugtam a kulcsot a párnám
 3 4 |     hogy fölemeljen. De én fölkeltem magamtól.~Akkor láttam,
 4 4 | gondolta? Nagy kedvetlenül fölkeltem. Hiába, teljesítenem kell
 5 4 | neki egypár kedves szót.~S fölkeltem.~De aztán meg azt gondoltam,
 6 4 |   nyájat kerítené. Mikorra fölkeltem, három hernyó is mászott
 7 4 | válláról jobban belátni.~S fölkeltem.~Hát csakugyan lenn mos
 8 7 |   le van bontva derékig.~- Fölkeltem - rebegi. - Nem, nem állhatom
 9 9 | Holnap többet fog látni.~S fölkeltem.~- Szép helyen laknak maguk,
10 10|  három percig tartott, míg fölkeltem, a kezét megragadtam, az
11 10|   Ez a perc a miénk!~És én fölkeltem, és megöleltem, és beleheltem
12 10| igen hosszú volt. Végre is fölkeltem, kisétáltam a templomból.~