Part

 1 2 |         benne: halálunk óráján.~Csendes voltam aznap és szomorú.
 2 4 |        kéklő magasságába. A táj csendes. Csak a méhek döngicsélnek
 3 4 |        ott. Arra ültem.~A világ csendes volt körül. Csak a kolomp
 4 4 |      érkezhetne!~Az éjszaka oly csendes, hogy a vonat morgása tizennyolc
 5 5 | kisudvaron.~Várok, várok. A ház csendes. A kapu csendes. Nem jön
 6 5 |    várok. A ház csendes. A kapu csendes. Nem jön senki. Végre is
 7 6 |      hangtalan, szinte éjfélien csendes. Csak az ő halk cipőkoppanásai
 8 9 |         Az ég csillagos volt és csendes, és álommal teljes az erdő.
 9 9 |         lelkem volt akkor olyan csendes, mint a hallgató mező, s
10 10|     alig egy ölnyire.~A városka csendes. Mindössze egy katonával
11 10|     aztán az is elhallgat. Újra csendes minden. Csak olykor egy
12 11|    Vártam nehéz szívvel.~A park csendes volt, és egy lélek se mutatkozott.