10-arcke | arcna-belee | belef-boszu | botan-delne | delta-elfor | elfuj-enyel | enyem-felel | felem-fordu | foren-gyong | gyony-helye | helyr-inseg | inspi-kapos | kapoz-kezun | kezze-korul | koszo-latva | latya-lovon | lovun-megje | megjo-mezes | mezok-nezte | nezun-olaja | olajf-pipar | pipas-retre | rette-sutot | sugal-szinl | szinm-tas | taska-trefa | trefo-valta | valth-viszo | vitez-zuzod
bold = Main text
Part grey = Comment text
1003 9 | partján reggeltől estig. Ha belefáradok a tanulásba, csak leteszem
1004 8 | ágyam mellett. De végre is belefáradt. Maga az anyám is sokallta,
1005 9 | legalább eljutok a kunyhóba. Belefekszem, ki sem mozdulok két hónapig.
1006 9 | Visszaugrottam a vízbe, és belefeküdtem fülig.~Ahogy ott lapulok,
1007 9 | mondani akart, hogy mielőtt belefognék a festésbe, tudnia kell,
1008 10 | és piszkos könyvecskét. Beleforgatott.~- Macska. Szép macska!
1009 4 | karokkal rebbenek eléje. Belefut. Egy percre a mellemhez
1010 2 | selyempapirost is tépett ki. Belegöngyölte.~- No, hát csókoljon meg
1011 9 | remegéssel folydogált a belehajló füvek között. Fürge molnárkák
1012 9 | liláspiros színnel halványan belehelt fehér virág, amelyet hideg
1013 10 | fölkeltem, és megöleltem, és beleheltem a haja illatát, és megcsókoltam
1014 9 | s nem is nagyon iszapos. Belehevertem nyakig. Hál’istennek, csakhogy
1015 7 | mindig azt érzi, hogy nincs beleilleszkedve a világrendbe.~- Micsoda
1016 5 | kisasszony.~- És?~Az öreg szinte beleizzadt már a vallatásba:~- És azt
1017 6 | tizenhatszorosan zengi vissza a beléje kiáltott szót, az én lelkem
1018 8 | ébrednék.~Ha Berta olvasott, belekábultam, zúgott a fülem, fáradt
1019 10 | sötétség mélyéből. De az is belekoppan a falba, s a csöndesség
1020 8 | szemébe? Mért véli, hogy mégis beleláthat?~Titok van belől. Minden
1021 1 | de készen voltam, hogy belemagyarázom.~És hogy még tetézzem a
1022 8 | hogy nem magának olvas. Belemámorosodott. Egy-egy mondat végén meg
1023 4 | gazság erányába. Csak... belemártott egy vasvillát egy legénybe,
1024 9 | vizespoharamat maga mellé vette, s belemártotta a szappant.~- Tessen idehajtani
1025 9 | annyira meggyülemlik, hogy belemehetek.~Végre találtam is egy olyan
1026 11 | újságpapirosba, ahogy a kofa belemérte.~Eszegetem a meggyet, és
1027 9 | tengerszem: tükrözi az eget s a belénéző embert; de mi van a mélyén? -
1028 2 | kapással fölvettem a könyvet. Belenéztem. Német könyv volt. Azt bizony
1029 8 | hogy az ablak világossága a belénk helyezett égi örökmécsnek
1030 9 | elhagyni. Marad, ragad, mintha belenőtt volna a testembe.~Ahogy
1031 11 | percben megdöbbent, de aztán belenyugodott.~A hold világoskodott gyönyörűn.
1032 9 | leteszem ezt az ünneplőt.~S belépdegélt maga. Oly biztos lépésekkel
1033 8 | gondolatrendezkedésben az anyám belépése zavart meg. Megállt az ajtóban.
1034 9 | megnyílott előttem: holnap ismét beléphetek a boldogságomba! Ölelhetem!
1035 Inc | mint azok, akiknek nem volt belépőpénzük az ököritói vigalomba, s
1036 10 | aznap is rajta. Leoldta. Beléptünk a konyhába.~Petrué volt
1037 9 | folytatjuk az utunkat.~Hát belépünk. Valami láncos kutya uhog
1038 1 | volt! Gyö-nyö-rű! Őrülten belérészegedtem. Egy polgármesternek a leánya
1039 3 | fejjel szoktak a fiatalok belerohanni a házasságba; meg a foglalkozásom
1040 9 | amikor csak úgy vaktában belerohantam az Izsák kertész ajánlatába.~
1041 9 | A karláncom...~És szinte belesápad.~A leányok is elképednek:~-
1042 2 | Intek neki, és hozzám jön...~Belesekedek. Az udvar már árnyékos.
1043 2 | El-elmentem az ablak felé: belesekedtem. Meg visszaosontam a pincéig.
1044 3 | beszélgetésbe persze csakhamar beleszövődött az is, hogy Viki már sokszor
1045 7 | mosolyogva. - Még a kocsisok is beleszólnak az ember életébe.~- Szólnak
1046 5 | A szuszogó, agg asszony beletekint a kenyereskosárba. Ránéz
1047 9 | hogy pihenjek.~Negyedóra is beletelt, míg végre előtűnt nagy
1048 11 | kocsi tele volt szalmával. Beletettek. Aztán a tanítóhoz vitt
1049 9 | minden pocsaknál, ahová a pej beletoccsantotta a patkóját.~Eleinte csak
1050 9 | csizmája sárszennyét ő is beletörölte a fűbe.~Karó úr iskolás
1051 9 | letörülte a kezével; a kezét meg beletörülte a ruhájának azon részébe,
1052 4 | ágyúból lőtték volna ki - beleütközik a pálya falába.~- Nem biliárd
1053 3 | hogy az első napon kétszer beleütöttem a fejemet. Bizonyára hombárnak
1054 9 | nincsen. Én most is szívesen beleugranék valami jókora vizeskádba.~-
1055 11 | lakik. Hátha én is rnennék? Belevetném magam a vízbe. De nem ott,
1056 4 | A vödör a mélyben. Ahogy belevizsgálódok, verebek röppennek föl,
1057 7 | egy kis hizlaló kúrát is belevonok a számvetésembe...~De hát
1058 10 | aranyozott ezüstmedaliont vettem: belezártam a hajfürtöcskét, és az órám
1059 10 | papirosforintost. Otthagy bennünket. Belőcslábal a házba, bizonyára hogy
1060 2 | rajtam a botja.~- Kicsépelem belőled az ötvenegyediket is, eretnek
1061 9 | Valami női hang szólt a kapun belőlről hozzá. Megismertem, hogy
1062 11 | Ákos úr aludni szokott.~Belopództam a kastélyba.~A parkba nem
1063 9 | annyival, hogy a gyújtó golyót belőtte a mellembe, a többit rám
1064 9 | szíjat. Körülpillant a kunyhó belsejében. Beleakasztja az ajtószegbe.
1065 9 | napernyő tovább vonul. A kunyhó belsejéből látom, hogy a leányok vissza-visszatekintenek.~
1066 9 | magamra zárom, azazhogy bemadzagolom az ajtót. A második gondolatom
1067 10 | tanítóról gondolkodtam.~Bemenjek? Ne menjek? Bolondság ismeretséget
1068 10 | bólintott vissza. Vajon bemenjek-e megint a templomba?~Bemegyek
1069 2 | fejsze huppan. No, csak bemenjen Miteccik, most már elnyargalok.~
1070 9 | elégedetten a kertész. - Bemenjünk-e hozzám, vagy egyenesen a
1071 4 | Gondolkodtam:~- Mi lenne, ha bemennék? Az öreg talán megint ott
1072 11 | parkba nem mertem egyenesen bemenni. A cvikkeres kisasszonyt
1073 9 | árasztotta rám a szeméből.~Bementünk a szobába. Ilka még ott
1074 9 | összeállítjuk kéregpapírosból, és bemeszeltetjük. Szilágyi ad kéregpapirost
1075 11 | vidáman. És kezünk-lábunk bemocskosodott. Végre estefelé a remete
1076 9 | és szótlanul nyújtott a bemutatásra kezet.~- Nem akartam eljönni -
1077 7 | nőismerősöm, akinek magát bemutathatom.~Nem is gondoltam, hogy
1078 10 | posztóból varrt felsőkabátot.~A bemutatkozásomkor annyi kérdést intézett hozzám,
1079 6 | kipp-kopp-csissz-csossz - elrontotta a bemutatkozást.~Mindig hozott az ördög
1080 9 | bosszús-nyugodtan.~Szilágyi úr bemutatkozik. Cseppet se zavarja, hogy
1081 10 | papucsszögezés egy percre abbamarad. Bemutatkozok.~- Látásból ismerem már -
1082 10 | csókolnak neki. Én is, hogy bemutatnak. Elena nagymamának szólítja.~
1083 10 | kiáltottak.~Lüpen aztán sorba bemutatta őket. Tizenöten voltak az
1084 10 | Mégis, hogy arra jártam, benézegettem olykor a galambdúcos, eperfás
1085 5 | Ágicám még mindig bent késik.~Benézek az üvegtáblás ajtón, hogy
1086 9 | alatt egyetlenegy ház se.~Benéztem a kerítésen át az iskola
1087 4 | megyünk be a faluba.~Mise után benézünk a parókiára.~A pap éppen
1088 3 | ötször is végigolvastuk.~- Beniczkyné, Jósika.~- Azokból is van.
1089 11 | volt. És ezennel meghívlak benneteket az esküvőmre: Szilveszter
1090 3 | haza, az isten áldjon meg benneteket- könyörgött a mama. - Hiszen
1091 2 | minden zsebemet: mi van bennük?~Semmi se volt soha, amiért
1092 10 | mint az árvalányhajjal benőtt homokdomb.~Karmester volt
1093 11 | anyám is meghalt, engem bentmarasztottak a kastélyban.~De mondom,
1094 8 | a jótékony álom.~Az ajtó benyillant. Berta dugta be a fejét:~-
1095 10 | Bevezetett egy kis dohányszagú benyíló szobába.~Hálószobája volt
1096 4 | valamelyik legény.~Végre benyit a bátyám:~- Gyere, Tamás:
1097 4 | megállt.~Kis idő múlva megint benyitotta az ajtót, s bedugta a fejét:~-
1098 9 | Jó reggelt kívánok!~S benyúl a belső zsebébe:~- Egy levelet
1099 1 | nálam van a kulcs?~S megint benyúlok a zsebembe: kaparászok.~-
1100 11 | szokásos bosnyák cirádákkal van beöntve.~- Van-e patronja is?~-
1101 10 | csonthátú tükröcskét kap elő: bepillant jobbról, balról. Aztán sovány
1102 10 | örvendetes meglepődés vár rám; bepillantott az igazgatóság könyvébe:
1103 4 | a kerítésre könyöklő és bepipázó tanyai emberek: a kerékgyártó,
1104 10 | vagyok ott, egyszer csak bepöndörödik az ateliébe egy fehér batisztblúzos
1105 9 | hál’istennek.~Ezt mondva berakja hátul a holmimat a taligába.~
1106 9 | Zugligetbe, vagy más városrészbe: bérelj egy kis hónapos szobát,
1107 10 | Viktor utca 10. Hat frankon béreltem.~Felírta.~- Mit tudsz még
1108 4 | Mikor vendég van, mindig berendelnek.~S kipöndörült.~Ha Pesten
1109 4 | könnyebb volt tegeznem.~- Berendeltek - feleli a terítőt vonogatva,
1110 9 | is van benne lakható. A berendezése akármilyen lehet. A fő a
1111 11 | a park kapuja előtt.~Egy béres visszahurcolt a csőszhöz.
1112 1 | nekem korán kell kelnem. A béreseim a Galagonyáson vetik a tavaszit.
1113 4 | lehetetlen szóba állnom vele. A béresházak minden ajtaja odanéz, és
1114 4 | aranygalléros hatodmagával. De a béresházakba is. Egy tiszt a kanásznál
1115 9 | apádat, de rögtön jöjjön a beretvájával!~S elővettem a legszebben
1116 9 | beretválkoznom kell. Hát ki beretvál meg engem?~A gyerek a vállát
1117 9 | levegőbe. Melyik rosszabb: beretválatlanul menni a leendő feleségem
1118 6 | egy ingre vetkezetten, s beretválkozik. Testvérbátyja vagy mije
1119 9 | magzatja apádnak: nekem beretválkoznom kell. Hát ki beretvál meg
1120 9 | Dehogynem. Iszen minden vasárnap beretválkozok.~- De másokat nem borotvál?~-
1121 9 | beretválja?~- Nem.~- Hát kit beretválnak itt a borbélyok?~- Senkit.~
1122 9 | egyik zsebéből egy fanyelű beretvát, a másik zsebéből egy faggyúszagú
1123 3 | hivatalomba nem mentem be. A bérkocsissal küldtem az értesítést az
1124 3 | én csíz! Megállítottam a bérkocsit: leszálltam egy kivilágított,
1125 9 | bérlője. Az alsó kertjét bérlem, meg a tavát. Mert, tetszik
1126 9 | festéktartómnak minden kék színét: berlinit, párizsit, kobaltot, ultramarint,
1127 11 | ágyról, az ajtó kinyílik, és beröppen rajta az én Mártám.~- Kelen! -
1128 9 | efféle mesterséget.~Ilka beröppent a házba, és néhány percre
1129 8 | pajtása volt. Őt szándékoltak Bertáék meglátogatni.~A hadnagynak
1130 8 | hogy min különböztem meg Bertával. Hogy én vagyok-e a hibás,
1131 9 | Értettem már, hogy csak nagy bés borbélyok vannak a faluban.~-
1132 9 | fűszerkereskedők címtáblái. De a besereglett nép arca: mintha királyi
1133 9 | a malomkő asztalnál?...~Besiettek a szobába, hogy öltözködjenek.~
1134 9 | adjuk be. Pörölsz, ha a nap besüt a szobádba. Itthon a jó
1135 8 | mint tavasszal az ablakon besütő napsugáré. Vidámságot hordozott
1136 9 | Légy volt.~Az ajtóhasadékon besütött a nap.~Nézem az órát: hét.
1137 3 | sztus...t...szt...sbe.~S besuhog vissza a házba.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
1138 10 | pincének a tetejére, s a pince beszakadt alatta. A kabala is beesett.~
1139 8 | Nézd, ahogy a napfény beszáll, milyen a körvonala Ildának.~
1140 10 | Ez meg a bátyja, Petru.~Beszédbe eredünk. A fiú most végezte
1141 9 | hallgatag volt este, olyan beszédessé vált akkor. S csacsogott
1142 4 | hogy az.~Furcsálltam a beszédét. Kis idő múlva megint megszólaltam:~-
1143 9 | és a régi zsidók háhogó beszédével fejezi ki az örvendezését,
1144 9 | sok a mondanivalójuk. A beszédjüket hallom is, de nem értem.
1145 11 | engem játszópajtásnak.~Erre beszedte az orvosságot.~Hétéves koromban
1146 10 | mellett hallgattam az ahajtos beszédű székelyeket. Olykor az erdőre
1147 10 | Esztendeig megélsz belőle. És beszélgess szüntelenül franciául. Azonkívül
1148 10 | beszélgethessek Máriával.~De hát minek beszélgessek én Máriával?~Egy óra múlva
1149 8 | felelt, mikor kérdeztem: beszélget-e szívesen velem? Hogyan nincs
1150 9 | szép mélységeibe. Már a beszélgetések elején is éreztem, hogy
1151 11 | boldogan.~S akkor megindult a beszélgetésünk a régi bizalommal. Márta
1152 3 | még lengyel is.~Ebből a beszélgetésünkből fakadt aztán az a családi
1153 10 | megismerkednem, hogy csütörtökön újra beszélgethessek Máriával.~De hát minek beszélgessek
1154 9 | hogy a leendő feleségemmel beszélgethetek.~De vajon beszélgethetek-e
1155 9 | beszélgethetek.~De vajon beszélgethetek-e vele? Bizonyára mindig a
1156 7 | fordulnunk. Addig a mama beszélgethetett volna a vendégeivel.~Ida
1157 10 | Hát végre kedvem szerint beszélgethettem Zsorzsettel.~Mihelyt Lüpen
1158 9 | kiráztam volna!~S közben beszélgetnem és nyájaskodnom kellett
1159 9 | vadászok az élményeiket beszélgették: a szerencsekívánást, a
1160 3 | a mamájához kísértem, és beszélgettem velük.~A mama görbe hátú,
1161 4 | Mert azt akarom, hogy beszélhessek veled, láthassalak. Mindennap
1162 10 | menni.~...hogy egypár szót beszélhessünk...~Egy szegény asszonyrokonuk
1163 10 | láthatja egymást, és nem beszélhet egymással, csak csókok beszélnek
1164 11 | a faluba, meglesem, míg beszélhetek vele. És akkor kézen fogom:~-
1165 9 | S nekünk csak a szemünk beszélhetett.~A szemünk.~Ki írhatja meg
1166 11 | urának. De különben sem beszélhetne Mártával.~S Márta is hogyan
1167 9 | nyelvén csak az ismerősei beszélhetnek. Hátha belém vesz, lármát
1168 2 | hazugságokkal érdekesíteni. Beszélhettek őszintén. Hanem megálljatok,
1169 9 | voltam ott, s még mindig nem beszélhettem kedvem szerint Ilkával.~
1170 3 | jövök el - mondottam. - Beszéljék meg, angyalom, a mamával.
1171 10 | az arcomra tapad.~Hogyan beszéljem el azt az őrületesen mennyei
1172 7 | a nevelők. Gyere el, és beszéljük meg.~Készültem egész délután,
1173 8 | mondtam, mintha az időjárásról beszélnénk.~Berta elfehéredett. S hogy
1174 9 | Beszélgetnek. Igen sok a beszélnivalójuk. Az egyiknek fehérselyem
1175 7 | ismételte az anyja.~És akkor beszélték el, hogy mikor Idát hazahozta
1176 9 | hogy mind a két tenyeremen beszennyeződött.~A kertész azonban jobbra-balra
1177 8 | a figyelmem.~Az ablakon beszögellő napfény bal felől világos,
1178 10 | túlsó telekről belátnak.~S beszökkent a pitarba.~Én persze utána.~-
1179 11 | megbocsátottak.~Egy délután mégis beszöktem. Ilona asszonyhoz mentem.
1180 3 | hazaandalogtunk. Zörgettünk, beszóltunk az ablakon.~Náni kinyitotta
1181 9 | sárgászöld színű dunyhákkal volna betakarva.~A malomkő asztalt se láttam
1182 9 | magát. Eljárok a próbákra.~- Betanít? De Marcsát ugye nem fogja
1183 9 | Blahánét ebben a szerepben. Betanítom magát. Eljárok a próbákra.~-
1184 6 | az éjszakán.~Leírtam, és betanultam. S elképzeltem, hogy Flóra
1185 11 | gyémántom elveszett!~És beteg-egykedvűen hallgattam az öregúr további
1186 7 | megint gyanakszol! Te ebbe betegedtél bele!~- Hát ki volt az a
1187 8 | története iránt. (A kórházi betegek is szeretik hallgatni a
1188 2 | ad legtöbb alamizsnát; a betegekhez is őt hívják, hogy vigasztaljon,
1189 8 | És azt is tudom, hogy a betegekre hat leginkább. Krisztus
1190 2 | Tizenkétéves-forma, holtszínű leány. Beteges volt-e, vagy a bolti levegő
1191 10 | mondogatta szomorún.~S mikor már betegeskedett, megkérte Elenát, hogyha
1192 10 | azt a szándékomat, hogy beteggé eszem magamat. Pedig Zsorzset
1193 9 | választani - mondotta a kunyhómba betekintve. - De hát a művészek ilyenek,
1194 7 | vártam, hogy hazajussak, betértem a legközelebbi bankba, és
1195 11 | veled...~- Nem. A bátyám betett haragjában az apácákhoz.
1196 11 | magamat, és úgy dőlök a vízbe. Betettem a revolvert a kabátom külső
1197 3 | átszűrtük asztalkendőn - betettük a pincébe, hogy hideg legyen.~
1198 3 | kinyitnám, de hátha valami béka betéved?~Hát csak az ablakot. Törülközőkendővel
1199 9 | harmincnyolc esztendeig feküdt a Bethezda partján.~Izsák újra magára
1200 9 | lépek be előre.~Megfogtak: betoltak.~Függőlámpással megvilágított
1201 7 | mikor női kliens ült nálam, betoppant.~A szeme hidegen villant
1202 2 | belőlem az igazat az utolsó betűig. De ezt már hagyjuk meg
1203 6 | fekete. Az iskolapadba egy F betűt faragtam magam elé.~Aztán
1204 11 | palatáblára írom az első betűvonalakat. Megkívánja ő is: kér palatáblát.
1205 10 | ismét köszöntem, ismét beültem a templomba.~S a következő
1206 7 | nézzük meg, báránykám.~Beültünk újra a fiákerbe. Végignéztük
1207 11 | mondom, hogy embert láttam beugrani, annak ugrottam utána, hogy
1208 3 | Volt úgy, hogy messzecskén beúsztam.~Viki olyankor sikoltozott:~-
1209 7 | férjhez mennek, nem tudják beváltani.~És sóhajtott.~Ez a nyilatkozat
1210 11 | patikából, és Márta nem akarta bevenni. Sírt. Ha erőltették, összeszorította
1211 11 | azzal vették rá, hogy ha beveszi, visszakap engem játszópajtásnak.~
1212 4 | tegnapelőtt jöttem. Tegnap bevetett a ló... a maguk kertjébe...~
1213 10 | két frank.~A boltos már bevette a virágot, és elém állította.
1214 8 | szólaltam meg, mikor a bevezetésnek a végére ért. - Hol tanult
1215 10 | csecsemőről: engem ölelt át vele. Bevezetett egy kis dohányszagú benyíló
1216 9 | Jó.~S a klávisz néhány bevezető akkordja után rákezdte:~
1217 7 | Amerikából vannak itt. Bevezettem őket a belső szobába. Az
1218 11 | tanulok, év végén mindig bevihetem a bizonyítványomat a kastélyba,
1219 2 | A fejsze itt hever...~Beviszi a fáskamrába. Én behúzódok
1220 1 | zivatar!~Fogtam a fényképet. Bevittem nagy diadalmasan az asszonykához.
1221 11 | Márta! Térj eszméletre!~Bevittük a koszorúfonó szobába. Ott
1222 9 | kiáltottam még utána is.~Aztán bevontam az ajtót. Kerestem rajta
1223 2 | bátyám mindjárt ebéd után bevonult a tanulószobájába. De alighogy
1224 4 | csatornája. Az aratók is bevonultak. A bátyám a magtárban foglalkoztatta
1225 9 | zöld selyemplüssel volna bevonva. Az erdőben nincs utca:
1226 3 | bezárkóztak.~Én is belépek. Bezárkózok. Vetkőzök. Fekszek.~De igen
1227 3 | kulcs kétszer nyikordult: bezárkóztak.~Én is belépek. Bezárkózok.
1228 1 | Azt sem mondhattam, hogy bezárom a két ajtót. Gyanút keltett
1229 3 | egy pohárnyi levegője a bezárt ablakú, meleg szobában táguldozott,
1230 10 | velem, aztán az ablak megint bezárul, és zárton-zárt marad, örökkön-örökké.~
1231 8 | párnára hanyatlott. A szemem bezárult. Álom ez, gondoltam, gonosz
1232 9 | Hát nincs itt ablak?~- Bezony nincs, tekintetes uram! -
1233 11 | előtt csak dadogtam:~- A bi-bizonyítvány... és azon érdemtelen és
1234 9 | ebből a kérdésből. De hát a bibliában is benne van, hogy ahol
1235 11 | számolni, katekizmust, bibliát és mindazt az apró-cseprő
1236 8 | is elnedvesült belé.~Ilda bíborszín arccal ült előttem, és a
1237 8 | Az elbeszélő testes és bicegő járású öregúr. Császárszakállt
1238 4 | görög viola - a mathiola bicornis - ágya fehérlik, szinte
1239 4 | beszélek vele.~S megvetőn biggyesztett.~- Mért nem beszélsz vele?~-
1240 9 | cilindert, és fújtam, mint a bika. Aztán arra gondoltam, hogy
1241 4 | beleütközik a pálya falába.~- Nem biliárd ez, Matyi!~Én is szeretnék
1242 10 | teljes tüdővel. Ha csak billegetni kellett volna, bizonyára
1243 9 | ujjai szinte röpködtek a billentyűkön. S a cimbalomhangú, régi
1244 11 | veszek, hanem mindig csak bimbajában levőt. Úgy szép az, ha ott
1245 9 | helyen a puha parton. Ha egy bimbócska maradt volna a letépett
1246 9 | amelynek a szirmain még ott a bimbói piros leheletű üdeség.~-
1247 11 | meg a zugolyban tartott, bimbós virágok közül.~Akkor is
1248 11 | napfény, aminő tavasszal bimbót, virágot fakaszt réten,
1249 6 | nép ez a pesti, hogy nem bír otthon ülni.~Volt úgy, hogy
1250 9 | tanító.~- És félénk is. Ki se bírja nyitni a száját, ha a színpadra
1251 4 | varrt vagy font, vagy a birkákra szemlélődött, titkos-édes
1252 3 | akkor is többnyire csak birkát. A forróságot azon a három
1253 2 | iskolai óraszünetben ott birkóztunk a tanító szénás pajtájában.
1254 9 | leülni. Ma nem festünk. Nem bírnék nyugodtan maradni. Vagy
1255 4 | fülembe csengjen.~- Nem, nem bírom.~És görcsösen átölelt, mintha
1256 2 | a sor, a tarkóig kopasz bírón.~~- Fizetem a pezsgőt -
1257 9 | A bíró maga vállalkozott bírónak. A baktert a Szilágyi csősze
1258 11 | utóbbi évben egy kúriai bírónál tanítottam gyermekeket.~-
1259 11 | halálos ítéletét váró rab a bíróra.~Én aztán kimondtam a keserűségemet:~-
1260 11 | Diós-mákos kalács volt benne, meg birsalmasajt, meg levél.~A levélből először
1261 7 | percentet adunk önnek a birtok értékéből.~- Csak tízet
1262 7 | a baja. Egy rokonuknak a birtokára indítanának pört.~Nézem
1263 7 | iratokat: kétezer holdas temesi birtokról van szó. A levelek arról
1264 4 | a tulokszem-baka volna a bitorló, és én az igazi vőlegény!...~
1265 9 | is felugrott:~- Micsoda bivalyok vagyunk, hogy ezt mink ki
1266 10 | kofák a nyári napsütésben, bivalytejes kofák, borvizes székelyek,
1267 8 | én méltó vagyok... a maga bizalmára... Meg-meglátogatnám, Ildácska
1268 4 | beszélt velem, mintha régi bizalmasa volnék. S afféle édes szemű
1269 9 | azon forgott, hogy vajon mi bizalmasat készül mondani nekem az
1270 4 | valami, ami nem engedett bizalmaskodnom.~Olyan volt, mintha csakugyan
1271 9 | Jegyesek szoktak ilyen bizalmasok lenni.~Keserűség nehezült
1272 4 | hogy örül a szavamnak.~És bizalmasra váló szemmel, mosolyogva
1273 7 | erre a szavamra egyszerre bizalmassá és meleggé válik.~- Tudjátok,
1274 11 | ő igaz-szép szeme a régi bizalmassággal ragyogott rám. És tegezett,
1275 10 | címére küldtem. Ő volt a bizalmasunk. És Márta nevet írtam a
1276 9 | kettőnk titkának mélytenger bizalmát.~Azonban én nemigen merülhettem
1277 7 | bizalmas lehetsz.~- Nem bizalmi kérdés.~- Hát csak mondd,
1278 9 | hazugság a festő mivoltom, bízhatnak-e az őszinteségemben, hogy
1279 11 | asszony iránt volt némi bizodalmam.~Megszid. Talán meg is ver.
1280 9 | kérdezem a kertészt.~- Hát bizon, tekintetes uram - feleli -,
1281 4 | megváltoztatnia.~De hát a szülőim... Bizonnyal keményen elleneznék. Ők
1282 9 | játszogattam a bundáskával.~Hiába bizonygatták nekem, hogy a Boriska-szerepet
1283 7 | az mennyire kész hittel bizonyítani a törvényszék előtt a végrendelet
1284 9 | éppen bennem találjon egy új bizonyítékot? Hogyan valljam meg, hogy
1285 7 | is, és a leány mellettem bizonyított.~- Bizony drága.~Mehemednek
1286 9 | művész úr!~Hunyintott, hogy bizonyítsak, s megcsókolta az agg nőnek
1287 11 | életbe, nincs semmid. A bizonyítvány jó. Mi pályára lépsz?~-
1288 10 | skatulyába, amelyikben az iskolai bizonyítványaimat tartogatom. S írni akartam
1289 6 | szekunda volt...~No, a kitűnő bizonyítványnak már fütyültek!~El voltam
1290 6 | február elsején a félévi bizonyítványok kiosztása következett. Öt
1291 9 | bottal tapogatja a zsombék bizonyosságát, és felkötött reverendával
1292 9 | lábam alatt a földet.~- Bizonyozott - folytatta a kertész -,
1293 7 | A szőnyeget drágálltam. Bizonyságul hívtam a szép szemű leányt
1294 7 | no. Kapsz valamit.~- Ida bízott meg...~- Hogy rám lesekedj?~-
1295 6 | ablakon:~- Flóra!~Rajtam meleg bizsergés vonult végig a szívemtől
1296 11 | nagynak éreztem már. Rám bízták Mártát, és én vigyáztam
1297 9 | elvégzése után telegramot bíztam rá. Ruhát kértem hazulról,
1298 9 | láncról rám emelte. Boldog és biztató volt a nézése. S vártam,
1299 10 | Svájcban. A plébánosunk biztatta rá. Én már akkor is éreztem,
1300 4 | áztatta az arcomat.~Hiába biztattam, hogy a jövő nyáron újra
1301 11 | revolvert. A patronokat is. Biztosabb, ha szíven lövöm magamat,
1302 3 | oda a pohárral együtt.~- Biztosítlak - mondottam -, hogy reggelre
1303 10 | ismét meghatottan válaszolt. Biztosított, hogy a többi hajfürt semmiképpen
1304 4 | hogy az unalom ellen is biztosítsam magamat, a zsebembe tettem
1305 7 | legjobb befektetés a szőnyeg. Biztosra vettem, hogy ha meg is adja
1306 4 | lovaglóművész!~Ő már tudatos biztossággal, szinte méltósággal áll,
1307 9 | mondottam -, ezt csak bízzák rám. Szívesen eligazítom
1308 9 | Én akárhányszor láttam Blahánét ebben a szerepben. Betanítom
1309 5 | majd elém!~Olyan ő a fehér blúzában, mintha a békesség galambja
1310 9 | elő a fák közül, s a fehér blúzos Malvin is. A patak mellett
1311 9 | mídert: fehér, áttetsző blúzt öltöttek a fűzlevélszín
1312 8 | felesége. A meleg szemű, kis bóbitás asszony: a kettős tokájú
1313 9 | vak.~Hál’istennek (uram bocsá!), legalább nem látja a
1314 9 | emberevő kedvemben vagyok, bocsánatkérésekkel távozik.~Még látom a kacsázó,
1315 1 | kulcsokat nem fogadta el persze. Bocsánatkérően nézett rám, és röstelkedve
1316 9 | zavarjunk a tanulásban. De bocsáss meg, már aggódom, hogy valami
1317 1 | csókolta, úgy könyörgött, hogy bocsássak meg neki.~Ideje - gondoltam -,
1318 9 | levegőbe pillogva. - Már bocsássanak meg, de minden pénzem ott
1319 10 | viszontcsókomra megrettenve bocsát el olykor. S fülelünk. De
1320 9 | sokat emlegetett Gyuszit nem bocsátanák haza a katonaságtól, én
1321 4 | vagyok még: bajos külföldre bocsátaniuk. Eszükbe jutott, hogy az
1322 8 | sarkú cipőjében. El kellett bocsátanom az Ilda kezét.~- Olvasson -
1323 11 | micsoda remegő szívvel bocsátják azok más födél alá a leányukat!~
1324 9 | Ilka könyörgőn.~- Ó, nem bocsátjuk! - szekundált a két Szilágyi
1325 4 | Megfordult. Fél térdre bocsátkozott a szűrön, s felhajtotta
1326 8 | magamon, hogy olyan egykedvűen bocsátom Bertát Kesztyűsnek az ismeretségébe.~
1327 9 | bennem, hogy a gyeplőt nem bocsátottam ki a markomból.~Mondanom
1328 9 | mondottam, a kutyát a padlóra bocsátva. - Becsületszó... Hogy ez
1329 4 | pöfeteggombát elmozdított a bocskora orrával. Aztán visszasétált
1330 4 | Harisnyát húzna ez még a bocskorába is. Majd iszen nem tudom,
1331 4 | elhagyjam.~S jön, jön a piros bocskorában, piros, íj metszetű, gyönyörű
1332 4 | kisasszonyok hordanak neki. Bocskorföstéket is.~- Dehogyis - mentegettem
1333 4 | Meztelen lábán az a piros bocskorka, s a naptól barnult, gyönyörű,
1334 4 | piros szájacskát, piros bocskorkát, titkos sugárzású, szép
1335 3 | ott az első fürdő-idegen. Bódé is csak egy állt akkor még
1336 3 | boltosné átengedte egy órára a bódéját. A mama, akármilyen idő
1337 9 | szem!~No, hát én láttam sok bódító szemű leányt, hiszen a Hangliban
1338 9 | szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele.~Nem ismertem azt
1339 4 | gyújt. Jó illatú füstöt bodorít az orrom vidékére.~Megkívánom.~-
1340 3 | azon a koron, amelyikben bódult fejjel szoktak a fiatalok
1341 1 | kifordultam a házból. Mentem bódultan, mint a furkóssal fejbe
1342 1 | kerekedett az a hitványka bodzabél kisasszony.~Csak néztem:
1343 9 | megérkezik a reggeli. Egy nagy bögre kávé. Van egy liter is.
1344 6 | Jancsi nem mondott annyi böjti prédikációt, mint amennyit
1345 9 | nyugodtan -, éppen itt a bökkenő. Én azt a hölgyet nem ismerem,
1346 3 | irtózom. Hogy engem folyton bölcs mondásokkal igazgassanak!
1347 11 | szeretetlenül is.~Bizony nem a bölcsesség velejével áll a házasságnak
1348 11 | nem játszik Mártával!~A börtön nem éppen velencei, csak
1349 11 | rikoltozásai.~Sírtam, zokogtam a börtönömben. Egyszer hallom, hogy nyikkan
1350 7 | Csodálkozom, hogy ott látom. Ők a Börze felé laktak, és a fiú a
1351 4 | bogáncsot, maszlagot is. A bogáncs a legszebb levelű, meg a
1352 4 | virágot próbáltam a mezőn, még bogáncsot, maszlagot is. A bogáncs
1353 3 | csöndességben csak az éji bogarak halk zengése hallik.~Az
1354 4 | leírnak a tudósok, tücsköt, bogarat, halat, férget, de arra
1355 11 | megtettük az ezüst teáskannát bogárgyűjtő szelencének. Hát mikor a
1356 4 | Semmi nesz, csak a monoton bogárzengés... Alvó világ, alvó fák
1357 11 | gyűlöltem azt a valakit.~És ott bőgicséltem sokáig a tornác közelében.~
1358 11 | Aztán visszatért.~- Ne bőgj - csillapított enyhült hangon. -
1359 11 | Mártának.~Az én apám ugyanis bognár volt az uradalomban. Ötéves
1360 11 | vén obsitos, Luki bácsi.~Bőgök. Márta is sírásra fakad.
1361 9 | Vállat vont:~- Karperec. Bogrács kell a házba, nem karperec!~-
1362 11 | pergett az alól sűrűn tenyésző bojtorjánlapukra. Gyötrelmes nyugtalansággal
1363 9 | vas.~No, végigéreztem a Boka kesergőjét a cilinderemen!
1364 9 | alatt. Mind a kettő fehér. Bokáig lengő úriszoknya, félcipős
1365 9 | lejtéssel táncol. Meztelen bokáit olykor összeütögeti, a kezét
1366 4 | barnult, arasznyi rész a bokáján felül a lába szárából...
1367 9 | kurjant, és táncra üti a bokáját:~- Hej, haj! Húzd rá, cigány!~
1368 9 | még mindig viszketett a bokámtól a nyakamig mindenem.~Nagy
1369 10 | két fukszia és két szegfűbokor fölött, mintha valami rámában
1370 11 | megint arra jár, elbúvunk bokorba.~A sírásom elszűnt. Hallgatva
1371 4 | visszavette a könyvet. A birkák a bokros alj felé legeltek, a legelő
1372 9 | így csináljuk meg: fát, bokrot sűrűn. Lipóczy ad, amennyi
1373 10 | fukszia és két hamvaszöld bokrú piros szegfű fölött. Áll.
1374 2 | nézegetem elandalodva, boldogan, valahogy az ajkamra
1375 10 | Anri bácsiról? - felelte boldog-bágyadtan. - Ó, az nagy ember! Nagy
1376 9 | esőcseppektől. De azért boldogabb utazó nem volt aznap a kontinensen.~
1377 1 | gondoltam: az a fő, hogy boldogítani fogja a bátyámat.~A lefolyt
1378 11 | És látszott rajta, hogy boldogítja a kérésem.~- Nem, nem -
1379 7 | És milyen csekélységek boldogítják őket! Hiába, csak a gyermek
1380 8 | megnyílik, kiknek körében boldognak érzed magadat, s jobbnak
1381 9 | játszom a Finum Rózsit!~És boldogságában megcsókolta a vak asszonyt.~
1382 3 | mamával. Higgye el: a maga boldogságáért cselekszem még ezt is. A
1383 1 | vőlegénykori levelére, amelyikben a boldogságát festette:~Végre hát én is
1384 8 | a két nőt ismertem olyan boldogsághintőknek, olyan nemesítő sugarúaknak.
1385 11 | hiba!~A házasság nem csupán boldogsági társasvállalat. Szenvedések
1386 8 | megtanított rá, hogy ne boldogságok folyamatának ismerjem az
1387 11 | Húszéves koromig enyém volt, boldogságom volt, kincsem volt: nem
1388 9 | holnap ismét beléphetek a boldogságomba! Ölelhetem! Csókolhatom!
1389 9 | képekből ismer. Én danoltam boldogságomban. (Ha jól emlékszem: a Corneville-í
1390 11 | ha nem is vagytok egyek! Boldogtalanul is, szeretetlenül is.~Bizony
1391 9 | kéknek.~Láttam, hogy sehogyse boldogulok, hát kértem egy rongyocskát,
1392 9 | Hopp: megvan! Azért nem boldogultam eddig, mert a vékony nedvű
1393 9 | emberek nem tapsolnak. Csak bólintanak, meg azt mondják: szép volt.~-
1394 8 | kedvetlenség fogott el. Talán az a bólintás bántott, ahogy Ildát üdvözölte?
1395 10 | Nagy jövőm van itt.~Az öreg bólogat.~- Hát úgy is jó.~- És hát -
1396 11 | meg a bizonyítványomat. Bólogatott.~- Jó. Nem buktál meg, az
1397 9 | rémüldözve.~De az csak annál bolondabbul vágtatott.~S vitt az átkozott
1398 2 | semmiféle nő ki nem bírt bolondítani a józanságomból. Talán hogy
1399 3 | is látszanak a pórusok. A bolondító zene se szól: ki fogok józanodni!~
1400 9 | mentegetődzött verejtékezve. Néha bolondján van ez a gonosz pára. Kivált,
1401 7 | Megdöbbentem.~- Ilyen bolondot már mégse kívánj.~Mosolygott.~-
1402 6 | az órák előtt.~De a fiúk bolondoztak. Király Pál, a latintanár
1403 9 | mikor milyen kereket vált a bolondsága, s nem lódul-e nekem a bolondságában?!~
1404 9 | bolondsága, s nem lódul-e nekem a bolondságában?!~Az őrült csak bámult.
1405 7 | Hát jó: tudod, hogy még a bolondságaidat is teljesíteném.~- Hát ha
1406 9 | örömszemmel látta, hogy nyílik a boltajtó, s megjelenik a pálinka.
1407 9 | templom felé.~Kiálltam a boltajtóba, s hosszan lestem Ilka után,
1408 2 | Nézünk utána az üveges boltajtón. Látjuk, hogy a pipát leejti.
1409 2 | mandulát adott!~Ahogy a bolthoz érek, elrökönyödve látom,
1410 7 | hazamentem én, hanem Mehemednek a boltjába.~- Szerzek egy jó férjet
1411 2 | egyszer nevetni láttam.~A boltjukban ugyanis egy kótyagos paraszt
1412 10 | templom mellett, legyes kis boltkirakatok mellett. De hát unatkozó
1413 2 | csengős boltba.~Csak olyan boltocska volt az, amilyen falun és
1414 2 | boltos.~Szétpillantottam a bolton. A tekintetem a cukros pulton
1415 7 | sok gyűrűt, mint a jómódú boltosasszonyok szoktak, s ha beszélt, egy
1416 4 | mondotta röstelkedve. - Boltoséké. Van ugyan más könyvük is,
1417 7 | ott néhányszor. Ismertem a boltost is. Ötvenévesforma örmény
1418 8 | vonású, vékony szemöldök boltozta: meleg volt a szeme és csodálkozó
1419 11 | papagáj körmétől az erdei bolygásig. Hiszen mindent megbocsátottak.~
1420 9 | a festők szoktak egyedül bolyongani. A régi várak iránt is a
1421 3 | Kit úgy tanultak meg, kit bolyongás közben szedtek fel. Már
1422 10 | Várok.~Hallom, amint bent bondul az egynegyed is. Az öregasszonyságnak
1423 10 | veri az óra a tizenegyet: bong-bong-bong...~Nyomban rá a magyar templom
1424 10 | halad. Már a tizenkettőt is bongatja benn a papék órája, s utána
1425 2 | csak megkondulnak, búgnak, bongnak a harangok: a beharangszó
1426 9 | oszlopos tornácú nemesi kúria bontakozott elő.~- Hát itt urak is laknak?~-
1427 4 | az időt, amely ki fogja bontani a karomból, s nekem majd
1428 8 | a női lélek a nevelésben bontja ki a virágát. A Karthauzi...
1429 2 | kék papirost vigyázatosan bontogatta.~- Csak kettőt adtak...~
1430 7 | Semmim, senkim ott. Mégis azt bontom fel először.~Hát két levél
1431 10 | foglalkozott. Hosszú fehér abroszt bontott szét Zsorzsettel a szoba
1432 7 | márványszobor! A haja le van bontva derékig.~- Fölkeltem - rebegi. -
1433 10 | principálisomhoz lebeg.~- Bonzsúr, papa.~Kezet csókol. Néhány
1434 Inc | szerelem a lélek tokaji bora.~- É-é-édes méreg! - szólt
1435 9 | meg az erdésznek minden borát.~Az ég csillagos volt és
1436 9 | borbély, ugye?~- Borbély? Borbélyék a bolt mellett laknak.~-
1437 6 | egy másra szabott, nagyobb bőrben. És a hangja olyan vastag
1438 Inc | szmokingos ivott a vörös borból.~- Kitűnő. Látjátok: ezt
1439 5 | arcképe az íróasztalomon állt bordó-szín, bársony rámában.~Leültem
1440 7 | Papagáj, zongora, pálmafa, bordószín plüssfotőjök, sok olajfestmény,
1441 6 | Pergamenszín, fonnyadt bőre különféle redőkben lógott
1442 6 | nyakán. Mintha nem is a maga bőrében járna, hanem egy másra szabott,
1443 9 | volna kötve, csak éppen a bőrét rándítja, hátulsó lábát
1444 9 | regényhősöm, a jó puskás Bőrharisnya.~A tó és az olcsóság tetszett
1445 10 | készülő, nyomott a levegő. Bőrig fogok ázni, mikorra oda
1446 9 | játszott már az apácáknál. És a Boriska-szerepbe annyi kedvességet és érzést
1447 9 | is el tudja játszani: a Boriskát. Mert maga játszott már
1448 1 | és a rengő derekú Juhász Boriskától a fitos orrú cukrász Ninuskáig.
1449 10 | többet mondjak. S újra csókok borítanak el. Az én viszontcsókomra
1450 10 | embernek még a fügekávé képes borítéka is érdekes.~Szemembe ötlik
1451 Inc | szobát egyszerre vaksötétség borította el. Csak a szivarok tüze
1452 9 | dolgoztak, hogy új bársonnyal borították be.~Ha tudták volna, hogy
1453 4 | fehér dunnáját, el volt borítva felhővel.~Aggódtam, hogy
1454 9 | a bak. Többnyire kettő a borjacska, és olyan ártatlanok, oly
1455 9 | őzet, amint a suta vezeti a borjacskáit. Elöl a suta, mögötte a
1456 9 | lépett ki. Az udvaron álló borjú, s mellette a házbeliek -
1457 7 | is olyan a nézése, mint a borjúé.~Nem sokáig alkalmatlankodott:
1458 9 | a házbeliek - bizonyára borjúvételben munkálkodott. Hogy meglátott
1459 9 | múlva egy szalmakalapos és bőrkamáslis úrféle igyekszik buzgón
1460 8 | cérnakesztyű. Egy kopott, karmazsin bőrkötésű könyvet szorongatott.~-
1461 2 | veres pipát.~- Eladtam a bornyút - mondogatta lógadozó fejjel -,
1462 10 | fűzfa árnyékában; ültem borongó gyászgondolatok között.
1463 1 | Besenyey fiú fogta a tollat, és boros fejjel alája firkantotta
1464 4 | a legszebb levelű, meg a borostyán, meg a pimpónak a levele,
1465 9 | rántja az magához, mint a borostyánkő, hanem az aranyat is.~Az
1466 9 | beretválkozok.~- De másokat nem borotvál?~- Csak tessen rám bízni.
1467 9 | Csak tessen rám bízni. Borotváltam én mán mást is.~Ezt mondva
1468 10 | szalmakalap a fején. Zöld bőrpapucs a lábán. Lomhán csoszog
1469 5 | ebédre, a Szarvasba. Tokaji borral ittuk meg a jó hír áldomását.~
1470 10 | rajta. De a tus persze a bőrre mázolódott. Azért is kellett
1471 6 | járt, és úgy járt, mintha borsó volna a cipőjében. A macskánk
1472 9 | váltok jegyet Bécs helyett Borsodba.~Másnap reggel korán kimegyünk
1473 9 | benne.~Egy kertész írta Borsodból - Izsák János s. k.~A tóparti
1474 Inc | szólal meg egy fakó hang a bőrszék mélyéből.~- Még a legényembereket
1475 Inc | Csupán a társalgó zöld bőrszékeiben, a vörösrézfényű kandalló
1476 4 | Gyere, Tamás: készítsük a bort.~Megyünk a pincébe. Ütünk
1477 11 | zárja be a postamester a bőrtáskába. A másik kulcs Ákos úrnál
1478 11 | előttem. A postásgyerek sárga bőrtáskája volt a kezében. Ő vitte
1479 9 | büszkélkedik köztük avas bőrtokban. A fehérneműs táskában száz
1480 10 | kofák, borvizes székelyek, bőrtüszős oláhok, fazekas székelyek,
1481 10 | kecsegeorrúak, pörsenéses bőrűek vagy szeplősek. Hát csak
1482 4 | mezei kis állomáson.~Egy bőrüléses bricska várt rám ott. És
1483 11 | próbálgattam rózsaszínűnek látni a borulást. Hátha a beteg asszony mellett
1484 9 | hidegen. Hiszen csak nem borulhat mindjárt a harmadik találkozásban
1485 7 | piros arccal fog a nyakába borulni.~Én azonban még mindig nem
1486 10 | És a parton a nyakukba borultak.~- Isten veled! Isten veled!
1487 4 | ott hever hason, arcra borultan, mint aki csatában meglőttek -
1488 9 | púpozva zöldpaprikával.~És egy borvirágos orrú, vén parasztféle ül
1489 10 | napsütésben, bivalytejes kofák, borvizes székelyek, bőrtüszős oláhok,
1490 4 | felém, mikor a kutyája - borzas, dühös, kis, fekete-fehér
1491 9 | Valami különös jóérzés borzongott rajtam át.~Mintha a mesebeli
1492 9 | az ajtót bezárni.~Újabb bosszankodás.~Bekötöttem, ahogy lehetett.
1493 9 | Eközben lecsillapult a bosszankodásom. A mezei képek érdekessége
1494 4 | leányra tekintettem, hogy bosszankodik-e, amiért megint ott vagyok.
1495 10 | a játékot, hogy a lányok bosszankodtak rá.~- Mi bajod? Hol jár
1496 4 | földön vonja maga után.~Bosszankodtam persze, hogy mért mondtam
1497 10 | régi köteteit.~S különösen bosszantott, hogy a katonai élet szerint
1498 9 | csak iszogatom a reggelimet bosszús-nyugodtan.~Szilágyi úr bemutatkozik.
1499 3 | száll belőle a füst.~Megint bosszúság! Mármost ezt a kormot szívjam-e
1500 4 | hó!~A ló azonban még bőszebb futásnak ered.~De ménkű
1501 3 | előző estén valami pomázi boszorkánytörténetet mondott el neki, úgyhogy
1502 9 | átkozott bestia! Ragadt bőszülten. Ragadt eleinte a zökögős
|