10-arcke | arcna-belee | belef-boszu | botan-delne | delta-elfor | elfuj-enyel | enyem-felel | felem-fordu | foren-gyong | gyony-helye | helyr-inseg | inspi-kapos | kapoz-kezun | kezze-korul | koszo-latva | latya-lovon | lovun-megje | megjo-mezes | mezok-nezte | nezun-olaja | olajf-pipar | pipas-retre | rette-sutot | sugal-szinl | szinm-tas | taska-trefa | trefo-valta | valth-viszo | vitez-zuzod
bold = Main text
Part grey = Comment text
6039 9 | maszatos gyerek már ott kapózik, s megrettenve dugja zsebre
6040 9 | Megőrültem-e? Vagy micsoda káprázat játszik énvelem?~A leány
6041 9 | dallamok? Marcsa még nem kapta meg a kótákat - folytatta
6042 4 | Elkomolyodtam.~- Kitől kaptad?~És rászegeztem a szememet.~-
6043 7 | te lestél?~- Nem...~- Mit kaptál azért, amiért lestél? No,
6044 7 | távozott.~- Tegnap azon kaptuk, hogy cigarettázik - magyarázta
6045 7 | hanem az átellenes háznak a kapujában a Jenő gyereket pillantom
6046 9 | eljön-e? - kérdezte, mikor a kapujukban búcsúzkodtam.~- El, hogyne.
6047 9 | kocsiúton, buta, lompos kutyák a kapuk előtt.~Időnkint egy ökrös
6048 5 | állott: korábban zárták a kapukat.~Hallgatott. Az ajkát harapdálta.
6049 8 | mulatságot találtam ki, a kapunk előtt, hogy egy nyakkendőre
6050 7 | Éjfélkor tértem haza. A kapunyitó asszony azzal fogadott,
6051 10 | krajcárt. Az is sok?~S a kapura tekintett. Egy tizennégy
6052 3 | ablakon.~Náni kinyitotta a kaput. Aztán még néhány percet
6053 10 | Nem - feleltem bátorságra kapva -, aki így tud dolgozni
6054 10 | köré fonul két meleg, puha kar, s az arca az arcomra tapad.~
6055 10 | szeretett család vár rám, és a karácsonyest meleg-kályhás, boldog nyugalma.~
6056 Inc | egy száz lángocskával égő karácsonyfa jelent meg az ajtóban. Fehér
6057 10 | gyerekeknek bizonyosan lesz karácsonyfájuk: illik, hogy én is vigyek
6058 Inc | szemmel lépikélt be, s a karácsonyfát némán az asztal közepére
6059 11 | legfiatalabb agglegényé, aki a karácsonyfával családias érzést vitt be
6060 Inc | És három estéje van a karácsonynak: ha egyik est kevés, lesz
6061 11 | azért szomorú maradt az én karácsonyom.~Újra meg újra elővettem
6062 4 | voltak házasok, hát egy karácsonyon cseréltek. Nem is tudom,
6063 1 | eljegyezzem. Közbeérkezik egy karácsonyünnep. Hazagondolok.~Már egy esztendeje
6064 4 | reggelizni a bátyám. Hát egy karajka barna kenyér, meg kétujjnyi
6065 3 | Orvosok jönnek-mennek. Karbolszag. Vikit csillapítom. Magam
6066 9 | fonva.~A fekete kesztyűs, karcsú leány búcsúzásra nyújtja
6067 9 | amelyik azt a lágy vonalú karcsúságot márványba tudná örökíteni?~
6068 7 | táska megütődik az omnibusz karfájában: az iratok kifordulnak,
6069 9 | ébredtek aggodalmak:~- Te, Kari, az az Izsák János valami
6070 10 | hogy Zsorzset egy napon karikagyűrűvel jelenik meg az ateliében,
6071 2 | hozzám soha. A szemem tüzes karikákat hányt az irigységtől.~A
6072 10 | persze csak mint valami karikatúra. Még a lencse is ott volt
6073 7 | ajtó.~Ida.~A szeme sárgán karikázik a bárónéra, hogy a vér is
6074 10 | csillogó, fekete szeme, nagy karimájú, hegyes kalapja, és lengő
6075 10 | Végigsírtam Svájcot, Tirolt, Karinthiát, s a magyar vonalat Pragerhoftól
6076 9 | Várom, mint Illés a hollót a Kárit patak mellett.~Egyszer csak
6077 6 | az esernyőt. És Flóra a karjába öltekezve jön.~Velem felfordult
6078 4 | terjengett. Örzse felocsúdott a karjaimban. Szétnézett.~- Virrad.~Megrázkódott.~
6079 9 | hozta a vállán, a hátán, karjain a másik két motyómat, puskámat,
6080 10 | kesztyűt soványka, fehér karjáról. Csak lestem. A zenélőóra
6081 4 | a lábukon, és kosárka a karjukon.~Igen hegyesen sétáltak
6082 9 | Séta közben lekapcsolta a karláncát, és azzal játszott. Malmozott
6083 9 | szemérmesen babrált tovább a karláncocskán.~- Én nem ismerem a csillagokat -
6084 9 | mondja elnyíló szemmel. - A karláncom...~És szinte belesápad.~
6085 9 | nem mentem volna vele. De Karlsbad valóban a legunalmasabb
6086 8 | cérnakesztyű. Egy kopott, karmazsin bőrkötésű könyvet szorongatott.~-
6087 6 | fűszeres bolt előtt. De a karmelita szerzetes nem esküszik lelkét
6088 10 | árvalányhajjal benőtt homokdomb.~Karmester volt Németországban, Olaszországban
6089 11 | úr majorjában. A kezében karneolfogantyús, sárga nádbot. Apró, ráncos
6090 11 | lecsaptam.~A szegfűnek a karócskája keresztülütődött a kalapomon.
6091 4 | suhogással érkezik meg.~Tárt karokkal rebbenek eléje. Belefut.
6092 10 | szívem megszakad!~Boldogan karoltam át, s a szívem remegett.~-
6093 3 | meg.~S hogy Viki a vállát karolva ült mellette, megfogta a
6094 9 | Füzesséryhez? Polónyihoz? Eötvös Károlyhoz? Hátba a bírói pálya még
6095 9 | Megdöbbentem.~„Mért nem írsz, Károlykám? Hiszen tudjuk, minden perced
6096 5 | Egyszer aztán kilép. Megint a karomba öltekezik.~Várom, hogy megszólal
6097 10 | malac, és úgy veckelődött a karomban, hogy alig bírtam tartani.~
6098 9 | egyet csavart a fején, és káromkodott. Az állomásfőnök a hajába
6099 9 | éjjel pofoztam magamat, és káromkodtam, mint a kaszárnyabeli káplárok.~
6100 2 | csak az udvar közepén a karomnyi vastag olajfa, s még odébb
6101 8 | a két lábam eltörött. A karomon és a fejem búbján is kegyetlen
6102 8 | kötést levette az orvos a karomról meg a fejemről. Talán az
6103 5 | Sétálunk a Lovas úton, karonfogva, a pékhez.~Ahhoz a pékhez
6104 7 | rubinfüggője tüze, rubin karperece, rubin mellránca, minden
6105 9 | négyszeres sorú aranylánc karperecet.~De láttam is én akkor a
6106 9 | láncot is - mondotta Ilka a karperecét kicsatolva - tegyük a nyakára,
6107 9 | maradt meg, amit az Ilka karperecnek visel.~Vállat vont:~- Karperec.
6108 4 | a nyugati ég narancsszín kárpitján!~Hát még aztán, hogy hazajuthattam:
6109 3 | elmosolyodva lesek ki a kárpiton.~Csakugyan egy fehér ruhás
6110 6 | félrehúzom egy reggel a kárpitot, s lenézek, hát a sokat
6111 9 | ettük meg, a vadkomlóval kárpitozott, gyönyörű árnyékon. Aztán
6112 8 | Olvastattam vele egy lapot a Karthauziból. Fenomenális! El is hozta.
6113 8 | gondolkodásuk átfinomult a Karthauzinak holdsugarakból szőtt történeteiben.~
6114 8 | A hadnagy vállat vont.~- Kártyaadósság. Elkártyázta volna a Szent
6115 3 | egy szív, hogy az, mint a kártyából világosan látható, el nem
6116 4 | cseréltek. Nem is tudom, hogy kártyára tette-e a kanász az asszonyt,
6117 10 | amint benyitok, az apám ott kártyázik a pappal az asztalnál.~-
6118 10 | vékonyságú, olyan gyenge karú, tiszta szemű, selymes hajú,
6119 4 | életnek. Fölötte lebeg, mint a karvaly a galamb fölött.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
6120 4 | helyébe. Ki mentené meg a karvalytól az én szép kis galambocskámat!?~
6121 9 | várost láttam: Miskolcot, Kassát és Egert. Úgy szerettem
6122 11 | az volt a bűnöm, hogy a kastélybeli kisasszonykával kiosontam
6123 11 | porába bukok.~- Kivettetlek a kastélybúl! - rikoltja. - Cudar kölyök!
6124 11 | kaktuszokig: eléje mentem be a kastélyig. Ő az emeleten hált már
6125 11 | vissza ne térjek, mert a kastélynak a haragja nagy.~Átadott
6126 4 | szemléltem: hogyan herseg a kasza, hogy dől a gabona, hogyan
6127 4 | hogy a lucernát mikor jó kaszálni.~A kocsizörgésre a felesége
6128 9 | leányokkal.~Az erdésznek egy kis kaszálójához érkeztünk a patakocska mellett
6129 9 | inkább meggyorsulva rohan a kaszálón keresztül.~Gyönyörű állat!
6130 9 | Csakhogy a közepén nem kaszálták: káka és nád termett ottan.~
6131 8 | Azért nevezték Kesztyűsnek a kaszárnyában, mert női kesztyűket
6132 10 | igyekezett a bakancsaiban a kaszárnya felé. Az úr megállt egy
6133 9 | és káromkodtam, mint a kaszárnyabeli káplárok.~Hajnalfelé mégis
6134 Inc | hogy ennyire kongjon a kaszinó. Magam is meg vagyok híva.
6135 10 | Vadászkürtben - bizonyára a Kaszinóhoz való közelségért.~~Az én
6136 1 | vigye el -, a bakakorombeli Kaszír Fánitól a piros fülű bakterlányig,
6137 6 | napokon-éjeken át zúgott, katakolt, gőzölgött a fejem: hogyan
6138 7 | padon ültünk hárman, egy katalpa-fa alatt, és néztük az alattunk
6139 9 | férfias, fehér inggallérral, s katángvirágszínű, fehér sávos, hosszúkás
6140 4 | Átkoztam Debrőt. Kábuldoztam.~A katasztrófa azonban elmaradt, és egy
6141 10 | szállna le a maga bükkfa katedrájáról. Hát még a pópa?!~Találkoztam
6142 11 | között. Vagy beszéljünk katekizmusi rövidséggel: a házasság
6143 2 | Hej aru kankaru!~A bátyám katekizmusra érkezik oda. Hallja a kiáltásomat.
6144 1 | hegyesebb az orra, mint az én Katicámnak. De hát gondoltam: az a
6145 11 | egy napon az az Antal nevű katona-ficsúr látogatta meg, de nem az
6146 7 | vidékről.~Egyszer valami katonabanda vonul arra. Sose szokott
6147 7 | amott a kapu alatt? Mikor a katonabandát is nézted.~Úgy elvörösödött
6148 4 | már le vagy kötve? Annak a katonának...~Elkomolyodott. Mélyet
6149 9 | cigányokat igazi cigányok.~A katonaságnál veszteglő Göndör Sándor
6150 9 | Gyuszit nem bocsátanák haza a katonaságtól, én játszom el a szerepét.~
6151 11 | hallatszott. Kinéztünk.~- Egy katonatiszt - mondtam elbámulva -, meg
6152 1 | öcsém hozta. Tudod, hogy a katonatisztek feje primadonnákkal van
6153 4 | melledben! Vagy attól a katonától félsz?~- Nem, attól nem
6154 5 | Hallgattuk olykor a bástyán a katonazenét. Olykor, ha a papának ideje
6155 9 | kövezetlen volt, és a mély kátyúkban hol jobbra billent a taliga,
6156 9 | És fecsegett a sár minden kátyúnál, minden pocsaknál, ahová
6157 6 | is összeguborodva ültek a kaucsuk gallérjaik alatt. Várok
6158 2 | Képzelhetitek, micsoda örült kavarodás egy kis kálvinista fiúnak,
6159 1 | szelencéből olyan vihar kavarodik elő, hogy majd a világot
6160 6 | öngyilkossági gondolatok kavarogtak az agyamban.~...Pisztolyt
6161 4 | A kút mellé állt, hogy a kávától ne lássam a lábát. Mert
6162 7 | hogy a gyerekek éheznek. Kávéért és süteményért küldtem az
6163 7 | szoktam volna? Nőtlen ember a kávéházban beszélget a barátjaival.~
6164 11 | meggyet tesz a gazdasszonyom a kávém mellé. Én mondtam neki,
6165 1 | nyugodtat. S leültem vissza a kávémhoz.~Jolán belép.~Nem merek
6166 7 | nagy étvággyal estek neki a kávénak.~Az asszony csak mögöttük
6167 9 | kipucoltak? - kérdeztem a kávésbögrémet átvéve.~- Vasárnap.~S a
6168 9 | házba, és néhány percre rá kávéscsészékkel tért vissza.~A tanító a
6169 4 | fasori út kerékvágásában kávészínű habarék folydogált. És én
6170 9 | Királyi asztalra illő, hideg kávéval vendégeltek meg, s utána
6171 4 | parókiára.~A pap éppen végzi a kávézást. Lágy szemű, öreg, komoly
6172 9 | állomás mögött már nincs kavics. A kertész csak könnyen
6173 9 | megrettenve dugja zsebre a kavicsait.~- A ruha csak délutánra
6174 9 | kristályvizű patak: minden kavicsot, fűszálat meglátok benne.~
6175 Inc | e-e-egy mondat: a komtesz ke-ke-keveslett engem, férjhez m-m-ment
6176 9 | És újra átöleltem, újra keblemre vontam azt az édes, kis
6177 10 | Nagylábúak, kapafogúak, kecsegeorrúak, pörsenéses bőrűek vagy
6178 6 | utcának. Lesétáltam egész a Kecskeméti-házig, amelyre akkoriban rakhatták
6179 5 | a rekviemnek.~Egy öreg, kecskeszakállú úrral távozott. A járása
6180 4 | vette fel talán? De hát kedden aligha szoktak ezek ruhát
6181 6 | embert az utunkba!~Végre egy keddi napon!... Flóra jön, és
6182 Inc | hogy mi bolondokat cselekedtünk a nőkért, vagy a nők miatt.
6183 11 | széken, s ő a csendességet kedvelte, a méhek döngését, madarak
6184 9 | S látva, hogy emberevő kedvemben vagyok, bocsánatkérésekkel
6185 9 | Csak a tanító jött ki a kedvemért. Az meg előre megmondta,
6186 10 | Sose billent úgy dézsa kedvemre.~Nekem fuvoláznom kellett
6187 10 | Ugyan, kérem - rebegi kedves-félénk ajakkal -, melyik a Malom
6188 6 | harisnyája halványkék.~S mily kedves-könnyedkén lépdegélt abban a formás
6189 4 | a legelőn. S a juhok is kedves-szívesen bégtek. Mintha azt kérdeztem
6190 4 | se igaz?~- Nem igaz! Csak kedveset akartam mondani neked.~-
6191 6 | azokban a napokban a hűtlen kedveshez, persze fekete tintával,
6192 2 | maradt ki belőle. Nyájas, kedveskedő ember volt, ha valakivel
6193 8 | Mennyi szemérmesség és kedvesség volt abban a mozdulatban!~-
6194 9 | a Boriska-szerepbe annyi kedvességet és érzést kell önteni, hogy
6195 10 | Az ölében a kicsi. Anyás kedvességgel kínált ő is:~- Möszjő Kovaksz,
6196 11 | kerülsz, ha az uraságot kedvetleníted. Tanulj erősen, ameddig
6197 9 | tanítónknál. Hiszen azért kedveznek magának, hogy magát is megnyerjék.~-
6198 4 | velem. A hold is mintha kedvezni akarna, elbúvik olykor a
6199 2 | mint a tömjéné.~Néha, mikor kedvező időben hosszú sétára indult,
6200 9 | elriassza. Nem akarja rontani a kedvüket, ha éppen eléjük téved az
6201 7 | tizenhárom éves forma, fekete kefehajú mamlasz, az nem illett közénk.
6202 6 | felesége az ablakban fésüli és keféli a tenoristának a haját,
6203 11 | nem látlak.~Az asszony is kegyesen fogadott: tetszett neki,
6204 11 | azon érdemtelen és azon kegyesi jó volta... azon... amelyben
6205 4 | elő a zsebéből, s büszke kegyességgel fogadják el a gyújtómat.~
6206 5 | órája~Az elbeszélő komoly és kehes öregúr. Kánikulában is úgy
6207 4 | tettem Jókainak a könyvecskéjét: a Petki Farkas leányait.
6208 6 | percre láthattam, amint a kékcsokros fejecske az ablakhoz hajolt.~
6209 5 | megint ott ülünk. Az ég még kékebb. A hóboglyák még fehérebbek.
6210 11 | látszódjanak. De hát a festők is kékebbnek festik az eget, mint amilyen,
6211 9 | hogyan látszik az mégis kéknek.~Láttam, hogy sehogyse boldogulok,
6212 9 | arcából, csak az orra változik kékre a vörösből. Lekászmálódik
6213 11 | elbeszélése volt hátra, Kelemené, a legfiatalabb agglegényé,
6214 11 | mint azelőtt, és csakhamar Kelennek szólított.~- Ugye, én is
6215 11 | De hiszen ő Kelen. A mi Kelenünk! - magyarázgatta Márta.~-
6216 11 | vasút mellette megyen el, és kelet felé vinne a vonat. Ha megvolna
6217 4 | Aztán vártam, vártam, míg keleten megfehéredik a felhő, s
6218 10 | annak a papnak a fejében keletkezett az a bolond idea, hogy engem
6219 9 | még az ősi sátorok között keletkezhetett. A klávisz kicsi volt, de
6220 9 | a szeme pillájának. Szem keletkezik az ecsetem alatt, emberi
6221 5 | mi lesz, ha nagy kérdések keletkeznek köztünk, és megkülönbözik
6222 4 | Szemlélődik nyugatnak, keletnek. Aztán lesétál hozzám.~Aznap
6223 9 | tartson tőle. A világon annál kellemesebb mulatság nincsen. Én most
6224 9 | ünnep!~A templom kicsi és kellemesen hűvös, ménták illatával
6225 8 | a propellerfüttyögés még kellemetlenebb. Az életnek nem látszott
6226 1 | tisztaságú lélek. Okozott holmi kellemetlenségeket, de hiába, az érzékenysége
6227 9 | Danolj!~A leány mosolyogva kelletlenkedett: megvonogatta a derekát,
6228 10 | pihézett a hó. Nem táplálkoztam kellően: sárgarépán éltem, mint
6229 4 | tíz.~- Hát ti ilyen korán keltek?~A gyerek csodálkozva néz
6230 4 | kerestem a naptárban a hold keltét! Micsoda nagy szívszorongások
6231 7 | jutottam, s az üdvösség kelyhét nyújtja felém egy mennyei
6232 6 | de egyszerre mintha tüzes kemence lángjában állanék. Micsoda
6233 10 | Csak a végén a gőzmalom kéménye prózai.~Pajtásom nincs.
6234 9 | hogy az Iluska keze mért keményebb, mint a lányoké szokott
6235 2 | a magasságban. A konyha kéményéből füst gomolyog ki. Száll
6236 3 | ne lássam, de a bátyám is keményített: majd belebolondultam, de
6237 10 | gyárnak förtelmes enyv- és keményítőszaga oda is behatolt, de egy
6238 10 | olaszra már az első órában kémlelő pillantásokat vetettem,
6239 4 | krumpli mindenfelé. Egy helyen kender is. Nézem a földképet, amit
6240 8 | brüsszeli csipke mellett a kendervászon.~Míg ezen gondolkoztam,
6241 1 | nyögéssel megtántorult. A kendője lehullt a válláról. Láttam,
6242 10 | mind a két fiatalembert, kendőn át persze.~Marica igen neheztelte
6243 10 | mikor Mariska nekem dobta a kendőt, és édes rejtelmű, bús mosolygással
6244 9 | előbontom a festékesládikát. Kenem a kobaltot meg a halvány
6245 10 | A tojáspipát felveszi. Kénes gyufát halász elő a mellénye
6246 4 | Persze, jobb lábbal hágtam a kengyelbe, és úgy másztam feljebb,
6247 11 | simaságát. Adott valami kenőcsöt. De nem hiszek neki, nem
6248 9 | a csizmája sarát a fűbe kenve -, mingyán mondtam, hogy
6249 4 | hogy neki is jusson a világ kenyeréből.~De akkor nem erre gondoltam.
6250 10 | Az időtől még soványabb kenyéren tengődtem. Ruhát kellett
6251 4 | reggelenkint öt órakor? És kenyéren-szalonnán lézengjek délig?~S eltökéltem,
6252 5 | agg asszony beletekint a kenyereskosárba. Ránéz Ágnesre:~- Nem lesz
6253 5 | Ágnesre:~- Nem lesz elég a kenyerünk.~- Nem lesz elég? Hozunk
6254 4 | sejt valamit. Nálunk is kényeztették... A feleségem. De hát annak
6255 11 | mondhatja-e akár az oltárnál is: kényszerítettek!~Úgy éreztem, mintha elomlott,
6256 11 | fiatalembernek, hogy ne kényszerítsék őt, mert nem szeretheti.~
6257 9 | hagyták.~- Sebaj - mondottam kényszerült mosolygással -, letörüljük,
6258 11 | jelentkezéssel, tehát Ákos úr kénytelen-kelletlen majd csak beleegyezik, hogy
6259 10 | Álomszínekkel festett, gyönyörű képecske volt. Vörösselyem tokban
6260 10 | Szűz Máriának a miniatűr képecskéje. Felbontom. Csak ennyi:~
6261 1 | fia sem mondott!~De nem képedezhettem sokáig: egyszer csak fölkel,
6262 3 | modell lehetne Jeanne d’Arc képéhez!~A beszélgetésbe persze
6263 7 | csodálkozni.~Ida tovább nézte a képeimet, s egy tájképre azt tanácsolta,
6264 5 | angyaloké a régi oltári képeken.~Öt perc múlva azt mondtam:~-
6265 4 | házak, utak és hidak táncoló képekként kísértek valameddig. Aztán
6266 7 | értékeket. Még a falon függő képekre is értő megjegyzéseket mondott.~-
6267 4 | olyat csapott az öklivel a képembe, hogy mingyán kiesett két
6268 9 | tért vissza.~A tanító a képemet szemlélgette, pislogott,
6269 11 | tetejétől. Márta nyakon ölelt, a képemhez dörzsölte a selymes, finom
6270 10 | embernek még a fügekávé képes borítéka is érdekes.~Szemembe
6271 11 | amely szentek és Máriák képével ékes, ott ül a második haragos
6272 9 | nem jogász, hanem föstő, képföstő.~Süllyedni éreztem a lábam
6273 4 | Szórakozottan pillantottam a képre.~- Derék.~No, derék. Bizonyára
6274 10 | cipője talpa is.~Nem, nem! Képtelen butaság az, ami forgatja
6275 9 | gondolatára is azt mondja, hogy képtelenség, szamárság! No, Heródes
6276 10 | apróknak maszatossá vált a képük.~- Még! Még! - hangzott
6277 Inc | fiatalos. Országgyűlési képviselő.~- Ugye, megleptelek? A
6278 4 | eltiporta minden boldog képzelgésemet.~Az éj hűvös volt. Betakartam
6279 1 | egyik naplómat.~A többit képzelheted.~~A bátyám elbeszélése gondolkodóba
6280 10 | fejjel a karosszékben, el nem képzelhettem, hogy az az ember kardot
6281 11 | Éva? Hol vagy?~És most képzeljétek, mi történt velem a minap,
6282 4 | Hol?~- Itt mellettem.~- Képzelődöl!~- Nem én. Érzem. Mindig
6283 1 | szokott lenni. Eh, csak képzelődöm.~De mikor lefekszem, megint
6284 9 | hogy nem is volt, csak képzelődtem. Ha a plébános nem szólt
6285 9 | az a ló fának vagy minek képzelte magát.~A kertész végre is
6286 8 | vállaltam hivatalt. Jogi képzettséggel fiatalon lehetett akkor
6287 1 | mondom a kisbéresnek. - Kérd el a feleségemtől a franciakulcsot.~
6288 4 | akarja hallani a további kérdéseimet.~Zavarodott gondolatokkal
6289 9 | napnyugovást, ha szabad kérdenem?~S hunyorgat, mint a szabó,
6290 9 | állott rajtam, és kérdést kérdésbe fűztek.~Csak egy pillanatra
6291 3 | és nem tudjuk némelyik kérdésben: merre van a kijárat. A
6292 9 | hogy kiugorjak ebből a kérdésből. De hát a bibliában is benne
6293 9 | aztán Marcsa rakta ki a kérdéseit. Kezdett érdeklődni az új
6294 10 | Közénk ül. Untat bennünket a kérdéseivel. Hozzám is van szava:~-
6295 10 | Zsorzset nem is várta a kérdésemet, rám nézett. Olyan szomorúan
6296 7 | reszketve a felindulástól.~Kérdésemre a gyerekek még összébb húzódnak.
6297 11 | áll a házasságnak ezen a kérdésén az az egyházi paragrafus,
6298 7 | ismerek.~Elmosolyodok a kérdésére.~- Ha én azt mind el tudnám
6299 9 | Hát csak megpillogtam a kérdését:~- Hát még nem vagyok teljesen
6300 9 | Isten küldte hozzánk.~A fő kérdésük, hogy hogyan lehetne előteremteni
6301 11 | Lementünk. Még egyet-mást kérdezgetett, hogy miféle emberek közt
6302 11 | szagukat.~Jön-e? Kijön-e? - kérdezgettem el-elszoruló szívvel. -
6303 10 | kérdez, csak azért... hogy kérdezhessen.~Nézek rá. Magam is elpirulok.~-
6304 6 | Nézd hát!~- Melyik?~- Még kérdezheted? Az a kék bársony kalpagos.~
6305 7 | mélyen.~- Szeretsz?~- Hogy kérdezhetsz ilyen banalitásokat?~- Mennyire
6306 10 | olyan, mintha franciául kérdezne valaki.~És mindig egy nefelejcs
6307 4 | kezdenem! Meg kellett volna kérdeznem, hogy mit nézegettek a zsidólányokkal.~
6308 9 | hogy miket kellene még kérdeznie.~Bámultam Ilkának az ártatlan
6309 10 | akartam neki: mentegetődzni, kérdezősködni; megírni, hogy gondolok
6310 5 | telekkönyvhivatalban fölösleges kérdezősködnöm. Néhány órát gondolkoztam
6311 7 | hogy a gyermekek másnap is kérdezték:~- Ma nem megyünk?...~Furcsa
6312 4 | most már megmondom, amit kérdeztél.~Felmozdult. Közelebb lépett.
6313 7 | fogadott, hogy valaki azt kérdeztette, nem vagyok-e beteg.~- Kicsoda?~-
6314 9 | dicsérő szót mond, ő azonban kérdő szemmel fordul felém:~-
6315 9 | dohányba tűz gyullad.~Ilka kérdően csillantotta rám a két szép
6316 11 | hogy iskoláztatott. És kéred, hogy továbbra is terjessze
6317 9 | a tanító - összeállítjuk kéregpapírosból, és bemeszeltetjük. Szilágyi
6318 9 | bemeszeltetjük. Szilágyi ad kéregpapirost is. Meszet is kérünk tőle.~-
6319 9 | tornásztudomány: hágjunk a kerékagyra, onnan a kerék tetejére,
6320 4 | ahhoz a...~- Nem megyek. Ha kerékbe törnek, akkor se megyek!~-
6321 6 | fordult az eszemnek minden kereke:~Mért ragyog oly gyönyörűn
6322 9 | ellenkeznek?~- Megkötöm a kerekemet: semmiben se segítek nekik!~
6323 3 | rá egy-két napot. Aztán kereken megmondtam Vikinek, hogy
6324 8 | is.~Éreztem, hogy a hajóm kerekén nagy kanyarodót fordítottam,
6325 11 | már kitolták az asszonyt a kerekes széken, s ő a csendességet
6326 4 | bepipázó tanyai emberek: a kerékgyártó, a kovács, az öregbéres,
6327 4 | kiugrik, majd elviszi a kerékgyártónak a fejét.~- Nem lovaglás
6328 1 | veled!~- Pali! - kiáltott kerekre nyíló szemmel. - Nem akták
6329 4 | mező üres volt. A fasori út kerékvágásában kávészínű habarék folydogált.
6330 11 | turbékolás, csókolódzás, kerengés a boldogság szárnyain a
6331 11 | együttérzés.~Egymás körül kerengő porszemek vagyunk a végtelenség
6332 11 | rajta, hogy boldogítja a kérésem.~- Nem, nem - mondotta. -
6333 2 | ébredezése, készülődése a keresésemre, felfalásomra.~Aztán sokára,
6334 3 | Balaton kicsap a medréből.~Sok keresésre találtam végre olyan házat,
6335 9 | se tudnék még eltartani a keresetemből?~Hát csak megpillogtam a
6336 10 | barátságosan. - Majd ha a maga keresetén lesz, a hálaérzésére bízom
6337 9 | ott csekélyes volt benne. Keresgélnem kellett egy olyan mélyedést,
6338 2 | Rosenberg forgatta benne a kereskedelmet. Szemüveges, kis görbe zsidó
6339 9 | boltban, a világ legvegyesebb kereskedésében találtunk is aztán olyan
6340 8 | Hol is hagytam el?~- Ne keresse, Ilda. Valamit szeretnék
6341 3 | és tűnődök, hogy még hol keressem, abban a pillanatnyi csendben
6342 10 | tanítson gyerekeket, vagy keressen magának valami más kökénybokrot.
6343 9 | Vidáman kiáltott nekik:~- Ne keressétek! Megvan már! Megvan!~S meglepődve
6344 7 | szemüket.~- Az ügyvéd urat keressük - feleli halkan, alázatosan
6345 7 | majd augusztusban együtt keresünk lakást. De az is lehet,
6346 10 | tanuljam tovább a teológiát. A keresztapámat különben is elhelyezték
6347 10 | töltöm a nyarat az alezredes keresztapámnál - ezt a szót kiemeltem -,
6348 3 | fel. Már értettem, miért keresztelték a leányt Viktóriának.~S
6349 2 | mert én a maga kedvéért kereszténnyé leszek. Ez sokszor megtörtént
6350 9 | egy perc alatt igazán nem keresztényhez illő szívvel áldottam a
6351 9 | tanító. - Nekem a minap nyúl keresztezte az utamat, és két varjút
6352 8 | minden kesztyű alatt egy női keresztnév. Kunkorított bajszú, szeplős
6353 7 | volt, mint a gorilláé. A keresztnevét Mihályból Mehemednek formálta.
6354 10 | templom mellett, kettős keresztű templom mellett, legyes
6355 1 | szobába. A zsámolyon csaknem keresztülbukfenceztem. Csak úgy dörgött a parketten.~
6356 7 | Az igyekvő és eszes ember keresztültör minden bajon, minden nyomorúságon!
6357 11 | A szegfűnek a karócskája keresztülütődött a kalapomon. A lepke elszállt.~
6358 2 | kereszt -, meg aztán hogy keresztvetést kellett tanulnom. A miatyánkom
6359 10 | foglalta különféle ornamentális keretekbe vagy sávok közé. Gyakorta
6360 9 | lányok a szomszéd faluból kérettek, és hogy közte van-e a Szabady-induló?~
6361 4 | verandára. Lefeküdtem a kerevetre. Átkoztam Debrőt. Kábuldoztam.~
6362 9 | olajfestményeken milyen vastag, szinte kérges olykor a festék. Hopp: megvan!
6363 9 | szedethetek velük! Pillangót kergessünk? Az a komoly Marcsa meg
6364 1 | Mit csinálsz?~- Egeret kergetek.~- Sötétben?~- Elaludt a
6365 9 | Vágtat, mintha tüzes ördögök kergetnék.~Én ijedtemben azt se tudtam,
6366 9 | behunyja a szemét.~Két pillangó kergetődzik előttünk. Körbe forognak
6367 11 | hallgatni azt, hogy hogyan kergette el őket mostohájuk, és hogyan
6368 9 | annyira jutottam, hogy Ilkát kérhetem, vihetem.~S vártam augusztusra
6369 10 | ha nem költöztetik bele, kérheti a család.~Ilyen hol derült,
6370 8 | erejét éreztem újra, hogy kering bennem. Mégis szép az élet!
6371 3 | arc.~Mikor elvégződött a keringő, a mamájához kísértem, és
6372 9 | de az ágyterítőt magamra kerítem, hogy a kertészi ruha valamiképpen
6373 4 | elfutott, mintha a nyájat kerítené. Mikorra fölkeltem, három
6374 10 | kezdő kamasz, divatosan kerített aljú, sárga zekében és nagy
6375 4 | azért se mondom meg, hogy kérj.~Hallgattunk. Mintha arra
6376 9 | hogy esti találkozásra kérjem. Nekem se volt kedvem arra,
6377 11 | menjen fel a kastélyba, és kérjen abból a kétezer-egynehány
6378 7 | nem...~- De itt marad! - kérlelt Ida, a kezemet megragadva. -
6379 9 | volt.~- Valami nótát! - kérlelte a pap.~S a tanító is.~-
6380 9 | falusi bíró egyszer arra kérné, hogy magyarázza meg neki,
6381 7 | Hát ha valami okosat kérnék tőled, valami nagyot, vagy
6382 4 | Oly szép vagy, mikor így kérsz... Már csak azért se mondom
6383 9 | asztalt se láttam este a kertajtó előtt. Vén szilfa tartott
6384 8 | Hogy adtam volna? Nem is kérte. De ilyen gondolat!~S láttam
6385 5 | fehér galambbal a háznak a kertecskéjében.~Mellettünk ült az öreganyja
6386 9 | gyümölcsfákat lehetett látni.~- Ez a kertem - mondotta elégedetten a
6387 4 | sötéttel a házból az ablakon és kerten át. Hogy osontam a köpönyegembe
6388 5 | Lovas útra. Bementek egy kis kertes házba.~Még aznap délután
6389 11 | találtuk a park hátulján a kertészajtót, s leszöktünk a Dunára,
6390 9 | azelőtt itten.~- Maga annak a kertésze?~- Nem, én csak a bérlője
6391 9 | röstelkedve. - Ez a nadrág a kertészé... Az enyém csak délutánra
6392 9 | ismeretlen világba ismeretlen kertészek és lovak közé! S fél kézzel
6393 9 | Persze nem maradtam. A kertészgyereket libalegeltetéssel bízta
6394 9 | magamra kerítem, hogy a kertészi ruha valamiképpen leplezve
6395 9 | evvel mindent - mondotta a kertészné. - Tejesfazékon is próbáltam.
6396 9 | nyakkendőket, cipőt.~Ráizentem a kertésznére is, hogy a ruhám ebédutánra
6397 4 | édes illattal árasztja el a kertet.~Az éjjeli viola!...~De
6398 4 | hold világít. Bemegyek a kertetekbe.~- Jaj, isten őrizz!~- Mért?
6399 4 | Hiszen a ténsasszonynak van kertje. Anyámnak. Ma van a neve
6400 4 | bevetett a ló... a maguk kertjébe...~A megkövült arcon erre
6401 4 | szoktak az ispán bátyámék kertjében. Többnyire csak a pap meg
6402 9 | feles bérlője. Az alsó kertjét bérlem, meg a tavát. Mert,
6403 4 | megint behajítana a ló a kertjükbe!~Délután megint elnéztem
6404 9 | madárka.~- Mutassa meg a kertjüket - mondottam egy szünetben. -
6405 7 | Másnap elmentem. Már a kertkerítésnél várt, lesett a jázminbokrok
6406 9 | várfalaknak. A vadkomlóval takart kertkerítést se láttam este. Olyan volt
6407 4 | szívszorongások közt nyitottam ki a kertre néző ablakomat. Kimehetek-e
6408 2 | arcát úgy, hogy csak a szeme kerülete meg az orra maradt ki belőle.
6409 2 | macska a konyhán a húst kerülgeti. Ki kell jönnie!~Bent világ
6410 11 | szobájába.~Csak a parkot kerülgettem aztán.~De magas a kőfal,
6411 10 | mutat.~- Rengeteg pénzbe kerülhetett!~- Harminchatezer frankba,
6412 8 | Leült. Látszott rajta, hogy kerüli a tekintetemet.~- Már csak
6413 4 | pillogva. - Olvasok olykor, ha kerülközik valami.~S belenyúlt a tarisznyájába.
6414 7 | mondotta elgondolkozva -, hova kerülnek a gyermekek?~- Árvaházba,
6415 9 | cipőm már megmerült.~- Hiába kerülnénk, uram. Itt az egész völgy
6416 9 | szarvat világít meg. Egy kerülőféle ember felaggatja a tarisznyánkat,
6417 4 | hogy egyenesen jön-e vagy kerülővel.~Várok.~Várok epedve, remegve
6418 10 | tányérok táncoltak belé.~Nem kerülte el a figyelmemet, hogy a
6419 10 | pótolgatnom. A könyvek is sokba kerültek. Pláne, egy szótárt is kellett
6420 6 | elmém olyan, mint az életlen kés. Minduntalan arra gondolok
6421 8 | mutató. Lehetetlen, hogy nem késedelmezik! S összehasonlítottam a
6422 4 | Hogy szereti magát...~- Kései malac volt - felelte még
6423 2 | hogy megszid a bátyám, ha kések. Elsiettem.~Aztán még gyakrabban
6424 10 | levelet küldtem apámnak, meg a kesének a neve napjára. (Apám figyelmeztetett,
6425 6 | már fütyültek!~El voltam keseredve, mint a baróti juhtúró.
6426 8 | Amanda még mindig az urát kesergi. Hanem az úton oda és vissza:
6427 9 | No, végigéreztem a Boka kesergőjét a cilinderemen! Annál szomorúbb
6428 10 | nadrágon a foltozás.~Haj, de keserített engem az a hosszú kabát!
6429 4 | A kötényéből egy csomó keserűlapu kandikál ki. A hosszú juhászbotot
6430 4 | gallérját. Egy csomó friss keserűlapu-levél hevert ott, alatta meg egy
6431 11 | Átgázoltam a magasra nőtt bürkön, keserűlapun. Felhágtam a diófára. Könyököltem
6432 9 | Gyerünk odább! - mondotta keserűn a bandájának.~S továbbvonult
6433 11 | valamennyire az iránta érzett keserűségem.~- Milyen hálátlan vagyok -
6434 11 | bíróra.~Én aztán kimondtam a keserűségemet:~- Maga már nem az, aki
6435 9 | mellemre. Csak az érezhet olyan keserűséget, mint én, aki elásott kincset
6436 1 | hörögte vérfagyasztó keserűséggel. - Sejtettem.~És oly megvetőn
6437 2 | ejtem ki a számból. Köpöm a keserűt. S megbotránkozva mered
6438 3 | annyira rám ragad a Viki keserve.~A mamának keze-lába, válla
6439 11 | Talán négy napig tartott a keservek ideje, mikor egyszer megint
6440 11 | megverjenek és kivessenek.~Újra keserves sírásra fakadtam. Közben
6441 2 | Visszaereszkedtem nagy keservesen a lépcsőre, és megint sírdogáltam:
6442 10 | irtóztató! Viseljük türelemmel a keservünket: csoda nemegyszer történt
6443 9 | Barna.~A Gyuszi szó hegyes késként szúródott a szívembe. Hát
6444 4 | öleltem, öleltem, mintha késleltethetném vele az időt, amely ki fogja
6445 6 | Dapsynak van órája. Tanulni késő. No, majd ott...~Megint
6446 9 | Aztán, hogy letettem a kést, villát, a szemem evett
6447 1 | különben is vendégeket várok. Készítsetek is, kérlek, néhány üveggel
6448 4 | bátyám:~- Gyere, Tamás: készítsük a bort.~Megyünk a pincébe.
6449 7 | házikóm a Nagy János utcában, készpénzecském is valami ötezer forint,
6450 11 | Úszok, ha az életösztön késztet, de végre is elmerülök,
6451 7 | tartozott a takarékpénztárnak.~Keszthely mellett mentem el. Gondoltam,
6452 8 | Sokat nevettünk.~- És a bal kesztyűd? - kérdeztem anélkül, hogy
6453 8 | átadhatja-e személyesen a kesztyűdet. Vagy hogy elküldje? Ha
6454 10 | bundácskáját. Levonta a kesztyűjét is, és csak azután szorított
6455 9 | kitellett volna belőle. És a kesztyűm - arról nem is beszélek.~-
6456 9 | sajnálkozva szemléltem a kesztyűmet, hogy mind a két tenyeremen
6457 2 | s varr valamit, mintha kesztyűre varrna gombot.~Ugrok feléje.
6458 6 | asszonnyal. Mind a ketten kesztyűsen, napernyősen. Indultak valahova.
6459 8 | szeretettel néztem mindenkire. Még Kesztyűsre is.~S délután már kezet
6460 10 | kabátocskáját, levonta a hosszú kesztyűt soványka, fehér karjáról.
6461 6 | későn ébredek. Kapkodok. Készületlenül lódulok az iskolába. Gondoltam,
6462 10 | éjszakát!~Este zivatarra készülő, nyomott a levegő. Bőrig
6463 2 | félelmetességek ébredezése, készülődése a keresésemre, felfalásomra.~
6464 9 | nyáron, hogy Karlsbadba készülök, egy borsodi földesúr barátommal
6465 9 | benne azzal a művészettel készültek, amellyel nálunk a fűszerkereskedők
6466 7 | játékot. A legidősebbiket iskolába adtam. Az is valami
6467 4 | se. Nincs is a világon.~Kételkedve nézett rám, aztán fájdalmasan.~-
6468 11 | kastélyba, és kérjen abból a kétezer-egynehány forintból, amit az Ilona
6469 7 | alabástrom mellszobor állt, kétfelől. Az egyik Vénuszt ábrázolta.
6470 9 | veteményeskert volt.~Talán kétholdas. És felénél több csupa káposzta
6471 4 | az akol felől.~A hold már kétméternyire áll az éghatár alján. A
6472 9 | elrejtett kincsére. Az én kétmillió forintos kincsem... nem
6473 9 | csodálatos szeme, az én elrabolt, kétmilliót érő, két kék gyémántom.
6474 9 | hát nem mehetek Ilka elé kétnapos sertével!~- Hát szokott
6475 9 | Fel-felugrottam, mint a ketrecbe zárt oroszlán, s futkostam
6476 10 | temetésére érkezek haza, kétségbeejtő volt a szívemnek.~Hát amint
6477 11 | akkor, hogy ránéztem, a kétségbeesés mentőösztöne azt a gondolatot
6478 2 | lapulok. Szinte ájuldozok már kétségbeesésemben.~Egyszer csak kilép Miteccik.
6479 7 | De Ida!... - szólok rá kétségbeesetten.~A báróné szeme lecsukódik.
6480 9 | barna nádkunyhó állt vagy kétszáz lépésnyire a zsombékok között,
6481 10 | Ezt mind tőled nyertem. Kétszázegy forint. Az odautazásra meg
6482 9 | magamat: megvan-e mind a kétszázharminchárom csontom? Nem törött-e el
6483 8 | olyan fizetésem lesz, hogy kettecskén megélünk. Az apa kissé kellemetlen
6484 11 | voltunk azelőtt is, mint a kettéesett olló. Csak együtt éreztük
6485 11 | muzsikánál szebb harmóniája.~Ti ketten-hárman nem azt néztétek a nőben,
6486 2 | illesztem a fogam közé. Kettéroppantom.~Valami kellemetlen, keserű
6487 2 | illesztette a rózsaszínűt, és kettéroppantotta. Aztán a fehér színűt is.~
6488 4 | az apróságok közé, egy kettészakított fénykép is, az én fényképem.~
6489 2 | csak akkora volt, mint egy kettétört krajcárnak a fele, de én
6490 1 | Szerelmes? Mindig voltam. Néha kettőbe is. Különösen kadét koromban.
6491 9 | Igazán formás kéz mind a kettőé!~A fehér kesztyűs íme, szembefordul
6492 6 | született. És sajnos: éjfél után kettőig tartott a teljes megszületése.~
6493 10 | és a kék nefelejcs majd a kettőjük képe mellé kerül a selyemtokba.~
6494 9 | tanítónak is. S délután kettőkor már ott ültem szomorún,
6495 11 | aztán végzetessé vált mind a kettőnkre.~Nekem ugyanis mindig jólesett,
6496 3 | kitüntetett! Másokkal alig kettőt-hármat fordult egy táncban, mindjárt
6497 9 | Szilágyi konstatálta, hogy kétujjnyival rövidebb, mint az igazi.~-
6498 10 | szobai óra halk-nyugodt ketyegése.~De sokszor eszembe jut!~
6499 8 | megkövülten hallgatott. Az óra ketyegését meg lehetett hallani a közénk
6500 1 | Takarításkor a könyvek közé keveredett. Jolán bizonyosan a port
6501 11 | porszem nagy összevisszaságban kevereg egymás körül. És társulást
6502 1 | Nem merek ránézni, csak kevergetem a kávémat tovább, mintha
6503 4 | királykisasszonyoknak a meséje kevergett a fantáziámban.~De hiszen
6504 9 | amelyekből a testszínt keverhetni véltem. S kevertem az olajjal,
6505 7 | tudtam, hogy a Jenő kölyök kevert pacsuliba, s hogy rajtam
6506 10 | franciául, mint én: olasszal keverte a francia szavakat - nem
6507 9 | Látszik-e már valami?~- Már kezd valami látszani - felelte
6508 7 | gyermekkori, tükörbeli arcomra kezdek emlékezni.~- Tudtok-e magyarul?~-
6509 9 | tudom, hol kezdjem.~Ott kezdem, hogy az utolsó jogi egzámenem
6510 6 | A lépcső mintha inogni kezdene alattam. A falak mintha
6511 4 | Beszélgetést kellett volna vele kezdenem! Meg kellett volna kérdeznem,
6512 6 | elrökönyödve - de mi?! Így csak nem kezdhetek beszédet: Szokatlan... Micsoda
6513 10 | belecsapott a tenyerembe.~- Kezdhetjük az órát akár mindjárt.~-
6514 Inc | a maga történetét.~- Ki kezdje?~- Pap nincs köztünk. Katona
6515 7 | vissza a szél Amerikából.~Mit kezdjek velük?~Mit szól Ida?~A házasságom
6516 9 | ez...~Nem is tudom, hol kezdjem.~Ott kezdem, hogy az utolsó
6517 9 | is megnyerték. A napokban kezdjük a próbákat.~Az ügy csak
6518 9 | minisztériumban?~Aztán a bálok kezdődnek. Rendezői gondok, öltözködési
6519 9 | próbák mindig négy órakor kezdődtek, hát én már két órakor erdészéknél
6520 4 | Felső-Tisza mellékén.~Levelezést kezdtek vele. Az arcképemet is elküldték
6521 3 | Viki keserve.~A mamának keze-lába, válla csontja eltört. Vért
6522 10 | Királyasszonyom, engedje meg, hogy a kezecskéjét megcsókoljam.~S fél térdre
6523 6 | édes a papiros is, amit a kezed érint!~Másnap a tárcámba
6524 1 | mozdulatok azokkal a lapos kis kezekkel.~- Eszik még, gyöngyöcském?~-
6525 7 | válóper fordult meg csak az én kezemen is! Mennyi kétségbeesett
6526 11 | megfizetem.~S rátette a kezét a kezemre. Szerető hangon kérdezett:~-
6527 7 | Még a hangja is.~És forró kezének szimpátiás nyomását éreztem.~
6528 10 | szoborállvány mellett, amint jobb kezére könyökölve néz és mosolyog.
6529 8 | hat leginkább. Krisztus is kézfeltevéssel gyógyított.~Azonban kopogó
6530 4 | kisasszonynak...~S fölemelte a kézimunkáját. Fehér kötés: harisnya.
6531 5 | Kettőt, Ágicám.~Ágnes fogja a kézitáskáját. Sétálunk a Lovas úton,
6532 1 | valamit komoly arccal, oktató kézmozdulatokkal.~Beléptem.~Nyugodtságot
6533 4 | tekintete. Olykor egy-egy kézmozdulattal intett a Pulinak. Az aztán
6534 8 | pillantott rám:~- Mi?~- A kéznyújtás.~Elmosolyodva nyújtotta
6535 9 | mellette elloholtam, fél kézre emelkedett, és rám meresztette
6536 7 | Állnak. Nagy szélű kalap a kezükben. Mind a három egyforma mákszín
6537 9 | kezem rá!~S mind a ketten a kezüket nyújtották.~- Meg van adva!~-
6538 9 | szakítok neki. Ahogy átadom, a kezünk összeérintkezik.~Az apja
6539 11 | vadszeder. Ettünk vidáman. És kezünk-lábunk bemocskosodott. Végre estefelé
6540 8 | szép aranyláncot, amely a kezünket együvé békózta.~A fal felé
|